Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A JELENKORI KANADAI FEKETEFEHÉR MŰVÉSZET F

elhőtlen kéklő égbolt, alatta verőfényben üsző zengő határ, olykorolykor felerősödő traktorberregéssel és a fülnek jóleső vízcsobogással. Helyenként lomba füzfabokrok. Közöttük keskeny szalagként kanyarog a Vág. Balpartján, még mielőtt a Kis-Dunával egyesülne, egy falu: Szímő (Zemné). Jedlik Ányosnak, a múlt században élt nagy magyar fizikusnak, a dinamóelv megteremtőjének szülőfaluja. * • • — Régebben nagyon sáros falu volt a miénk — mondja Nagy Katalin tanítónő, aki megérkezésemkor az idegenvezető szerepét vállalta. Két évvel ezelőtt új utak és járdák épültek. Persze, nem minden utcában, de talán e többire is sor kerül majd. Hlavatý László, a hnb titkára már többet tud mondani: — A közeljövőben befejezzük az utak portalanítását. A régi utcalámpákat modernekkel, nagyobb fényerejűekkel cseréljük fel, és megoldjuk a kinti világítást az új utcákban is. A régi hangszórók helyére újak kerülnek majd, és rendbe tesszük a falu közepét. A lakásépítéssel és a középületek építésével kapcsolatban nagy feladatok várnak ránk. Nemrég alakult egy lakásépítő szövetkezet 24 taggal. Két 12 lakásos épület építését már megkezdték. Tervbe vettük az iskolaépület kiegészítését tornateremmel, étteremmel és tanítói lakásokkal; egy új hnb épület és egy egészségügyi otthon építését rendelővel és orvosi lakással, s egy új óvoda építéséhez már kimértük a telket, beszereztük a panelokat és a tetőberendezést. Közben állandóan bővítjük a vízvezetékhálózatot. A község lakosainak idő és pénzmegtakarítást jelentenek a különböző helyi szolgáltatások. Vannak szobafestőink, asztalosaink, varrónőink és önálló fuvarosaink is. A dolgozók kereseti lehetősége jó, hiszen közel van Érsekújvár (Nové Zámky), és az ebben az évben három faluból — Szímő (Zemné), Kamocsa (Komoöa), Andód (Andovce) — egyesített 5100 hektáron gazdálkodó szövetkezet sem tartozik a rosszak közé. Érthető tehát, hogy az emberek otthonai szépen berendezettek. • « » — Nagy hangsúlyt helyezünk a lakosság szórakozási lehetőségének biztosítására és szocialista tudatának kialakítására — mondja Illés László kultúrfelelős, akit szintén a hnb épületében találok. A szövetkezet kultúralapját a dolgozók üdültetésére, kirándulásokra, szaklapok vásárlására és a tömegszervezetek támogatására fordítjuk. Három szövetkezeti klubunk van: az egyik Kamocsán, a másik Andódon, a harmadik Szímőn. A jövőben tudományos előadááo^sit és népi akadémiákat szeretnénk ezekben a klubokban tartani. — A klubhelyiség a szövetkezet által épített kultúrházban van — tájékoztat Nagy Katalin — amely csaknem minden szombaton és vasárnap foglalt. Ott tartja a CSEMADOK a rendezvényeit és színelőadásait. A kultúrházat természetesen kihasználják más szervezetek is. Havonta egyszer tart előadást a MATESZ, és gyakran hívunk Magyarországról énekeseket. Egy kisebb klubhelyiségben rendszeresen tartunk teadélutánokat. A hnb épületétől jó ideig gyalogolunk, amíg elérkezünk Bokor József lakására. Itt találkozom a könyvtárossal. — A könyvtár a kultúrházban van — mondja. A könyvállomány összetétele, sajnos, nem valami jó. Régebben ugyanis a könyvtáros nem küldött a könyvekre megrendeléseket, s így olyanokat kapott, amelyek más könyvtáraknak nem kellettek. Sok a mesés, a brosúraszerü és a gygpge színvonalú könyv. Egyébként: a könyvtári részleg bővitésére évente 4000 koronát kapunk, s a jelenlegi könyvállomány mintegy 2000 kötet. 2603 lelket számláló falunknak 10 százaléka könyvtári tag. Egy lakosra 2 könyvkölcsönzés esik. — Hogy mit olvasnak? A gyerekek a kötelező olvasmányokat, a felnőttek Jókait. • # • Az ifjúsági szervezet, melynek elnöke Nagy Éva, egy éve alakult újjá. Azóta már több rendezvény dicséri munkájukat. Például kiállítást rendeztek Jedlik Ányos és Czuczor Gergely életéről. Tavaly háromnapos találkozóra gyűltek össze Andód, Negyed (Neded) és Tardoskedd (TvrdošoVce) fiataljaival ismerkedés, turisztika és környezetismeret céljából. A találkozóra kultúrműsort is készítettek. Bekapcsolódtak a CSEMADOK irodalmi körének előadásaiba is, és most egy színdarab előadására készülnek. A szervezetek közül talán a legaktívabb a CSEMADOK helyi szervezete. 1949. 4. hó 24-én alakult Szlovákiában harmadikként. Az érsekújvári hírlapszolgálatnál dolgozó Bokor József régi párttag, aki. 10 évig volt a CSEMADOK járási titkára, s most a szlmői szervezet elnöke; fekete táblájú könyvecskét vesz elő. Régi tagsági igazolvány. Sorszáma: 300. — Megőriztem — mondja —, ezzel kezdődött. Aztán sorolja a kiemelkedő adatokat: — 1950-tö) bevezettük a terített asztalok melletti mulatságokat. Varró és szabászat! kurzust szerveztünk. Énekkarral és tánccsoporttal rendelkezünk évek óta. 1963-tól minden évben szüreti ünnepélyt és borkóstolót rendezünk. 1968-tól minden évben megrendezzük a szimői születésű ötven évesek találkozóját. Ez éven először szeretnénk megünnepelni a nyugdíjasok napját. — Szervezetünknek több szakcsoportja van — fűzi tovább a beszélgetés fonalát Nagy Katalin. Jól működik a Borka Gizella vezette tánccsoport, az idősebbek Oláh János vezette és a fiatalok Szőke István vezette zenekara és a színjátszó csoport, melyet Mirkó Istvánnal ketten vezetünk. Két évvel ezelőtt a Tabi László: Enyhítő körülmény című darabbal a járási versenyen első díjat nyertünk. Alakult egy férfi énekkar és egy irodalmi kör is. Az előbbi felbomlott, az utóbbi Matuska Imre vezetésével jól működik. — A CSEMADOK a pártos politikai munkából is mindig kivette részét — mondja a CSEMADOK ELNÖKE. A szinrői munkásmozgalom történetét Bokor József jól ismeri, s így bőséges információt ad: — Falunkban az 1924. évi választások idején a CSKP helyi szervezete még nem létezett, a kommunista párt mégis 150 szavazatot kapott. Szervezetünk 1927. szeptember 17-én alakult meg 38 taggal. Első elnöke Nagy Béla volt. A szimői kommunisták, Nagy Béla, Adamovich Imre, Kurcsa János, Hatala László és mások kapcsolatot tartottak fenn Érsekújvárból Chmelár Alajos, Oszvald Ferenc, Pálenyik Ferenc, Komáromból Steiner Gábor, Mező István és Gútáról (Kolárovo) Kürthy József kommunistákkal. 1929ben bérharc kezdődött. A Nagykanálisnál dolgozó kubikusok sztrájkoltak. Munkabeszüntetésük eredménye 10 százalékos béremelés lett. A megmozdulást figyelemmel kísérték a szimői munkások is, és a mozgalomba ők is bekapcsolódtak. Számos szimői munkás vett részt a kamocsai Vág menti szivattyú építésénél folytatott nyolcnapos sztrájkban, mely szintén győzelemmel végződött és az 1938. évi tornócl (Trnovec) tüntetésen is. Amikor a kormány elrendelte a mozgósítást, Szímőről Nagy Béla, Boros István és Kutrucz Dénes vezetésével 12 szekérrel mentek a kommunisták a helyőrséghez, hogy fegyverezzék fel és küldjék őket a német határ mellé a köztársaság védelmére. Nagy Béla, aki jelenleg Ögyallán (Hurbanovo) él, tömeg előtt a következőket mondta: „Ha már ránk kényszerítették ezt az igazságtalan, kegyetlen háborút, mi elmegyünk és utolsó csepp vérünkig harcolunk a fasizmus ellen". A szégyenteljes kapituláció után, mivel a börtönökben már nem volt hely, Szímőn pajtákba zárták a kommunistákat és áztatott kötéllel verték őket. Kosík István a fasiszták koncentrációs táborba vitték és Oraninburgban kivégezték. A családját is elpusztították. Az utókor a kommunista mártír iránti hálából emléktáblát helyezett el a hnb épületén a következő szöveggel: „Örök megemlékezésül Kosík Istvánnak, Szímő község szülöttjének, a CSKP képviselőjének, aki a fasizmus elleni harcban koncentrációs táborban életét éldozta népeink boldogságáért és szabadságáért." A meggyilkolt örökre elnémult, de társai itt élnek velünk, emlékeznek és emlékeztetnek. Nem engedjük meg, hogy a szabadságért vívott harc, a küzdelem kivesszen a köztudatból. Az iskolások beszélgetéseket folytatnak a régi pártharcosokkal. A tanítók Nagy József iskolaigazgató irányításával relációkat tartanak a párt harcáról és a munkásmozgalomról a helyi hangszóróban. A szülők és iskolabarátok szövetségének keretén belül ez év tavaszán a kultúrházban kiállítást rendeztünk a CSKP 50 évéről, valamint a szimői munkásmozgalomról. A helyi jellegű dokumentumok, melyeket az érsekújvári és komáromi levéltárból kaptunk, főleg kommunisták elleni feljelentéseket tartalmaznak. A párt harcáról és a munkásmozgalom hagyományairól a CSEMADOK-szervezetben is megemlékeztünk. Előadásokat tartottunk. Bokor József befejezi beszámolóját, majd nagy köteg iratot vesz elő. Lapozgatja, és mintha igazolni akarná azt, amit elmondott, egyenként megmutatja a 180 dokumentumot. Sokat mesél mindegyikről. Kedves, közvetlen szavai mélységes emberszeretetről árulkodnak. Úgy búcsúzom tőle, mint régi ismerőstől. • • # A falu közepén megállok a hnb épülete előtt. A falon Kosík István emléktáblája: „... életét áldozta népeinek boldogságáért, és szabadságáért". A buszmegállónál és az autóbuszon is mondogatom magamban a szöveget újra és újra. A Vág felett távoli dinamókról dalol e szél. TÚZSÉR LAJOS Kanadában újkeletű művészeit áq a grafika. Az érdeklődés tulajdonképp az utolsó két évtizedben ébredt föl az addig mellőzött, napjaink ezen korszerű műfaja iránt. Eddigi fejlődése a montreali, torontói, winnipegi grafikai műhelyeknek köszönhető, ahol a növendékek elsajátíthatták a különböző technikákat s kísérletezhettek. Természetesen érezteti hatását a szomszédos egyesült államokbeli op- és popart, valamint a Párizsi Iskola, — az új figuráció. Kanada lakossága angol és francia, s a fiatal grafikusok művészi érdeklődését nemzeti hovatartozásuk is befolyásolja. Hatvan grafikai lap negyvehat alkotó munkája, az elmúlt tíz esztendő termése Jelzi képességeiket, felfogásukat, világlátásukat, emócióik kivetítési módját. Technikájukra jellemző, hoqy metszet alig szerepel az anyagban. A míves, igényes eljárások helyett a könnyen sokszorosítható szeriqrafiát kedvelik elsősorban. Néhány toll- és kőrajz, akvarell, monotlpia, egy fametszet s egy kollázs és két dombornyomás tarkítják az együttest. Legismertebb neve a montreali születésű Riopelle-nek van, aki matematikai tanulmányai után 46-ban kezd festeni. Sugalmazói Kandinszkij és Klee voltak. A kanadai avantgarde piktorok egyikének számít. 47 óta Párizsban él. Olykor természeti motívumból indul kt, erősen absztrahál s dinamikus energiával szerkeszti grafikáit. J. Snow kőrajzaiban finoman árjiyalt foltok játéka költői női arcmássá, virágcsokorrá áll össze. Rita Letendre szerigráf iái jól szervezettek. Cl. Toussignant élénk színű koncentrikus körei kinetikus hatásúak. Ben Sanders az emlékezetében élő erdőt érzékenységgel jelzi. Takur Tanake az amerikai iskolák után a toktól Szépművészeti Akadémiát is látogatta. Mértanias fogaimazású lapjai szigorúan fegyelmezettek. f. Meredith tollrajza: a Daily News, a világ folyvást változó s változatos eseményeit világos sárga háttérből kiugró, bonyolult fékete alakzatokkal idézi. Kananginakot, az eszkimó vadászi eredeti foglalkozásától a művészet csábította el. Szobrászkodik, textilmunkákkal próbálkozik. Aprólékos vonásokkal az arkttkus táj egy jellegzetes ma. darát jeleníti meg. A sokirányú grafikai lapok újat kereső, formálódó művészi törekvésekről tanúskodnak. BARKÁNY JENONÉ