Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

Bizalom, elismerés A lénártfalvai (Lenartovce) határátjárónál sok autó áll. A különböző rendszámú kocsik Magyarországra igyekeznek. Az utasok beszélgetnek. Amikor egy-egy kocsi áthalad a határsorompó alatt, üzemanyag takarékoskodás miatt, s talán időtöltésből az utasok inaguk tolják gépkocsijukat előbbre. A vám- és az útlevélvizsgálók között csinos, karcsú, egyenruhás nő szorgoskodik. Hosszú hajával a szél játszadozik Arcán szelídség ül szeme mosolyog. Udvariíi j ian, de szigorú ; ni végzi mun ; (áját. Neve Thu íánl, de az is merősök csali lírzsikének szó .ítják. — A rimaszombati (Riin. Sobotaj közgazdasági középiskola elvégzése után a tornaijai (Safarikovo) tejfeldolgozó üzemben kaptam munkát — mondja. — Naponta bejártam. Kgy ismerősöm ajánlotta, legyek vámtiszt. így kerültem ide. Most már helyben dolgozhat. 1964 júliusuban elfoglalta mai beosztását. Egyenruhát kapott, s a vállapra felkerült az első rangjelző csillag ... — Először Bánrévére jártam szolgálatot teljesíteni mondja. — Egy évvel később férjhez mentem. Eleinte az nlasok igen szigorúnak tartották, mivel minden érdekelte. Most már megváltozott ez a vélemény. Pedig éppen olyan pontosan, szigorúan végzi munkáját, mint azelőtt. Kiismerte az embereket, a csempészés fortélyait, s mindig megérzi, kinél van dugott áru, be nem vallott valuta. — Az embernek mindig meg kell tartania önuralmát — mondja. — Sok függ attól, hogyan lépünk fel. Szép szóval többre megy az ember ... Adódnak azonban helyzetek, amikor a szép sző nem használ. Ez különösen azokra vonatkozik, akik gyakran járnak egyik országból a másikba. Néha még azt is meg kell nézni, mi rejlik a ruha alatt, főleg a nőknél. A melltartót, vagy a híirisnyatartót valutacsempészésre is felhasználják. — Egy utasnál csaknem hatezer forintot, egy cigányasz szonynál 1700 korona készpénzt találtam — mondja. Az ember az apró cseprő dolgokat el is felejti, a kirívó, csúnya esetekre pedig nem szívesen emlékezik vissza. Egy ideig hallgat, szemében huncut mosoly jelenik meg, amikor megszólal: Hogy ne csak a nőket em ! egessük eszembe jutott egy eset. Egy csehországi férfi bőröndben levő nadrágjának zsebében 1700 korona lapult. Fogadkozott, hogv nem tudott ról.i. Ki hiszi ezt el? . .. A nyári idényben ö tói 2p óráig dolgozik. A kisfiúra a nagymama vigyázott, most azonban már óvodába jár. Anyukát három hónapon keresztül itt-ott látta, mert iskolázáson volt. Gyermekkori álmom volt, hogy érettségi után a jogi ka ron folytatom tanulmányaimat — mondja. — Családi helyzetem azonban megváltoztatta terveimet... Tanulni azonban ilt is lehet, csak győzzem erővel. A férjem biztat ha elcsüggedek. Ősszel még néhány vizsga vár rám Bratislavában. Az előírások is gyakran változnak, ismernünk és a mindennapi életben alkalmaznunk is kell őket. Ha szabad Ideje van, mos, főz, takarít s néha elolvas egy-egy jó regényt is. Munkáján kívül az utazást szereti legjobban, jóllehet Lengyelországon kívül nem járt külföldön. Amint mondja, szép volt a Balti-tenger. Abban bízik, hogy egyszer saját kocsijukon körülutazzák a világot. Egyébként Erzsike a lénártfalvi határá'tjáróállomás parancsnokának a helyettese. Ez azt bizonyítja, hogy elismerik munkáját és megbíznak benne. Becsületes munkájával, szerénységével és közvetlenségével érdemelte ki a bizalmat, az utazók és felettesei elismerését. N. ]. TARTÓS A JAVULÁS Nyáron sem lankadt a vasutasok igyekezete # Vagonok a szovjet gabona számára # Üzemzavar Rimaszombatban A vasúti közlekedés sikerei az év első hónapjaiban tartósaknak bizonyultak. Az idült fogyatékosságok felszámolásában elért eredmények most, a szállítási igények idején kedvezően hatnak, A mezőgazdasági felvásárló üzemek a középszlovákiai kerületben jól felkészültek a szállításira és biztosították a berakás! munkák zökkenőmentes lebonyolításlát. Mint a zvoleni pályakörzet igazgatóságának tájékoztatása bizonyítja, különösebb fennaka dás mind ez ideig nem volt. Csupán Šafárikovón tartóztattak fel 30 vagont, de 24 órán belül ezt a fennakadást ls felszámolták. Naponta alig 5—6 vagont tartanak a rakodókon a tervezettnél hosszabb ideig. A zvoleni pályakörzet vas utasai jelentős sikereket értek el a berakási munkákban és a -vasúti kocsik forgalmának meggyorsításában. Az év elejétől a berakásban szerzett előnv meghaladja a 272 000 tonnát. Száz százalékon felül teljesítik a ki- és berakás tervét is. Igv sikerült kellő mennyiségű vasúti kocsit felszabadítaniuk a tiszacsernyői átrakóállomás számára, ahonnan a napokban megindult a szovjet gabona számítása raktárainkba. A folyamatos kocsiellátást segítette az is. hogy az üzemek a szabadságok idején is gondoskodtak a rakodásról. Az egészüzemi szabadságok idején szünetelő termelés ellenére is a rakodást mindenütt folytatták. Fennakadás csupán Rimaszombatban (Rim. Sobota) keletkezett, ahol 70 vasúti kocsiból kell kirakni a szenet a cukorgyár számára, de már három napja képtelenek kijavítani a megrongálódott szállítóberendezést. Ez nemcsak a vagonok forgalmát zavarja, hanem jelentős kötbérrel is sújtja a cukorgyárat. Ivilcsek) BELPOLITIKAI KOMMENTÁR KERESETT ARIIKAT GYÁRTSUNK I — A lakosság pénzbetétjei 1971. május 15-ig a tavalyi évhez viszonyítva 10 milliárd koronával gyarapodtak. A napokban erre az örömteli újsághírre lettem figyelmes, melyből nem nehéz levonni a következtetést: a jövedelmek kielégítők, i:sakhogy a lakosság keresete nagy részét — amelyett, hogy elköltené — inkább a bankba teszi. Miért ez a túlzott takarékoskodás? Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: Nem volna természetesebb, ha polgáraink munkájuk eredményét igyekeznének minél célszerűbben befektetni, hogy hasznát vegyék a megvásárolt iparcikkeknek, hogy örömüket leljék bennük? Nem vitás, ez volna a helyes megoldás és kétségtelenül ezt is tenné mindenki, ha erre lehetősége kínálkozna. Ám egyelőre ez nincs így. Míg bizonyos árufajtákban a készletek rendkívül megnövekedtek, sót továbbra is feleslegesen növekszenek, más árufajtákban hiány mutatkozik — állapította meg a kerületi és járási pártbizottságok titkárainak Prágában megtartott tanácskozásán ). Kempný, a CSKP KB elnökségének tagja és titkára s XIV. pártkongresszus gazdasági politikájának megvalósításával kapcsolatos feladatok ismertetésekor. Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a túlméretezett készletek iránt megcsappant az érdeklődés. Nem konkurrálhalnak a hiánycikkekkel, melyek az üzérkedés tárgyát képezve, többnyire a pult alatt cserélnek gazdát és egyeseknek meg nem engedett jövedelmeket biztosítanak. Népgazdaságunknak ártanak ezek a nemkívánatos jelenségek. Hiszen sok esetben ezért marad adósa a kereskedelem a tervnek, a fogyasztó pedig joggal megkövetelheti, hogy válogathasson az árufajták között és ha er re nincs lehetősége, akkor inkább megvárja, míg megszűnik az áruhiány és kap olyan árul, melyre szüksége van. Ez.t annál is inkább megteheti, mert koronánkba vetett bizalma, biztonságérzete visszatért s ezért ahelyett, hogy felesleges dolgokra költse, inkább a bankba helyezi el becsületes munkával megkeresett pénzét. Sajnálatos inódon egyes termelési ágazatokban és bizonyos vállalatoknál nagy öszszegeket és nagy mennyiségű nyersanyagut elnyelő elfekvő készletek találhatók. A befagyasztott, raktáron levő áru pedig nemcsak a vállalatok előnytelen anyagi helyzetének az okozója, hanem az egész népgazdaság hatékonyságának a csökkentéséhez is hozzájárul. Megszüntethetük-e ezek a nemkívánatos jelenségek, és ha igen, milyen módon? A választ a XIV. pártkongresszusnak az ötéves tervvel kapcsolatos irányvonala adja meg. A keresetek növekedésének és a közszükségleti cikkek szélesebbkiirű előállításának arányában a kiskereskedelmi forgalmat 28—30 százalókkal szükséges növelni. Elsőrendű politikai és gazdasági feladatunk a hazai piac színvonalának fokozatos emelése, ami azt jelenti, hogy a kereslet kielégítésében, a minőségben és az árufajták hiányában mutatkozó fogyatékosságokat a lakosság jobb ellátottsága érdekében sürgősen meg kell szüntetni. Ennek az igényes feladatnak a teljesítése nem tűr ha lasztást. Milyen intézkedések jöhetnek számításba? Mindenekelőtt elkerülhetetlen a termelési programok módosítása, de ugyanilyen fontos, hogy a fogyasztó az üzletben megértő, türelmes bánásmódban részesüljön! Ezt ugyanis ma már mindenki joggal megkövetelheti, tekintettel az új, konszolidált helyzetre a piacon. Ezt az elvet mind a termelő, mind a kereskedelmi vállalatoknak tudomásul kell venniük és igazodniuk kell hozzá, annál is inkább, mert rövidesen már problémák mutatkoznak a kereslet kielégítése lerén. A kereslet kielégítését a vállalatoknak olyan termékek előállításával kell szorgalmazniuk, melyek felkeltik a fogyasztók érdeklődését. —km— 35. Az Ukrajnáért vívott csatákbon A Sztyeppi Front, miután bevette Poltovát, szeptember 23-án balszárny csoportosításának előrevetett egységeivel elérte a Dnyepert. Kijevtől északra, Ljutyezs környékén N. J. Csibiszov tábornok hadseregének csapatai menetből átkeltek a Dnyeperen: ótHitottak o szemközti partra a 240. lövészhadosztály 842. lövészezredének alegységei. A Dnyeperen átkelt csopatok rendkívüli szívósságot, vitézséget és bátorságot tanúsítottak. A folyóhoz érve rendszerint menetből törtek előre. Nem várva be a pontonokot, a nehéz ótkelőeszközöket, és a hídverést, a csapatok azon keltek ót, ami éppen kéznél volt - gerendákból összerótt tutalokon, saját készítésű kompokon, halászcsónakokon és bárkákon. A szemközti parton sem volt könnyű, ahol a hídfőkért heves harcok lángoltak fel. A csapatok még meg sem tudták vetni lábukat, úgy szálltak harcba oz ellenséggel, amely igyekezet mindenáron a folyóba szorítani őket. Szeptember végéig csapataink oz ellenség védelmét megtörve, a Lojevtól Zaporozsjeig terjedő 750 km-es szakaszon átkeltek a Dnyeperen és egy sor fontos hidfőt létesítettek, amelyekből tovább szándékoztunk támadni nyugat felé. K. Sz. Moszkalenko tábornok 38. hadserege november 5-én este már elérte Kijevet, és november 6 ón reggel 4 órakor A. G. Kravcsenko tábornok harckocsihadtestével együtt elfoglalta a várost. A legfelsőbb lőparancsnoknak azonnal táviratot küldtünk. Ebben ez állt: „A legnagyobb örömmel jelentjük, hogy az I. Ukrán Front csapatai felszabadították a gyönyörű Kijevet, Ukrajna fővárosát. Kijev városát teljesen megtisztítottuk a fasiszta megszállóktól. Az I. Ukrán Front csapatai folytatják feladatuk végrehajtósót." A Kijevért vívott harcokban aktív szerepet játszott a Ludvík Svoboda ezredes vezette csehszlovák dondór. E hős dandár 138 katonáját és tisztjét tüntették ki a Szovjetunió rendjeivel, köztük a dandár parancsnokát is. Antonín Sochor főhadnagynak és Richárd Tesafik hadnagynak a Szovjetunió Hőse címet adományozták. A szovjet nép mindig hálával fog gondolni azokra a csehszlovák harcosokra, okik a Nagy Honvédő Háború alatt részt vettek a német fasiszta csapatok szétzúzásában. Reggel 9 órakor a front haditanácsával megérkeztünk Kijevbe, ahova már tömegesen özönlöttek a város elcsigázott lakosai, akik a környéken kerestek menedéket o fasiszták bestiális kegyetlenkedései elöl. Gépkocsijainkat tömegek vették körül. A front csapatai Kijev felszabadítása utón nyugat felé szorították vissza az ellenséget, elfoglalták Fasztovot, Zsitomírt és még néhány más várost. A németek az események katasztrofális alakulásótól félve Zsitomír környékén sürgősen egy 15 (köztük 8 páncélos és gépesített) hadosztályból óllá csoportot vontak össze, hogy ellencsapást mérjenek vele. Az. ellenség december 13-án erős csapást mért az Ukrán Front csapataira, s ezzel sikerült ismét elfoglalnia Zsitomírt és 30 - 40 km-t előrenyomulnia. Beérkező tartalékaink azonban hamarosan visszaállították a korábbi helyzetet. Most csapataink védelmi arcvonala Kijevtől 150 km-rel délre húzódott. . . . Kijev felszabadítása, hídfők elfoglalása és kiszélesítése a Dnyeperen mindez erősen súlyosbította Cserkasszi, Kremencsug, Dnyepropetrovszk és Zaporozsje környékén a német csapatok helyzetét. A Dnyeper lehetővé tette az ellenségnek, hogy nehezen leküzdhető védelmet építsen ki, és a hitleristák nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy e természetes akadály előtt sikerül majd megállítani csapatainkat. A főhadiszállás a felderítés adataiból megtudta, hogy a hadművelet kezdete előtt Hitler felkereste a „DÉL" hadseregcsoport törzsét. Kategorikusan azt követelte a csapatoktól, hogy az utolsó csepp vérig küzdjenek a Dnyeperért és minden áron tartsák meg. Ám Hitler és Manstein vezértábornagy szigorú követelései ellenére a Dnyeperért vívott csatát elvesztették a németek. Még egyszer megkísérelték helyreállítani a védelmet Kremencsug, Dnyepropetrovszk és Zaporozsje környékén, de sikertelenül. Október 23-án a 2. Ukrán Front csapásmérő csoportosítása, így a Föparancsnonksági Tartalékból a frontnak átadott 5. harckocsi hadserege elérte Krivoj Rog és Kirovográd megközelítési útjait. A németek a veszély elhárítására nagy csoportott vontak össze és bevetették a 2. Ukrán Front ellen. Teljes erővel tombolt az elkeseredett ütközet, amikor Konyev harcállaspontjára érkeztem, amely négy kilométernyire települt a csatatértől. A szögtávcsővel részben figyelni lehetett az ütközet menetét. Ivon Sztyepanovicsot gondok gyötörték. Lehetséges, hogy a frontnak a korábbi harcokban erősen megritkult és kifáradt csapatai nem bírják el az ellenség erős nyomását. Minden repülőjét kénytelen volt bevetni az ellenség ellen, a tüzércsapatok pedig más arcvonalszakaszok rovásóra tudta csak megerősíteni. A németek viszont bombázókat küldtek csapataink ellen, amelyek egymást követő hullámokban tűntek fel a harcmező felett és érzékeny veszteségeket okoztak nekünk. Október 24-én estig csapataink több szakaszon kénytelenek voltak közel 10 km-t visszavonulni, majd utána nem tudva tartani magukat, még 25 km-t vonultak vissza, és csak az Ingulec folyónál tudták szilárdan megvetni lábukat. Bármiként igyekezett is az ellenség csapatainkat visszavetni az Ingulectól, ez nemsikerült neki. Miután nagy veszteségeket szenvedett, kénytelen volt beszüntetni rohamait és védelembe átmenni. A 2. Ukrán Front csapatai, nem lévén elegendő erejük ahhoz, hogy a Krivoj Rog i irányban folytassák a támadást, itt szintén védelembe mentek át. A front jobb szárnyán pedig változatlan hevességgel dúlt a harc. Itt K. A. Korotyejev tábornok 52. hadserege a partizánosztagokkal szorosan együttműködve sikeresen átkelt a Dnyeperen, december 14-én hídfőt foglalt, s birtokba vette Cserkasszi várost. A 3. Ukrán Front csapatai elkeseredett ütközetek során felszámolták az ellenség zaporozsjei hídfőjét. Csapataink felszabadították Dnyepropetrovszkot. A vezérkar adatai szerint a szovjet csapatok 1943 végéig a német seregek által 1941 - 1942-ben elfoglalt területnek több mint a felét felszabadították. A Sztálingrád környéki ellentámadástól kezdve a szovjet csapatok teljesen megsemmisítettek vagy foglyul ejtettek 56 hadosztályt. 162 pedig oly súlyos vereséget szenvedett, hogy komoly mértékben fel kellett tölteni vagy át kellett szervezni őket. Az említett idő alatt megsemmisítettünk mintegy hétezer harckocsit, több mint tizennégyezer repülőgé pet s majdnem ötvenezer löveget és ok navetőt. A német csapatok elvesztették legtapasztaltabb tábornokaikat, tisztjei ket, tiszthelyetteseiket és katonáikat Németország a keleti arcvonalon a háború második szokaszábon annyira kimerült, hogy már nem tudott nagy támadó tevékenységet folytatni. Az aktív vévédelmi háborúhoz azonban még elegendő erővel rendelkezett. Az alaposan megtépázott arcvonalának a megerősítésére a német hadvezetés 1943 végére további 75 hadosztályt és rengeteg harci technikai eszközt, fegyvert és felszerelést do bott ót nyugatról. /Folytatjuk* 1971 VIII. 7. i