Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

A képviselőtestületi választások jelentós po** litikai intézmény, amely csupán a szocializmusban válik igazán demokratikussá, mert az államban a munkásosztály a vezető erő, a marxista—leninista kommunista párté a vezető szerep. A szocializmusban a képviselőtestületi választások a nép szuverenitását fejezik ki és biztosítják az olyan emberek megválasztását, akik munkájukban egyesíteni tudják a szocialista társadalom osztályainak és rétegeinek érdekeit, akik összhangba tudják hozni a helyi és társadalmi érdekeket, tehát akik a népet és a szocializmus céljait szolgálják. A mi viszonyainkban, a marxista—leninista értelmezésnek megfelelően, a választásoknak pozitív integrációs funkciója van: egyesíti a dolgozókat a CSKP irányvonala alapján a szocializmus építése feladatainak teljesítésére. így tehát a szocializmusban a választás nem jelent hatalmj harcot, vagy amint a kapitalizmusban, a politikai erők szabad játékát. A jobboldali opportunisták 1968—69-ben a választási rendszerünket bírálva a szabad hatalmi harcot követelték. A CSKP a képviselőválasztásokat továbbra is alapvető demokratikus intézménynek tartja és éppen a párt vezető szerepe biztosítja a válaszjelenti, hogy egyenlőségi jelet tehetünk közéjük. A burzsoázia az államot osztály ural mának eszközévé változtatja. A proletariátusnak szüksége van az államhatalomra, a kizsákmányoltak ellenállásának elnyomására, a' társadalom életének alapvető megváltoztatására annak érdekében, hogy a szocializmus építéséhez vezesse a lakosság tömegeit. Lenin erről ezt mondta: „A szocializmus nem valósítható meg a proletárdiktatúra nélkül, amely összekapcsolja á burzsoázia, azaz a lakosság kisebbsége elleni erőszakot a demokrácia teljes felvirágoztatásával, a lakossáq egész tömegének az államügyekben és a kapitalizmus felszámolása bonyolult problémáiban való igazán egyenrangú, igazán általános részvételével." A szocialista állam politikai téren kiszélesíti szociális alapját, megszilárdítja a munkások és parasztok szövetségét, egyre nagyobb tömegeket kapcsol be a társadalom ügyeinek intézésébe és sokoldalúan fejleszti az igazi demokráciát, az emberek millióinak részvételét a szocialista állam politikájának kialakításában és megvalósításában. A burzsoá társadalom politikai rendszere, amely segítségével megvalósul a tőke uralma, a különböző politikai pártok által tartósan megosztja a rasztok, és a többi dolgozó, valamint a nemzetek és nemzetiségek politikai szövetsége, és kifejezi szocialista társadalmunk alapvető osztály-, nemzeti és Internacionalista érdekeinek egységét. Ez a politikai osztályelv választási rendszerünk tengelye. Visszatükröződik a választások kulcsfontosságú kérdésében — a jelöltek kiválasztásában és jelölésében. A Nemzeti Front jelöltjeinek kiválasztásánál és jelölésénél fontos kritérium elsősorban a jelöltek tulajdonságai és képességei. A választási törvény ezért nagy igényeket támaszt a jelöltekkel szemben, megköveteli, hogy odaadóan támogassák a szocializmus ügyét, legyenek politikailag és szakmailag fejlettek, erkölcsileg kifogástalanok, teljesíteni tudják a képviselő-testületek feladatalt és egyesítsék a dolgozók alkotó törekvését a szocialista társadalom sokoldalú fejlesztésében. A választásokban ugyancsak jelentős, politikai szempont az új képviselő-testületek olyan összetételének biztosítása, amely a legjobban megfelel a lakosság szociális és osztálystrutúrájának. Emelnünk kell a munkások, a földművesek, a nők és a fiatalok arányszámát a képviselők között. A mai helyzet nem kielégítő. Például a helyi nemzeti bizottságokban csak a képviselők 3,8 száA VÁLASZTÁSOK JELENTŐSÉGE A SZOCIALIZMUSBAN fásokban az Igazi szocialista demokráciát. A választások széles alapja és egyesítő tényezője a Nemzeti Front és a benne egyesülő összes társadalmi szervezet, mint a munkások, parasztok és többi szociális csoport osztályszövetségének kifejezője. Ezt a nép 1948 februárjában aratott történelmi győzelme tette lehetővé, amikor Cehszlovákiában egyszer s mindenkorra eldőlt a politikai hatalom kérdése a CSKP által vezetett munkásosztály javára. Ezen a történelmi tényen alapszik a szocialista demokrácia egész rendszere a választások intézményét is beleértve. A CSKP tudja, hogy a választások jellegét és funkcióját mindig a társadalom történelmi fejlődésének adott szakasza határozza meg. Számol azzal, hogy idén komoly válság leküzdése után kerül sor a választásokra, azután, hogy a jobboldali erők a katasztrófa peremére sodorták társadalmunkat. Nem okoz meglepetést, hogy ma is felmerülnek olyan nézetek, amelyek kétségbe vonják választási rendszerünk demokratikus voltát. Ezek a nézetek a még kiküszöböletlen burzsoá demokratikus hagyományok, a nyugati demokráciával kapcsolatos illúziók következményei. Határozott ideológiai harcot kell folytatnunk ellenük, mert különösen az ifjúság, amely nem ismeri saját tapasztalataiból a burzsoá köztársaságban folytatott osztályharcokat, könnyen megfertőzhető velük. A választásoknak a szocializmusban betöltött szerepének és jelentőségének helyes meghatározását az feltételezi, hogy felismerjük az alapvető különbséget a szocialista és burzsoá állam szerepe és funkciója között. A burzsoá állam kizsákmányoló jellege nem változik, ennek felel meg az egész mechanizmusa és ezen semmit sem változtatnak az állami szervek ún. demokratikus formái, a politikai pártok sokasága stb. A burzsoá állam a demokrácia leple alatt osztálykizsákmányolő jellegét próbálja kendőzni, mert a valóságban mindig a kisebbség uralkodik a többség felett, a kizsákmányolók uralkodnak a kizsákmányoltak felett. Ezt a tényt a burzsoá politikusok azzal sem tudják leplezni, hogy a népuralomról, tiszta demokráciáról beszélnek. Egyes kapitalista országok látszólag magas életszínvonala sem tudja ezt megcáfolni. A tények az Igazság ellenkezőjét bizonyítják. Az állandó szociális bizonytalanságról, a növekvő munkanélküliségről, az erkölcsi hanyatlásról, a polgárok távolmaradásáról az állam igazgatásában, a kilátástalanságról, az állandó háborús konfliktusokról tanúskodnak. Marx kifejezően jellemezte a burzsoá demokrácia és a burzsoá parlament lényegét, amikor kijelentette: „... Több évenként egyszer engedik meg a népnek, hogy döntsön, a politikai pártok közül melyik nyomja el a parlamentben a nép haladó erőit, melyik védelmezze a kizsákmányoló társadalmi rendszert és üldözze az elégedetlenkedőket". Vagyis melyik érvényesítse a burzsoázia diktatúráját. Meg kell említenünk, hogy a szocializmus fejlődése, megszilárdulása és növekvő nemzetközi befolyása, a burzsoá országokban a haladó erők megerősödése arra kényszeríti ezen országokat és parlamentjeiket, hogy engedményeket tegyenek és manőverezzenek. Az a tény, hogy a burzsoá és szocialista állam osztálytartalma következtében diktatúra, még nem társadalmat. Az „oszd meg és uralkodj" elv érvényesítésének egyik megnyilvánulásáról van szó. Ez a burzsoá demokrácia egyik jellemvonása. Ezzel szemben a szocialista demokrácia lényege nem a politikai küzdelmek, hanem a társadalom egyesítése a munkásosztály és a párt körül A szocialista demokrácia keretében a politikai elkötelezettség nemcsak a választásokban, hanem a közügyek megoldásában, a szocialista társadalom irányításában, a szocialista állam politikájának kialakításában és megvalósításában való részvételt is jelenti. A szocialista állam szociális biztonságot, munkára való jogot, egészségügyi, kulturális és szociális gondoskodást, a dolgozók anyagi és szellemi létezésének lényegét biztosítja. Ez a politika, a marxista párt által vezetett munkásosztály politikája válik a szocialista állam képviseleti szervei munkájának tartalmává. Ezek a kapitalista országok képviseleti és önigazgatási szerveitől eltérően valóban az államhatalom és igazgatás népi szervei. Eltekintve attól, hogy a kapitalizmusban a burzsoázia osztályhatalmi érdekei javára használja ki a választásokat, a választások jellegét a kapitalisták gazdasági és politikai hatalmának osztály kerete határozza meg. A választások csak a szocializmusban válnak igazán demokratikussá, amikor a választások eredményeképpen kialakult és valóban a nép képviselőiből állő képviselőtestület szilárdan és egyértelműen a nép szolgálatában áll. Ez csak a szocialista társadalomban valósulhat meg, ahol az alapvető termelési források és eszközök társadalmi tulajdont képeznek, ahol a politikai rendszer lehetővé teszi, hogy a többség, vagyis a munkásosztály, a parasztság és többi dolgozó akaratának megfelelően döntsenek a közügyekben. A választások marxista értelmezésénél természetesen nincs szó csupán magáról a választás aktusáról, hanem a választási előkészületekről ls, amelyek magukban foglalják a képviselő-testületek és a képviselők munkájának nyilvános értékelését, a jelölteknek demokratikus alapon történő kiválasztását és jelölését, a választási programok megvitatását a polgárokkal, vagyis az egész választási kampányt. A kampány célja az állami funkciók legmegfelelőbb elosztása, valamint a dolgozók egységének és aktivitásának fokozása a szocialista társadalom további fejlesztésében. A közeledő választások koncepciója a választások szocialista értelmezéséből, a választási rendszer szocialista alapelveiből indul ki. Elsősorban a CSKP vezető szerepének teljes érvényesítéséből, a Nemzeti Frontnak, mint a dolgozók egységes szövetségének funkcióiából, a választási törvény érvényes alkotmányos elveiből, a Nemzeti Front egységes jelölőlistájának hagyományából, a jelöltek osztályszempontból történő kiválasztásából és a választások egyesítő funkciójából indul kl. Továbbá kiindul a Tanulságokból, valamint a szocialista társadalom további fejlődésének a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött céljaiból. A csehszlovák választási rendszer alapja a szocialista demokrácia melynek alapját Csehszlovákiában a CSKP vezette Nemzeti Front képezi, amely a munkások, pazaléka, a járási nemzeti bizottságokban 3,2 százaléka, a kerületi nemzeti bizottságokban 2,6 százaléka fiatalabb 30 évesnél. A Nemzeti Frontnak a választási rendszerben betöltött jelentős szerepe továbbá abból ered, hogy a Nemzeti Front szervei Irányítják politikailag az egész választási folyamatot, elsősorban a választási bizottságok által. A választási törvények értelmében a Nemzeti Front illetékes területi szervei a területi szervezés egyes szintjein választási bizottságokat neveznek ki, amelyek az irányító választási szervek szerepét töltik be. (Központi, cseh és szlovák, kerületi, járási, városi és helyi választási bizottságokat.) Ezenkívül a Nemzeti Front területi szerveinek javaslatára a képviseleti testületek körzeti választási bizottságokat neveznek ki, amelyek technikai-szervezési feladatokat teljesítenek (a jelöltek nyilvántartása, a választás szervezése, a szavazatok összeszámolása, az eredmények megállapítása stb.). A választási bizottságok széles Iförű hálózata, amely közvetlenül a dolgozókból és nem hivatalos személyekből tevődik össze, a szocialista demokrácia további előnyét jelenti, mivel lehetővé teszi, hogy a polgárok (mintegy 300 000 személy) részt vegyen a választások irányításában. A választások jő alkalom arra, hogy a csehszlovák államiság — a csehszlovák föderáció — eszméi a csehszlovák tudat, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus megszilárdulásában nyilvánuljanak meg, elsősorban a fiatalok tudatában, akik közül több mint 1800 000-en először választanak majd. Ez az új választási rendszer fő tartalma, ennek alapján tartjuk meg ez év végén az általános választásokat az összes képviseleti testületbe. A pártszervek és -szervezetek feladata, hogy jól megismerjék a választások koncepcióját és az egész közvéleményt is megismertessék a választások alapelveivel. Ez feltétele lesz a választási kampány sikeres megkezdésének. • • • Megállapítottuk, hogy a választási rendszer döntő tényezője a CSKP vezető szerepe. A CSKP szavatolja a Nemzeti Front egységes fellépését az olyan választási eredmények elérése érdekében, amelyek a legjobban megfelelnek a szocialista társadalom sokoldalú fejlődése érdekeinek. A CSKP vezető szerepe a Nemzeti Front rendszerében oein korlátozza, hanem ellenkezőleg, feltételezi az egész Nemzeti Front választási aktivitását. A pártnak, mint társadalmunk vezető politikai erejének fő feladata, hogy a választási előkészületek élén álljon, politikai offenzívába lendüljön, fejlessze politikai tömegmunkáját és elvi, marxista—leninista állásfoglalásával megnyerje a polgárokat politikája aktív támogatására. E feladat teljesítéséhez meg van minden feltételünk. A XIV. kongresszus határozatai alapul szolgálnak nemcsak a választási programokhoz, hanem az egész választási kampányhoz. A CSKPnak természetesen érdeke, hogy a választások és az egész választási folyamat méltó helyet töltsön be társadalmi és politikai életünkben, mentes legyen minden formalizmustól, a bizalom és nyugalom légkörében valósuljon meg, a Nemzeti Front jelöltjeinek meggyőző győzelméhez vezessen. Ez megfelel a dolgozók, a szocializmus és hazánk boldog jövője érdekeinek. VLADIMÍR PANClft (Tribúna)