Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-29 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
M ENSZ BÍRÁLJA IZRAELT Egy ENSZ-bizottság az izraeli kormányzat szemére vetette, hogy az Izrael által 1967 óta megszállt területeken kollektív büntetéseket, házak lerombolását, deportálásokat, egyes esetekben kínzásokat hajtanak végre, és beutazási tilalmat alkalmaznak a visszavándorolni kész palesztinaiaknál. Az ENSZ közgyűlése által kinevezett háromtagú bizottság ceyloni, szomáliai és jugoszláv résztvevőből áll. A bizottság feladata volt annak felülvizsgálása, mennyire tartják tiszteletben az Izrael által megszállt területeken az 1949. évi genfi konvenciót. Genfben most tették közzé az U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett jelentést, amely majdnem kizárólag arab forrásokra támaszkodik, miután Izrael több ízben hivatalosan is megtagadta a beutazási engedélyt a bizottság tagjaitól a megszállt területekre, és nem tette hozzáférhetővé a kért dokumentációkat és a statisztikákat sem. Izrael a bizottságot jogtalannak tekinti és azt állítja, hogy előítéletek terhelik. Amerasinghe, a bizottság ceyloni tagja annál is sajnálatosabbnak mondotta Izraelnek ezt a negatív magatartását, mert valamennyi érdekelt ország aláírta az 1949-es genfi konvenciót, és most volt szó első ízben ennek a konvenciónak megszállott területeken való alkalmazásáról. (Die Presse) INFARKTUSBETEGEK A bécsi egyetemi szívklinikán eddig ötven betegen sikerrel próbálták ki a komplikációmentesen lezajlott szívInfarktus utáni „korai mozgósítást". A kezelést a fekvés stádiumában passzív mozgásgyakorlatokkal kezdték, majd körülbelül egy hét múlva a beteg ülve folytatta az edzést. Két hét múlva megengedték, hogy a beteg járjon. Három hét elteltével a legtöbb beteg elhagyhatta a klinikát. Ennek a korai mozgósításnak előnyei főképpen pszichikai természetűek, ugyanis a páciens ilyen kezelésnél derűlátóan ítélt meg betegségét, hamarosan megszabadul félelmétől és lehangoltságától. Ugyanakkor csökken a vénatrombózisok és tromboembőliák kockázata. (DIE TAT) A Kari—Marx—Stadt-1 kerület 7 központi, 350 vállalati és 650 helyi táborában a nyár folyamán 300 000 pioníron és a Szabad Német Ifjúsági Szervezet (FDJ) tagján kívül közel 1200 lengyel, csehszlovák, magyar és francia fiatal is tartózkodott. A pionírok mindennapi programjába többek között a munkásmozgalom veteránjaival, munkakollektívákkal való találkozásokat ls beiktattak. Fenti felvételünk a Palmlro Togliatti-ról elnevezett pionír-tábor pionírjainak az egyik elektrotechnikai üzemben tett látogatása során készült. Lent: A Kari—Marx—Stadt kapui előtt fekvő Rabenstejn üdülőközpont festői környezete a fiatalok egyik kedvelt helye. (NEUES DEUTSCHLAND) Az öregkortól való félelem sok embernél összefügg azzal az aggodalommal, hogy szellemi képessége lassanként csökkeni fog. Kis, jelentéktelen hibáktól aztán gyakran eljutnak addig a rögeszméig, • hogy most kezdődik náluk a nagy kudarc időszaka. Eközben általában „természetesnek" tekintik az intelligencia csökkenését, olyan sorscsapásnak, amely idővel mindenkire lesújt, de semmit sem lehet tenni ellene. Frences Wilkie és Carl Eisdorfer professzorok, a durhami Duke Egyetem orvosi fakultásának munkatársai tíz évvel ezelőtt megkezdett és most befejezett tanulmányukban elsőízben szolgálnak bizonyítékokkal arra, hogy a szellemi képesség csökkenése az öregedő embernél inkább tartozik a AZ ÖREGSÉG NEM BUTÍT különböző szívbajokkal öszszefüggő betegségi kórképhez, mint a természetes öregedési folyamathoz. Az orvosok beszámolnak arról, hogy a 60 és 69 év közötti kísérleti személyeknél nem tudtak megállapítani semmiféle intelligenciacsökkenést, ha azoknak normális volt a vérnyomásuk; a rendesnél alig magasabb vérnyomás esetén pedig még némi intelligenciafokozódást is megállapítottak. Nem ez volt a helyzet a magas vérnyomásban szenvedőknél. Annak ellenére, hogy ugyanabba a korcsoportba tartoztak, Wilkie és Eisdorfer a tízéves megfigyelési időszakban az intelligenciaértékek állandó csökkenését állapították meg. A 70—79 évesek korcsoportjában az orvosok mérési adatai a normális és kissé magasabb vérnyomású férfiak ós nők esetében csökkent tendenciát mutatnak; magas vérnyomású személyek ebben a korcsoportban nem álltak a kísérleti szakasz végéig az orvosok rendelkezésére. A két orvos vizsgálódásai arra engednek következtetni, tiogy egészséges embereknél körülbelül 75 éves korig alig beszélhetünk természetes Intelligenciacsökkenésről. Sokkal inkább „másodlagos szerepet tulajdoníthatunk a csökkenő szellemi fejlődésnek a normális öregedési folyamatban, szemben az elsősorban felelős betegség-folyamatokkal". A két orvos véleménye szerint azért terjedt el az a benyomás, hogy az öregség butulással jár, mert az idős emberek között soknak van magas vérnyomása. (DIE ZEIT) GYŐZÖTT AZ AEROVONAT Franciaországban már régóta vitáznak a legújabb közlekedési eszközök előnyeiről. A cél a növekvő szállítási igények kielégítése. Aerovonat, turbovonat vagy az „urba"-kocsik nyerjék-e el a pálmát? A kormánybizottság most úgy döntött, hogy megépítik j e a n Bertáin mérnök aerovonatának első kommersz vonalát. A légcsavarokkal és repiilggépmotorokkal ellátott kocsik betonsínen, légpárnán óránkénti 200 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A vonalat 1975—1978 ban adják át rendeltetésének. (IZVESZTYIJA) Bizonytalanság tükröződik azoknak a fiatal amerikai turistáknak az arcán, akik Nixon meglepő dollárintézkedése után a londoni American Express épülete előtt utazási csekkjük pénzbe váltására vártak. (MORNING STAR) A kínai külügyminiszter személyével kapcsolatos találgatások véget értek: az Oj Kína hírügynökség nemrég először hozta nyilvánosságra Csi Peng-fej, az új külügyminiszter nevét. Eddig — körülbelül egy év óta — mint „külügyminiszteri tisztséget ellátó megbízott" szerepelt. Bár kinevezése még megerősítésre vár a Népi Képviselők Országos Gyűlése részéről, amely valószínűleg még ebben az évben összeül, és többek között az új alkotmányt is jóvá fogja hagyni, Csi Pengfej tisztsége tekintetében aligha történik változás. Csi Peng-fej elődje, Csen Ji, aki 1958-tól kezdve a kulturális forradalomig vezette a külügyminisztériumot, minden valószínűség szerint nem kerül többé vissza a vezető diplomáciai tisztségbe. A kulturális forradalom során az öreg marsall a vörös gárdák éles bírálatának tüzébe került, úgyhogy Mao Ce-tung és Csou En-laj volt kénytelen védelmére kelni. Csen Jit, aki időközben betöltötte hetvenedik életévét, és egészségileg megrokkant, végül is rehabilitálták, sőt az 1969 áprilisában megtartott IX. pártkongresszuson a Központi Bizottságba is újra KÍNA KÜLÜGYMINISZTERE beválasztották; a Politikai Bizottságban viselt tisztségétől azonban megfosztották. Ehelyett kinevezték a Központi Bizottság katonai bizottságának alelnökévé — ez a beosztás kevésbé megerőltető, mint a külügyminiszterség. Kínának az utóbbi hónapokban megkezdett külpolitikai aktivitásával kapcsolatban sürgősen olyan külügyminiszterre volt szüksége, aki a legbonyolultabb feladatokat is meg tudja oldani. Most már nem lehetett arról szó, hogy a külügyminiszteri funkciókat — akárcsak az utóbbi két esztendőben — Csou En-laj miniszterelnök és helyettese, Li Hszien-nien lássa el. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy most olyan embert neveztek kl külügyminiszterré, aki nem tagja és nem póttagja a Központi Bizottságnak. Annak idején Csen Ji, mint külügyminiszter, még a Politikai Bizottságnak is tagja volt. A ma 62 éves Csi Pengfej, akárcsak Csen Ji, katonából lett diplomata. A Kuomlngtang-uralom idején az egyik katonai orvostudományi főiskola hallgatója volt. A Kuomingtang-egység, amelyben akkor Csi szolgálatot teljesített, 1931-ben átpártolt a kommunistákhoz. A nagy menetelés ideje alatt (1934—1936) Csi a Központi Bizottság katonai bizottságának orvostudományi osztályán dolgozott; Jünnanban 1937-ben az osztály igazgatójává nevezték ki,. A japánok és a Kuomingtang elleni háborúban Csi különböző katonai egységeknél a politikai biztosi feladatokat látta el. A polgárháború után Csi Peng-fejt, a Kínai Népköztársaság egyik diplomáciai küldöttsége vezetőjeként az NDK-ba küldték, ahol 1953ban kínai nagykövet lett. Két év múlva, 1955-ben azonban Csou En-laj visszahívta Pekingbe a külügyminisztériumba, ahol a kulturális forradalomig a külügyminiszter-helyettes. Csi Pengfej sokszor utazott külföldre, például 1960 szeptemberében részt vett Wilhelm Pieck temetésén. A kulturális forradalom idején Csi Pengfej is majdnem két évre eltűnt a politikai színpadról, ahol csak 1968 áprilisában bukkant fel ismét. Csi, aki a hírek szerint a keleti tábor országainak ismerője és szakértője, állítólag főképpen Csou En-laj bizalmát élvezi. (Frankfurter Rundschau) MIKOR PUSZTUL KI A BÁLNA? Dr. Richard van Geldernek, az amerikai természetrajzi múzeum munkatársának véleménye szerint rövid tíz éven belül az utolsó bálna ls eltűnik az óceánokból, annak ellenére, hogy illetékesek nemcsak megszigorították, hanem a leggondosabban ellenőrzik a világ e legnagyobb emlősállatának védelmét szolgáló korábbi korlátozó intézkedéseket. A Natural History című amerikai folyóiratban nemrég megjelent cikk szerint a legutóbbi 25 év leforgása alatt az Antarktiszon több mint 62 000 kék bálnát, 15 000 barázdás bálnát és 444 000 grönlandi bálnát fogtak és dolgoztak fel. A nemzetközi előírások által megszabott limit, amelynek betartásával a bálnavadászok egy fikarcnyit sem törődnek (az érdekeltek hosszú évek óta hiába követelik, hogy létesítsenek ellenőrző bizottságot), a tudósok véleménye szerint már önmagában véve is túl magas, s ezért nem tudja megakadályozni a különböző bálna-fajták kiirtását: 27 százalékkal haladja meg a szakkörök által megengedhetőnek tartott határt. (DIE TAT)