Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-25 / 201. szám, szerda

Teljesítik a párt határozatát ismertették a tagsággal az új választási törvényt % Több kommunistát, fiatalt és nőt a képviseleti szervek­be! £ Agitációs központot létesítenek A XIV. pártkongresszus el­határozta a mindennemű kép­viseleti szervekbe történő vá­lasztásokat. A kommunista párt szervezetei a választások elő­készítését a kongresszus által kitűzött legfontosabb felada­taik közé sorolják. Erről győ­ződtünk meg Malinovön is, ahol Maohán Bélával, a helyi efsz mellett működő alapszervezet pártbizottságának tagjától ér­deklődtünk eddigi előkészüle­teikről. — A választások előkészíté­sével előbb vezetőségi gyűlé­sen foglalkoztunk, majd tagsá­gi gyűlésen —mondta —. Ismer­tettük a tagsággal az új válasz­tási törvényt. Hogy a szervezet tagjai milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a választások előkészítésének, az a vitafel­szólalásokból is látszik. Többen Is hangsúlyozták, hogy alapos gondot kell fordítani a képvi­selők kiválasztására, illetve a jelölőlista összeállítására. Ezt egyes passzív képviselők esete is bizonyítja. A passzívak közt párttag is akadt. A jelölő lis­tára olyán emberek nevei ke­rülnek majd, akiknél minden feltétele megvan annak, hogy rászolgálnak a választók bizal­mára. Ennek biztosítása érde­kében értékelték a képviselők­nek az elmúlt választási idő­szakban végzett munkáját és magatartását, politikai szilárd­ságát. Az utóbbit főleg 1968­ban és 1969-ben lehetett lemér­ni. Ma a malinovói képviselők büszkén elmondhatják, hogy a legválságosabb időszakban is bebizonyították politikai tisz­tánlátásukat. Még a fiatal kép­viselőket sem tévesztették meg a jobboldali erők frázisai. — Tevékenység tekintetében is pozitívan kell értékelni a község képviselőit. Néhány ki­vételtől eltekintve igen jó mun­kát végeztek. Ennek következ­ménye a község rohamos fej­lődése. A legutóbbi választások utáni évben máris megnyerték a bratislava-vidéki járás falu­szépítési versenyét, ami pénz­jutalommal járt, s azt ismét községfejlesztésre fordították. A most záruló választási idő­szakban létesült a falu közepén levő park. A lakáskérdés meg­oldása érdekében egy új utcát nyitottak. A huszonnyolc kiosz­tott telek nagy részén ma már ház áll. Természetesen a vil­lanyt is bevezették az új utcá­ba. Ezon kívül egy kilométer hosszú portalan utat építettek. A községfejlesztés terén elért legszebb eredmények közé tar­tozik az öreg iskola átépítése, — 800 001) koronás befektetés­sel. Az építkezésnél a község lakossága és a helyi tanítók 39 ezer korona értékű társadalmi munkát végeztek. Még idén át­adják rendeltetésének az új óvodát, melynek értéke 900 000 korona lesz. Az utóbbi építésén is rengeteg brigádórát dolgo­zott le a falu lakossága. Ki kell emelni a helyi szövetkezet hoz­zájárulását is. mely a szüksé­ges kavics és fuvarok biztosí­tásával segítette az építkezést. — Az eredményeket figye­lembe véve érthető, hogy a pártszervezet szorgalmazza a bevált képviselők újraválasztá­sát. Az új képviselők megvá­lasztásánál pedig abból indul ki, ki milyen munkát végzett l A képen látható iskola átépítése is a most záruló választási időszak eredménye. a tömegszervezetekben. Mór mérlegelték, kik jöhetnek szá­mításba a jelölőlista összeál­lításánál, de ez még véglege­sítésre vár. A legközelebbi fel­adatok közé tartozik a Nemze­ti Front választó bizottságának összeállítása. — Külön figyelmet szentel a pártszervezet annak, hogy a képviselők közt megfelelő számban legyenek kommunis­ták. Eddig a képviselőtestület 29 tagja közül 13 párttag. Azt akarják, hogy a jövőben a kép­viselők mintegy 50—60 száza­léka párttag legyen. Ennek a feltételei a községben biztosí­tottak. Gondot fordítanak arra is, hogy arányosan kerüljenek a fiatalok és a nők a jelölőlis­tára. A nők aránya mintegy 3(1 százalékos lesz. Eddig hat női képviselőjük volt és mind jó munkát végzett. Csupán beteg­ség vagy más objektív okok hátráltatták olykor aktivitásuk teljes kibontakozását. A sikeres választások bizto­sítása érdekében a malinovóiak felújítják a község agitációs központját, melyen belül ifjú­sági klubot létesítenek. Az agi­tációs központ működésénél a helyi tanítók támogatására szá­mítanak. Csak helyeselhető, hogy a pártszervezet a választások előkészítése mellett nem feled­kezik meg egyéb fontos fela­datokról sem. Nagy gondot for­dítanak például a tagság ideo­lógiai nevelésére s azon belül a pártoktatás előkészítésére. Foglalkoztak a párttagság bő­vítésének kérdésével is. A kö­zeljövőben három fiatalt vesz­nek fel a pártba — valameny­nyien a szövetkezetben dolgoz­nak. Legutóbbi tagsági gyűlé­sükön hagyták jóvá az ötéves terv realizációs irányelveinek a helyi viszonyokra feldolgo­zott tervét. Igaz, csak a köz­ségfejlesztésre vonatkozóan, mi­vel a szövetkezet jövőbeni fej­lődésének kérdése még nem dőlt el. Véglegesíteni kell, hogy az integráció keretében a helyi szövetkezet mely községek me­zőgazdasági üzemeivel egyesül. Mindent egybevetve elmond­hatjuk, a malinovóiak hozzá­fogtak a pártkongresszus hatá­rozatainak, pártunk politikájá­nak megvalósításához. A célki­tűzések valóraváltásának egyik feltételét a választások alapos előkészítésében látják, mert tudják, hogy a merész felada­tok teljesítése aktív képviselők nélkül elképzelhetetlen. A köz­ség lakosságának aktivitására mindig számíthatnak. Ezt áz elmúlt időszak eredményei meggyőzően bizonyítják. FÜLÖP IMRE Ki hogyan tölti a szünidőt? A főiskolások indexeiben számjegyek hemzsegnek: jó, rossz, aszerint, hogy ki meny­nyire vette komolyan a tanu­lást. Most azonban ezen aligha töri valaki a fejét, hiszen a mulasztások pótolhatók! A fő dolog, hogy nyár van, hogy végre megkezdődött a várva várt szünidő. A diákok egy ré­sze a tengerparti üdülést része­síti előnyben, mások bejárják az egész országot, hogy alapo­san megismerkedjenek hegyes­völgyes hazánk gyönyörű vidé­keivel. Sokan — és úgy lát­szik, ezek vannak a többség­ben — a tankönyveket csá­kánnyal és lapáttal cserélik fel. A brigádmunka évek óta ha­gyományos tevékenysége a fia­taloknak a vakációban. Ez ért­hető, hiszen senkit sem vet fel a pénz, legkevésbé pedig a diákokat. A nyaralást nem ad­ják ingyen sehol, a ruházko­dást sem, s hol erre, hol arra van szükség, amire évközben a legjobb akarat mellett sem telik. Prágában mostanában sok helyütt nagy munka folyik. A légiforgalmi társaság szomszéd­ságában is sok diák sürög-fo­rog. Mielőtt megkezdenék az áruház építését, az erre a célra kijelölt területet a műemlék­védők vették munkába. Az ar­cheológiai kutatások során ré­gi település maradvanyaira bukkantak, melyeknek megőr­zése az utókor számára közér­dek. Az elkerített térségen csu­pa kráter és magasra hányt buckók, akárcsak a Holdon. A megszámozott sírokból kopo­nyák vigyorognak ránk — Prá­ga egykori dicsőségének tanúi. A fiatalok fáradhatatlanul dön­getik csákányaikkal az útjuk­ban heverő tömböket. Elsőéves joghallgatók. Két hete dolgoz­nak itt, 9.50 korona órabérért. Nyári terveik felől érdeklő­dünk, és azt is megkérdezzük tőlük, mire fordítják majd ke­resetüket. J. Svoboda Dél-Cseh­országba készül táborozni. T. Hejkalnak fényképezőgépre fáj a foga, és a ruhatárát kell ki­egészíteni, augusztus elejétől pedig az egyik diáktábornak lesz a vezetője. A harmadik fiú, J. jelinek félreteszi a ke­resetét, hogy téli kabátot vá­sárolhasson belőle. Alig néhány lépésnyire in­nen a Petrské Náméstín ugyan­csak régészeti kutatások foly­nak. Délre jár az idő, éppen ebédszünet yan. A brigádoso­kat a szerszámok részére fel­állított szűk kis bódéban újsá­gaik és könyveik fölé hajolva találjuk. Egy csinos, fiatal lány is van közöttük: Alena Rame­šová. Most fejezte be'a peda­gógiai főiskolát. Már harma­dik hete dolgozik itt. A kiásott tárgyakat osztályozza és tartja nyilván, hogy ha keresnek va­lamit, minden megtalálható te­gyen. És mire fordítja a kere­setét? A pénz egy részét az édesanyjának adja, a többi ru hákra költi. „Legfőbb ideje, hogy felöltözzem — magyaráz­za — mert ősszel már tanítani kezdek." Ezért is marad itt az építkezésen augusztus végéig. Alena melett két fiú sakko­zik. J. Pauly és J. Sadek má­sodéves joghallgatók, együtt készülnek a Magas-Tátrába. A munkával elégedettek és a fáradtságot sem sajnálják. Nevetve mutatják vízhólyagos tenyerüket... Hogyan kerültek ide ezek a gyerekek? A főiskolásoknak munkát közvetítő vállalat segít­ségével. A diákok havonta mintegy 70 ezer órát töltenek brigádmunkával. A múlt évben több mint 1,5 millió órát dol­goztak le. Nem csoda, hiszen kevés a munkaerő, a prágai üzemek még több fiatalt volná­nak képesek foglalkoztatni. A meglevőkkel elégedettek, szor­galmasak, szerények ... Amint látjuk, a diákok egész évi munkájuk után sem he­nyélnek. Becsületesen megdol­goznak keresetükért, hogy mi­nél hasznosabban és gazdasá­gosabban fektessék be. Ez a jellemző a legtöbb mai fiatal­ra... -kra­A Vaskapunál folyó hatalmas építkezés egyik része. Áz együttműködés útján Felejthetetlen élmény volt ki­rándulásunk az Al-Duna tájé­kán. Autóbuszunk a Traianus sziklába vájt útjának nyomán, ciprusfák között kapaszkodott a hegygerincre. Az elénk táru­ló kép elfeledtette velünk az út viszontagságait és nagy fá­radalmait. A Kazán-szoros közelében nagyon keskeny volt a Duna medre, a víz mélysége azonban 20—25 méter volt. A Vaskapu igazgatóság jugo­szláv székhelye a Turnu Seve­rinnel szemben fekvő Kladovo városka. A nyolcemeletes to­ronyblokk, a Hotel Gyerdap fel­veheti a versenyt bármelyik modern nemzetközi szállóval. ' Jelenleg még az építők lakják, de jövőre már bizonnyal a tu­risták is látni fogják ablakai­ból a gyönyörű panorámát. Az álmos kisváros felébredt csip­kerózsika-álmából, a nagy épít­kezés bekapcsolta őt a hatal­mas vérkeringésbe. A Duna egyik lorgalmas kikötője lett. MŰKÖDNEK AZ ELSŐ AGGREGÁTOK 1964. szeptember 7-én kez­dődtek meg az első munkála­tok a nagy dunai építkezésen, amely hivatalosan a „Vaskapu vízenergetikai és hajózási rendszer" elnevezést kapta. A 229 kilométeres dunai határsza­kaszon a Román Szocialista Köztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság között először sikerült kihasz­nálni a Duna hatalmas energia­forrását. Tervszerűen, a barát­ság és együttműködés jegyé­ben, haladtak előre a közös művön a munkálatok. 1969-ben már a román oldalon készen állt az első zsilip a hajózás számára. 1970. augusztus 14 óta mái­áramot szolgáltatnak az első Kaplan-turbinák, 178 mW tel­jesítménnyel. Már szerelik a továbbiakat. Ha mindkét parton üzemben lesz mind a hat vízi­aggregát, évente 10 milliárd kWó elektromos árammal fog­ják mindkét állam energia­hálózatát ellátni. Romániára ebből 5 milliárd esik. 1971 végén a két parton mű­ködő vízierőművek évenként 13 millió tonna barnaszenet, ill. lignitet képesek megtaka­rítani. Az egész kapacitás 2000 mW lesz és a világ öt legna­gyobb vízi erőműveihez sora­kozik. A Romániára eső újon­nan itt nyert energiamennyi­ség megfelel az 1938-as orszá­gos széntermelésnek. CSILLAGASZATI SZÁMOK Tizenöt millió köbméter kö­vet és sziklát mozdítottak meg, kerek 2,7 millió köbméter kö­zönséges betont és vasbetont öntöttek, több mint 80 ezer ton­na gépi berendezést szereltek. Nem szabad elfelejteni, hogy igen nehéz feltételek mellett, kemény sziklakőzetben, a sod­ródó víz fenekén kellett dol­gozni. Az ipari együttműködés keretében a tervezés és gépi felszerelés szállítása zavarta­lanul működött. A hatalmas mű fényes példája a baráti, jó szomszédi kapcsolatoknak és a sokoldalú együttműködés­nek. Ezek a kapcsolatok első­sorban az egyenjogúság, biza­lom és a kölcsönös tisztelet elveire épültek. Megtestesíti a román és jugoszláv nép aka­ratát, hogy e nagy alkotás- meg­valósításában erejüket egyesít­sék a természet meghódításá­ra. A nagy vízi erőmű felépíté­sének nemcsak Románia és Ju­goszlávia a haszonélvezője, ha­nem a többi ország is, amelyek a dunai hajózásban részt vesz­nek. A 310 méter hosszú, 34 mé­ter széles és 4,5 méter mély zsiliprendszer segítségével ma­gas tonnatartalmú hajók képe­sek itt áthajózni, aminek elő­feltétele, hogy az illető orszá­gok folyami flottájukat szintén korszerűsítsék. Ugyanakkor a hajóforgalom növekedhet is. Már az 1970-es év folyamán 15 millió tonnás hajórakományok úsztak le a román part men­tén. Ebben az évben, amikor már mindkét zsilip teljes ka­pacitásával üzemel, 50 millió tonna forgalommal számolnak. Nagyon fontos tényező, hogy ezen a szakaszon, ahol előbb 120 óráig tartott az átkelés, ez az idő 35 órára csökken és a korábbi gyakori nehézségek megszűnnek. Tehát minden feltétel megvan ahhoz, hogy a Dunának ez a szakasza ls biz­tos hajőúttá váljék. Románia számára ezek a nagy munkálatok ugyanakkor azt jelentik, hogy adva van az átmenet a vízi energia maga­sabb fejlődési szakaszához. A román parton elkészült vízi erőmű teljesítménye csaknem egy színvonalon lesz a többi "belföldi vizeken felépült vízt erőművek kapacitásával. A dunai vízi erőmű energiáját összekötik az Arges és Bicaz vízi erőművek, valamint más hőerőművek energiatermelésé­vel, úgyhogy egységes rend­szert fognak alkotni. TÁVLATOK A tízéves (1971—1980) vil­lamosítási terv keretében a le­hetőségeknek megfelelően Iz­laz—Somovit közelében Bulgá­riával együtt további vízi erő­müvet akarnak építeni. Ugyan­csak Jugoszláviával együtt a Gruia—Radujevac szakaszon terveznek erőművet. 1980-ig a 13 000—13 800 mW újonnan fel­szerelt villamos energiaterme­lés egyharmadát a belső vize­ken és Dunán létesítendő vízi erőmüvek szolgáltatják. Ezek a távlatok kecsegtetik a mai és a fiatalabb nemze­déket. A szomszéd országok a szocialista eszméktől áthatott további baráti együttműködése a békét és a haladást szolgál­GREK IMRE Új szálló (ČSTK) — Bojnicén adták át rendeltetésének a 120 ágyas új, korszerű nyolcemeletes Ré­gia-szállót, mely jelentősen hozzájárul e turisztikai üdülő­körzet elszállásolási lehetősé­geinek javításához. A szállá korszerű helyiségei­ben kapott helyet egy falatozó, kávéház, étterem, a Régia-bár és két bankett-helyiség. A nyá­ri időszakban a 280 férőhelyes önkiszolgáló étterem és a te­rasz is a látogatók rendelkezé­sére áll. lövőre a szálló mel­lett autószervizt és garázsokat, minigolfot és teniszpályát léte­sítenek. i

Next

/
Thumbnails
Contents