Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-15 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

ndenrűl .. ­. ? •* i'-nm ug u- nm gf j D Dn Munkába való visszatérés i'fHHIVi szabadság után A munkatörvénykönyv ezen kérdésre vonatkozó 147. § a 1970. Január 1-től ( kezdődő hatállyal módo­sult. A módosított rendel­kezés értelmében a mun­kaadó vállalat köteles a szülési szabadságról visz­szatért dolgozóját a sza­badság eltelte után az eredeti munkahelyén azo­nos beosztásban alkalmaz­ni. Ha ez nem lenne lehet­séges, mert a munka, 111. á munkahely megszűnt, a munkaadó vállalat köteles az ilyen női dolgozóját más, a munkaszerződésnek meg­felelő munkára beosztani. Ha ez, sem lenne lehetsé­ges, akkor köteles az ilyen női' dolgozóját minősítésé­nek (képesítésénekl meg­felelő munkahelyre beosz­tani. Ha az ilyen női dolgozó a meghosszabbított (most már a gyermek kétéves koráig, ha ezt igényül szülési szabadságáról tér vissza munkába, a vállalat már nem köteles öt eredeti munkahelyén alkalmazni. Törvényes kötelezettségé­nek eleget tehet azzal is, hogy az ilyen női dolgozó­ját a munkaszerződésének' megfelelő munkahelyen al­kalmazza. Ezen tövényes rendelke­zés megváltoztatását az tette indokolttá, hogy a hosszabb szülési szabad­ságról visszatérő anyáknak ténylegesen nem lehetett ugyanazt a munkahelyet biztosítani. Hosszabb időre senki sem hajlandó csupán helyettesíteni és így az üzemeltetés folytonosságá­nak érdekében , volt szük­ség erre a változásra. Egyébként a fentebbi szigorúbb beosztási kötele­zettség kötelezi a munka­adó vállalatot a betegál­lományból, a katonai szol­gálatból (kivéve a tényle­ges katonai szolgálatot) visszatérő dolgozójának azonos munkahelyre való beosztására. Az orvosi véleményezés alapján a munkaadó vál­la)at a visszatérő dolgo­zóját megfelelő más mun­kahelyre köteles beoszta­ni, ha az eredeti munka számára egészségi okokból káros lehet. Dr. FÖLDES JÓZSEF ütni A rozsnyói (Rožňava) já­ráshoz tartozó Délszlovák kraszt (juhoslovenský kras) nemcsak szép bar­iangjairól és gazdag nö­vényzetvilágáról, de az Itt előforduló különleges ma­dárvilágáról ls nevezetes. Ezeken a fennsíkokon több helyen fészkel a szik­laüregekben, esetleg odvas fákban az éjjeli ragadozó­madarak, a bagoIya)katú­ak rendjébe tartozó Euró­pa legnagyobb fülesbaglya, az uhu (Bubo bubo L.), vagy másképpen nagy su­Iroly, nagy fülesbagoly. Kb. 65—75 magas, a hím szárnya 42—47, a tojóé 45 —49 cm, tehát a tojó va­lamivel nagyobb, viszont a füle rövidebb. A hím fe­héres torokfoltja nagyobb. Mindkét ivar két oldala barnásfekete, hosszanti tol­lakkal csíkozott rozsdabar­na. Hasoldaluk sárgás rozs­dabarna, fekete hosszfol­tokkal és finom, fekete harántcsíkokkal tarkított. A fülek feketék, belső zászlójuk és tövük rozsda­sárga. Az ujjak a karmo­kig toUasak. A csőr és a kormok feketék, a szivár­ványhártya narancsvörös. Áilandő madár, úgyhogy télen-nyáron költőterüle­tán tartózkodik. Nagy va­dászterületre van szüksé­ge. Szétdarabolt, szakadé­kos, nehezen megközelít­hető hegyvidékeken, szik­laüregek és köves lejtők között él. Március végén, április elején teljes a többnyire 3 fehér tojásból álló fé­szekalj. A tojások durván szemcsések, átlagos mé­retük 59,8X49,7 mm. A tojó már az első tojást azonnal elkezdi kotlani és kb. 35 napra kel ki az első fióka. A hím eteti párját. Hirtelen megvál­tozó viszonyok (táplálék­hiány) esetén az öregek egy vagy több fiókát meg­ölnek. Az ötödik héten a fiókák elhagyják fészkü­ket, bár ekkor még hem tudnak repülni. Tápláléka főként emlősökbő) és ma­darakból áll: egértől a nyúlig, rigótól a varjúig. A sündisznónak jóformán egyetlen madárellensége. Az ember közelségét ke­rüli. Tekintettel arra, hogy aránylag nincs sok belő)e, károssága csekély és mint természeti ritkaság, tör­vény által védett. R. T. A magyar bélyeg századik születésnapját ünnepli. A ju­bileum alkalmából a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetsége szeptember 4. és 12. között nemzetközi bélyegkiál­lítášt rendez Budapesten. A rendezvény iránt világszerte nagy az érdeklődés. Amint a Népszabadság frja, az öt kon­tinens 45 országából mintegy 800 kiállító jelentkezett. A 3800 keretet megtöltő bélyeg­gyűjteményeket a Szépművé­szeti Múzeumban, a Műjég­pálya nagytermében és a magyar filatelista szövetség Vörömarty utcai új székhá­zában mutatják be. A kiállí­táson a legnagyobb magán­gyűjteménnyel rendelkező an­gol királynő is részt vesz. A gyűjteményeket harminc há­rom tagú nemzetközi zsűri bí­rálja el. Három nagydíjat, több arany-, ezüst- és bronz­érmet, valamint okleveleket osztanak ki. (s) C i yúgynövények Komló (HUMULUS LUPULUS L., CHMEĽ OBYČAJNÝ) A komló (sullyogó iszag, vadkomló, forgókomló) az eperfafélék (Moraceae) csa­ládjába tartozó, árokparto­kon, vízpartokon, vízparti ligetekben, erdőkben, nyir­kosabb cserjésekben, vadon termő, balra csavarodó, éve­lő növény. Lágyszárú, horgas szőrök­kel fákra, cserjékre felka­paszkodó, kétlaki növény. Levelei átellenesek, hosszú­nyelűek, széles tojásdad ke­retűek. Felszíne sötétzöld, az apró, nlerev szőröktől igen érdes, fonáka világo­sabb, sima, sárgás mirigyek­kel borított. A középszáron elhelyezkedő levelek durván fogasak. Virágzata kétlaki. Porzós virágzata a levél hónaljában olyan bogernyőt alkot, amelyet sárga miri­gyek borítanak. A termés tojás alakú makkocska, amelyet fénylő lupullnt tar­talmazó sárga mirigyek bo­rítanak. Júniustól szeptem­berig virágzik, termése szep­tembertől érik. Az érett termés füzéreit gyűjtik. Akkor kell gyűjteni, amikor még nem érett, zöld színű. A komlótobozokat 40 C fok hőmérsékletig lehet szárítani. A szárítás megva­lósítása ponyván vagy le­pedőn szétterítve, árnyékos helyen, a szabadban történ­het. A megszárítás után a drogot átszitáljuk, hogy el­különíthessük a lupulint, amely a virágzat hártyás le­veleit borítja mirigy formá­jukban. A drog 8—12 százalék lu­pulint, 2—6 százalék humu­lant, továbbá 14 százalék gyantát, 2 százalék cser­anyagot, Illóolajat, aszpar­gint és erhymet tartalmaz. A drognak idegnyugtató, enyhe altató, étvágygerjesz­tő, gyenge vizelethajtó, seb­gyógyftó, szervezetet erősí­tő tulajdonsága van. A középkori németeknél már szokásban volt, hogy a vendég párnája alá komlót tettek, hogy jól aludjék. A XVIII. században kenyérsü­téshez ls felhasználták. Főleg a sörgyártásban van nagy jelentősége, mert a sör a komlótól jellemző aromás, kesernyés ízt kap, a benne levő illóolaj és gyanta pedig konzerválja a sört. A drog főzete nyugtatóan hat. Ezt a hatását fokozza, ha galagonyavirággal és macskagyökérrel kombinál­juk. Ilyen kombinációt talál­hatunk a Passit és Valose­dan nevű csöppekben. Alkal­mazzák álmatlanság, migrén és klimaktérium esetében. Nagyobb mennyiségben mérgező hatása van. A zöld komlótobozok gyűjtésénél al. lergikus kiütéseket észlel­tek, bőrviszketést, szédü­lést és álmosságot. A pené­szes komlódrog mérgezést okoz. Dr. NAGY GÉZA ORVOS A CSALÁDBAN Mit fogyasszunk a nyáron? Olvasónk, L. É. írja: gyermeke tavaly üdülés alatt megbetegedett és bélfertő­zésben szenvedve töltötte el a nyár nagyobb részét. A fertőzés elkerülése végett hangsúlyoznunk kell néhány higiéniai szabá'ly betartásá­nak fontosságát. Nem csu­pán idegen helyen, hanem a megszokott környezetben is csak IVÖVÍZ megjelölésű csapból vagy kútból igyunk. Egyébként ls helyezzünk nagy súlyt a tisztaságra. Használjuk kizárólag saját jól megmosott poharunkat, fogkefénket. WC-használat után. étkezés előtt, élelmi­szerrel való munka közben alaposan mossuk meg a ke­zünket szappannal. Éretlen gyümölcsöt ne együnk, az érett gyümölcsöt és a zöld­séget is víz sugara alatt mossuk meg, mielőtt elfo­gyasztjuk. P. E. azt kérdezi, melyek azok az étel- és italfélesé­gek, amelyek tápértéküknél és könnyű felhasználható­ságuknál fogva alkalmasak­nak mondhatók nyár Idején? Erre hosszan lehetne vá­laszolni. Példának említjük a tartós szalámit, a füstölt szalonnát, a száraž süte­ményt, az almát, citromot, a gyümölcslét. Kirándulásra vihetünk megfelelően csoma­golt vajat, sajtot, konden­zált tejet, teát, kávét, kon­zervet, de csak olyan nagy­ságút, amilyet egy-egy étke­zésre el is fogyasztunk. Vi­hetünk olyan élelmiszert is, amelyet hevenyészett tűzhe­lyen a szabadban is elkészít­hetünk s így friss, meleg ételt ehetünk. ÜDlTÖ ITALOK problémájáról irt K. T.-né, aki azt panaszolja, hogy ha­zánk legszebb és legforgal­masabb turistaközpontjaiban alig lehet hozzájutni vala­mirevaló frissítőhöz. Azt ta­nácsoljuk, hogy kirándulók, mezei munkások, brigádosok igyekezzenek egyénileg gon­doskodni italukról. Üvegben, termoszban ki-ki vihet ma­gával friss ivóvizet, amelyet útközben többször is pótolni lehet. Frissítőnek magas vi­tamin tartalmú, szörpös, pasztás vagy poralakú ké­szítményeket szerezzünk be, melyeket a helyszínen ol­dunk fel vízzel, ha nem íz­lik a büfékben kapható mál­naszörp. Ha a szervezet felhevül, tilos a hűtött ital vagy fagy­lalt fogyasztásai Várjuk kl, amíg lehűlünk, mosdjunk meg hideg vízben és csak azután nyúljunk a hűtött ítaihoz. Ugyanez vonatkozik a fagylaltra is. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek ne egye meg a tölcsért, ame­lyet ujjai között tartott oz árus és a vásárló. A nyári megbetegedések, fertőzések és mérgezések veszélye arra int, hogy ne könnyelműs­ködjünk és másoktól js szi­gorúan követeljük meg, hogy óvják önmaguk, gyer­mekeik és embertársaik egészségét! Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Ezermester ják a szoba összhangját, vi­szont nagyon célszerűek, mert úgyszólván minden beléjük fér, a labdától, a kockáktól kezdve a babákig és a kis vonatokig. A gyermekszobát csak akkor tudjuk rendben tar­tani, hogyha a játékoknak megvan a megfelelő he­lyük, ahová használat után elrakhatjuk őket. Ha nem akarunk a gyermekszobába erre a célra költséges bú­tort vásárolni, barkácsol­junk magunk, néhány ládá­ból, a polc alá becsúsztat­ható öblös fiókokat. Ezek a fiókok nem ront-

Next

/
Thumbnails
Contents