Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

Jubileumok Leninisták Sokan megnézik A Szepességben barangoló, átutazó turisták szívesen megállnak Szepescsütörtökön (Spišský Štvrtok). Meg­nézik a felvételünkön látható barokk stílusú kolostort. Ez a kolostor a XVI. században épült. Tagadhatatlan, hogv, szép és mutatós. Csak a történelmet ismerő ember nézi kissé fanyalogva, mert tudja, hogy felépítése előtt néhány évszázaddal azért telepítették ide a ferences barátokat, hogy felszámolják az akkori időkben nagyon elterjedt, haladó huszita tanokat. Honti Irén (A felvételt Dénes László készítette) Csillagászok A Rokkantak Szövetségé­nek járási vezetősége Lé­ván ( Levice) konferenciát tartott. Száz küldött kép­viselte a 46 alapszervezet­be tömörült 2117 tagot. A központi vezetőség megje­lent tagjai elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a beszámolóban ismertetett két és fél év alatt elért szép eredményekért, me­lyek alapján a lévaiak a szlovákiai járások közötti versenyben az elsők. A já­rási vezetőség elnöke, a zselízi (Želiezovce) Papp József és a lévai Hentcz Kálmán, Stark János pedig elismerő okleveleket és ki­tüntetéseket kaptak jó szer­vező munkájukért. Reindl Károly A Szlovákiai Amatőr Csillagászok Szövetsége a helyi szervezetek elnökei részére háromnapos Isko­lázást rendezett a pati (Pa­tince) fürdőben. Ezt az is­kolázást a szövetség köz­ponti bizottsága rendezte. A résztvevők megvitatták azokat a problémákat, me­lyek ezen új társadalmi szervezet működését érin­tik. Arra kötelezték magu­kat a megjelentek, hogy a lövő év végéig minden já­rásban legalább egy szer­vezetet alapítanak. Ezek­nek a szervezeteknek az lesz a feladatuk, hogy tá­jékoztassák a lakosságot az űrkutatásokról, az űrre­pülésekről. Malinák István Tollas vándorok Alakulatunknál a múlt év októberében alakult meg az ifjú leninisták klubja. Ka­menár őrnagy, a klub ve­zetőjének első bevezető előadásán mindössze tizen­heten jelentek meg, de Idő­vel nagy népszerűségre tett szert ez a klub. Idén ápri­lisban már hetven tagot számlált. A klub tagjai fel­adatul tűzték ki a politikai Ismeretek alapos elsajátítá­sát. Ezért több előadást szerveztek, meglátogatták a Bratislavai V. I. Lenin Múzeumot, júniusban meg­tekintették Prágában a „CSKP 50 éve" című kiál­lítást. Találkozókat szer­veztek a város idős párt­harcosaival. Az alakulat politikai Iskoláztatásának anyagából pótelőadásokat szerveztek. Tevékenységük sikerét bizonyítja, hogy a klub tagjai jogot szereztek a „Hadseregbeli példás munkáért* jelvény harma­dik fokozatának viselésére. Valóban jó munkát végez­tek. Briŕ.ovszky János Ez lesz a címe annak az új, tudományos, ismeretter­jesztő filmnek, melynek felvételeit a köbölkúti (Gbelce) mocsarak mellett (készítették. Ez a film az év őszén kerül bemutatás­ra a Bratislavai TV máso­dik műsorában. Az első műsorban a karácsonyi és az úiévi ünnepek idején vetítik. Mindkét alkalom­mal 45 perces a vetítés. A felvételek készítését dr. Vlach, a televízió mun­katársa irányította. Három hétig tartottak a felvéte­lek. Az elkészült filmrész egy szürkegém életét és fiókéinak kikelését mutat­ja be. Ez a madár nagyon értékes és hazánk terüle­tén csak ebben a mocsár­ban fészkel. A felvételeket a fészekhez közeli figyelő­állásból készítették, me­lyet a mocsár közepén épí­tettek fel igen nehéz kö­rülmények között. A háromrészes film to vábbi felvételeit Lednice, Csenke (Cenkov), valamint a Volga deltájának és a Don árterületének vidékén készítik, még az idén, a nyári hónapok folyamán. Ez a film ugyanis a kevés­sé ismert madarak életét fogja bemutatni. Ifi. Kovács Ferenc Tettek dicsérik Michal Lipovský elvtárs, a zselízi (Želiezovce) vá­rosi nemzeti bizottság el­nöke, aki születésének 50. évfordulója alkalmából ,Az építésben szerzett érdeme­kért" című állami kitünte­tést kapta meg, igazi párt* harcos. Ifjú korában, mint a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője, fegyverrel a kezében harcolt hazánk fel­szabadításáért. A harcok után felvételét kérte a kommunista pártba. 1954­től mint munkás dolgozott a Zselízi Állami Gazdaság­ban, majd a járási pártbi­zottság dolgozójaként pél­dásan teljesítette a közéle ti funkciók viselésével já­ró feladatokat. 1964 óta a városi nemzeti bizottság elnöke. Azóta sokat fejlő­dött a város. Nagy része van ebben Lipovský elv­társ politikai, gazdasági irányító munkájának. A vá­rosfejlesztésben elért ered­mények dicsérik őt. Nyustyin Ferenc Ribarics Lajos elvtárs már nyugdíjas, de ettől függetlenül ma sem tölti tétlenül napjait, lelkese­déssel dolgozik és min­dent megtesz annak érde­kében, hogy városunk, Ko­márom (Komárno) szép le­gyen, polgáraink pedig be­tartsák a törvényeket. Már fiatal korában kivette ré­szét a munkásmozgalom harcaiból, pedig mint ha­jógyári munkás, bizony gyakran a munkanélküliek keserű kenyerét ette. A felszabadulás után eleinte a Vöröskereszt munkájába kapcsolódott be, majd a sportmozgalom fellendíté­sén fáradozott. Később a nemzeti bizottságnál tevé­kenykedett. Szívügyének tekintette a városszépítés! akciók megszervezését. — Ugyanakkor mint polgári ellenőr, szigorúan ügyelt arra, hogy mindenki be­tartsa az előírásokat s ne lopják meg a dolgozókat. Sok éves aktív tevékeny­sége nyomán két évvel ez­előtt azzal tüntették ki, hogy a városi nemzeti bi­zottságba képviselőnek je­lölték, majd meg is válasz­tották a tanács tagjává. A választókörzetben olyan embernek ismerik, aki nem ismer akadályt, akihez a választók mindig bizalom­mal fordulhatnak. Nem té­vesztették meg őt 1968 ese­ményei sem. Ma is híven kiáll pártunk politikája mellett. Számára a XIV. kongresszus határozatainak teljesítése közérdek. Az örökké mosolygó nyugdíjas ha kell, akkor kellő szi­gorral fellépő népi ellenőr, ha kell, képviselő, de min­denkor kommunista, aki­nek szívügye a közérdek. Bende István A Svratkának a brnói kiállításterület mögötti part­vidékét, mely felvételünkön látható, már hosszú évek óta kissé nagyképűen Riviérának nevezik. A táj mai képe bizony nem sokban hasonlít a francia Cőte cfAzur (Ligurtenger) partvidékére, de a név néhány év múlva mégis indokolt lesz. 1975-re teljesen megváltozik a vi­dék: egvj 14 000 négyzetméternyi felületű mesterséges tó tükre csillog majd itt. Nyolcezer személyes ruhatár, ezer nézőt befogadó szabadtéri színpad, olvasótermek, játszóterek és kerthelyiségek állnak majd a nyaralók rendelkezésére. De azért az idén sem kell elkeseredniük azoknak, akik ide látogatnak. A már meglevő medence, sétány, szauna és sporttelep mellé vadonatúj kabinok és egy mini golf­pálya Is épült. Horváth Géza Nagykaposon (Vefké Kapušany) még a tavasszal meg­kezdték a gimnázium és a mezőgazdasági iskola kö­zötti területen a kétemeletes PRIOR áruház építését. 30 millió korona beruházással építik. Ma még csak a vasbetonból készített váza látható ennek az épületnek, de már egyes helyeken megkezdték a falazást. Mivel az építők szabad napokon is szorgosan dolgoznak, re­mélhető, hogy az 1975-re tervezett átadási határidőt előbbre hozzák. Diószegi Lajos Négy év múlva — Riviéra Ügyes nők O&travában a „Výbér" el­nevezésű talponálló reggel öt órától este tízig, két műszakban, hideg és meleg ételekkel várja a dolgozó­kat. Tíz-tizenkét fajta étel­ből válogathatnak Itt azok, akik ide járnak étkezni. Ľudmila Marková, a tal­ponálló helyettes vezetője elmondta, hogy az egyes ételekből naponta átlag 100 —120 adagot készítenek. Kapható itt a fő ételeken kíviil sütemény, kávé, fagylalt és üdítő Ital is. Szeszes italok közül csak sört árusítanak. Amikor Ľudmila megmutatta a pin­cében levő hatalmas cisz­ternákat, nem titkolta egyéni véleményét: „A sör helyett legszívesebben te­jet tárolnék ezekben". Naponta két műszakban csaknem száz alkalmazott dolgozik azért, hogy a tal­ponállóba betérő vendégek jó ellátást kapjanak. Az önkiszolgáló étterem tisz­ta. A forgalom nagy. Nem ritka a napi negyvenezer koronás bevétel sem. Az iroda falán több dicsérő oklevél tanúskodik arról, hogy az alkalmazottak pél­dásan dolgoznak. De nem is csoda. 99 százalékuk: nő. Kurucz Nándorné A magnezit nélkülözha­tetlen nyersanyaga kohó­iparunknak. Tűzálló téglák gyártására használják, me­lyekkel az olvasztókemen­céket bélelik. Földünkön kevés ország dicsekedhet olyan jelentős magnezit­készlettel. mint hazánk. Ezért többen Szlovákia „fe­hér aranyaként" is emle­getik. Magnezitbányászatunk eb­ben az évben három neve­zetes jubileumot ünnepel: — Száz éve, vagyis 1871. ben találtak először nálunk magnezitet a Feled—Ti­szolc (Jesenské— Tisovec) közötti vasútvonal építésé­nél. — Hetvenöt éve, 1896­ban kezdték meg nálunk a magnezit ipari feldolgo­zását Ratkón (Ratková) és Jolsván (Jelšava). — Huszonöt éve, 1946­ban alakult meg a magne­zitipar jelenlegi szerveze te, a Szlovák Magnezitnríí­vek, mely a magnezitbá­nyákat és üzemeket igaz­gatja. Székhelye Košicén található. Az egykori kis üzemek jelenleg egy hatalmas vál­lalat kereteibe tömörítve leküzdötték a régi. kezdet­leges termelési és gyártási módokat s így magnezit­bányászatunk népgazdasá­gunk fontos tényezője. Barabás József

Next

/
Thumbnails
Contents