Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-02 / 208. szám, csütörtök

ÜNNEPEL A VDK NÉPE 197L IX. 2. Moszkva — A Vietnami De­mokratikus Köztársaság népe ma emlékezik meg az ország megalakulásának 26. évforduló­járól. A VDK kikiáltása egye­dülálló történelmi esemény Dél­kelet-Ázsia népeinek történe­tében, hiszen az első népi de­mokratikus köztársaság meg­alakulásáról van szó a világnak ebben a térségében. A VDK megalakulása jelzi a nemzeti felszabadító harcok sikerét, ugyanakkor ez a tény további lökést adott a felszabadulásu­kért küzdő népek mozgalmá­nak. A VDK kikiáltását követő időszakban az ország dolgozó népe valóban hősies helytállás­ról tett tanúbizonyságot, hiszen az ország újjáépítéséről, nép­gazdasága és társadalmi rend­je alapjainak lerakásáról volt szó. Ezeknek a hősies erőfeszí­téseknek akart véget vetni az Egyesült Államok agressziója, amely az ország dolgozó népé­nek egyöntetű ellenállásába üt­Romes Csandra nyilatkozata Helsinki — Az imperialista­ellenes erők egysége megszilár­dításának szükségességét hang­súlyozza Romes Csandra, a Bé­ke-világtanács főtitkára az ADN hírügynökségnek adott nyilat­kozatában. A nemzetközi békenap alkal­mából a főtitkár kiemeli azt a tényt, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok döntő mér­tékben járulnak hozzá a nem­zetközi béke és biztonság meg­őrzéséhez. Ugyanakkor — mu­tatott rá Romes Csandra — az imperializmus ún. globális stra­tégiájával mind a mai napig komoly veszélyt jelent. A második világháborút köve­tő időben figyelemre méltó szo­ciális változásoknak lehettünk tanúi — emelte ki a főtitkár. E változások vitathatatlanul a szocialista világrendszer lété­nek, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom következe­tes harcának, a nemzeti felsza­badító mozgalom antiimperialis­ta küzdelmének köszönhetők. Végezetül Romes Csandra hangsúlyozta, hogy a Béke-vi­lágtanács teljes mértékben tá­mogatja az európai biztonsági értekezlet összehívására irányu­ló törekvéseket. 1 arckép • csarnok HUGÓ BANZER SUAREZ A Bolíviában katonai puccsal hatalomra került rendsxer új el­nöke Hugó Banzer Suarez ezredes. A 48 éves Banzer a dél-bolíviai To­rijában született, német származá­sú nagybirtokos csailádban. A harmincas években családjá­nak szoros kapcsolata volt a bolí­viai hadsereg kiképzésében segéd­kedzű hitlerista katonai tanács­adókkal. Mint a lapok beszámol­nak róla, ezek a tanácsadók ösz­tönözték, hogy a katonai pályát válassza. Mint katonatiszt hírszer­zésre és kémelhárításra speciali­zálta magát. Katonai tanulmányait Panamában, Argentínában, az Egye­sült Államokban és Brazíliában végezte. Mielőtt washingtoni ka­tonai attasévá nevezték volna ki, rövid ideig oktatásügyi miniszter volt Barrientos tábornok kormá­nyában. Washingtonban töltött szolgálati ideje alatt szoros kap­csolata volt az amerikai hatóságok­kal. Sajtóvélemények szerint Was­hingtonban különös figyelmet szen­teltek a latin-amerikai országok katonai attaséira, mert közülük kerülnek ki a későbbi puccsista vezérek. Washingtonból visszatérve, kine­vezték a La Paz 1 katonai akadé­mia igazgatójává. Tavaly aktívan közreműködött Ovando tábornok megdöntésében, az idén januárban pedig részt vett egy összeesküvés­ben Torres elnök eűlen. Akkor a bolíviai munkások és egyetemisták sztrájkja és tüntetése megakadá­lyozta a puccs sikerét. Torres fel­függesztette állásából Banzert, aki hosszabb argentínai utazás után visszatért Bolíviába, a Santa Crux melletti földbirtokát)*, ahol megszervezte a Torres elnök bu­kásához vezető puccsot. Mint Írják, Banzer politikai ar­culatát, antikommunlsta, konzer­vatív magatartását három dolog határozza meg: fiatalkori kapcso­lata a német tanácsadókkal, az amerikai tisztek által vezetett ka­tonai nevelés és nagybirtokos vol­ta. között. Éppen az agresszió évei­ben bizonyította be a Vietnami Demokratikus Köztársaság né­pe, hogy önállóan is képes fel­építeni országát s nem ért egyet az új gyarmatosítók tö­rekvéseivel. Kétségtelen, hogy az amerikai agresszió rendkívül kedvezőtlen féltételeket terem­tett a szocialista országépítés kibontakozása szempontjából. A VDK államünnepéről — hírügynökségi jelentések szerint — világszerte megemlékeztek. Hanoi — A VDK fővárosában nagyarányú ünnepségsorozat keretében emlékeztek meg a Vietnami Demokratikus Köz­társaság megalapításának év­fordulójáról. A főváros dolgo­zóinak nagygyűlésén megjelent Ton Duc Thang, a VDK elnöke, le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, valamint a közélet számos élenjáró képviselői. Az ünnepi beszédet Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke tartotta, aki felelevenítette az ország függetlenségéért folyta­tott hősi harcokat. Ugyanakkor rámutatott: a VDK dolgozói si­kereiket annak köszönhetik, hogy hűek maradtak a társa­dalmi haladás forradalmi irány­vonalához. Pham Van Dong hangsúlyozta, hogy a VDK-nak sikerült elnyernie a szocialista országok és elsősorban a Szov­jetunió támogatását, ezzel egy­idejűleg azonban kivívta a vi­lág haladó, békeszerető népei­nek szimpátiáját is. A minisz­terelnök Marxra, Leninre és Ho St Minhre hivatkozva állapítot­ta meg: a VDK dolgozóit a pro­letár nemzetköziség eszméi ve­zérlik további útjuk során. FOKOZÓDIK A FESZÜLTSÉG az indiai—pakisztáni határon Katonai készültség Indiában 0 Oj kormányzó Kelet­Pakisztánban £ Jahja Khan nyilatkozata % A Béke­világtanács küldöttségének sajtóértekezlete Delhi — Az indiai—pakisztá­ni határon továbbra is feszült a helyzet. A pakisztáni katonák rendszeresen megsértik az in­diai államhatárt — közli a PTl indiai sajtóiroda. A Patriot című lap azt írja, hogy az indiai fegyveres erő­ket „általános katonai készült­ségbe" helyezték. Ravalpindi — Kelet-Pakisztán polgári kormányzójává dr. A. M. Malikot nevezték ki. Tikká Khan katonai kormányzót cse­rélte fel funkciójában, akit ez év márciusában a rendkívüli állapot kihirdetése idején ne­veztek ki. Dr. Malik a közeljö­vőben kidolgozza Kelet-Pakisz­tán új minisztertanácsi javasla­tát és Jahja Khan pakisztáni el­nök elé terjeszti jóváhagyás végett. Dr. Malik eddig a pakisztáni elnök Kelet-Pakisztán megújho­dásával foglalkozó különtanács­adója volt. Párizs — jahja Khan pakisz­táni elnök nyilatkozatot adott a párizsi Figarónak és kijelen­tette, hogy az Indiába menekült kelet-pakisztániak még nem térhetnek vissza hazájukba, mert szerinte az indiaiak még továbbra is beszivárognak a keleti Országrészbe és lázadás­ra bújtogatják a lakosságot. Az elnök egyébként harciasan megfenyegette Indiát és az egész világot, hogy „totális há­ború fog kirobbanni", ha India netán abba a tévedésbe esik, hogy egy darabka földet is el­ragadhat Pakisztántól. Calcutta — A Béke-világta­nács küldöttsége, amely nem­rég több indiai táborban tanul­mányozta a kelet-pakisztáni menekültek helyzetét, Calcuttá­ban sajtóértekezleten jelentette be, hogy a pakisztáni hatóságok „iszonyú atrocitásokat" követ­tek el a keleti országrészben. Hozzáfűzték, hogy a normális politikai élet Kelet-Pakisztán­ban elképzelhetetlen Mudzsibur Rahman sejk szabadlábra helye­zése nélkül. GAZDASÁGI FÜGGETLENSÉGET LATIN-AMERIKÁNAK! Allende Kolumbiából Peruba utazott Bogota — Közös nyilatkozat aláírásával ért véget kedden Salvador Allende chilei elnök kolumbiai látogatása. A nyilatkozatban a két elnök, Allende és Pastrana leszögezi, hogy az ideológiai pluralizmus ÚJABB HATÁRSÉRTÉS A munkáspártiak koalíciós kormányt követelnek terroristák újabb akciói Észak-Írországban IRA London — Miközben még fo­lyik a vita Írország és Nagy­Britannia között a vasárnapi határincidensekről, melyek so­rán egy angol katona meghalt, egy másik pedig megsebesült, a brit hadsereg kedden beismer­te, hogy egyik őrjárata megint megsértette az Ir határt. Hétfőn — mint közölték — két angol terepjáró 300 métert tett meg ír földön, de felismerte helyze­tét és visszafordult. A katonák elmondották, hogy a határszéli lakosok ezúttal nem léptek fel velük szemben támadóan. Belfastban az éjszaka három­szor is kirobbant a lövöldözés az angol katonai egységek és a katolikus ellenállók között. A betiltott IRA (ír republikánus hadsereg) fegyveresei rálőttek az angol őrjáratokra, amelyek minden alkalommal viszonozták a tüzet, de csak egy angol ka­tona sebesült meg. Szerdára virradóra egyébként Ismét több bombamerénylet tör­tént Írországban, Belfastban és a vidéki városokban egyaránt. Az IRA terroristái felrobbantot­tak egy protestáns templomot, egy raktárt és egy benzinkutat. Az Észak-írországi Polgárjo­gi Szövetség szerdán reggel Belfastbhn nyilatkozatban tilta­kozott az angol kormány által kinevezett Vizsgáló bizottság összetétele és munkamódszerei ellen. Bejelentették, hogy a bi­zottság, amelynek az augusz­tus 9-én bevezetet internálások alkalmával tanúsított katonai brutalitással kapcsolatos váda­kat kell tanulmányoznia, „saját biztonság érdekében" zárt ajtók mögött fog működni. Kedden este Belfastban az ellenzéki Szociáldemokrata és Munkáspárt küldöttsége felke­reste Brian Faulkner miniszter­elnököt, hogy megvitassa vele a tartomány helyzetét. A mun­káspártlak megismételték azt a javaslatukat, hogy alakítsanak koalíciós kormányt Faulkner vezetésével. Faulkner kijelen­tette, hogy a javaslatot „pozi­tívnak" tartja, bizonyos részle­tekkel kapcsolatban azonban fenntartásokat hangoztatott. Belfast — Kedden kórházi ágyán belehalt sérüléseibe Clif­ford Loring brit katona, akit vasárnap az észak-ír főváros­ban egy lövöldözésnél golyó ta­lált. Ezzel 17-re emelkedett azoknak az angol katonáknak a száma, akik 1969 óta az ulste­ri zavargások folyamán életü­ket vesztették. elvét vallják, elítélik a gazda­sági nyomás politikáját, ame­lyet a nagyhatalmak alkalmaz­nak a fejlődő országok ellen, kijelentik, hogy a latin-ameri­kai országoknak vissza kell nyerniük gazdasági független­ségüket, végül hitet tesznek a népek önrendelkezése és be­avatkozástól mentes fejlődése mellett. Az aláírás előtt a chilei el­nök rövid sajtóértekezletet tar­tott, bejelentette, hogy viszont­látogatásra hívta meg Santiagó­ba a kolumbiai elnököt. Ami Kubát illeti, hangsúlyozta, hogy Chile nem ragaszkodik Kuba visszavételéhez az Amerikai Ál­lamok Szervezetébe, mert „Cast­ro olyan külpolitikát folytat, amilyent akar'. Allende látogatása alkalmá­ból felavatták Bogotában a ko­lumbiai—chilei kulturális inté­zetet. A megnyitáson mondott beszédében Allende kijelentet­te, hogy az államosított észak­amerikai bányavállalatokat nem kártalanítják minden esetben, csak akkor, ha a kormány ezt szükségesnek tartja. Szerdán Allende továbbrepül Peruba, ahol kétnapos látoga­tást tesz. Santiago de Chile — Salva­dor Allende, chilei elnök üd­vözlő üzenetet küldött az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapja munkatársainak abból az alkalomból, hogy a lap megje­lenésének 31. évfordulóját ün­nepelte. Allende méltatta azt a szerepet, amelyet az El Siglo betöltött a chilei dolgozók for­radalmi tudatának kialakításá­ban, elismeréssel szólt a Chilei Kommunista Párt lapjának sze­repéről a Népi Egységfront győzelmében. A VILÁG EGYIK legnagyobb példányszámú hetilapja, az amerikai Time Magazin nemrég vérvörös címlappal jelent meg. Ezt az alapszint helyenként vadsárga színfoltok tarkítják: lángok, amelyek Észak-Íror­szágban csapnak fel. Heath az utóbbi időben mind gyakrabban kénytelen idegesen kijelenteni, hogy az északír helyzet Lon­don belügye. Csakhogy a hely­zet túlságosan elmérgesedett és mind több jel mutat arra — korántsem csak a Time cím­lapja —, hogy az északír prob­léma egyre nagyobb nemzetkö­zi érdeklődés és felháborodás tárgya. A legutóbbi órákban érkezett jelentések is arról számolnak be, hogy a feszültség Ulsterben, és Ulsterrel kapcsolatban immár Londonban is, csaknem elviselhetetlenné vált. Harold Wilson, a munkáspárti ellenzék vezére, aki miniszterelnökként, sőt egy ideig még ellenzéki ve­zérként is meglepő közönnyel szemlélte az északír fejlemé­nyeket, a legutóbbi napokban akcióba lépett. Aligha erkölcsi, sokkal inkább belpolitikai okok­ból. A helyzet egyszerűen olyan forróvá vált, hogy Wilson fel­ismerte: pártja szavazóinak százezreit veszítheti el, ha most csendben marad. Igy történt, Lángok Ulsterban hogy a pipás politikus hosszabb szünet után ismét megjelent a brit televízió képernyőjén és tőle szokatlan drámai hangon szólította fel — napokon belül már másodszor — Edward Heath konzervatív kormányfőt a parlament sürgős összehívá­sára. Az ellenzék köreiben egyre erősebb az a követelés, hogy amennyiben a miniszterelnök nem hívja össze a parlamentet, a toryk nélkül üljön össze a munkáspárti és liberális-párti frakció. Ez rendkívül ritka je­lenség lenne a brit parlament történetében. Nem is valószínű, hogy sor kerül egy Ilyen csonka parla­menti demonstrációra — de maga a tény, hogy a híresen hagyománytisztelő Angliában komolyan felmerülhetett egy ilyen rendhagyó ötlet, jól érzé­kelteti, hogy az ulsteri lángok messze túlcsaptak az északír határokon. Ugyanezt illusztrálja egy má­sik érdekes jelentés. Eszerint a legnagyobb ellenzéki legális politikai erő, az Északír Szo­ciál Demokrata- és Munkás­párt az ország egész területén meghirdette a brit áruk teljes bojkottját. Könnyen előfordul­hat, hogy ez az érdekes és az angol gazdasági érdekek szá­mára távolról sem veszélytelen harci forma ís átterjed a nem­zetközi porondra ls. A párt ugyanis felkéri az amerikai írek hatalmas etnikai blokkját, csatlakozzanak ehhez a bojkott­hoz az Egyesült Államok terü­letén is. BELFASTBAN, Londonderry­ben és a többi ulsteri városban brit járőrök és páncélkocsik cirkálnak. De fegyverekkel nem lehet tüzet oltani és politikai problémákat megoldani. —ep— A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Alekszander Ljaszkonak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökhelyettesének ve­zetésével hivatalos baráti láto­gatáson Chilében tartózkodik, szerdán ellátogatott a parla­mentbe. A szovjet vendégeket Fernando Sanhueza, a képvise­lőház elnöke és Patrlcló Allvin a szenátus elnöke fogadta. INDIRA GANDHI, indiai mi­niszterelnök-asszony, aki jelen­leg ellenőrző körutat tesz az árvíz sújtotta területeken, Cal­cuttában felszólította a helyi politikai vezetőket, hogy ves­senek véget viszályaiknak. A NICARAGUAI parlament kedden este hatályon kívül he­lyezte az alkotmányt, s Anasta­sió Somoza elnököt teljhatalom­mal ruházta fel. A SZOCIALISTA Német Mun­kás Ifjúság és a Szakszervezeti Ifjúság elnevezésű nyugatnémet ifjúsági szervezetek képviselői szerdán megkoszorúzták a fa­siszták rabságában elpusztult s'zovjet emberek sírjait a nyugat­németországi Gladbeck-Brauck temetőjében. A MÁSODIK VILÁGHÁBOR0 kitörésének 32. évfordulóján Lengyelországban gyűléseken emlékeztek meg a világégés ál­dozatairól. Mint ismeretes, a második világháborúban 6 millió lengyel hazafi pusztult el. Az ünnepség­sorozat alkalmából országszer­te megkoszorúzták a hősök em­lékművét. A SVÁJCI KORMÁNY nyilatko­zatában hivatalosan elismeri a Vietnami Demokratikus Köztár­saságot. EWALD MOLDT külügyminisz­ter-helyettes vezetésével NDK­kormánydelegáciő érkezett Genfbe, hogy megbeszéléseket folytasson a leszerelési értekez­leten részt vevő tagállamok kép­viselőivel, valamint a világszer­vezet és az ENSZ szakosított In­tézményeinek több vezető sze­mélyiségével. A DÁN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága megtárgyal­ta a párt választási programját. A DKP Központi Bizottsága kö­veteli a dán politika alapvető megváltoztatását, és tiltakozik Dánia Közös Piacba való belépé­se ellen. AZ AMERIKAI KORMÁNY 1954 tavaszán négy atombombát kínált fel Franciaországnak Dien Bien Phu védelmére. Az akkori francia fegyveres erők főparancsnoka Indokínában Na­varra tábornok lemondott az atombomba használatáról, mivel félt, hogy saját egységeit is megkárosíthatja. JAPÁN továbbra is követeli a 10 százalékos amerikai import­pótvám eltörlését, jelentette kl Tanaka, Japán kereskedelmi és iparügyi minisztere. JÓZEF WINIEWICZ, a lengyel külügyminiszter helyettese hiva­talos látogatásra Phjöngjangba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába érke­zett. A NYUGAT-EURÖPAI ORSZÁ­GOK, az Egyesült Államok és Ja­pán importőrei nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetunió, Ma­gyarország, Románia, Lengyel­ország és Jugoszlávia elektroni­kus importja iránt a nyugat-ber­lini nemzetközi rádió- és televí­zió kiállításon. SÉKOU TOURÉ guineai elnök átadta az ENSZ különbizottsá­gának azokat a dokumentumo­kat, amelyek bizonyítják Portu­gália előkészített invázióját a Guineai Köztársaság ellen. LIMÁBAN befejeződött Peru Kommunista Ifjúsági Szövetsé­gének első országos kongresszu­sa. Megválasztották a központi bizottságot és Jorge Tapia sze­mélyében első titkárát. PÁRIZSI MEGFIGYELŐK sze­rint William Porter kinevezése az amerikai küldöttség vezető­jévé tovább csökkenti a Viet­namról folyó párizsi megbeszé­léseken az amerikai részvétel színvonalát

Next

/
Thumbnails
Contents