Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-17 / 221. szám, péntek

Prágai művész Budapesten Bér Júlia kiállítása a budapesti Csehszlovák Kultúrában A Prágában élő magyar művésznő tárlata szeptember 2-án nyílt meg. Bér Júlia Veszprémmegyében, Zircen született, művészi pályája Budapesten indult, de aztán Prágába ment férjhez s ott élte át a második világháború borzalmait, férjének a koncentrációs táborban való elpusztulását. 1945 után bekapcsolódott a csehszlovák művészeti életbe és őszintén megnyilatkozó hajlamát követve hosszú éveken át a bányászok életét tanulmányozta. Käthe Kollwitz és Masereel hatása ösztönözte a társadalmi harcra s amikor a bányászok életét tanulmányozta — lent a tárnákban is! — minden alkotásában a nelvšz munkás életet és lelket megülő hatását fejezte ki. Ezt tette akkor is, amikor pedig szépítést vártak a munka művészi ábrázolóitól. — Aztán utazások kezdődtek, keresztülkasul Európán s mindenekelőtt a két haza, Magyarország és Csehszlovákia tájai — annak bizonyságául, hogy az igazi humanizmus valóban lehetővé teszi mindkét hazának a másik Kára nélkül való szeretetét és szolgálatát. A most kiállított anyagot előzőleg szülőfaluja, a múzeumáról, könyvtáráról híres Zirc nagyközség közönsége látta, azaz hogy néhány ezerrel többen, mint amennyien lakják a helységet, tekintettel a nagy idegenforgalomra. — Zirc után Várpalota városában állított ki a művész s* az anyag onnan került Budápestre, ahonnan tovább vis i k Veszprémbe, ebbe a gyorsan fejlődő egyetemi városba. Zircen elhatározták, hogy évről-évre megrendezik a csehszlovákiai magyar, cseh és szlovák művészek kiállítását s egy ilyen jellegű helyi képtár alapjait vetik meg ezzel a kezdeményezéssel. A csehszlovák Kultúrában kiállított művek tematikailag két csoportra oszlottak. Az egyikbe úti élmények szülte rajzok tartoztak, a másikba egy 8 lapból álló fametszetsorozat, amely az emberiség és az ember, a lét és az élet kérdéseivel foglalkozik. Az előbbiben magyarországi, bulgáriai, csehszlovákiai és franciaországi táji élmények lecsapódásával találkozunk. A lapok többsége természetesen magyar tájakat idézett, Óbudát, Tihanyt, a Parlamentet, balatoni szőlőket, Siófokot, Balatonfüredet. A feketefehér ellentétével napfényes lírát és sötét, fojtott drámaiságot és tragédiát egyaránt kl lehet fejezni, Bér Júlia egyénisége a művészetében ritkán pendít meg sötétebb hangokat. Hatalmas fehér felületeket hagy nyitva, helyenként na,gyra növeli a horizontot. Művészetének e vonásaival Gy. Szabó Bélára és a kelet-ázsiai fametszetek festői világára emlékeztet. A fekete-fehér technikájú lapjain a tömegelosztás nem mindig megnyugtató, de egész sor lapján viszont kifogástalan. Leggyakrabban a perspektíva klasszikus, hármas felosztását követi, még hozzá igen hatásosan. Kevésbé meggyőző az a 8 lapból álló fametszetsorozata, amelyben a kor emberpusztító erői ellen tiltakozik. Legsikerültebb a Kísértetek és a Ször nyű látomás. Ezeken a drámai feszültséget nem tompítja a metszet színezése, amely maga pasztellszerű, opálos, közelről enyhén kékes-violás árnyalatával gyakran élét veszi a gondolati feszültség művészi kifejeződésének. E sorozatot bizonyos fajta dekorativitás jellemzi, szecessziós ízek, a növényA LENINGRAD! SZÍNHAZAT VÁRJUK HAZÁNKBA A Maxim Gorkij nevét viselő Leningrádi Akadémiai Nagy Színház, a Szovjetunió egyik legismertebb színháza. 1919 óta terjeszti nagy sikerrel a szovjet kultúrát. Bölcsőjénél Gorkij, Lunacsarszkij és Blok álltak. A prózai színpad együttese ma is nyomdokaikon haladva. Lenin-dí'is és Állami-díjas főrendezőjének, G. A. Tovsztonogov nemzeti művésznek az irányításával vívja ki igényes közönsége elismerését és szeretetét, ís hogy nem hiába fáradozik, arról, nemcsak a Szovjetunió közönségének volt alkalma meggyőződni. Első csehszlovákiai látogatásuk alkalmával a leningrádi művészek Gorkij és Dumbadze darabjainak felejthetetlen előadásával mutatkoztak be. Rnvirl"="'i másodszor üdvözölhetjük hazánkban a Szovjetunió népszerű együttesét, mely Eratislavában és Prágában kezdi meg az idén 53. színházi évadját. Ezúttal is két darabot mutat be: L. Rahmanov „A nyugtalan öregkor" című kétfelvonásos játékát és G. Kapralov — S. Tumanov „Harmadik őrs?em" című kétfelvonásos darabját. Szerzőik a dokumentum jellegű alkotásokban až értelmiség szerepét ábrázolják hűségesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom időszakában. A leningrádi művészek Bratislavában szeptember 20-án és 21-én a „Nyugtalan öregkort, szeptember 22-én pedig a „Harmadik őrjáratot" mutatják be. A prágai előadásokra szeptember 27—30 között kerül sor. —km — B c I g á r könyvkiállítás Prágában a cseh Művelődésügyi Minisztérium és a bolgár művészeti és kulturális bizottság együttes rendezésében bolgár könyvkiállítás nyílt. Az utolsó 3—4 év könyvtermését szemléltető kiállítás keresztmetszetét nyújtja a bolgár könyvkiadásnak, s kifejezi a bolgár kultúra hatalmas fejlődését. Amint a kiállítás alkalmából rendezett sajtóértekezleten Cvetko Penev, a bolgár •könyvkiadó központ vezérigazMunkaidő-módosítás (ČSTKJ — A szövetségi kormány jóváhagyta az 1971. és 1972. évi munkaidő-módosítást. Mivel 1971. december 24- és 31-e a hét végi két szabadnapot megelőző péntekre esik, a kormány engedélyezte, hogv ezeken a napokon a három műszakban dolgozó munkahelyeken elengedhetik a délutáni ás az éjszakai műszakot, vagy pedig más napokra helyezhetik át. A termelési szervezetek igazgatási részlegeiben a munkát — csakúgy, mint a termelési részlegekben és a nem termelési szervezetekben — 14 órakor fejezhetik be. Az egész műszak vagy a műszak egy része csak az órabéres dolgozók jóváhagyásával maradhat el. A háromműszakos munkahelyeken, amelyekben a dolgozók többsége nő, a december 24-i reggeli műszak más napra tehető át. Az 1972. április 8-i, május 13-i és november 11-i délutáni és éjszakai műszakokat ugyan annak a hónapnak egy másik napjára helyezhetik át. Ezzel egyidejűleg a május 6-i sza bad szombatot május 8-ra, hétfőre és a május 8-i munkaidőt május 6-ra helyezik át. Ezáltal a Jövő évben három szabadnapjuk lesz a dolgozóknak húsvétkor, május 9-én és az év végén, karácsonykor pedig a kormány négy szabadnapot tesz lehetővé. TÜZ ÉS FÜST KÖZÖTT gató-helyettese elmondta, 1970ben Bulgáriában összesen 3700 művet adtak ki több milliós példányszámban. A kiadott művek száma az 1937. évi könyvtermésnek a hatszorosát teszi ki. A bolgár kiadópolitika nagy hangsúlyt helyez a politikai, illetve gazdasági szakirodalom kiadására is. A bolgár szerzők művein kívül a szakemberek igényeinek kielégítésére évente a Szovjetunióból 14—16 000 művet importálnak (sm) Bér Júlia színes fametszete díszes motívumok szerepeltetésével és a girlandos keretezéssel. Gondolatilag érthető: úgy tiltakozni a pusztulás ellen, hogy az a tiltakozás is a szépség és ne a borzalmak idézésével történjék. Művészi szempontból azonban tartalom és forma nem minden részletben talált szerencsésen egymásra. A ceruzarajzok arról árulkodtak, hogy művészünk valamikor a pasztellt nagyon kedvelte. A bársonyos bolyhos felületek emberi melegséget sugároztak, ami különben alapvonása is alkotójuk lelkiségének. Végeredményében egy jól fölkészült, divatos izgalmaktól mentes, rokonszenves grafikust ismert meg a budapesti Csehszlovák Kultúra közönsége Bér Júlia tájakat és országokat öszszekötő művészetében. Kár viszont, hogy a katalógus szövege kiáltó magyartalanságokkal és értelemzavaró fordítási hibákkal jelent meg. SZlj REZSŐ A pártsajtó terjesztőink értekezlete A közelgő sajtónap alkalmából Banská Bystricán kerületi aktívát rendeztek. A középszlovákiai kerületi pártbizottság kezdeményezésére egybegyűltek a járások lapterjesztői és a pártlapok terjesztésében íészt vevő intézmények képviselői. A fő beszámolót Andrej Bextoris, az SZLKP kerületi bizottságának titkára" tartotta. A többi között megállapította, hogy a pártsajtó példányszámának emelésében a legnagyobb sikert 19/0 áprilisától napjainkig érték el. A CSKP KB tavalyi januári plenáris ülése után a vinicai (Ipolynyék) kommunisták kezdeményezésére kerületi verseny indult a pártsajtó terjesztéséért. A verseny eredményeképpen egy év alatt a pártsajtó előfizetőinek száma a közép-szlovákiai kerületben 26 273 olvasóval nőtt. A legjobb eredményeket a Dolný Kubín-i és a lučeneci (Losonc) járások lapterjesztői érték el. A győztesek Jutalomban részesültek. A Journal lapkiadó megjutalmazta a martini. Považská Bystrica-i, Banská Bystrica-! és a zvolení lapterjesztőket is. Az aktívaértekezlsten a lapterjesztők, a járási sajtóbizottságok és a postai hírlapterjesztő szolgálat dolgozói nemcsak ünnepeltek, hanem tanácskoztak is a munka további javításét célzó kérdésekről és kicserélték tapasztalataikat. (vll) A legfiatalabb költők közül Mikola Anikó mutatkozott be elsőként a hazai magyar olvasóknak egy teljes gyűjteménynyel. A kötet értékelésénél számba kell venni keletkezésének idejét és körülményeit. Költői termése a hatvannyolc előtti két-három év gyümölcse és a megsejtett válsághelyzet szülte szorongásait és borúlátását, s ezért erősen időszerűtlennek hat. Már a kötet címadó verse is eléggé világosan jelzi, milyen ellentmondások determinálták a költeményekben rögzített élményvilágot: Tűz és füst között a nyárson megkínzott vér dalát hallgatja a kegyetlen értelem. A kegyetlen jelző itt eléggé patetikusan és bizony sután hat, de sutasága is arra vall, hogy lényegében az ember, aki egyben asszony, érzelemvilágának és az Intellektus konfliktusáról van sző, mely vezérmotívumként végigvonul az egész köteten. A város a szakadékban című vers és ciklus jelenti a mélypontot. A város a maga racionalitásával, kőrengetegével, hétköznapi gyakorlatiasságával még inkább elmélyíti az alapvető ellentmondást, s minthogy a szerző maga a faluból szakadt ki, s onnan sodródott bele ebbe a számára szokatlan világba, magyarázatát nyerjük e líra olykor sötét alaptónusának. Már a címadó versben fölérzi a társadalmi és politikai ellentmondásokat is, amelyek szinte teljes meghasonlásra és a várossal való szakításra késztetik: Elűztek falaid, elűzött forgószeled, ittam szavaid poharából, de most elmegyek, város, kővé vált város a szakadékbán. A vers évekkel, hatvannyolc előtt jelent meg. A túlságosan fiatal asszony és költő ruralista ihletettsége fordul szembe itt mindazzal, ami számára érthetetlen és nyomasztó volt. Elvi álláspontról számonkérhető eszmei kiforratlansága, ugyanakkor elismeréssel kell nyugtázni faluról hozott tisztaságát és szubjektív becsületességét: egyszerűen ki akarta kerülni azt a válságot, melynek megsejtése asszonyvoltából fakadó meghasonlását méginkább elmélyítette. Mikola Anikó lírája természetesen nem merül ki a tragikus hangulatok rögzítésében. Emocionális világa a hétköznapok pragmatizmusa ellen fordul, ugyanakkor tipikusan asszonyi lázadás ez, mely meg akar küzdeni a szerelem új értelmezéséért. A szerelem, mint alapmotívum jelen van csaknem minden versében, s épp ott nemesedik lírája igazi költészetté, ahol ez félreérthetetlenül világossá válik. Mihelyt asszonyi mivolta ihlette költészete túllépi a szerelem élménykörét és tágabb szociális területekre tör, szimbolikus megfogalmazásai homályossá és pontatlanokká y válnak, ami a világos eszmeiség hiányára vall. A tenger küszöbén című második ciklus verseiben jut el egy belső katarzis útjára, bár sokszor ellentmondásosan, viszsza-vísszahullva az eredendő érzelmi állapotba — mégis félreérthetetlenül. Ezt jelzik az olyan derűs versek, mint a Valaki ajtót nyitott, vagy a Jöjj át utamra. Az utóbbi szerelmi költészetünknek talán legszebb párhívogató költeménye. Átmenetileg ebben a ciklusban oldódik fel gyötrő magánérzete és a várossal való meghasonlása is. A civilizációval, várossal való megbékélése emocionális indítékú; a hidegen latolgató ráció ellen fordul, amit „gyilkos fény — fogant szerelmek temetője"-ként fogalmaz meg. Elutasítja annak önzéséből fakadt számítgató józánságát, hogy rátaláljon a mindennapi városi élet melegségére, s a „füstálmú kémények éjszakáját" köszöntse. Az Almafák terhét című versben a megnyugvás és feloldódás fárasztó boldog öröme nyer kifejezést szinte leheletfinom szimbolikában: Almafák terhét hordozom, éretlen gyümölcsüket, földig hajtott fejük szelíd alázatát. Fényzápor mossa fáradt testemet, fészekké fonja sok-sok ágbogát. Asszonyi lázadásának értelme fogalmazódik itt meg: a Fészek, mely gyakrabban előforduló szimbólumként bukkan föl költeményeiben. A harmadik ciklusban, amelyet a Tűz mellett didergők éneke nyit meg, a számára érthetetlen társadalmi állapotokkal kapcsolatos borúlátás nyer kifejezést. Ezért szimbolikája is homályosabb és értéktelenebb, s legfeljebb hangulatok kifejezésére alkalmas. Tudomásom szerint a költe niények keletkezésének sor rendje erősen eltér a kötetben rögzített sorrendtől. Egyébként néhányat eszmei fogyatékosságuk miatt ki is kellett volna hagyni,, a szerzőnek is más volt a kötet megszerkesztésére vonatkozó elképzelése. A harmadik ciklus helyén a második volt elhelyezve a kéziratban. így gyengéi ellenére is logikus folytatása volt a Város a szakadékban című vers és ciklus rögzítette élményeknek, s a harmadik ciklus (most második), a magánérzés, rezignáció és tragikum természetes feloldását nyújtotta, amit néhány vers is előrejelzett. A kötetnek ilytén való meg szerkesztése a számonkérhető eszmei kiforratlanságot és za vart még megnövelte, lerontotta a könyv értékét és mondanivalójának eredeti hitelességét. BABI TIBOR Miloš Lacko felvétele