Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

A JOBB ÉLETÉRT... A KOMMUNISTÁK járnak az élen Csúz (Dubník) község lakos­sága főleg harcos múltjáról is­mert. Az első Csehszlovák Köz­társaság idején az itt élő em­berek nagy része bérmunkás­ként tengette életét a nagyurak birtokán. A falu mezőgazdasági földterületének nagyobb része az ő tulajdonukat képezte. Ke­gyetlen bérrendszert vezettek be, és a dolgozókat mostoha sorsba döntötték. Ez kényszerí­tette a pártot és a tömegeket tiltakozó sztrájkok szervezésé­re. Többszöri szolidaritásból a szomszédos járások dolgozói is beszüntették a munkát. Párt­tagok és párton kívüli munká­sok sorakoztak fel, hogy szem­beszálljanak a kapitalizmus szu­ronyos őreivel. Holec István a harcban edzett veteránok egyi­ke. A nehéz időkről többek kö­zött a következőket mondta. — Falunkban 1921-ben ala­kult meg a pártszervezet, amely aktív politikai tevékenységet fejtett ki. A kommunista párt mindig a dolgozók érdekeit képviselte. Gyakran került sor sztrájkokra, munkásmegmozdu­lásokra, a legtöbb esetben sike­rült kiharcolni a béremelést. Községünk központja lett a kör­nyező falvak munkásmozgalmá­nak, vagyis a burzsoá rendszer elleni harc egyik tűzfészkévé vált. Steiner Gábor, Major Ist­ván, František Zupka és Bozsik István a nehéz forradalmi na­pok idején az 1920-as és az 1930-as években rendszeresen látogatták falunkat, egységre buzdították a dolgozókat. Sok­szor éltünk válságos időket, mert a falut a földesurak kéré­sére állig fölfegyverzett csend­őrök szállták meg, de ez sem félemlített meg bennünket. A bérharcok általában sikeresek voltak. - Az említett elvtársak nem sajnálták a fáradságot. A be­csületes helytállásért kis Moszk­vának nevezték községünket. A tüntetések és sztrájkok szerve­zéséért többeket puskatussal és gumibottal vertek a csendőrük. Sokan nem kaptak munkát, így kénytelenek voltak más falvak­ban munkát keresni, hogy a mindennapi kenyeret biztosít­sák családjuk számára. A falu­ban 1924-től, de főképp 1929-től, valamint Gottwald elvtárs kép­viselővé választása idején erő­södött meg a pártszervezet, amikor új tagokkal gyarapo­dott. Az 1931-es községi válasz­tásokon a 30 mandátumból hú­szat szerzett a kommunista párt. Ettől kezdve a község élé­re minden eseti)en párttagot választottak. Gyurik Béla, a hnb titkára a község fejlődésével kapcsolat­ban a kővetkezőket mondta: — Falunkban is észlelhető a rohamos fejlődés. A felszaba­dulás óta 273 új lakóház épült, a többi pedig átalakították, s ezzel teljesen megváltozott a község arculata. 381 családi házban van vízvezeték, 270 hű­tőszekrény, 475 mosógép, 475 televíziókészülék, 387 motorke­rékpár és 62 személygépkocsi vau a lakosok tulajdonában. Felépült a strandfürdő, az új iskola, a korszerű sporttelep, a napközi otthon, 3 kilométer hosszan portalanították az uta­kat, 9 kilométer betonjárda ké­szült. Jelenleg dolgoznak a vizvezetékhálózat kiszélesíté­sén, valamint az új művelődési otthon építésén. Az utóbbi 4,5 millió korona ráfordítást igé­nyel. Minden akcióban aktívan részt vesznek a lakosok. Tud­ják, hogy az eddig elért jó eredményeket is szorgalmas munkájuknak köszönhetik. Szövetkezetük a legjobbak közé tartozik a járásban, nemrég kapta meg a Munkaérdemren­det. Esek Pál, a hnb elnöke is le­kapcsolódik beszélgetésünkbe: — Községünk fejlődésével kapcsolatban szeretném megje­gyezni, hogy javult az egész­ségügyi szolgálat, de azért akad tennivalónk. Van községünkben orvosi rendelő felnőttek és gyermekek részére, tanácsadói szolgálat a kismamáknak, fogá­szat, gyógyszertár, takaros ven­déglő, szálloda, önkiszolgáló­bolt és új posta. A hnb nagy gondot fordít az ifjúság nevelésére. Igyekeznek a fiatalokat újból összetömörí­tenl, hogy szocialista szellem­ben dolgozzanak. A SZISZ meg­alakításától az ifjúság aktívan bekapcsolódik minden társadal­mi munkába. A művelődési ott­hon építésénél is szép ered­ményeket értek el. Az üzemi pártszervezet teljes egészében támogatja tevékenységüket. Gyurik Béla később még el­mondta, hogy a CSKP megalapí­tása 50. évfordulójának tisztele­tére a község lakosai 810 egyéni ós 9 kollektív kötelezettségválla­lást fogadtak el 2,5 millió ko­rona értékben. Május végéig 7688 munkaórát dolgoztak le 120 000 korona értékben. A ha­zánk felszabadulása 25. évfor­dulójának alkalmából szerve­zett faluszépítési versenyben a második helyezést érték el a járásban, s a jnb-től elismerő oklevelet, valamint 25 000 ko­rona pénzjutalmat kaptak. A nemzeti bizottság, mint az ál­lamhatalom helyi szerve, igyek szik biztosítani hatáskörében a XIV. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítését. KOVÁCS JÓZSEF Sajtó az üzemben ( ČSTK 1 — A hlohoveci drót gyár párt- ós szakszervezete, va (amint vezetősége fokozott figyel met szentel az alkalmazottak po litikai színvonala emelésének. A törekvésük egyik fonuája a Posta Hírlapszolgálata kioszkjának léte sítése közvetlenül az üzemben. A pártsajtó népszerűsítésének az a célkitűzése, hogy megteremtsék az alkalmazDítak mindennapi kap­csolatát a bel- és külpolitikai ese­ményekkel, valamint hogy emeljék a pártsajtó állandó előfizetőinek a számát. cm A bizalom (ötelez Lenghart Ján, a Galántai Já­rási Szakszervezeti Tanács el­nöke ötvennyolcadik életévét tapossa. Mégis, amikor a jnb-n arról érdeklődtem, ki a legaktí­vabb képviselő, egyöntetűen őt nevezték meg. Amint mondták, mindent megtesz, hogy válasz­tókörzete fejlődjön. Látogatásom meglepte, nehe­zen indult meg beszélgetésünk. Pedig Lenghardt elvtárs mögött gazdag, eseményekben gazdag, harcos élet áll. Nem telt azon­ban sok időbe, feloldódott kö­töttsége. — Már az első köztársaság idején beválasztottak a szeredi (Sered 1) városi testületbe — mondja. — Azóta jóformán min­dig képviselősködöm. Lenghardt elvtárs ' mindig kommunista képviselő volt. Fia­tal korában tagja lett a Mun­kás Testedző Egyesületnek, ké­sőbb vezetőségi taggá választot­ták. Húszéves korában párttag lett. Mint alkalmi munkás dol­gozott, közben röpcédulákat terjesztett, agitált a Hlinka-párt ellen. — Amikor közeledtek a vá­lasztások, éjszakánként a vá­rost jártuk, jelszavakat festet­tünk a falakra, kerítésekre, és bemeszeltük a más pártok fel­hívásait, jelszavait. Bizony nem egyszer verekedésre is sor ke­rült, de nem hagytuk magun­kat — eleveníti fel a múltat. Amikor a párt illegalitásba kényszerült, Lenghardt elvtár­sat Ján Kubač csoportjába osz­tották be. Munkájuk igen sok­rétű volt. Sok-sok elvtársat se­gítettek át a szlovák—magyar államhatáron, hogy Nyugatra, vagy a Szovjetunióba menekül­hessenek. mivel idehaza börtön várt rájuk. Természetesen együtt dolgoztak a magyar kommunistákkal.. — Az Illegális munkában volt már némi tapasztalatom — mondja. A spanyol polgárhábo­rú ideje alatt a párt utasításá­ra Prágában dolgoztam. Felada­tom az volt, hogy útlevéllel lás­sam el az önkénteseket és ki­kísérjem őket az állomásra. Egyszer lebuktaip. Egy hónap­ra a „hűvösre" dugtak, majd hazatoloncoltak, de újra vissza­szöktem. A második világháború évei alatt nehéz volt pártmunkát ki­fejteni. A szerediek mégis dol­goztak, okmányt és búvóhelyet biztosítottak több vezető part­funkcionáriusnak, három hóna­pon keresztül Moszkvával is volt rádióösszeköttetésük. Egy­szóval készültek a szlovák nép felkelésére. — Kubaő elvtárs Banská Bystricára utazott, engem bízott meg a forradalmi nemzeti bi­zottság megszervezésével — mondja. — Sajnos a fasiszták hamar megszállták városunkat, Ismét bujkálnunk kellett... Amikor a szovjet csapatok felszabadították Szeredet, a vá­rosi nemzeti bizottság elnöke lett. Később leváltották, de 1948 februárjában ismét elfoglalta előző tisztségét. Fáradhatatla­nul dolgozott, hogy a kommu­nisták régi álmát szülővárosá­ban is valóra váltsa. — Egy évvel később újabb pártfeladatot kaptam — emlék­szik vissza. — Új járás jött lét­re és én lettem a jnb elnöke, egészen 1953-ig. Két év megszakítással, ami­kor a helyi borászati üzem ag­ronómusa volt — ismét vissza­került a jnb re, ahol a területi átszervezésig az alelnöki tiszt­séget töltötte be. Azóta a szak­szervezetek járási tanácsának az elnöke, a Galántai Jnb kép­viselője, a pénzügyi szakbizott­ság tagja. Választó körzete az 1600 lakosú Dolná Streda. — A képviselő feladatomat nem csupán most, hanem a múltban is igyekeztem becsület­tel teljesíteni — mondja. — Nem csak a jnb és a szakbizott­ság ülésein vagyok jelen, ha­nem a választókörzetem hnb ülésein is. !gy jól ismerem a falu mindennapi életét. Annyit tudok mondani: dolgos nép la­kik mifelénk, öröm veliik dol­gozni. Amint mondja, néha nehéz feladatokat vállalnak, de ami­kor teljesítik, annál nagyobb az öröm. Az óvoda is a „Z"-ak­ció keretében épült fel. Most kultúrotthon építését, a helyi panelüzem kiszélesítését terve­zik, A falu vezetőivel együtt „kilincselnek", az eredmény a legtöbb esetben nem marad el. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy "a folyó szennyeződéséért a nik­kelkombinátot megbírságolták s ebből a pénzből artézikutat fúrtak, s így biztosítottak egész­séges ivóvizet a falunak. Választól naponta felkeresik. — Akadnak olyan dolgok, követelések, amelyeket nem le­het elintézni •— mondja. — Ilyenkor megmagyarázom, az okot. A legtöbb esetben megér­tik az emberek. Lenghardt elvtárs nemcsak a jnb, hanem a járási pártbizott­ság, a Szlovák Nemzeti Front elnökségének és az Antifasiszta Harcosok Szövetsége járási bi­zottságának is a tagja. Munkája eredményességét a legmeggyő­zőbben az bizonyítja, hogy a „Kiváló munkáért" és az „Épí­tésben szerzett érdemekért" kormánykitüntetés és több em­lékérem, plakett tulajdonosa. — A képviselő munkája nem egyszer önmegtagadással jár, de a belé helyezett bizalommal sohasem szabad visszaélni -­mondja búcsúzóul. Ezt kell szem előtt tartani majd azoknak is, akik a képvi­selőjelöltek névsorába kerül­nek. A bizalom sokra kötelez ... NÉMETH JÁNOS liníhöi ínniflK j nf J r^T c^irii Három év múltán — Azoknak a többsége, akik legújabbkori történel­münk legkritikusabb szakaszá­ban a szovjetellenes propa­ganda hálójába estek és felül­tek az „emberarcú szocializ­mus" tetszetős jelszavának, s elhitték, hogy a jobboldali opportunisták egyedüli célja a január előtti hibák helyreho­zása -- most, három év múl­tán megértették, hogy cinikus csalás áldozatai voltak — ol­vashattuk a Tvorba 31. számá­ban Jifí Horák kommentárjá­ban. Az erőszakos módszerekkel kialakított dubčeki szocializ­mus híveinek kompakt arc­vonalából három év múltán nem maradt semmi. Ez a front éppúgy szétesett, mint az ún. dubčeki mítosz. Itt-ott fellel­hetők még a jobboldali politi­kai hajótöröttek elenyésző el­szigetelt csoportocskái, ame­lyek szövetségeseikkel együtt továbbra is a gyűlölet talaján állnak. Ezeket el kell szige­telni, s meg kell akadályoz­nunk, hogy bármilyen formá­ban is befolyást gyakoroljanak azokra, ;:kiket átmenetileg megtévesztettek. Főleg az ér­telmiség soraiban van sok olyan áldozatuk, akik mind­máig nem hajlandók beismer­ni, hogy csalás áldozatai, hogy valamilyen mértékben maguk is hibát követtek el. Sokszor olyan emberekről van szó, akiknek élete, munkássága or­szágunk szocialista építéséhez fűződik, s akik, ha továbbra is ragaszkodnak tévedéseik­hez, végeredményben önma­guk múltját, munkásságát, egész előző életüket árulják el. Az elmúlt hónapokban egy­re nőtt azoknak a száma, akik a felismert tények alapján ké­pesek az igazság szemébe nézni és le tudják vonni a ta­nulságokat saját hibáikból is. Nemcsak ismert tudósokról, írókról, művészekről, sporto­lókról, hanem az ún. értelmi­ségi sorkatonák tízezreiről van szó, közöttük sok olyanról, akiktől hibáik miatt meg kel­lett válni a pártnak, de akik ennek ellenére nem kesered­tek el, s munkásságukkal bi­zonyítják, hogy őszinte hívei a szocializmus ügyének. Azok, akik mindeddig nem találták meg a zsákutcából kivezető utat - ,s tudjuk róluk, hogy ge­rinces. jellemes emberek, akik­nél nagyra becsüljük a társa­dalmunk számára annyira fon­tos tehetséget — segítségre jogosultak, segítenünk kell őket, hogy megtehessék az el­szigeteltségből kivezető első lépést. .. Azokat a becsüle­tes embereket, akik megértik előző' hibáik okait, ebben az országban tisztességes jövő illet. Pártunk egyik fő felada­tának tartja, hogy lehetősé­get adjon nekik hibáik helyre­hozásához, olyan fontos fel­adatnak, mint a pártonkívüli lakosság valamennyi rétegé­nek megnyerését az aktív együttműködéshez. Zene a tévében A Práce cseh szakszervezeti napilap kul túrrovatában közli Vojtech Mihalik költőnek, a parlament nemzetek kamarája elnökének tv nyilatkozatát a csehszlovák televízió zenei műsoráról. A lap a nyilatkoza­tot eredetiben azaz szlovák nyelven közli. V. Mihalik a többi között megállapítja, hogy a tv szó­rakoztató és zenei műsorai nagy befolyással vannak az ifjúságra, hozzájárulnak a fia­talság eszmei fejlődéséhez, az életstílusról alkotott elképze­lés kialakulásához, az öltöz­ködésre, a fellépésre, nem utolsósorban az állampolgári magatartásra is. Ezért nagy azoknak a felelőssége, akik le­hetővé teszik, hogy a televízió képernyőjére csekély, kétes értékű vulgáris szórakozást, sörszagú, gyengeelméjű hu­mort, illetve a kommersz íz­lést kiszolgáló zenei konfek­ciót viszik... Mint tv-néző, megtanultam különbséget ten­ni az érzés és a szentimenta­lizmus között: ezért szamom­ra a fiatal Zderika Lorencová lírikus éneke többet jelentett, mint az egész fényes, kikasí­rozolt Bratislavai Líra. E ren­dezvény körül csapott fékte­len reklám azt akarta ugyanis elrejteni, amit a nézők meg­éreztek: eszmei és művészi hanyatlást. Amíg a tv a fenti rendezvé­nyekhez hasonlóakra fordítja a fő miisoridőt, az idei Prá­gai Tavasz hagyományos nyi­tó- és záróhangversenyét nem láthattuk közvetlen adásban. Az elenyésző mennyiségben sugárzott szimfonikus és ka­marazenét a tv csak az éjjeli órákban közvetíti. A tavalyi Beethoven-évtorduló szerényen múlt el a második program műsorában és Sztravinszkij haláláról a tv úgy emlékezett meg, mintha csak a falusi kis­bíró halálának évfordulójáról lett volna szó. Hol vannak az idők, amikor a képernyőn minden évben láthattuk az „Eladott menyasszonyt", vagy, Dvofák és Janáöek halhatat­lan alkotásait? A tv nem mondhat le neve­lő küldetéséről, nem hátrál­hat meg az lires, átlagonalu­liság szervezett nyomása előtt. Ha u megfelelően kiválasztott komoly zenei hangversenyek adásakor a nézőknek csupán a tíz százaléka maradna a kép­ernyőknél, ez is többet jelen­tene, mint ezer zsúfolt hang­versenyterem vallja V. Mi­halik. Jókívánság Prágából Lengyel Józsefnek Hogy kicsoda Lengyel Jó­zsej, azt a mi hiányos és rög­tönző kiadópolitikánk követ­keztében Csehországban vaj­mi kevesen tudják. Ez az íro augusztus 4-én töltötte be 75. életévét, s mind művészi, mind pedig eszmei tekintetben a magyar szocialista irodalom nagyjai közé tartozik — írja u Tvorba legutóbbi számában jifí Hájek. Lengyei József éle­tét és munkásságát méltatva továbbá megírja, hogy az avantgarde egykori híve ma­gas rangú művészi realista ©k beszélővé fejlődött, aki mély emberi bölcsességével és gon­dolati érettségével novelláiban és elbeszéléseiben megörökí­tette a Magyar Tanácsköztár­saság forradalmi harcainak időszakát, a háború előtti ma­gyar munkásmozgalom és a Szovjetunióban élő magyar emigráció tapasztalatalt. Há­jek a cseh olvasó figyelmét különösen felhívja Lengyel Jó­zsef „Visegrádi utca", „Prenn Ferenc hányatott élete", a„Mit bír az ember?" című regényei­re és a csehül is megjelent „Igéző" című elbeszélésgyűj­teményére. Cikke végén eze­ket írja Lengysfr'"'!' — Eletemben csak egyszer, a Balaton-parti iró otthoná­ban találkoztam Lengyel Jó­zsefjei. Ennek ellenére feled­hetetlenek maradnak számom­ra ottani futólagos beszélge­téseink, amelyek során kiérez­tem müvének belsőleg ki­egyensúlyozott, bátor és em­berien nemes bázisát. Vala­mennyi szocialista gondolko­zású cseh és szlovák irókollé­gatn nevében életének e je­lentős jubileuma alkalmából úgy köszöntjük őt, mint aki na­gyon közel áll hozzánk, s akit végtelen megbecsülésünk övez. A cseh olvasóknak pedig azt kívánom, hogy Lengyel József müveiből legalább a legalap­vetőbb értékeket ismerhessék meg. (sm) • A FRANCIA PATHÉ CINÉ­MA Nagy szökések című, tizen­három részes filmsorozatának egyik része Jókai Mór Három királyok csillaga című elbeszé­lését viszi vászonra, Rényi Ta­más rendezésében. A „pszicho­lógiai krimi" főszereplői Bárdy György, Tordai Teri, Huszti Pé­ter, Dégi István, Garas Dezső és Bencze Ferenc lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents