Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-14 / 218. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1971. szepl 14. KEDD BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLYAM 218. szám Ára 50 fillér JÓL HALAD A MUNKA szazadunk legnagyobb hazai építkezésen A tranzit földgázvezeték, legnagyobb nemzetközi építkezé­sünk, mintegy ezer kilométeres útszakaszon szeli át az orszá­got, hogy a Szovjetunió lelőhelyeiről Csehszlovákián kívül földgázzal lássa el az NDK-t, Ausztriát, Olaszországot, az NSZK-t és Franciaországot. Cseszlovákia területén a földgáz­vezeték Ruska községből Plavecký Mikulášon keresztül Brnő­ba, majd Prágába vezet, hogy onnan Ostí nad Labem-hn ke­resztül az NDK-ba érjen. További elágazása Zlonicén és Roz­vodov on keresztül az NSZK-ba juttatja el az ipar számára fel­becsülhetetlen értékű nyersanyagot. Az a tény», hogy a tranzit gáz­vezeték minden 24 óra leforgá­sával 1700 méterrel növek­szik, a munkahelyeken, a ter­vezőasztaloknál, a tanácskozá­sokon és gyűléseken naponta több száz óra munkát feltéte­lez. De mert nincs hiány a dol­gozók jóakaratában és lelkese­désében, nem kétséges, hogy az év végéig tervbe vett 230 km-es csővezetéket határidőben sike­rül lefektetni. Ez a biztosítéka annak, hogy az építkezés 415 km-t kitevő első szakaszát 1972. június 30-ig befejezik, és legkésőbb 1973. január l-ig üzembe helyezik. Az év végéig 354 kilométer A részletekről a tegnap Prá­gában megtartott sajtóértekez­leten Václav Hradek, a tranzit gázvezeték n. v. igazgatója tájé­koztatta az újságírókat. Tekin­tettel a rendkívüli feladatokra, szakembereink az új, igényes technológiai eljárásokat is ide­jében elsajátították. Természe­tesen kételkedőkben sem volt hiány, különösen a Nyugaton nem hitték, hogy vállalkozásun­kat siker koronázza. Szerencsé­re tévedtek, mert a munka egy­re gyorsabb ütemben folyik. Míg áprilisban 27 km-es veze­téket fektettek le dolgozóink, augusztusban már 41 km-es út­vonalon végezték el ezt a munkát. Szeptemberben pedig további 43 km-es vezetéket fek­tetnek le a hegesztők mesteri munkája és hozzáértése jóvol­tából. Az egyik esővezeték építését ez év januárjában kezdték el, a másikat csak áprilisban. Minthogy hasonló méretű nagy­szabású bonyolult építkezésre hazánkban eddig még nem volt példa, a kezdeti nehézségek le­küzdésével, főleg a dolgozók odaadásával sikerült biztosítani a megfelelő munkaütemet. A több helyütt folyó építkezé­seken ma már 12 munkacso­portban összesen 1650-en dol­goznak. Ennek köszönhető, hogy a számítások szerint az év vé­géig már 354 km-es szakaszon húzódik majd végig a gázveze­ték. A Szovjetunió segítsége E tekintélyes teljesítmény fel­tétele a pontos, időben történő anyagszállítások és a szükséges gépberendezések fokozatos szál­lítása, melyekről a hazai és a külföldi vállalatok gondoskod­nak nagy körültekintéssel és megértéssel. A szakemberek, különösen a Szovjetunió rend­kívüli segítségét értékelik, mely nélkül elképzelhetetlenek vol­nának a kitűnő eredmények. Ez az önzetlen segítség tette lehe­tővé a gázvezeték és a szállí­tóvállalatok dolgozóinak a XIV. pártkongresszus tiszteletére vál­lalt együttes kötelezettségvál­lalását, melynek értelmében az előirt feladatokat az év vé­géig maradéktalanul teljesítik. Minden jel arra mutat, hogy nem beszéltek a világba. ígére­tüket pontosan megtartják. Meg­nyugtató az is, hogy a dolgozó­kat a téli időszakra megfelelő ruházattal és egyéb felszereléssel látják el, úgyhogy az eső és a hideg ellenére is zavartalanul folytathatják majd munkájukat. A földgázvezeték tehát, ez a nemzetközi jelentőségű építke­zés ipari életünk színvonalasab­bá tételének, nehézségeink le­küzdésének a biztosítéka, és a Szovjetunióval való együttmű­ködésünk elmélyülésének leg­ékesebb bizonyítéka. ] c m Chilei diplomata látogatása (ČSTK) — Ján janik, az SZLKP KB elnökségéneik tag­ja, Központi Bizottságának tit­kára tegnap fogadta Juan Es­te ba n Garcia Romért, a Chilei Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. aki kétnapos látogatásra Szlo­vákiába érkezett. A chilei diplomatát ugyan­csak tegnap fogadta Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke és Jú lius Hanus, a szlovák kormány alelnöke, akt a vendég tisztele­tére ebédet adott. Nagy keletje van a vitaminoknak ... (Tóthpál Gyula felvételei Az egység lehetőségeiről tárgyalt az Arab Liga Egyiptomban a szavazók 99,98 százaléka mondott igent az új alkotmányra # Favzit bízták meg ismét az új kor< mány megalakításával £ Diplomáciai erőfeszítések a dzsiddai „békéltető" tárgyalások megkezdése érdekében Kairó — A népszavazást kö­vetően dr. Mahmud Favzi egyiptomi miniszterelnök vasár­nap este benyújtotta kormánya lemondását Szadat köztársasági elnöknek. A kormány lemondá­sára a hagyományoknak megfe­lelően azt követően került sor, hogy Szalem belügyminiszter vasárnap közzétette a szombati népszavazás eredményét. Az összesített adatok szerint a sza­vazók 99,98 százaléka, azaz 7 862 617 fő mondott igent az Egyiptomi Arab Köztársaság ál­landó alkotmányára. Mindössze 1363 választópolgár szavazott nemmel. Szadat elnök a hét folyamán ismerteti átfogó programját, amely felöleli az államappará­tus, a közigazgatás és a gazda­sági élet átszervezését. Az új kabinet várhatóan kedden vagy szerdán teszi le az alkotmányos esküt. Lehetséges, hogy egyes mi­nisztériumok megszűnnek és újak lépnek a helyükbe. Az új kormányban várhatóan több ál­lamminiszter kap helyet, ezek hatáskörét a miniszterelnök ha­tározza meg. Mahmud Favzi harmadszor alakít kormányt, először 1970. október 21-én, másodszor 1970. november 18-án kapott kor­mányalakítási megbízást. Kairó — Vasárnap este négy­napos látogatásra Kairóba érke­zett Douglas-Home brit külügy­miniszter, hogy megbeszélése­ket folytasson Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnökhelyet­tessel és külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti válság rendezésé­ről, a Biztonsági Tanács végre­hajtásának határozatáról. 1955 óta először tesz látogatást Egyiptomban brit külügyminisz­ter. Riad mint emlékezetes, ez év elején járt Londonban s ak­kor hívta meg kairói látogatás­ra az angol diplomáciai veze­tőjét. Home repülőtéri nyilatkozatá­ban nem adott választ arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia milyen magatartást fog tanúsí­tani az ENSZ-közgyűlés küszö­bén álló közel-keleti vitájában. A Home látogatás jelentősé­gét fokozza az a tény, hogy ar­ra alig két héttel az ENSZ­ülésszak megnyitása előtt ke­rült sor. A brit külügyminisz­ter hétfőn megkezdte tárgyalá­sait Mahmud Rladdal és Shafei alelnökkel. Beirút — A hétfői libanoni la­pok értesülései szerint Doug­las-Home brit külügyminiszter kairói látogatása voltaképpen a kudarcot vallott Rogers-terv­nek egy brit—francia közvetí­téssel való felcserélését céloz­za. Dougas-Home személye azért volt alkalmas ennek a kairói útnak a lebonyolításá­ra, mivel a BT 1967 novemberi határozatát éppen a brit indít­vány alapján fogadták el, — ír­ja a Dzsarlda. Másfelől tudni vélnek arról, hogy Asszad szíriai elnök meg­semmisítette Michel Aflaknak, a Baath-párt megalapítójának augusztus 3-i halálos ítéletét. Kairó — Hétfőn a háromtagú „forradalmi bíróság" folytatta Ali Szabri és társai perét. A bí­róság meghallgatja a volt alel­nök ügyében fölvonultatott ta­núkat; Musztafa Abu Zeid fő­(Folytatás a 2. oldalon| Helsinki zavarba hozta Bonnt A finn kormány javasolja a két német államnak a diplo­máciai kapcsolatok egyidejű felvételét Bonn — Helsinki zavarba hoz­ta Bonnt — állapítja meg a hétfői nyugatnémet sajtó a finn kormány legújabb kezdeménye­zéséről közölt tudósításaiban és kommentárjában. Valamennyi lap első oldalon ismerteti Finnország szombaton É hét végén együttes ülést tart Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Központi Bizottsága. Az együttes ta­nácskozáson értékelik a képviselőválasztá. sok előkésztésének eddigi eredményeit és kijelölik a választásokkal kapcsolatos to­vábbi feladatokat. Ezt követően várható, hogy közlik a nyilvánossággal a választá­sok időpontját. A választási kampány döntő fontosságú feladata, hogy minden állampolgárnak megmagyarázzuk választásaink értei­m é t, ezt ugyanis a revizionista és anti­szocialista irányzatok a válság éveiben je­lentősen deformálták. Közismert, hogy több pártrendszer kialakítására törekedtek, a kommunista párt vezető szerepének és a Nemzeti Front egységesítő küldetésének kiiktatásával. Céljuk a politikai erők sza­bad játéka volt, amely mellőzi társadal­mi rendünk építésének alapelveit is. Látha­tó volt az a törekvésük, hogy diszkredi­tálják az 1948 februárja óta megtartott vá­lasztásokat, s a jelölő lista összeállításá­ban az ún. elit-teóriát érvényesítve el­nyomják az osztályszempontokat. Holott: a választási törvényeknek min­denkor osztályjellegük van. A München előtti köztársaságban kifejezte a burzsoá­ziának azt az igyekezetét, hogy minden eszközzal fenntartsa saját osztályuralmát. Ezt szolgálta a politikai pártok tömege is. A szabadság illúzióját igyekeztek kel­teni az által, hogy minden párt a saját programjával indult választási harcba, mindez azonban csupán az „oszd meg és uralkodj" elv gyakorlati megvalósítása volt. Ugyanis nem a politikai pártok száma volt az igazi szabadság és demokrácia fokmérője, hanem az a tény, hogy a gyá­rak és a vezető gazdasági pozíciók a vá­lasztások után is a burzsoázia kezében ma­radtak, és az ő érdekeit szolgálta az egész államapparátus is. Ennek viszont természe­tes következménye volt a létblzonytalan­A VÁLASZTÁSOK ÉRIELME ság, a munkanélküliség, a korlátozott mű­velődési lehetőség, az önkényes bérrend­szer, stb. A felszabadulás után megtartott 1946 évi választásokon a nép azokra szavazott, akik elszántan harcoltak a tőkés rendszer el­len, akik meghirdették az ország felvirá­goztatásának a programját, a munkát és a létbiztonságot tűzték ki célul. A válasz­tásokon Csehszlovákia Kommunista Pártja győzött, amely nem egészen két évvel ké­sőbb elhárította a reakciós fordulat veszé­lyét. 1948-tól kezdődően a választásokon már nem az a kérdés, hogy milyen legyen a társadalmi rendszer, szocialista-e, vagy sem, mert ezt népünk döntő többsége már végleg eldöntötte. Nem is az egyes poli­tikai pártok harcolnak a szavazók bizalmá­ért, mert nem az erők megosztása a vá­lasztások célja, hanem éppen ellenkező­leg — a dolgozók legszélesebb arcvonalá­nak egyesítése a közös célért — a szo­cialista rendszer megszilárdításáért és to­vábbi gazdasági felvirágoztatásáért, ami lehetővé teszi a nép életszínvonalának emelését. Az e célokhoz vezető utat a kommunista párt, a társadalom vezető ereje jelöli ki, a Nemzeti Front pedig az egyesítő fela­datot teljesíti. Ezért egységes a Nemzeti Front jelölőlistája, amelyre olyan embe­reknek kell kerülni, akik szilárd politikai magatartásukkal képesek és készek a ja­vasolt funkciókból eredő kötelességeik ma­radéktalan teljesítésére. Ezeket javasolhatják a Nemzeti Front­ba tömörült politikai pártok és tömegszer­vezetek, a javaslatok közül a Jelölteket pe­dig a Nemzeti Front illetékes szerve vá­lasztja ki. A jelölteket bejelentik az egyes választási körzetek választási bizottságai­nál. A választók ezekre adják le szavaza­tukat, amely lehet igen, de természetesen lehet nem is. A választások célja, hogy a képviselő­testületekbe a dolgozók legjobb képviselői kerüljenek, és ezzel erősítsék a szocialis­ta államot és hozzájáruljanak az egész szocialista társadalom eredményes fejlődé, sélioz JAROSLAV MESKO előterjesztett javaslatát, amely a két német államnak a dip­lomáciai kapcsolatok egyidejű felvételét indítványozza és rá­mutat, hogy hivatalos nyugatné­met körökben hűvösen és nyűg talanul reagálnak erre. Nem hivatalosan — hangoz­tatják a lapok — Bonn szemre­hányással illeti Finnországot, mert a két német állam tárgya­lásainak idején „elébe akar vágni az eseményeknek" ke­resztezi Bonn terveit és ily mó­don „megszegi" a skandináv államoknak azt az „ígéretét" hogy egyelőre nem veszik fel a diplomáciai viszonyt a Német Demokratikus Köztársasággal. A Stuttgarter Zeitung figyel­mezteti Finországot, hogy ma­gatartásával „árthat a finn— nyugatnémet jóviszonynak", sőt a kelet-nyugati közeledésnek is, mert Bonn úgy érzi, hogy kény­szeríteni akarják az NDK elis­merésére. A Frankfurtén Rundschau de­rűlátóbb. A finn javaslat bonni megítélés szerint pozitív, csak időben korai még — állítja a kormányhoz közelálló újság. Csak idő kérdése, mikor is­merik el más államok a Néniét Demokratikus Köztársaságot. Bár a svédek, norvégek és dá­nok szolidaritást vállaltak az NSZK-val, de várnak Brandt kancellár jeladására. „Ha ez ké­sőn következik be, vagy elhú­zódnak a németek (Nyugat) Berlinről folytatott tárgyalá­sai, akkor a három skandináv királyság is követi a finneket" — írja a lap.

Next

/
Thumbnails
Contents