Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-05 / 184. szám, csütörtök

A közelgő választások jó alkalmat nyújtanak tevékenységűi felmérésére a Raöai Körzeti Nemzeti Bizottság képviselőinek is. Rača büszkeségét, az új fürdőmedencét a „Z"-akció kere­tében kezdték el építeni 1967-ben, és nemrég adták át ren-« deltetésének. A két, gyermekek számára épült medence és 25 X 50 m kiterjedésű medence több mint hárommillió koro­nába került. (Felvétel: K. Cích — CSTK) SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA LEGYÜNK KÖVETKEZETESEK A jeles A dunaszerdahelyi 76 éves Csémi Károly a CSKP félévszá­zados jubileumakor öt évtize­des párttagságát ünnepelte. Egyike a párt alapítóinak, köz­ismert alakja a Csallóköz mun­kásmozgalmának. Barátságos és példásan rendben tartott la­kásában idézgeti az emlékeket. Bámulatos frisseséggel em­lékszik vissza az egykori ese­ményekre. A beszélgetés folya­mán felelevenednek az első világháború előtti évek. Elmond­ja. hogy szegény munkáscsalád gyermekeként született. Kilenc testvére közül ő volt a legidő­sebb. így tízéves korában már napszámba járt a tanyi lengyár­ba, hogy a család számára biz­tosítsa a szűkös kenyeret. Csu­pán a libapásztorkodás idejére tartják otthon a szülei. 1915-ben bevonult katonának. Az orosz és olasz fronton a bal karján megsebesült. A hazaté­rés után 1918-ban belép a szo­ciáldemokrata pártba, majd a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után az alakuló kom­munista pártba. Később az alap­szervezet elnökévé választják. Ebben a funkcióban hosszú éve­ken át aktívan tevékenykedett. Egyidejűleg tagja lett a po­zsonyi területi pártvezetőség­nek. A helyi pártszervezet lét­száma 20—24 körül mozgott és Jelentős hatást gyakorolt a kör­nyék dolgozóira. A kommunista párt ettől kezdve a választáso­A Csehszlovák Televízió szo­kásos hírösszefoglalóin, sport­közvetítésein és gyermekelőadá­sain kívüli műsorát mindig úgy Igyekszik összeállítani, hogy az a nézők különböző igényeit tel­jes mértékben kielégítse. Meg­mutatkozik ez az augusztusi vá­logatásban is. A pop-musik rajongói a fiatal énekesek Prágában minden év­ben megrendezésre kerülő ver­senyét láthatják (14-én) Edu­ard Hrubeš konferálásával. A műsort átveszi an Intervízíó is. Románcok és szerenádok cím­mel a lengyel televízióból át­vett rövidebb zenei összeállítás (16-án) és a San Rémóban leg­sikerebben szerepelt énekesek­ről készült filmösszeállítás Cig­tiola Cinquett főszereplésével (17-én) nem mindennapi él­ményt jelent majd a nézőknek. A MATES műsorában (21-én 1 a Karol Waldauf dalait kedve­lőknek, a „Táncol és énekel a Ponitran együttes" című műsor­ban (19-én) a népdalok és a népi tánc kedvelőinek telik majd örömük. A hónap máso­dik felében (20-án) kezdődik az ez évben sugárzott közked­velt varieté-műsorok harmadik sorozata. Augusztus végén (29­én) Alžbeta Svobodová, Franti­šek Livora, Peter Toperczer zongoraművész, a Collegium musicum és a Szlovák madriga­llsták közreműködésével azok­nak a XVIII.—XX. századi zene­szerzőknek alkotásai kerülnek előadásra, akiknek neve kap­csolatos Bratislavával. A közve­títést átveszi az Intervízíó is. A publicisztikai filmek közül kiemelkedő alkotásnak számít Az együttműködés útján című. A világ leghosszabb gázvezeté­kéről szól, amely a szovjet gáz­lelőhelyeket köti össze Közép­és Nyugat-Európával (9-én). A košicef stúdió (17-én) J. Brocka harcos kon abszolút többséget ért el. Csémi elvtárs tanyi nádfedeles, földpadlós házának első szobá­ja, lakásul, a hátsó szoba pedig párthelyiségnek szolgált. — Bérharcokat, munkássztráj­kokat — mondja — több eset­ben szerveztünk. Ezekben nagy segítséget nyújtottak Steiner Gábor, Bittér László, Trencsík és Stevar harcostársak. Ők az eseménydús napokban rendsze­resen ellátogattak a falvakba, hogy egységre buzdítsák a sztráj­kotokat. Ilyenkor figyelmeztet­ték a dolgozókat, hogy a teli­gyomrú urak csak akkor lesz­nek hajlandók a bérezésen ja­vítani, ha a tömeg és a körül­mények rákényszerítik őket. A csendőrök, az akkori uralkodó osztály kiszolgálói nyilvános összejöveteleinket feloszlatták. Engem egyszer 14 napi elzárás­ra és 140 korona pénzbírságra büntettek a hatóságok elleni erőszak elkövetése címen. Azon­kívül puskatussal több társun­kat megverték. Ennek ellenére a békeharcok és a munkás­sztrájkok — a kommunista párt vezetésével — eredményesek voltak. A sok esemény közül elmond néhányat. A nagybirtokosok ugyanis sokszor a törvényes munkabért sem akarták kifizet­ni. Például a kollektív munka­szerződésben kétkoronás óra­bért hagytak jóvá. Ezt egy ide­ig fizették is. Az egyik fizetési napon azonban az uraság meg­bízottja 1,50-ével akart fizetni. A munkások először szép szó­val próbálták a megbízottal megértetni, hogy ez nem egye­zik a szerződésben foglalttal. A megbízott azonban bajthatat­lannak bizonyult. Erre a mun­kások felmérgedtek. Kettő kö­zülük az ajtóhoz, kettő pedig a telefonhoz lépett, hogv ne le­hessen ezeket igénybe venni. Erélyesen követelték a bér ki­fizetését. Figyelmeztették a megbízottat, hogy ellenkező esetben nem engedik kl az iro­dából. Ez látta, hogy fele se tlréfa, így kiegyenlítette a mun­kások bérét. Ennek az ese­ménynek, mint a többinek, meg­volt az utóhatása is. A követ­kező napokban a csendőrök he­tesével cirkáltak a gazdaság költőről filmportrét, • prágai stúdió (12-én) NDK-ban készült dokumentumfilmet sugároz Ro­sa Luxemburgról. Dokumentum­filmet láthatnak a nésök (13­án) egy prágai gépgyárról, a Szeredi Járási Építkezési Válla­latról, a Bratislavai Közszolgál­tatási Üzemekről, Vörös foltok Szlovákia térképén címmel (16­án) a kommunista pártnak a munkások jogaiért vívott har­cáról Szlovákia területén, Nök az ellenállásban címmel a nők­nek a Szlovák Nemzeti Felke­lésben való részvéteiéről (23­án), Kultúra '71 címmel (29­én) a Szlovák Nemzeti Felkelés­nek a művészetekben való visz­szatükröződéséről valamint Handlová és Rudftany városok versenyéről, mely a CSKP meg­alapításának 50. évfordulója jegyében zajlik le (27 én). A drámai művek és az iro­dalmi alkotások televízióválto­zatai között találunk klasszi­kus és mai jellegű darabokat is. Martin Rázus Korcsmai ki­rály című drámája a Gáblik­dinasztiáról szól (16-án). Vili­am Shakespeare Rómeó és Jú­lia című tragédiáját (9-én) a martini színház művészeinek előadásában láthatják a nézők. Rómeó szerepét Emil Horváth, Júliáét Viera Richterová alakít­ja. A prágai stúdió (12-én) Viktor Dusilnak a fiatalok problémáival kapcsolatos ere­deti televíziójátékát és P. A. de Álarcon spanyol író a bűn­hődő kalandorról szóló Három­szögletű kalap c. novellájának (27-én) és Vratislav DFJMK Ró­bert Cleev halála című detek tívnovellájának televízióválto. zatát tűzte műsorára. A nézők kívánságára (13-án) ismét elő­adásra kerül Ján Chalúpka Négy lakodalom egy temetésen című vígjátéka. Az ostravai stúdió Alois Jirásek születésé­nek 120. évfordulója alkalmá­udvarán. Több dolgozó ekkor írásbeli elbocsátást kapott. Pe­dig a követelésük jogos volt, mivel a dolgozók beleegyezése nélkül történt a bércsökkentós. — 1938-ban — mondja Csémi elvtárs — a burzsoá osztály engem is, mint minden haladó gondolkodású egyént, ellenség­nek tekintett. Munkát nem kap­tam. Ezzel kapcsolatos kérel­memet a kisgazdák is elutasí­tották. Így kénytelen voltam tovább dolgozni a lengyárban, melyben az egészségtelen mun­kakörnyezet miatt állandó mun­káshiány volt. Falunkban a po­litikai tevékenység a második világháború idején sem szakadt meg. A párttagok pincékben találkoztak, hogy megbeszéljék a reájuk háruló feladatok tel­jesítését. 1945-ben a pártszervezet mun­káját felújították. Kommunista derűlátással fogtak munkához a felszabadult hazánban. Ká­roly bácsi úgy megszokta a lengyári munkát, hogy 1958-ig ebben a munkakörben dolgo­zott. Persze jobb munkafeltéte­lek között és kizsákmányoló osztály nélkül. Példás munkájá­ért több kitüntetést kapott és élmunkásnak nevezték ki. Sok­sok év nehéz munkája után az­tán nyugdíjba vonult, de nem mondott le az aktív politikai tevékenységről. Polgártársai megbecsülését élvezi, akik sze­mélyében az igazság törhetet­len harcosát s mindenekelőtt a becsületes embert — a kom­munistát tisztelik. — Négy gyermekemet — mondja — szocialista szellem­ben neveltem. Űk szintén ak­tív párttagok. Gyermekeim ki­csi koruktól kezdve velem együtt napszámosként dolgoz­tak. Idősebbik fiam tizenhat éves korában elszegődött mol­nárinasnak. A segédlevél meg­szerzése után Magyarországra került. Itt megnősült. Jelenleg a magyar honvédség vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. Csémi elvtárs nézeteit, ta­pasztalatait igyekszik átadni a fiatalabb elvtársaknak, hogy így egybekapcsolódjon a múlt a jelennel, a jelen a jövővel. KOVÁCS JÓZSEF ból (23-án) irodalmi összeállí­tást sugároz. A Szlovák Nemze­ti Felkelés 27. évfordulójának tiszteletére (29-én) a Találko­zás a költészettel c. ciklusban Jegorov kapitányról szóló ver­sek és Ernest Štric olyan kö­zönséges nap című, felkelésről szóló tv-filmje szerepei a tele­vízió műsorán. A szórakoztató műsorszámok közül kiemeikedik a Bohózat a kádról című, amely a felesé­.gét terrorizálni akaró férj meg­büntetéséről szól (10-én j, a Fe­hér, kék, piros című esztrádso­rozat Zenével búcsúzunk című befejező része (24-én) és a Szlovák Nemzeti Felkelés tisz­teletére készített „ ... akkor is nyíltak virágok" című. A filmek között több említés­re méltót találunk. P. Schulhof rendezésében A vér nyomán című (11-én) cseh detektív­film Vlado Pavlovié rendezésé­ben, a Szenzi mama című szlo­vák film (17-én), a Szlovák Nemzeti Felkelésről szóló Nyo­mok a Sitnon című filmdráma (24-én), az Itália nevű léghajó északi sarkra való utazásáról és katasztrófájáról szóló film (19-én), a nézők kívánságára megismétlésre kerül A Saint Tropez-i rendőr című francia film Louis de Funes, a népsze­rű komikus főszereplésével (21-én, valamint a prágai stú­dió műsorában induló f n, Axel Cesar Springer című NDK-ban készült filmsorozat első része (26-án) — cselekménye a nyu­gatnémet sajtókonszern kulisz­szái mögött játszódik le — sze­rez majd néhány kellemes estét a nézőknek. A sportrajongók ökölvívást (20-án), az evezősök Euróna­bajnokságát (21-én és 22-én) és több ligamérkőzést láthatnak a hónap folyamán. TŐZSÉR LAJOS „Ha máskor is bezár az apád, csak ints le az ablakon, s felküldöm a muttert beszél­getni ..." Csak ennyit hallot­tam a gyerekek beszélgetésé­ből, de később megtudtam, hogy a bezárt fiú az előző es­te későig focizott, s elkésett a vacsoráról is. Az apa ezért bün. tetésül elzárta a labdát, fiát pedig háromnapi szobafogságra ítélte. De másnap vendégek jöttek, s a fiú mégis megkapta a focit, menjen játszani, s ne zavarja a beszélgetést. Earátai, persze, akik — iskolai szünet lévén — mit sem tudtak az egészről, tárt karokkal fogad­ták, s el kellett nekik mon­dani a történteket. Ez kész­tette aztán a fenti következte­tés kinyilvánítására barátját. Lehetne vitatkozni azon, hogy helyes büntetés volt-e a szoba­fogság. Az azonban bizonyos, hogy az apa engedékenysége nevelési következetlenség volt. A következetlenség pedig rossz hatással van a gyermekekre. Nagyon sokszor előfordul, hogy a szülők saját kényelmükből megváltoztatják a kiszabott büntetést. Különösen nagy hi­ba, ha indoklás nélkül változ­tatjuk meg előbbi ítéletünket. Ha megköveteljük gyermekünk­től, hogy szót fogadjon, hogy utasításainkhoz tartsa magát, akkor álljuk mi is a szavunkat, s ha mégis megváltoztatjuk íté­letünket, magyarázzuk meg an­nak okát. A gyerek nem játék­szer a szülők kezében, s nem lehet saját hangulatunktól füg­gően önkényeskedni vele. Megértjük, a szülőknek le­het olyan beszélnivalójuk a vendégekkel, amelyet nem kell a gyermekfülnek hallani. De mennyivel jobb lett volna, ha a szülők úgy küldték volna fociz­ni gyermeküket, hogy feloldo­zás helyett csak elhalasztják a büntetést, vagy a körülmé­nyek miatt átváltoztatják azt más jellegűre. A következetesség nemcsak adott szavunk megtartásától, hanem magatartásunktól is függ. A következetesség a ne­velésben azt jelenti, hogy arait megkívánunk a gyermektől, azt magunk is megtartjuk, hiszen a szülő akarva-akaratlanul is példaképe a gyermeknek. Ha például nem engedjük, hogy cipőben feküdjék a díványra, akkor mi se feküdjünk oda úgy, mert így a „vizet prédi­kál, bort iszik" elv — szándé­kunktól függetlenül — polgár­jogot nyer a gyermek erkölcsi felfogásában. Nevelési következetlenségre vezethet az is, ha a szülők közt nincs meg a kellő nevelé­si összhang, ha példáu) az egyik szülő engedékenyebb, mint a másik. Sokszor előfor­dul, hogy az egyik szülő meg­bünteti valamiért a gyerme­ket, a másik pedig megértő mosollyal vagy simogatással feloldozza hibája alól. S ha is­mételten megbocsátóak va­gyunk hozzá, hamarosan észre­vesszük, hogy gyermekünk hoz­zánk jobban húz. Ilyenkor büszkén emlegetjük: „Engem jobban szeret a gyermek". Csakhogy nagyon olcsó s hi­bás nevelési eszközzel szer­zett szeretet ez, s nem is iga­zi. Ilyenkor bizony nem a szü­lőt, hanem az elnéző cinkostár­sat szereti a gyermek. Sokkal jobb, ha a büntetés alól — még ha nem tetszik is az nekünk, még ha túlszigorú­nak, igazságtalannak tartjuk is — nem mentesítjük megér­tésünkkel a gyermeket, hanem később magunk között begbe­széljük, elemezzük, hol követ­tünk el hibát. Fontos ez, hi­szen nemcsak a szülői tekin­tély megőrzéséről van szó, ha­nem egész nevelésünk eredmé­nyességéről is. A gyermek erkölcsi értéke­lőképessége a mi irányításunk­kal fejlődik, formálódik. Éppen ezért nem szabad alkalomsze­rűen, következetlenül nevel­nünk, mert olyan ellentmondá. sokkal telítődhet a gyermek er­kölcsi felfogása, amelyek ta­lán egész életére kihathatnak, A nevelési következetesség mindenféle nevelés egyik leg­fontosabb alapja. Éppen ezért háromszor is gondoljuk meg, milyen büntetést szabunk ki, hiszen az elhamarkodott ítéle­tet kénytelenek leszünk meg­változtatni. Igaz, ez jobb, mint ha makacsul kitartanánk a rossz büntetés mellett, s-még­is: a nevelési következetlenség megfontolatlanságunk eredmé­nye. Sokszor ered nevelési követ­kezetlenség abból is, hogy a szülők a felnőttek tapasztala­tait, gondolkodásmódját felté­telezik a gyermeknél. Aprócs­ka dolog, de magában rejti a következetlenség káros kihatá­sát az alábbi eset. Egy négy­éves kislányt konyhát mosni ta­nított az anyja. Kapott egy fel­mosórongyot, és segített. Öröm­mel csinálta, mert munkájáért, szorgalmáért dicséretet kapott. Egy másik alkalommal azonban az anya véletlenül kilöttyin­tett pár csepp zsírt a kőre, s a kislány az újabb dicséret re­ményében azonnal ugrott a rongyért, s törölgette a követ. De most legnagyobb meglepe­tésére szidást kapott, mert tu­dásából csak maszatolásra fu­totta. Az anyának nem jutott eszébe, hogy értelmes szóval mint vezethetné rá gyermekét arra, hogyan lehet szépen fel­törölni a zsírcseppeket. Az ilyen következetlenséggel ar­ra késztetjük gyermekünket, hogy lemondjon az önálló cse­lekvésről. s helyette mindent utasításra, tehát kisebb kedv­vel csináljon. A példák sokaságát lehetne felsorolni annak bizonyítására, hogy a következetlenség na­gyon is következetesen nevel, csakhogy nem arra, amire sze­retnénk. A rosszul, követke­zetlenül alkalmazott nevelési eszközök talán éppen azokat a vadhajtásokat, erősítik, ame­lyeket kötelességünk volna nyesegetni. Követkazetesobben használjuk tehát a dicséretet és a büntetést, hogy ezáltal könnyebben tudjon különbséget tenni gyermekünk a jé és a rossz között. (A Szülőknek nevelésről cíinű cikkgyűjteményből | niHlíllllllllllllllllllllilillllilillllllilllllllllllillllljíririllillllflIilHIIIFflIIIIIIIIIIHIllJllllillllllHillllliílllJflIllll Mit látunk augusztusban a csehszlovák tv-ben ?

Next

/
Thumbnails
Contents