Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-13 / 217. szám, hétfő

JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) búzából, kukoricából hektáron­ként 50 mázsát az évi tejhoza­mot pedig 3200 litérre emelik. Igényesek a kitűzött feladatok más szakaszokon is. Látjuk azt a törekvésüket, hogy jobban kihasználják a talajt, fokozzák a munkatermelékenységet, to­vább javítsák a gazdasági ered­ményeket és ezen az alapon ámeljék a mezőgazdasági dol­gozók, a falu életszínvonalát. Az idei aratóünnepélyt az ős­régi városban összekötötték a Dékeünnepél'iyel. A békeünne­pély népünk békés munkájának a megünneplése, manifesztáció­ja eltökéltségünknek hogy: a csehek és a szlovákok a nem­zetiségekkel együtt fejlesszék a közös hazát — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Ebből az alkalomból ismét megemlítjük azt a megmásítha­tatlan, az élet által bizonyított igazságot, hogy köztársaságunk békés szocialista fejlesztését, szilárd nemzetközi helyzetét, jelenkorát és jövőjét csak a szocialista tábor országaival való szoros szövetségben, ba­rátságban és együttműködésben biztosíthatjuk. Ez a szövetség és barátság, amelynek szálai a múltba vezetnek, leküzdötte a szocializmus ellenségeinek és népeink ellenségeinek a csel­szövéseit. A Szovjetunió nemzeteink tu­datában és szivében úgy él, mint az első szocialista ország, amely megmutatta az emberi­ségnek a kizsákmányoltak és elnyomottak felszabadulásához vezető utat. A Szovjetunió hű társként áll oldalunkon és hajlandó volt tá­mogatni nemzeteinket München idején, amikor meg kellett vol­na akadályozni a hitleri agresz­sziót és a Horthy-megszállást. A szovjet nép fiai a szlová­kiai hegyekben a partizánoszta­gokban harcoltak és a dicső szovjet hadsereg hozta meg nemzeteink szabadságát. Felbecsülhetetlen segítséget nyújtott köztársaságunknak a Szovjetunió a háború utáni fej­lesztés éveiben, a szocializmus építésében. És amikor 1968-ban veszélyeztetve voltak a szocia­lizmus vívmányai, ismét segít­ségünkre sietett. Ebből az alka­lomból is köszöntjük a szovjet katonákat, akikkel a járás, a város, a szövetkezetek és az üzemek dolgozói baráti kapcso­latot tartanak fenn. A legköze­lebbi elvtársakat, osztálytest­véreinket látjuk bennük, akik­kel közös eszmék, közös célok, a múlt, a jelen és a jövő kap­csol egybe minket. A Szovjetunióval ós a többi szocialista országgal való együttműködésben látjuk a dön­tő feltételét annak, hogy tár­sadalmunk gyorsabban halad­hasson előre, fejleszthesse gaz­daságát, kultúráját és emelhes­se a dolgozók életszínvonalát. Szocialista társadalmunk fel­adatait és továbbfejlesztésének Irányelveit kitűzte Csehszlová­kia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa. Joggal tartják az ötödik ötéves tervet józan, reá­lis és igényes programnak, amely fokozott követelménye­ket támaszt mindnyájunkkal szemben. Gyors fejlődés várha­tó ezalatt az öt év alatt Szlo­vákiában. Az ötéves terv első évében az előzetes eredmények általában sikeresek. Az első félévben az ipar, az építőipar és a közlekedés teljesítette ter­vét. Tudatában vagyunk termé­szetesen a tervteljesítés hiá­nyosságainak, tudjuk, hogy nem minden üzem teljesíti egyfor­mán és kellő minőségben fel­adatait. Ezen negatív jelenségek leküzdésére kell összpontosíta­ni a szocialista versenyt, a dol­gozók munkakezdeményezését a termelésben. A CSKP 50. év­fordulója tiszteletére megindí­tott szocialista munkaverseny sok milliós értékkel járt a ter­melésben, a falu- és városszé­pítésben, az életkörnyezet meg­javításában. Ezt a kezdeménye­zést tovább kell fejleszteni, fő­leg a képviseleti szervekbe való SZILÁRDÍTJUK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNKET (ČSTK) — Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter Br­nóban a XIII. gépipari vásáron sajtóértekezletet tartott. Tájékoztatta a kétszáz ha­zai és külföldi újságírót a kül­kereskedelmi kapcsolatok és a szocialista nemzetközi munka­megosztásba való bekapcsoló­dás megerősítésére irányuló tö­rekvésekről. Az újságírók írásban benyúj­tott kérdéseire adott válaszai­ban értékelte a szocialista or­szágokkal folyó együttműködés pozitív hozzájárulását a cseh­szlovák népgazdaság fejleszté­séhez és az életszínvonal eme­léséhez. Konkrét példákat sora­koztatott fel a szerszám-, tex­til-, bőrfeldolgozó- és cipőipari gépgyártás ágazatából és közöl­te, h'iigy tárgyalások kezdődtek az NDK-val való együttműkö­désről a személygépkocsik gyár­tásában. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák népgazdaság foko­zottabb egybehangolása a KGST tagállamainak gazdaságával nem Jelenti a többi ország diszkriminációját, ha azok ér­deklődnek a kölcsönösen elő­nyös feltételeket biztosító kap­csolatok iránt. választások előkészítésével kap­csolatosan. Ebből az alkalomból szeret­nék köszönetet mondani a város és a járás lakosságának azért a munkáért, amelyet a CSKP megalapítása 50. évfordulójá­nak tiszteletére vállalt kötele­zettségek teljesítése, valamint lakóterületük, üzemeink és a szövetkezetek fejlesztése érde­kében végeztek. Nagyra értékeljük a szlovák és a magyar nemzetiségű dol­gozók baráti együttműködését. Ez az együttműködés a prole­tár internacionalizmus és a szocialista hazafiaság megnyil­vánulása a gyakorlatban. A tetterős munkában nyilvánul meg a csehek, a szlovákok, va­lamint a magyar és a többi nemzetiség közös érdeke — közös hazánk, a CSSZSZK fej­lesztése. Rimavská Sobota hétszázéves Jubileuma alkalomként szolgál arra, hogy elgondolkozzunk történelme, munkája, harcai és az előző nemzedék törekvései felett. Külön alkalom arra, hogy értékeljük forradalmi ha­gyományait, főleg a szlovák és a magyar proletariátus küzdel­meit a burzsoázia és a fasiz­mus ellen. A CSKP jubileumi évében megemlékezünk a ke­rület dolgozóinak és kisparaszt­jainak — a szlovákok és a ma­gyarok — ügyéről, akik aktívan harcoltak a Tanácsköztársaság idejében a burzsoázia ellen. Szeretettel és tisztelettel em­lékezünk meg ma a Rimavská Sobota-i Járás kommunistáinak munkájáról és tevékenységéről. Tisztelettel gondolunk Clemen­tis, Réthy, Huszti, Demeter, Bá­lint Cútora és más elvtársak­ra, akik élete és alkotása pél­daként szolgál. A büszkeség érzésével érté­keljük a város fejlesztésének eredményeit a felszabadulás után. Az évtizedeken keresztül tartó stagnálás után végre fej­lődésnek indult az ipar — fel­építették a korszerű sörgyárat, cukorgyárat, fejlődött a lakás­és iskolaépítés, valamint a szol­gáltatások. Gratulálunk Rimavská Sobota városnak „Az építésben szer­zett érdemekért" állami kitün­tetéshez, amellyel értékejük a szocialista fejlesztésben elért rendkívüli eredményeket. Ez a magas kitüntetés és a hét évszázad megünneplése szolgáljon alapul a további ter­vek megvalósításához, hogy a becsületes munkából fejlődjön a város és az egész járás, hogy a lakosság élete állandóan ja­vuljon, A jubiláns városnak és az :-gész járásnak felvirágzást kí­vánok, és önöknek, kedves ba­rátaim, a város lakosságának sok sikert a munkában és az életben. Ľubomír Štrougaf elvtárs (Folytatás az 1. oldalról) hetővé a termelőerők fejlődé­sét, a mezőgazdasági munka társadalmi jellegének megvál­tozását. Ehhez hozzájárulnak az elmúlt tíz év társadalmi be­fektetései is a javításba, a tech­nikába, a vegyészeibe, a gaz­dasági berendezésekbe, a me­zőgazdaságunknak nyújtott szolgáltatásokba, a takarmány­iparba, az emberek művelésébe stb. A mezőgazdaság ezt most a nagyobb gabona-, hús- és más élelmiszer és nyersanyag termeléssel viszonyozza. Ez a megállapítás nemcsak az idei aratás eredményeire támaszko­dik, hanem arra a tényre is, hogy a gabona begyűjtésében elértük a nyolc millió tonna ha­tárát — tehát az ötödik ötéves terv*, utolsó évének szintjét. Mezőgazdasági politikánk he­lyességének alaposabb bizonyí­téka az, hogy az elmúlt öt év alatt 19 százalékkal növeltük a mezőgazdasági termelést, 28 százalékkal az árutermelést. Az idei gabonabetakarítás igazolta, hogy ez a pozitív fej­lődés tovább folytatódik. A gaz­dag termésben vitathatatlanul nagy szerepe van a legmegfe­lelőbb nemesített vetőmagok felhasználásának. Ezen a té­ren kézzel foghatóan megnyil­vánultak a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal folyó együttműködés gyakorlati ered­ményei. A termő földet több mint 71 százalékán kiváló szov­jet vetőmagokkal vetették be. Ez az elmúlt öt év alatt segí­tett egy negyeddel növelni a búza hektárhozamát országos viszonylatban, a München előt­ti köztársasággal összehason­lítva pedig 40 százalékkal. Az idei aratásban kifejezően érvényesült a technika. A ga­bonaföldek 98 százalékáról kombájnokkal aratták le a ter­mést. Annak ellenére, hogy az aratást még mindig nem tudjuk elvégezni verejték, por néíkül, a munka dandárját mégiscsak a gépek végzik. Az elért eredmények lehe­tővé teszik a következtetést, hogy mezőgazdasági termelé­sünkben megvannak a lehető­ségek a fejlődésre. Nyilvánvaló, hogy a mező­gazdaság távlati fejlesztése egy­re nagyobb mértékben függ a népgazdaság többi ágazatától. A mezőgazdasági vállalatok ellátása modern technikával és műtrágyával, az átgondoít és céltudatos beruházási fejlesztés ezért kulcsproblémává válik. A mezőgazdaság továbbfej­lesztése bonyolult problémái­nak és a lakosság élelmezésé­nek megoldása kell, hogy az egész társadalom ügyévé vál­jon. Egyetlen állami és társa­dalmi szerv, gazdasági szerve­zet sem Jogosult arra, hogy fél­reálljon ilyen Jelentős politi­kai és népgazdasági feladat megoldásánál. Nézzük csak, hogy gazdál­kodunk példáuí a földalappal. 1949 óta mintegy 450 000 hektár mezőgazdasági terület veszett el. Pedig a termelés mai struk­túrája és színvonala mellett kö­zel félmillió tonna szemet, 330 000 tonna burgonyát, 370 000 tonna cukorrépát, 77 000 tonna húst, csaknem 300 miílió liter tejet és több mint 270 millió tojást képvisel. Ezért követke­zetesen be kell tartani a ter­mőföld-védelemről szóló tör­vényt. , Ebből az alkalomból hang­súlyozni szeretnénk egyúttal, hogy teljes érvényű az az alap­elv, mely szerint a föld azé, aki megdolgozza, és nem lehet semmiíyen spekulációk tárgya. Ebből nyilván le kell vonni a szükséges következtetéseket is. Strougal elvtárs beszédét így fejezte be: Meggyőződésünk, hogy lakosaink milliói a vá­lasztásokon ismét igazolják a szociaíista rendszerhez való pozitív viszonyukat, és kinyil­vánítják a párt és a Nemzeti Front politikájának támogatá­sát. Kétségkívül ez jelentős al­kalom lesz arra, hogy a dolgo­zók további tízezereit bekap­csoljuk a párt politikájának ér­vényesítésébe, mindnyájunk, szocialista hazánk érdekében. Bányásznapi ünnepségek Szlovákiában (CSTK) — Szlovákiában szombaton ünnepelték a hagyomá­nyos bányásznapot. A Szepesség, Gömör és a Felső Nyitra bá­nyavárosai és városkái, az ősrégi Banská Štiavnica, Kremni­ca, Rožňava (Rozsnyó), Handlová, Nováky és Prievidza ünnepi díszbe öltözve ünnepelte meg ezt a napot. A tereken, az ut­cákon és a bányásznegyedekben felcsendültek a bányászda­lok, a fúvószenekarok hangjai. A bányaüzemek épületeinek homlokzatát és a raaniíesztá­ciós nagygyűlések ünnepi dísz emelvényét az ünnepély köz­ponti jelszava díszítette: „A CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak teljesiiésével a tüzelőanyag-, energetikai- és nyers­anyagalap további fejlesztéséért." A szeptemberi szélben a csehszlovák és a vörös zászlók mellett ott lengtek a zöld-fe­kete, keresztbe tett kalapáccsal díszített bányászzászlók is — a bányászok munkájának jelképe. Az ünnepi nagygyűlésekre ebből az alkalomból ellátogattak a bányászok közé a párt és az állam élenjáró képviselői. Az ünnepségek jó alkalomként szolgáltak az eddigi munkaeredmények értékelésére. A leg­jobb dolgozókat bányászérdemrenddel és kitüntetésekkel ju­talmazták a jő munkáért és a becsületes bánvászbivatáshoz való hűségért. Gbelyn, a bányászok ünnepé­lyén részt vett az SZLKP KB küldöttsége Eugen Turzu elv­társnak, az SZLKP nyugat-szlo­vákiai kerületi bizottsága veze­tő titkárának vezetésével. Az ünnepi gyűlésen értékelték az elmúlt bunyászév munkájának eredményeit és megjutalmazták a vállalat legjobb dolgozóit. A prievidzai új negyedben bé­kemanifesztáctöt tartottak, ame­lyen üdvözölték a CSKP KB és a kormány küldöttségét, Václav Vačoknak, az SZLKP KB elnök­ségi tagjának, a KB titkárának vezetésével. A vendégek dísz­emelvényén foglalt helyet a szovjet hadsereg küldöttsége is. Ünnepi beszédet Václav Vačok elvtárs, a párt- és kormánykül­döttség vezetője mondott. Prievidzán a művelődési ház­ban tartották meg az ünnepi gyűlést. Megjelent a Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisztere vezette párt- és kor­mányküldöttség is. A küldött­ség vezetője beszédében érté­kelte a bányaépítő vállalat kol­lektíváinak érdemeit a szlová­kiai tüzelőanyag- és nyers­anyagalap gyarapításában. A handiovai szénbányák dol­gozói immár 23-szor ünnepelték meg a bányászok napját. A vá­ros utcáin ünnepélyesen felvo­nultak a bányászok, akik ebben az évben páratlan sikereket ér­tek el a szénjövesztésben. Jozef Lenárt, a CSKP KB el­nökségének tagja, az SZĽKP KB titkára beszédében nagyra ér­tékelte a handiovai bányászok sikeres munkáját. Hangsúlyoz­ta, hogy az idei bányásznapnak különleges jelleget kölcsönöz az, hogy a CSKP megalapítása 50. jubileumi és a CSKP XIV. kongresszusának évében ünnep­lik, abban az időben, amikor a válság leküzdése után elköny­velhetjük a társadalom és a népgazdaság fejlődésének szá­mos pozitív eredményét. A manifesztáció befejezése előtt Lenárt elvtárs kitüntetést adott át 52 bányásznak, techni­kusnak, és a handiovai szénbá­nyák más dolgozóinak. A košicei Szlovák Magnezit­művek dolgozóit a bányásznapi ünnepségeken dr. fán Pašku miniszter, a Népi Ellenőrző Bi­zottság elnöke üdvözölte. A magnezitművek košicei üzeme az első félévben a vállalaton belüli versenyben első helyre került Kelet-Szlovákiában. A Cígef Bánya, Szlovákia leg­korszerűbb szénipari vállalata dolgozóinak nagygyűlésén meg­jelent a párt és a kormány kül­döttsége, élén FrantiSek Miäejé­vel, az SZSZK pénzügyminiszte­rével. A vállalat az 1970/71 bá­nyászévben 110,6 százalékra tel­jesítette a jövesztés tervfelada­tait. Rudflanyban, a köztársaság legnagyobb vasérc bányájában a bányászok ünnepnapján jelen volt Ondrej Meliška, a Bányá­szok és Energetikaügyi Dolgo­zók Szakszervezeti Szövetségé­nek elnöke. A rudftanyi vasérc­bánya kollektívája számára az idei bányásznap a sikerek örömteli mérlege volt. E bá­nyászévben az elmúlt évvel ösz­szehasonlítva 14 ezer tonnával több ércet jövesztettek. A Vefký Krtíí-i (Nagykürtös) Dolina-bánya dolgozói számára ez a nap alkalmat nyújtott a kiváló munkaeredmények meg­ünneplésére. 1971 első felében terven felül 30 000 tonna szenet jövesztettek és 283 méter bánya­folyosót hajtottak kl. A Dolina-bánya dolgozóit az ünnep alkalmából Fábry István, az SZNT alelnöke üdvözölte. Kö­szönetet mondott az elért ered­ményekért és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a bányá­szott munkájukkal továbbra is iiozzájaruinöK szocialista tarsa­uaanutik iejipsziesönez. Koznavai (Kozsuyuj Vasérc­bányák dolgozói a bányásznapi ünnepi naggyűiésen szívélyesen üdvözülték körükben a párt­ós kormányküldöttséget, ame­lyet Krucsány Uezso, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisz­ter vezetett. A rožňavai bányászok számá­ra az eimúlt bányászév az Üzem történetének egyik leg­nehezebb éve volt, de a ne­hézségek ellenére is 101,3 szá­zalékra teljesítették a tervet. A bányásznap alkalmából kilenc bányász kapta meg a Munka Vörös Zászlaja Érdemrendet és többen kaptak ágazati kitünte­tést. A Szlovák i-iu£iie£umuvek lo­vinobaiia dolgozói a tugari völgyben felépített üdülőköz­pontban megtartott ünnepi nagygyűlésen köszöntötték kö­rükoen a Ludovit Fezlar, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára vezette part- és kor­mányküldöttséget. Pezlár elv­társ a központi párt- és állami szervek nevében köszöntötte az üzem dolgozóit, és nagyra értékelte az 1970/71 bányászév­ben végzett munkájukat. Kö­szöntőjének zárórészében kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a Magnezitmüvek dolgozói tel­jesítik a rájuk háruló felada­tokat. A slovínkyi bányászokat Ján Pirc, az SZLKP kelet-szlováki­ai kerületi bizottsagänak veze­tő titkára üdvözölte. Gratulált a hagyományos ünnephez és köszönetet mondott az igényes feladatok példás teljesítéséért, hangsúlyozva egyúttal a CSKP XIV. kongresszusa határozatai következetes teljesítésének szükségét, valamint a párt ide­ológiai munkája elmélyítésének szükségét a partonkívüliek kö­reiben. Annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a slo­vínkyi bányászok a szocialista haza becsületes polgáraiként vesznek részt a képviseleti tes­tületekbe való választásokon is. Václav Vačok, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titká­ra vezette azt a párt- és kor­mányküldöttséget, amely a no­vákyi szénbányák ünnepi vál­lalati gyűlésén vett részt. A no­vákyi bányászok az év elejétől 46 ezer tonna szenet jövesztet­tek terven felül, és így sikere­sen teljesítik a CSKP megalapí­tásának 50. évfordulója és a XIV. pártkongresszus tisztele­tére vállalat kötelezettségeiket. Prešovon, a solivari sóbánya dolgozói a konyhasó egyedüli termelői az egész köztársaság­ban a bányásznappal egyszerre ünnepelték a bánya megalapí­tásának 25. évfordulóját is. A prešovi kultúrházban megtar­tott ünnepi gyűlésen részt vett a lengyel wieliczkei testvér­üzem küldöttsége is. Nižná Slanán, (Alsósajó) Gö­mör legrégibb bányájában, ahol már több mint 725 éve bányásszák a vasércet, nagy­gyűlésen ünnepelték meg a bá­násznapot. Az ünnepélyen részt vettek Ján Štencl, az SZNT al­elnöke, a rožňavai Járás kép­viselői, a szovjet hadsereg kül­döttsége, továbbá a magyaror­szági rudnóbányai testvérüzem küldöttsége is. A Jó munkáért, a kezdeményezésért és a bányász­hivatáshoz való hűségért 14 bá­nyászt tüntettek ki. 1971. IX. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents