Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Az FBI szupertitkos „biztonsági indexei" A kormányzat szupertitkos listákat állított össze az úgynevezett potenciális felforgatókról, s ezek képeznék a nagyszámú letartóztatások alapját háború, vagy pedig „belbiztonsági szükségállapot" esetén." Az úgynevezett „biztonsági Indexet" az FBI állította össze és tartja fenn mind a miai napig az igazságügyminisztérium belbiztonsági osztályának ellenőrzése alatt. Noha ezt az indexet legalább az 1930-as évek óta vezetik, a kormányzat tagadja létezését, még akkor is, ha a kongresszus érdeklődik iránta. Az index titkos listákat tartalmaz a „gyanús" amerikaiak ezreinek nevével, címével, állásával és telefonszámával. Övatos becslések szerint ezen az indexen tízezren szerepelnek. Ennek részleteiről kevés szivárgott ki, mert volt kormánytisztviselők is vonakodnak attól, hogy beszéljenek róla. A három hónappal ezelőtt az FBI médiai irodájából ellopott dokumentumok határozottan, de csak futólag említették az „indexet". Noha az akkor ellopott dokumentumok ezrei továbbra is a tolvajok kezén vannak — akárkik is azok —, az eddig nyilvánosságra hozott FBI-okmányok nem sok fényt derítettek erre az „indexre". Amikor erre vonatkozó kérdéseket tesznek fel, volt FBI-ügynökök némi habozás után megjegyzik: „Ez a kérdés tabu". Az információkkal szolgálók közül többen azt mondották, hogy tudomásuk szerint az indexet jóváhagyták az 1950. évi belbiztonsági törvénnyel, amely lehetőséget teremtett arra, hogy elnöki deklarációval „belbiztonsági szükségállapotot" hirdessenek. Ez viszont lehetővé tenné az igazságügyminiszternek, hogy letartóztasson olyanokat, akik „valószínűleg összeesküdnének vagy részt vennének kémkedési, illetve szabotázsakciókban". Többen hangsúlyozták, hogy tudomásuk szerint az index nem tartalmaz automatikusan letartóztatandó személyekre vonatkozó adatokat, hanem az országos szükségállapotnak megfelelően minősítenék az indexen szereplőket. Természetesen nagyon kevéssé ismeretes, hogy milyen mércét használ az FBI annak eldöntésére, hogy valaki felforgató személy-e vagy nem? Ahhoz, hogy valakit felvegyenek az indexre, egy különleges személynek különleges ívet kell kitöltenie, amelyhez csatolják a vizsgálati jelentést és közlik az indexbe vétel indokát. A volt ügynökök szerint az indexen háromféle osztályozás van: I., II. és III., annak megfelelően, hogy az Illető személyt mennyire tekintik veszélyesnek. Ha valiaki felkerül az indexre, ügyét rendszeresen felülvizsgálják, s ha különösen veszélyesnek minősítették, erre évenként több ízben is sor kerülhet. Az ügynökök szerint erre azért is szükség van,. hogy megnézzék, pontos-e a címe, és hogy felülvizsgálják, eredetileg indokolt volt-e felvétele az indexre. Sokan kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy nem valami könnyű valakinek tisztáznia magát a gyanú alól. A volt ügynökök beszámoltak olyan személyekről Is, akiket indexen tartottak korábbi politikai tevékenységért vagy kapcsolatokért, amelyeket maguk az ügynökök is lényegtelennek minősítettek. (WASHINGTON POST) Gyalogjárók paradicsoma Philippe de Gaulle apjáról és önmagáról Philippe De Gaulle, a tábornok egyetlen fia első ízben törte meg eddigi hallgatását, hogy portrét adjon apjáról, és beszámoljon arról, milyen nehézségekkel jár egy fiatalember számára, ha az ő árnyékában nő fel. De Gaulle kapitány, aki szeptember elsején lesz ellentengernagy, a televízióban és rádióban beszélt — a 31. évfordulóján annak, hogy. De Gaulle tábornok a londoni rádióban sürgette a megvert Franciaországot, folytassa ellenállását a náci Németországgal szemben. Elmondotta, hogy apjának rendkívül nagy csalódást okozott a két évvel ezelőtti népszavazáson elszenvedett veresége. Hozzáfűzte, hogy hirtelen távozása a közéletből valószínűleg gyorsabban vitte a sír felé. Az adás legérdekesebb részei azok voltak, amelyek bepillantást engedtek De Gaulle kapitány személyiségébe. A most 49 éves tengerésztiszt ugyanabban a korbana van, mint apja 1940-bn, és a hasonlóság különösen profilban meglepő. Megjegyezte, hogy „valószínűleg jobban ismerte" apját, mint bárki más. Kifejezésre juttatta: nem volt könnyű felnőni a nagy ember árnyékában. Egy gyermeknél az ilyen apa csupán „elfojtja szmélyiségének kibontakozását". De Gaulle kapitány, szavaiból az is kiderült, hogy mivel a tábornok fia volt, ez még a karrierje szempontjából is bénítóan hatott. De Gaulle csak ebben a hónapban kapta kézhez ellentengernagyi kinevezését, és érdekes módon az előléptetés pontosan ugyanabban a korban következett be, amikor apját 1940-ben ezredesből dandártábornokká léptették elő. „Bizonyára észrevette már — mondotta De Gaulle az interjú készítőjének — ,

vhogy az emberek állandóan a legkülönbözőbb képességek után kutatnak a monarchiákban a fontos személyiségek fiainál; a köztársaságokban azonban inkább az az irányzat érvényesül, hogy hibákat találjanak bennük." A kapitány elmondotta, hogy „szinte túlzott tartózkodást kellett tanúsítania". Ez az oka annak hogy senki nem hallott arról, mit csináltam a háború alatt, pedig meggyőződésem, hogy nagyon hosszú ideje nem volt Franciaországban vagy külföldön államfő, akinek a fia keményebben küzdött volna, vagy annyi kockázatot vállalt volna, mint én." De Gaulle tábornokról elmondotta, hogy mindig ellenállással és nehézségekkel kellett szembenéznie, és kortársai majdnem mindig félreértették. Philippe De Gaulle egy másik rádióadásban elmondotta, hogy apja 80. életévének betöltése előtt, vagyis 1970-ben le akart mondani. Ennél a szándéknál Pétain marsall példája lebegett előtte. * „Szomorú és sajnálatos példákat láttunk a 80 éves államfők esetén, legalábbis Franciaországa ban" — mondotta a tábornok. Philippe De Gaulle ezután Ismét kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy apja hirtelen távozása „meggyorsította a vég bekövetkezését." Végül Philippe De Gaulle azt is elmondotta, hogy apja befejezetlen emlékiratait egy utolsó fejezettel akarta teljessé tenni, amelyben megszólaltatta volna Franciaország néhány nagy emberét, így a többi között szerepelt volna Colbert, Richelieu és Clemenceau. Minden esetben a következő kérdést akarta feltenni elmúlt korok kiemelkedő személyiségeinek: „Mit csinált volna az én helyemben?" (INTERNATIONAL HERALD TRIBÚNE) FEGYVERGYÁRI RÉSZVÉNYEKKEL A FEGYVERGYÁROSOK ELLEN Eredeti ötlettel gazdagították a japán békeharcosok a békemozgalom fegyvertárát Az utóbbi hónapokban a mozgalom tagjai mód szeresen vásárolni kezdték olyan nagy japán trösztök részvényeit, amelyek tevékenységük javát a fegyvergyártás szolgálatába állították. A részvénytársaságok közgyűlésén azután tüntetéseket rendeztek a fegyvergyártás ellen. Tevékenységük a Mitsubishi trüszt közgyűlésén tetőzött. Ez az óriás vállalat Japán legnagyobb fegyvergyártója Az ország fegyverszükség-'leiének egyharmadát fedezi. Rakétákat, tengeralattjárókat, repülőgépeket és páncélosokat állit elő. A békeharcosok összesen Kétezer részvényt vásároltak meg és kétszázötvenen közülük a közgyűlésen is megjelentek. Itt tüntetésükkel megakadályozták a közgyűlés szabályszerű lebonyolítását. A Tőkések felbérelt verekedő legényekkel állították helyre a rendet. Ez azonban nem ijesztette meg a főleg fia talokból álló tüntetőket. Kljeién tették: Itt leszünk a 'legközelebbi közgyűlésen is, de akkor már ezer részvényessel. A halálfejes álarcot viselő tüntetőkre rátörnek a felbérelt verőlegények. (STERN) Fél óráig tartott a kézitusa a közgyűlés termében. (STERN) RADAR JELZI A ZIVATART ÉS A JÉGESŐT Az embernek gyakran csalódást okoz az időjárásjelentés, különösen ha szabadságra készül. Az utóbbi időben kipróbáltak egy olyan készüléket, amely radar segítségével rövidebb tartamra eléggé pontosan megjósolja a várható Időjárást. A készüilék rövid hullámú radarlmputzusok segítségével jelzi a közeledő eső- és hófelhőket, és fontos következtetéseket von le az egyes felhők öszszetételéből. Ilyen módon a „radarszem" fontos szolgálatot tesz, különösen nyáron, amikor a vitorlázókat és a fürdőzőket idejében lehet figyelmeztetni a közelgő zivatarra. Ugyanis a ké szüilék lehetővé teszi, hogy az egyes körzetek felé közeledő „zivatarközpontokat" idejében felfedezzék, s útjukat pontosan megfigyeljék és sebességét kiszámítsák. (VOLKSTIMME) EMBEREVŐ TIGRISEK Az utóbbi időkig senki sem gyűjtött adatokat arról, hány embert faltak fel Indiában a tigrisek. Inkább azt számolták, hány tigris esett el emberek kezétől. Nemrégen készült számítások alapján azt állítják, hogy száz évvel ezelőtt évente 1300—2000 személy, 1930 és 1940 között 1000—1600 szemály vált a tigrisek martalékává. Jelenleg évente mintegy ezer ember esik áldozatul a négylábú rablóknak. Így tehát száz éven keresztül 100—150 ezer embert öltek meg a tigrisek, míg belőlük csak százezer esett el. Az áldozatok fő oka az emberek mind gyakoribbá váló kapcsolata a tigrisekkel az őserdők irtása következtében, a valamint a tigrisek által vadászott szarvasok és más nagyvadak e<ltűnése. Gyakran esnek áldozatul kószá'ló tigriseknek a bivalyukat kereső parasztok és a tapasztalatlan vadászok. A Gangesz és Brahmaputra völgyében a tigrisek mind gyakoribb áldozatai a szénégetők, akik a mangőfa törzséből égetnek szenet, továbbá a vadméhek mézé Í gyűjtő személyek. AZIJA I AFRIKA SZIVODNYA a' Japánnak is óriási gondokat okoz a rohamosan megnőtt közlekedés. A gondok megoldást követelnek. Alighanem ennek tulajdonítható, hogy ebben az országban sok olyan ötlettel, kezdeményezéssel találkozunk, amelyek a gyalogjárók biztonságát, kényelmét szolgálják. Képünk Tokióban készült. Szakemberek szerint a legötletesebb megoldás a nagy forgalmú kereszteződések gyalogos átkelésének biztosítására ez a zebrakombináció. miE TAT1