Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A NÉP VALASZTQTTJA Hét év telt el a legutóbbi választásoktól hazánkban. Most újból készülünk erre a nagy eseményre. Az ország népe dönt arról, ki képviselje érdekeit az egyes szervekben, a helyi ügyek intézésében. Az élet folyamatos körfogás, ugyanakkor megújulás is. A újrakezdésnek mindig van valami -sajátos öröme. Gj erővel, életkedvvel való nekiindulás, hogy az eiűttünk álló jövő még szebb és tartalmasabb legyen. Erre gondolunk most, amikor a választások előtti időszakban a nemzeti bizottságok képviselőivel beszelünk. Felmérjük az eddig elért eredményeket és a jövő terveiről érdeklődünk. Néhány nappal ezelőtt egy gazdag tapasztalattal rendelkező képviselőt, az 58 évés Korponai Sándort kerestem fel Pozsony püspökin (Podunajské Byskupice). Huszonegy éve a helyi nemzeti bizottság képviselője. Munkás családból származik. 1962-től a bratislavai nyersolaj feldolgozó üzemben (Slovnaft) dolgozik. Példás munkájáért többször kitüntették. A munkája mellett külön böző funkciók betöltésével is megbízták. Hét évig a szociálisügyi bizottság elnöke volt. A nemzeti bizottságok megalakulásának 20 éves jubileumán mint példás képviselőt tüntették ki. A 7 860 lakosú községben a napi munka mellett a dolgozó emberek megváltozott életkörülményeiről, a javuló életmódról, a lakóhelyek gyors és szembetűnő fejlődéséről elsősorban nekik, képviselőknek kell gondoskodniuk. Aktívan kell reszt venniük nemcsak a határozatok kidolgozásában és jóváhagyásában, hanem azok teljesítésében is. Az 1964-es választások óta a faluban nagy fejlődés tapasztalható. Több mint 100 millió .koronát használtak fel beruházásokra. 120 állami és 48 szövetkezetei lakásegység épült fel. Önsegélyű akcióval 250 családi házat építettek. A faln 70 százalékában kiépítették a vízvezetkhálózatot. Az utakat húsz kilométeres szakaszon portalanították. Azonkívül egy üzleti központ, 3 élelmiszerüzlet, 3 vendéglő, óvoda és a beteg gyermekek részére egy kisegítő iskola épült. A választások napjától kezdve a falu bralislava szerves része lesz. Ugyanis Szlovákia fővárosához csatolják. Az elkövetkezendő időszakra igényes feladatok várnak a képviselőkre. Egészségügyi központ, két sportterem, művelődési ház, szélesvásznú moziterem felépítését tervezik, valamint a gázvezeték fokozatos rákötését a városi hálózatra. Korponai elvtárs bekapcsolódik a faluszépitési akcióba is. Nem tagadja, hogy sok munkával jár a kettős megbízás, de a képviselőséget megtisztelő feladatnak tekinti. Az új választásokkal kapcsolatban a következőket mondta. — Ha megválasztanak újra képviselőnek, elfogadom. Hiszen egy olyan testület tagja leszek, amelyre nagy feladatok várnak. A jövőben is igyekszem teljesíteni a rámbízott feladatokat. Továbbra is becsülettel helytállók és a két évtized alatt szerzett gazdag tapasztalataimat a fiataloknak szándékozom átadni. Korponai Sándor az 1968—69-es években sem ingott meg. Ekkor is megállta a helyét. Szerény embernek ismerik választói. Magáról keveset, de az elvégzett munkáról annál többet mondott. A választők többsége azt kívánja, hogy továbbra is kezdeményező szerepet töltsön be az országos és a helyi eélok megvalósításáért folyő munkában. És Korponai elvtárs ennek a kívánságának a jövőben is eleget szándékozik tenni. KOVÁCS JÓZSEF Szerte a világon nagyrabecsü't idegsebészetünk hírnevét kétségtelenül a szocialista munka hősének: Dr. Zdenék Kunc akadémikusnak, a prágai Katonai Kórház neurosebészeti klinikája vezetőjéjének köszönheti. Nem véletlen tehát, hogy a IV. Európai Neurosebészeti Kongresszust Kunc professzor és tanítványai, illetve munkatársai eredményes tevékenységének elismeréseképpen június 28 — július 2 között Prágában tartották meg. Ez alkalommal további megtiszteltetés érte Kunc professzort: a világ legnagyobb tudósai bizalmuk jeléül őt választották meg a kongresszus elnökévé. Dr. Ivo Fusek tanársegéd, a Tudományok Kandidátusa Kunc professzor tanítványa és 15 esztendeje legközelebbi munkatársainak egyike. Vele, a kongresszus prágai szervező bizottságának tagjával ezeknek a valamelyik európai fővárosban négy évenként megrendezett, nagyhorderejű tanácskozásoknak az eredményeiről beszélgettünk. — Az előző, ' III. kongresszus színhelye Madrid volt, a legközelebbit: 1975-ben valószínűleg Londonban tartják meg — tájékoztat nek. A műtétét ,speciális sztereotaktikus. mérőkészülékkel végezzük el olyan módszer alkalmazásával, melynél a röntgen- és az elektrofíziológiai korrekciók segítségével csupán szigetelt elektródokat 'juttatunk a kívánt, beteg helyre — rhondjuk a daganatra — hogy azt villanyárammal, vagy más módon megsemmisítsük. Ezt a kitűnően bevált módszert először 1958-ban alkalmaztuk egy Franciaországból behozott készüiék segítségével, melyet azóta — tapasztalatainknak megfelelően — módosítottunk. Ma már a Chirana vállalat gyártmányaival dolgozunk, legnagyobb megelégedésünkre. • Milyen további fejlődés várható az idegsebészetben? A prágai kongresszuson nem törekedtünk banális statisztikai adatokra, hanem arra akartunk választ kapna, milyen messzire juthatunk el jelenlegi technikánkkal ' és milyen problémák várnak sürgős megoldásra. Ezt az igyekezetünket siker koronázta. Konkrét példával is szolgálhatok. Köztudomású, hogy az agydaganatok eltávolítása technikailag többnyire már nem okoz nehézséget. Tény, hogy míg azelőtt a beteg gyakran gyítható. Ismeretes, hogy a hazánkban nyilvántartott mintegy 75 ezer epileptikus 10 százalékán<tl a konzervatív, kezeléssel semmire sem megyünk. Műtéttel minden bizonnyal segíthetnénk rajtuk ... Ugyanez vonatkozik az elmebajban szenvedők égy részére. Kornyetov szovjet tudós például 40 szkizofrénikus betegen hajtott végre sikeres műtétet. Az operációkkal kapcsolatost 17 éves tapasztalatai alapján arra a megállapításra jutott, hogy a sebészeti beavatkozás segítségével megváltoztatható a beteg gondolkodásmódja, a viselkedése is. Ezek szerint bizonyos szövetek megsemmisítésével megszüntethető az ember tulajdonságává vált agresszivitás, vagy akár az öngyilkossági hajlam. Hasonló természetű kísérleteikkel Angliában is jó eredményeket értek már el a tifdósok. A mi tapasztalataink dzonban ezen a téren még meglehetősen kezdetlegesek. • Ogy tűnik, kimeríthetetlenek az orvostudományban a lehetőségek. A kérdés csupán az, bol a lehetőségek határa? Kedvező esetben: milyen téren várható még fejlődés? — Amint a fenti példa is muBeszélgetés a neurosebészet mai színvonaláról és fejlődéséről Dr. Fusek, majd elmondja, hogy szakkörökben oly nagy érdeklődést váltanak ki ezek az értekezletek, hogy rendszerint — és így volt ez legutóbb Prágában is — mind az öt vliágrész legismertebb idegsebészei vesznek részt rajtuk. • Milyen fbbb eseményekre került sor a prágai kongresszuson? A — 44 országból hazánkba érkezett vendégek sorában üdvözöltük az ismert leningrádi Ugrjumöv akadémikust és a kijevi Romodanov professzort is. A ^Szovjetuniót rajtuk kívül mé egy további idegsebészekből álló tíztagú csoport is képviselte a prágai kongreszszuson. A prágai kongresszushoz még egy nagyjelentőségű esemény fűződik: az Európai Idegsebészek Társaságának a megalakítása. A Társaság egyik legfőbb feladata az idegsebészek egységes nevelésével és szakképzettségük állandó kiegészítésével kapcsolatos mulasztások pótlása lesz. • Milyen benyomásokat szereztek a tudósok a csehszlovákiai idegsebészet szí n vonaláról? Egyesek a Hradec Králové-i, mások a bratislavai klinikát is felkeresték. Benyomásaik rendkívül kedvezőek voltak. Prágai kórházunkban elismeréssel nyilatkoztak színvonalasan berendezett műtőinkről, a diagnosztizáláshoz és a műtétekhez használt korszerű készülékekről, Éppen ezért alig akarták elhinni, hogy bár évente mintegy ezer műtétet végzünk prágai klinikánkon, mindössze 43 fekhely áll a betegek rendelkezésére. Ezzel magyarázható a sajnálatos tény, hogy többnyire 7—10 nappal az operáció után kénytelenek vagyunk elbocsájtani a pácienseket, a többi beteg érdekében. • Főleg milyen természetű műtéteket végeznek? Ez a betegségtől függ. A legkönnyebbek közé a hátgerincen végzett operációk tartoznak, a legsúlyosabbak az agyműtétek. Az utóbbi években különféle beavatkozásokkal eredményesen gyógyítunk olyan kórokat is, amelyek sokáig nem voltak műtéttel befolyásolhatók. Mindenekelőtt a sztereotaktikus beavatkozásokra gondolok, melyeknek a régebbi módszerrel, vagyis a koponya felbontásával szembeni nagy előnyük, hogy a nehezen hozzáférhető agyrészek koponyalékeléssel -is megközelíthetők, anélkül, hogy az egészséges szövetek megsérülnéA műtétről színes filmet készítő kamera segítségével s szomszédos épületben összegyűlt orvostanhallgatókéit figyelemmel kísérik az operációt maradt a sebész kése alatt, ma elméleti ismereteink, gyakrolatl felkészültségünk, nem utolsó sorban pedig korszerű készülékeink jóvoltából közvetlen veszély nem igen fenyegeti a páciens életét. Mégsem lehetünk elégedettek, mert gyakran előfordul, hogy a daganat egy idő múlva kiújul. Ezt egyelőre nem tudjuk megakadályozni. Sürgős feladatunk tehát megtalálni annak a módját, hogy munkánk eredménye tartós maradjon. Az ezzel a problémával foglalkozó előadásokból kitűnt, hogy a tudósok egy része a megoldást nem annyira a sebészeti beavatkozásban látja, mint inkább a gyógykezelés más módjában. Értékes tapasztalataikra a daganatokból tenyésztett szövetkultúrák megfigyelésével tettek szert. Kiderült, hogy bizonyos anyagok a szövetkultúrák fejlődésére kedvező, mások viszont kedvezőtlen hatással vannak. Ezzel magyarázható, hogy nem egy esetben sikerült a külföldi szakembereknek megakadályozniuk a daganatok továbbfejlődését. — Gyakori problémának számít az agyvérzés is. Ezért esett oly sok sző a kongresszuson a többi között például a szélütésről és a magas vérnyomással kapcsolatban az érelmeszesedésről is. Azt már tudtuk, s ezért nem is okozott meglepetést, hogy bizonyos esetekben az epilepszia — műtét útján — ugyancsak sikeresen gyótatja, nehézségekben nincs hiány, akár a műszaki, akár a diagnosztikai vagy a gyógykezelési problémákra gondolok. Kísérleti és kutató munkánk célja a problémák mielőbbi megoldása. Ez a nemzetközi kongresszusok küldetése is, amelyeken különösen a tapasztalatcserének tulajdonítunk nagy fontosságot. Legfőbb feladataink egyikének jelenleg azt tartjuk, hogy az epilepszia, vagy akár a traumatológikus betegségek gyógyításában mi is sikereket mutathassunk fel. Ugyanez vonatkozik' az érrendszer megbetegedéseire, pl. az agyvérzés különböző fajtáira, amelyekről egyelőre nem sokat tudunk s ezért e kórok' gyógykezelése sem mindig eredményes. összegezve az elmondottakat leszögezhetem, hogy a kongresszuson sok újat hallottunk, sőt láttunk is. Az egyik elsőrendű technikával készített színesfilm jut eszembe, amely Sfanley Stelar amerikai Idegsebész tapasztalataival ismertetett meg. Stelar az agydaganatokat laser-sugarakkal semmisíti meg, anélkül, hogy ez a beavatkozás káros hatással volna az egészséges szövetekre. Mondanom sem kell, mi is szívesen átvennénk ezt a gyógymódot, melyre sajnos egy ideig még várnunk kell. Kétségtelen azonban, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül, hiszen a laser-sugarakkal már nálunk ls eredményesen kísérleteznek. KARDOS MARTA