Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-24 / 227. szám, péntek

A fogyasztók védelmében Sajtóértekezletet rendeztek a Cseh Arhivatalban ff UTTÖROVALLALKOZAS Szeptember 17-én és 18 án a filológia terüle­tén rendkívül jelentős eseményre került sor. A Bratislavai Komenský Egyetem Bölcsészettudo­mányi Karának Magyar Nyelvi és Irodalmi Tan széke filológiai szimpóziumot hívott össze, amely­nek résztvevői Magyarországról, Romániából és Lengyelországból érkeztek és jelen voltak a prá­gai, brnói. prešovi, nitrai és bratislavai fakultá­soknak, valamint a Szlovák Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézetének képviselői. A résztvevők között jelen volt: Skalička Vladimír, a Prágai Károly Egyetem professzora, Richard Pražák, a brnói egyetem balkanisztikai és hunga­risztikai kabinetjének tanára, Rudo Briaň, a Szlo­vák Tudományos Akadémia kutatója, Deme Lász­ló, a szegedi egyetem tanára, Kálmán Béla, a debreceni egyetem tanára, Sziklai László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia kutatója, Balogh Ed­gár, a kolozsvári egyetem nyugdíjas tanára és Csaplovics István, a varsói egyetem magyar tan­székének vezetője. A nyelv- és irodalomtudomá­nyi közös ülésszakot megelő­zően a szimpóziumot dr. Tur­íčzel Lajos, a Komenský Egye­bem Bölcsészettudományi Kará­nak magyar tanszékvezetője nyitotta meg. Kedves kötelessé­gének tett eleget, amikor a szimpozion előadóinak és ven­dégeinek átadta a bölcsészet­tudományi kar vezetőjének üd­vözletét és jókívánatait. Rávilá­gított annak jelentőségére, amit két lényeges pontban jelölt meg: „Szimpozionunknak két szempontból is különös jelentő­sége van: 1. azért, mert a Ko­menský Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara megalakulásának 50. és az önálló (illetve kollek­tív szervezettségű) magyar tan­szék kialakulásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezzük meg. 2. Azért, mert tanszékünk történetében először kerül sor ilyen jellegű tudományos vál­lalkozásra". Ezek után a szim­pozion úttörő jelentőségéből ki­indulva rövid áttekintést adott a tanszék történetéről és ezzel párhuzamosan a csehszlovákiai magyar filológia kibontakozá­sáról. A közös ülésen kívül az iro­dalomtudományi és nyelvtudo­mányi szekció külön ülésszako­kat tartott. A szimpozion szep­tember 18-án, szombaton a ké­ső délutáni órákban ért véget Deme László szegedi egyetemi tanár zárószavával, melyben rámutatott annak gazdag és sokágú problematikájára, me­lyet a szlovákiai magyar szelle­mi élet és szorosabban az Itteni nyelvi és irodalmi tárgyú tudo­mányos vizsgálódás történeté­ben fordulatot jelentő s ezen­túl már mérföldkőként álló első magyar filológiai szimpozion széles spektrumban tárt elő. Észrevételeit a következőkben foglalta össze: Az első kérdés, amiről szól­nom kell, az ennek az ülésszak­nak belső tartalma: szakmai arculata ős tudományos szintje. A marxista igényű szaktudo­mányokat — mint ezt magam is többször leírtam (vö. pl. „Az ál­talános nyelvészet alapjai." Bra­tislava 1970. SPN. 224. lap) — materialista szemléletük és dia­lektikus módszerük mellett nem kevésbé jellemzi az is, hogy magatartásukban praktikusak: cselekvők, alkotók; s így szá­mukra az általuk vizsgált való­ságterület nemcsak a megisme­résnek — a valóság belső tör­A munka tudományos kérdéseiről tárgyaltak A Szlovákiai Újságírók Szö­vetségének gazdasági szekciója tegnap az Újságírók Klubjában sajtóértekezletet rendezett a Csehszlovák Munkakutatási In­tézet képviselőinek részvételé­vel. Az értekezlet beszámolóját Mi­chal Hronský mérnök, az inté­zet igazgatója tartotta. Hronský elvtárs elmondotta, hogy az 1964-ben létrehozott in­tézmény elsődleges feladatai közé tartozik a munkával össze­függő tudományok vizsgálata s azok fejlődésének kísérése, va­lamint az ismeretek és javas­latok alkalmazása a népgazda­ságban. Feladatai közé tartozik továbbá a párt- és kormány­szervek gazdasági politikájában alapul szolgáló tudományos is­meretanyag feldolgozása és az állami szervekkel, illetve tudo­mányos intézményekkel való együttműködés a munkával kapcsolatos tudományos állami kutatási programok javaslatá­nak kidolgozásában. A továbbiakban vitafelszóla­lások hangzottak el, melynek során számos kérdés merült fel az egyes feladatok megoldását, valamint a többi intézménnyel való együttműködést illetően. G. A. vényei feltárásának — terrénu­ma, hanem fejlődése alkotó se­gítésének is, a helyesen felis­mert belső törvények tudatos visszaalkalmazásával. Ez azt je­lenti: tudományos vizsgálódá­sunk minden területen akkor tud valóban a marxizmus szint­jére emelkedni, ha nemcsak megismerni akarja tárgyát, ha­nem továbbfejleszteni is, tehát munkájában nem áll meg a kognitív (azaz deskriptív vagy legföljebb explikatív) magatar­tásformánál, hanem e fázisok elvégzése után, és persze tanul­ságaik értékesítésével, végül is normatív kihangzást kap. Természetes viszont akkor, hogy ez a felismerés nemcsak a tudományos vizsgálódás mód­ját és tanulságainak felhaszná­lását befolyásolja, hanem ma­gát a kérdésfeltevést, a vizs­gálati tematikát is. A szaktudo­mány számára a maga belső szemszögéből természetesen minden részletkérdés egyfor­mán érdekes és tanulságos: de az egyes kérdések társadalmi súlya, fontossága, sürgőssége — gyakorlati horderejűk tekin­tetében — jelentősen különböz­het. Nyilvánvaló, hogy ez utób­bi szempont alapján a szaktu­dománynak — lévén mindig adott térben és időben elhelyez­kedő mikrotársadalom kollektív tudatformájának része és ható­tényezője (erre vö. az MTA I. Osztályának Közleményei XXV1I. 214. kk.) — érdemes és taná­csos már témaválasztása során azokra a területekre koncent­rálnia, amelyek az adott társa­dalmi egység szempontjából közvetlenebbül megoldandó fel­adatkört jelentenek. Igy látjuk igazán a súlyát és jelentőségét annak a tematikai körülhatárolásnak, amelyet a szimpozion tervezésekor a ren­dező szervek — a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Kara, s ezen belül nyilván első­sorban annak magyar nyelvi és irodalmi tanszéke — olyan kö­rültekintően és bölcs előrelátás­sal elvégeztek. Mind az iroda­lomtörténeti és irodalomtudo­mányi,- mind p. nyelvészeti­nyelvtudományi előadások an­nak a szűkebb társadalomnak — a szlovákiai magyar nemze­tiségnek — lét- és fejlődéskér­déseit vetették fel, amelynek az itteni tudománýosság a fejlődő tudatformája. De nem leszűkít­ve és provinciálisán, hanem sokarcú és sokágú kapcsolódá­saiban, befelé a több nyelvű és több kultúrájú közös haza mris népeivel, kifelé pedig az azo­nos nyelvű, de más országban más feltételek közt élő és fej­lődő nemzettel és nemzetiségek kel. A helyi kultúrának helyisé­ge és sokszálú beágyazottsága, a nemzetiségi arculat fejlődésé­nek sajátossága és másokéval való eltéphetetlen közössége az elhangzott előadásoknak szinte mindegyikében előremutatássá is érett egyben: annak vizsgá­latává, amit a továbbiakban ten­nünk kell, hogy ez a viszonylag autochton kultúra befelé még homogénabb, kifelé viszont még beágyazottabb, a szocialista egészbe illeszkedőbb lehessen. A másik kérdés, ami szorosan kapcsolódik az elsőhöz: ennek a kétnapos szimpozionnak ket­tősen is internacionalista — hi­szen egyrészt országok, más­részt meg nemzetek közötti — jellege. A szlovákiai magyar filológia, irodalom- és nyelvtudomány, épp mert marxista igényű tudo­mányos tevékenység, nem tük­rözhet mást, mint a valóságot, a való helyzetet. Azt, hogy tár­gyában magyar, de helyzetében szlovákiai; elsődlegesen önma­ga, de nem légüres térben él, hanem minden oldalról körül­ágyazva. Ennek felismerését mutatja a körültekintő szerve­zés is. A hazai magyar filológu­sokon kívül részt vettek az ülés­szak munkájában, gazdag prog­ramjában a magyarországi, ro­mániai és lengyelországi szak­emberek közül is azok, akiket a magyar nyelvű kultúráknak ez a szocialista tartalmú, de he­lyi arculatú válfaja kutatásaik során foglalkoztat: ez a két nap fontos lépése az országok kö-. zötti marxista tudományos együttműködésnek. De talán ennél is jelentősebb az, hogy mind az előadók, mind az érdeklődők között jó szán­dékkal és hasznos munkával feltűntek, a hazai és külföldi magyar filológusok sorát kiszé­lesítve, azok a szlovák, cseh és morva kollégáink is, akiknek érdeklődése munkásságuk so­rán kiterjedt a magyar, s ezen belül konkrétan a szlovákiai magyar fejlődés kérdéseiré is. Ez adja ennek az együttlétnek nemzetek közötti jellegét; s azt a biztatást a jövőre nézve, hogy a tisztes szocialista együttélés szelleme országainkban erősöd­ni és mélyülni fog, s erőinket közössé teszi és megsokszorozza Bratislava és Nitra, Prága és Brno magyar tanszékei vagy más keretben működő hunga­rista kutatói, s e városok egye­temeinek velük együttműködő szlávistái és más szakemberei hasznos és követendő példát adtak a szocialista hazának és a szocialista nagyobb közösség­nek is ezekben a napokban ar­ra, hogy a különféle kultúrák anyanyelvűsége csak felületi szinten választ el bennünket, magasabb fokon, a műveltség, a szocialista emberség szintjén már egybekapcsol. A mostani kezdeményezés biztat és kötelez. Kötelez a folytatásra, és biztat ennek megvalósíthatóságára. DEME LÁSZLÓ A XIV. pártkongresszus határo zatai és a választási programok megvalósításából a Cseh Árhiva­tal ls kiveszi részét. Tevékenysé­gében az ármoiiitórium figyelem­be vételével nem csupán az árak ellenőrzésére és az előírások megszegése esetén a megtorlásra szorítkozik. Lehetősége nyílik a rendellenességek megelőzésére ls. Ma már bebizonyosodott tény, hogy a lakosság árpolitikánkba vetett bizalmának megszilárdítása, az inflációs nyomás megszűnése, egész népgazdaságunk konszolidá­ciója sokban a következetes árel­lenőrzéseknek köszönhető. A szerdán Prágában megtartott sajtóértekezleten kapott tájékoz­tatások szerint a legnagyobb problémát a még kategóriába nem sorolt, szabad áron forgalomba hozott áruk — a divatcikkek és a műszaki újdonságok — jelen­tik. A vállalatok gyakran önhatal­múlag „csillagászati" nagykeres­kedelmi árakat állapítanak meg, és nem veszik tudomásul, hogy bizonyos idő elteltével ezek az áruk is elvesztik az újdonság jel legét, tehát lényegesen olcsóbban, vagyis az árjegyzékben feltünte­tett szabott áron kell árusítani Se szeri, se száma a fegyelme­zetlen vállalatoknak, melyek az A náci bábnrús bűnösük megbün tetősére alakult csehszlovák kor mánybizntlság a főügyészséggel és a Szövetségi Belügyminisztérium vizsgálati igazgatóságával együtt szerdán Prágában sajtóértekezle­tet tartolt. amelyen isinertetta az 1941. szeptember 27-én az lin. cseh morva prolekturátus terüle­tén R. Ileydrich birodalmi hely tartó állal létesített rögtönítélő bí­róságok tagjainak névsorát és te­vékenységét. Prágában egy. Brnúban pedig két rögtönitélo bíróság működött, s e bíróságok tanácsainak tagjai kizárólag a Geslapnsok és SS-tisz lek leheltek. Ezek a bíróságok vagy halálos ítéletet hoztak, vagy pedig átadták a vádlottat az álla mi titkosrendőrségnek, ami egyen­lő volt a koncentrációs táborba való elhurcolással. Általánosan ismert szabálya a rögtönítélő bíró­ságok {élesítésének, hogy csn­pán előre megnevezett cselekmé­nyek miatt a statárium kihirdetése után elkövetett tettek miatt hoz­hatnak ítéleteket. Ezt az alapel­vet a nácik semmibe vették. A prágai riiglünitélő bíróság ta­nácsának elnöke Joachiin Ernst lUmer volt, aki jelenleg az NSZK­ban él. A tanács tagjai voltak: Félix Heide. dr. Scblegel. Adolf Fuchs. A prágai rögtiinitétő bíró ság a dokumentumok szerint 214 Loun városa több hivatásos katona állandó lakhelye s ezért szívügyüknek tekintik a város fejlesztését és csinosítását. Nem csoda tehát, hogy a múlt választások alkalmával öt v ka­tonát a városi nemzeti bizott­ságba választottak. — A hivatásos katonaélet nem könnyű — mondja Svatos­lav Hejzl. a vnb elnöke —, ép­pen ezért nagyra értékelem azt a munkát, amelyet a kép­viseleti testületben kifejtettek. Bognár és Kulišek elvtárs jelö­lésére a novemberi választás­kor is számítunk. A helyőrség katonái és a vá­rosi nemzeti bizottság jól meg­értik egymást. Évente megálla­podást kötnek arról, ki miben fogja segíteni a másikat. KATONÁK A VÁROSNAK... A helyőrségnek ez évben sok feladatot kellett megoldania. A harci és a politikai kiképzésen kíviil mégis találtak időt arra is, hogy 4000 brigádórát dol­Kelet-Szlovákiában is szüretelnek A Michalovcei Állami Gazda­ság tibavai részlegén — Kelet­Szlovákiában elsőként — el­kezdték az idei közel 50 má­zsás liektárhozamot ígérő sző­lőtermés szürctelését. A Micha­lovcei Állami Gazdaságnak, ha­zánk legnagyobb gazdasági egy­ségének 850 hektár szőlője van. E hói folyamán megkez­dődik a szűrei kaftanovi és Vyšné Nemecké-i részlegének szőlőiben, s néhány nappal ké­sőbb a trebi&ovi járásban is. —k. ellenőrzés után ls folytatják ká­ros tevékenységüket. Vannak kö­zöttük azonban olyanok is — pl. a České Budéjovice-1 Magasépítő (Pozemní stavby) vagy a kőipari vállalat (Kamenoprúmysl) —, amelyek hibájukat belátva lelkiis­meretesen törlesztik adósságukat. A vállalatok természetesen az ár drágítással okozott károk egy ré szét felelős dolgozóikon hajtják be. A Cseh Árhivatal ellenőrző szer vei 1969. június 1 tői 1971. június 30-ig 887 vállalatot ellenőriztek, s a jogtalan áremelések összegét 464 millió koronára becsülték. Eb bői az összegből a kötelező adó levonások után 448 millió koro­nát juttattak az állami költség vetésbe. Ezenkívül az újdonságok­ra javasolt árak leszállításával az évi megtakarítás több mint 1 mil­liárd koronát eredményezett. Az Árhivatal a fogyasztók vé delmét szem előtt tartva a szol gáltatások és a kiskereskedelmi árakon kívül a vendéglátóipar árait ls szigorúan ellenőrzi. Ezzel kapcsolatban 1170 panaszt inté zett el kedvezően. A fogyasztók kártalanítása és az állampénztár ba befizetett összegek meghalad ják a 11 millió koronát. — k IN ­halálos ítéletet hozott és 1300 sxe uiélyt küldött gyűjtőtáborba. A ba lálos ítéleteket, több esetben a fent nevezettek jelenlétében, a ru zyiiei kaszárnyában hajtották vég re. A Brnúban működő kél rögtön flélő bíróság 1941. szeptember 28. — 1942. január 20 között az eddigi bizonyítékok szerint 2SS személyi ílétl halálra 273-al pedig koncent rációs táborba küldött. A brnói náci rögtönílélí bíróságok tagjai közül többen ugyancsak az NSZK­ban élnek. A bíróság tagjai voútak: Wilhelm Nölle, dr. Bruno Letow, Hermán Ebért, Ewald Taudt. Wil­helm Erzberger, dr. Rudolf Kari, josef Regelsberger, Heinz Woll­brandt és Kurt Lebert. A csehszlovák törvények szerint a prágai és brnói rögtönítéld bíró­ságok tettei gyilkosságnak minő­síthetők, s ezért a kivizsgálás ered ményeit illetékes szerveink inár 1969 ben továbbították a nyugat német hatóságoknak. Amint ismeretes, a nácizmus nak Csehszlovákiában 360 000 ha lálos áldozata volt, s ebből 25 000 kommunista. Ez a véráldozat a müncheni diktátum eredménye volt, ezért a müncheni döntés ér vénytelenitése a keletkezésétől fogva népünk jogos követelése. (sm| gozzanak le a városszépítési ak­ciónál. Régi házakat döntöttek le, s az így nyert téglát kör­letük kiépítésére használták fel. Derekas munkát végeztek az uszoda és a téli sportcsar­nok építésekor is. Huszonöt katona tevékenykedik mint pio­nír csoportvezető, s többen a sportélet irányításából is kive­szik részüket. A helyőrség kul­túrbrigádja már több alkalom­mal fellépett, s most, a vá­lasztások előtt is többször fog a nyilvánosság előtt szerepelni. Számos dicsérő és köszönő le­vél tanúskodik arról, hogy a katonák a társadalmi munká­ból kiveszik részüket. ...A VÁROS A KATONÁKNAK Az éremnek is két oldala van, s éppen így a helyőrség és a vnb közötti megállapodás­nak is. Az együttműködés már akkor elkezdődik, amikor az újoncok bevonulnak. A város vezetői fogadják őket. Ezt ké­sőbb megismétlik, mégpedig úgy, hogy a város „új lakosai" megismerik a város múltját, jelenét és jövőjét. Amikor az egvség megalakításának 25. évf t.'dulójára készült, a rendez­vény felett a vnb vállalt véd­nökséget. Igy történt aztán, hogy a katonákkal együtt ünne­pelt az egész város. Á vnb se­gített abban is. hogy a lakta­nyák körüli utcákban nyáron virágok nyíljanak, s a közvilá­gítás kifogástalan legven. A katonák és a város képviselői gvakran találkoznak egymás­sal. hogy megbeszéljék a teen­dőket. így él és dolgozik jó megér­tésben a polgári lakosság és a katonaság abban a városban* ahol O. laroš százados, a Szov­jetunió Hőse született. —né— Becsüljük meg a A csipkebogyó erdei gyümöl­cseink közül a leggazdagabb C­vitaminban. Belőle szirupot, bort, dzsúst készítenek, szárí­tott állapotban pedig teaként használjuk. Mégis évente több száz tonna vesz kárba, mivel nincsen, aki leszedje. Az idén lényegesen emelték a felvásár­lási árát. Egy kiló első osztályú csipkebogyóért 3,5, másodosztá­lyúért 2,5 koronát fizetnek. A Fogyasztási Szövetkezetek Szö­vetsége és a LIKO szakágazati igazgatósága az iskolák részére versenyt írt ki. A versenyt minden járásban a Jednota fogyasztási szövetke­zet önállóan szervezi meg. A benevezést az iskolák szeptem­ber 25-ig juttassák el címiikra. A verseny keretében értékelik a járás legjobb eredményt el­érő öt iskoláját, mégpedig az egy tanulóra eső átlag alapján. Értékeléskor csak azokat az is­kolákat veszik figyelembe, ahol vitaminokat 5 kilónál több az egy tanulóra eső átlag. Az értékelést decem­ber 20-ig tartják meg, s a leg­jobb eredményt elérő iskolák között járásonként 5000 korona jutalmat osztanak szét, mégpe­dig áruutalványok formájában. Sok a baleset! 2103 közlekedési baleset — az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 250-nel löbb — történt az év első nyolc hónapjában Bra­tislavában. A város közlekedési felügyelősége egész sor megelő­ző intézkedést tett Az egyik ilyen intézkedés a fegyelmezetlen gép­kocsivezetők és a gyalogosok is kolázása. Erre az akcióra már 200 bratislavai lakos kapott meghívót. Szlovákia fővárosában az utób bi években nagy figyelmet szen­tcinek az utak rekonstrukciójának és javításának. Ez csak az idén 300 millió koronába kerül. Az ösz­szeg egy ötödét a bratislavai Du­na-híd, a jelzőberendezések stb. építésére fordítják. HÁBORÚS BŰNÖSÖK - SZABADLÁBON Kölcsönösen segítik egymást Jó munkát végeznek a katonák a VNB-n

Next

/
Thumbnails
Contents