Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-28 / 230. szám, kedd
SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesül j etefif 1971. szejrt 28. KEDD BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 230. szám Ára 50 fillér Javítsuk az agitációs munkát Ülést tartott a Csehszlovák Nemzeti Front központi választási bizottsága Leom/id Brezsnyev és Todor Zsivkov a szófiai repülőtéren. (Telefoto: Č STK f LEONYID BREZSNYEV visszautazott Moszkvába Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára átadta Todor Zsivkovnok a Lenin-rendet (CSTK) — A Csehszlovák Nemzeti Front központi választási bizottsága tegnap Prágában elnökének, Alois Indrának, vezetésével megtartotta első ülését. A bizottság munkájában azokat az elveket érvényesiti, amelyeket a CSKP KB és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizotsága ez év szeptember 17-i együttes ülésén Gustáv Husák elvtárs fogalmazott meg. Szigorúan ügyelni fog a törvények megtartására, sokoldalú figyelemmel kíséri a választások előkészítését, különösen a Szövetségi Gyűlés képviselőinek megválasztását előkészítő tevékenységet, és segítséget nyújt az alacsonyabb fokú választási bizottságoknak. A Szövetségi Gyűlés képviselőinek választását a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front választási bizottságai révén fogja irányítani. A központi választási bizottság abból az alapelvből indult ki, hogy a választásak előkészítése a CSKP XIV. kongreszszusa döntéseinek abból a részéből ered, amely kimondja, hogy meg kell szilárdítani a szocialista államot, tökéletesíteni kell a nemzeti bizottságok munkáját, és fejleszteni kell a szocialista demokráciát. Most az a legfontosabb, hogy fokozzuk és javítsuk a propaganda-, az agitációs és a szervező munkát A cél az, hogy megnyerjünk minden becsületes állampolgárt a CSKP és a Nemzeti Front politikájának és annak, hogy alkotómunkával vegyen részt a népgazdaságfejlesztés feladatainak teljesítésében. Különösen jelentős szerepe van a személyes agilácíónak, a választókkal létesített közvetlen kapcsolatnak. A Nemzeti Front minden szerve mielőbb befejezi a választási programok kidolgozását és biztosítja nyilvános megvitatásukat. Ez a dolgozók egységének s annak egyik alapvető feltétele, hogy minden választó részt vegyen a választásokon, a Nemzeti Front jelöltjei győzelmet arassanak. A központi választási bizottság tegnapi ülésén megvitatta és jóváhagyta: t. A Csehszlovák Nemzeti Front választási bizottságának munkatervét. 2. A választások időpontjában külföldön tartózkodó csehszlovák állampolgárok szavazásának irányelvéi. 3. A választások szervezési biztosítását az állami szervek vonalán, beleértve a szükséges választási nyomtatványok jóváhagyását is. A Csehszlovák Nemzeti Front központi választási bizottságának címe: Praha 1, ValdStejnské námestí 4, telefon: 530 667, 358-as mellékállomás. A szlovákiai főiskolák jelentős feladatai Akadémiai funkcionáriusok választások előtti aktívaértekezlete (CSTK) — Trnaván tegnap megkezdődött a szlovákiai főiskolák párt- és akadémiai funkcionáriusainak kétnapos aktívája, amelyen részt vettek: dr. Ľudovít Pezlár docens, az SZLKP elnökségének tagja, központi bizottságának titkára, Ivan Litvaj docens,_ az SZLKP KB osztályvezetője, Štefan Chochol professzor, szlovák oktatásügyi miniszter és dr. Antonín Vanék docens, a CSKP KB alosztályvezetője. A szlovákiai főiskolások fő feladatairól és távlati kilátásairól Ľudovít Pezlár elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a főiskolákra Jelentős feladatok várnak a választási kampányban. Különösen azért, mivel úgyszólván valamennyi főiskolai hallgató első ízben járul az urnák elé. További fontos feladatként a főiskolások politikai tudatáért vívott harcot jelölte meg. Iskoláinknak az a célja, hogy szakképzett, eszmeileg érett, szakmailag tehetséges és alkotó módon gondolkodó szakem bereket neveljenek. Beszéde további részében foglalkozott a főiskolai pártszervezetek munkájával. A főiskoláknak a CSKP XIV. kongresszusát követő feladatait Štefan Chochol miniszter elemezte. Szófia — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vasárnap ünnepélyes keretek között átadta Todor Zslvkovnak a Lenin-rendet, amellyel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége 60. születésnapja alkalmából tüntette kl a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár NépKöztársaság Államtanácsának elnökét. A kitüntetés átnyújtásakor mondott beszédében Brezsnyev kijelentette, hogy Todor Zsivkov „kiváló párt- és állami személyiség, aki minden erefét a bulgáriai szocialista építésnek szenteli", „a világot átfogó kommunista- és munkásmozgalom kiemelkedő alakja, aki állhatatosan küzd a kommunista ideálok megvalósításáért, az SZKP és a Szovjetunió nagy és hűséges barátja, aki lankadatlanul gondot fordít a bolgár és a szovjet nép szívből fakadó szilárd barátságának fejlesztésére és elmélyítésére". Brezsnyev kijelentette, hogy az SZKP és a Bolgár Kommunista Párt, a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság kapcsolata „az őszinteség, az elvtársiasság és az igazi testvériség" mintaképe. Todor Zsivkov válaszában rámutatott arra, hogy a Lenin renddel történő kitüntetés „a legnagyobb kitüntetés egy kommunista számára". — Mi, bolgár kommunisták, mindig úgy vélekedtünk, és ma is az a véleményünk, hogy csak az lehet igazi internacionalista, aki mindig együtt halad Lenin Pártjával, a Szovjetunióval. A Szovjetunióval való barátság és a proletár nemzetköziség egymástól elválaszthatatlan —, jelentette ki Todor Zsivkov. Nem egészen egy napig tartó baráti látogatás után hétfőn a déli órákban elutazott Szófiából Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára. Brezsnyevet és a kíséretében levő hivatalos személyiségeket a bolgár főváros repülőterén a BKP és a bolgár állam vezetői búcsúztatták. Közöttük Todor Zsivkov, a párt központi bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Georgi Trajkov, a Nemzetgyűlés elnöke és Sztanko Todorov miniszterelnök. Meleg és szívélyes búcsúztatást rendeztek a szovjet vendégeknek a szófial dolgozók képviselői, akik többszázan jelentek meg a repülőtéren. Lemondott a dán kormány Koppenhága — Hilmar Baunsgaard dán miniszterelnök hétfőn délelőtt benyújtotta kormányának lemondását IX. Frigyes királynak. A király elfogadta a lemondást, de felkérte a távozó kormányt, hogy az új kabinet megalakulásáig maradjon tisztségében és intézze a folyó ügyeket. A Baunsgaard vezette dán polgári koalíciós kormány 1968 februárjában alakult meg. A kormányban 3 párt — a mérsékelt liberális venstre párt, a radikális venstre párt és a konzervatív néppárt — vett részt. A kormánykoalíciónak 1971. szeptember 21-ig többsége volt a parlamentben. Ezt azonban a múlt héten kedden tartott parlamenti választásokon — 10 mandátummal együtt — elvesztette. A Baunsgaard kormány, amely a dán Folketing 179 mandátumából most már csak 88-caI rendelkezik, a választási kudarc miatt mondott le. Nagyra ertekeliük a szociális intézkedéseket A Tríneci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű dolgozóinak állásfoglalása (CSTK) — A Tríneci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasmű vállalati pártbizottsága, üzemi szakszervezeti bizottsága és SZISZ-bizottsága a következő állásfoglalást Juttatta el a CSKP Központi Bizottságához: Nagyra értékeljük a CSKP KB, a szövetségi kormány és a CSFSZM KT intézkedéseit, amelyek megoldják társadalmunk néhány szociális kérdését. Az a közösen elfogadott határozat, amellyel növelik a gyermekes családoknak folyósított társadalmi támogatást és javítják a régi nyugdíjasok, valamint az alacsony nyugdíjban részesülők anyagi helyzetét, a CSKP XIV. kongresszusa döntései teljesítésének további bizonyítéka. Ez egyben annak tanúbizonysága, hogy pártunk politikája a dolgozó népet szolgálja, és valamennyi állampolgár szociális biztonságának megszilárdulásához vezet. Az ilyen nagy jelentőségű szociális határozat elfogadását a népgazdaság dinamikus fejlődésének felújítása révén kialakított források tették lehetővé. A CSKP vezetésével aránylag rövid Időn belül sikerült stabilizálni népgazdaságunkat, és a dolgozók széles körű kezdeményezése, valamint a tartalékok mozgósítása révén elérni az effektív gazdasági fejlődést. Vállalatunk dolgozói munkájukkal kifejezően hozzájárulnak az össztársadalmi törekvésekhez. A tervfeladatok teljesítésével és a vállalati kötelezettségvállalás növelésével fejezik ki (Folytatás a 2. oldalon) N em akar szónoki fogás lenni, ha feltesszük a kérdést: vajon közömbös lehet-e bárki ls ebben az országban azzal szemben, ami társadalmunk politikai és gazdasági életében történik? Mondhotja-e bárki is, hogy „nekem mindegy, csináljanak, amit akarnak"? Vállat rándíthat-e az ember akkor, ha egész társadalmunkat vagy gazdaságunkat érintő kérdésekről van sző? Egyszóval: elhatárolhatja-e magát bárki is attól, ami eb ben az országban történik? A kérdés felvetése egyáltalán nem teoretikus jellegű, mint ahogy az első pillantásra látszik. Sőtl Olyasmiről van szó, amit maga az élet vet fel naponta, s ami éppen ezért nagyon is valós dolog. Mert a közömbösség, a vállrándító „mi közöm hozzá" szemlélet és gyakorlat nagyon is visszahúzó erő, s éppen ezért a leghatározottabban fel kell venni ellene a harcot. Mert mi jó születhet a közömbösségből? Semmil Hiszen a közömbösség passzivitás, és passzivitással még soha senki semmit nem oldott meg. Márpedig előrehaladásunk alfája és ómegája, célkitűzéseink valóra váltásának alapvető eszköze a cselekvés. Aktív cselekvés mind a munkában, mind a közéletben. Könnyen ellenvetheti valaki — mint ahogy vetik ls —, hogy tulajdonképpen mit akarunk velük, mit kívánunk tőlük? Munkájukat tisztességgel elvégzik, — általában ezt nem vitatja el tőlük senki sem — s azon túl pedig hagyjanak nekik bőkét, miattuk csinálhatnak amit akarnak, őket ez nem érdekli. Igy van-e ez valóságban is? Egyáltalán nem! Nem, mert bármi is történik ebben az országban, az ilyen, vagy olyan vonatkozásban mindenkit érint. Senki számára sem lehet közömbös pl., hogyan alakulnak az árak, vagy milyen a politikai légkör, megvan-e a biztosítéka annak, hogy társadalKINEK AZ ERDEKE? munk kérdéseiről az Illetékes fórumon bárki elmondhatja-e a véleményét anélkül, hogy akár a haja szála is meggörbüljön? Vajon mindegy-e, hogy kitűzött feladatain, kat mikor és hogyan tudjuk valóra váltani? A párt- és az állami vezetés legutóbbi szociálpolitikai intézkedései az emberek millióit érintik; hát mondhatja valaki azt, hogy hagyják békén, ez nem az ő dolga? Kinek a dolga, ha nem az ország dolgozó népéé? Természetesen — hogy az adott példánál maradjunk —, ezek a szociálpolitikai intézkedések nem csupán anyagi kérdés, bár évente több milliárd költséget jelent az állami háztartás számára. Politikai kérdés is ez, méghozzá a javából. Mert gondoljunk csak arra, milyen nagy politikai erőfeszítés ós munka volt az országot rövid két év alatt nemcsak kivezetni a politikai és gazdasági káoszból, hanem elérni a konszolidáció olyan fokát, hogy sor kerülhetett ezeknek a szociálpolitikai intézkedéseknek a meghozatalára. A pártós államvezetés ezt csak úgy érhette el, hogy lépésről lépésre, a szavakat tettekkel bizonyítva, megnyerte az emberek döntő többségének bizalmát politikai célkitűzései számára, s aktív cselekvésre bírta őket. Hiába bizonygatják egyes emberek, hogy ők nem törődnek a politikával, nem érdekli őket a politika. Nincs igazuk, mivei a maga módján így van vagy úgy, de mindenki politizál. A passzivitás, a vállrándítő „mi közöm hozzá" is a politizálás egyik megnyilvánulási formája. Nem egészséges, nem célravezető, hanem rossz politika. Nem a párt, az ország, hanem po. litikai ellenfeleink érdekeit szolgáló politika. Meghökkentő ez így az első pillanatra, pedig így van, sokszor az illetők szubjektív akarata ellenére is. Mert miről van sző? Arról, hogy a passzivitás, tehát a közömbösség — adott esetben — politikai ellenfeleink, a szocializmus ellenségei számára potenciális erő. Hiszen a passzivitás a nemcselekvést jelenti, és ez részükre erőt Jelent; mivel nekünk céljaink eléréséhez éppen ellenkezőleg, aktív cselekvő tevékenységre van szükségünk. Itt, ezen a ponton esnek súlyos tévedésbe az ország és társadalmunk dolgai Iránt közömbös emberek. Ha társadalmunk ős ezen belül saját boldogulásunkat akarják, akkor aktívan részt kell vállalniok annak életéből is. Máskülönben csak nehezen Juthatunk előre. A dolgozó nép érdekei pedig éppen az ellenkezőjét kívánják. BÁTKY LÁSZLÓ