Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-11 / 189. szám, szerda

SZÓLJON HOZZA...! tr •. V ' L ' Július második felében a Poprádi Vagongyár üzemi étkezdéié nek vezetőiével beszélgettünk, aki elmondotta, milyen munkamódszerekkel dolgoznak, milyenek a további terveik, milyen problémákkal kell megbirkózniuk az elkövetkező időszakban. A napokban Považská Bystricára látogattunk el. Ebben a járásban nagyszerű kezdeményezéssel találkoztunk: a „Szóljon hozzá" akciót szétdolgozták a jár.ás viszonyaira, s nagyon komolyan veszik az üzlethálózat és az üzemi étkezdék korszerűsítését. Az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Vojtech Gajdošík mérnökkel, a jnb elnökével és Augustín Stefinával, a szervezési osztály vezetőjével. KITÜNÖ KEZDEMÉNYEZÉS Amikor Lítvajová elvtársnőtől megtudtuk, hogy országos akciót szerveznek az áruellátással összefüggő problémák megoldására, hogy olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek tovább emelik az üzemekben dolgozók étkeztetésének színvonalát, a járási nőszövetséggel együtt megállapítottuk: nagyon komoly és hasznos kezdeményezésről van szó, melybe bekapcsolódunk. Már korábban is kíméletlen harcot folytattunk a spekulánsok, csalók ellen, éppen ezért a kereskedelmi tevékenységet javító akciót nagy örömmel fogadtuk. Nem feledkeztünk meg azonban azokról a becsületes elárusítókról sem, akik lehetőségeikhez mérten a legjobban szolgálják ki a vásárlókat. Ezeket példaképül állítottuk a többiek elé. Amikor láttuk, hogy munkánk gyümölcsöző, további terveket dolgoztunk ki, melyeket a járási nemzeti bizottság szervezési osztályára nyújtottunk be,, ahol az elvtársak a tervek szétírását kapták feladatul. ŠTEFINA ELVTÁRSÉ A SZÚ Mivel igen nagy jelentőségű akcióról van szó, meiybe, mint ismeretes a Csehszlovákiai Nőszövetségen kívül bekapcsolódik a rádió, televízió és több újság, a jnb elnökének javaslatára járási bizottságot alakítottunk az érdekeltek bevonásával. A bizottság a járási és a tanácsi szervek által Irányított szervezetek részére tervezetet dolgozott ki, melyet írásban megküldtünk az illetékeseknek. Ez a bizottság nem lesz „tiszavirág-életű". A jövőben is figyelemmel kíséri a vásárlók és eladók közötti viszonyt, az üzletek áruval való ellátását. A jnb kereskedelmi, ipat;i és egészségügyi szakosztályának vezetői — akik tagjai a bizottságnak — értekezletre hívták a hatáskörükbe tartozó üzemek Igazgatóit, vezető it és megtárgyalták velük a legfontosabb tennivalókat. A járási nemzeti bizottság elnöke ezenkívül levéllel fordult a hnb-ék tanácsához, melyben utasította a tisztségviselőket, hogy ellenőrizzék a kereskedelmi tevékenységet és a helyi nőbizottságokkal és ellenőrző szervekkel vizsgálják felül, mit lehetne tenni a javulás érdekében? KÉRJENEK, JAVASOLJANAK! Mi nem ismerjük aprólékosan a központtól távolabbra eső falvak, települések sajátos problémáit, éppen ezért kértük az ottani vezetőket: egyrészt gondolkodjanak rajta, hol, hogyan és mit lehelne javítani, ha pedig olyan beruházásokra vagy műszaki segítségre lenne szükségük, melyeket nem áll módúkban biztosítani, forduljanak hozzánk, mi segítünk. A járási szervek alaposan megvizsgálják a beérkezett javaslatokat, s ha a kérést indokoltnak találják, a javaslat kivitelezésevei kapcsolatos munkálatokat besorolják a járásfejlesztés távlati terveibe, vagy azonnali segítséget nyújtanak. A leveleket elküldtük, most az elvtársakon a sor. Reméljük, a helyzet felmérése alapján rövidesen közlik velünk követelményeiket. A legigényesebb kéréseket jóváhagyás céljából a jnb tanácsa elé terjesztjük. FOGLALKOZNAK A TANULÓK ÉTKEZTETÉSÉVEL IS — Valamit még elfelejtetteia — mondja a szervezési osztály vezetője. — A bizottságba bevontuk az iskolaügyi .szerveket is, ugyanis az iskolákban, napközi otthonokban is akad tennivaló bőven. A gyermekek étkeztetésének további javításáról sem szabad megfeledkeznünk. Az Iskolai éttermekben javítaní kell az étkeztetés színvonalát. A jnb iskolaügyi szakosztályának vezetője erről már tár gyalt az iskolák igazgatóival. Ha a gyermekek kifogástalan ellátásban részesülnek az iskolában, ez nagyban megkönnyíti a munkaviszonyban levő édesanyák otthoni munkáját. Jó érzés azzal a tudattal dolgozni, hogy gyermekükről messzemenően gondoskodnak. TERVSZERŰEN DOLGOZNAK A Považská Bystrica-i járás lakosai felelősségük teljes tudatában és aránylag gyorsan, rugalmasan fogtak hozzá a dolgozók jobb ellátását biztosító intézkedések megvalósításához. Lépcsőzetesen, fontossági sorrendben kezdték meg a feladatok elvégzését. A hatáskörükbe tartozó helyi nemzeti bizottságoktól energikusan kérik a javaslatokat, észrevételeket. Nem ígérnek fűt-fát. Tájékoztatták az alsóbb szerveket, hogy minden követelményt természetesen — főleg záros határidőn belül — nincs módjukban teljesíteni de megteszik. MIT MOND A JNB ELNÖKE? Járásunkban eddig több mozgalomban értünk el szép eredményeket — mondja Vojtech Gajdoš mérnök. A Szóljon hozzá akció keretében — megítélésem szerint — kiszélesedik a társadalmi ellenőrzés valamennyi formája. A társadalmi ellenőrzés következtében javul majd az üzleti tevékenység, a szolgáltatások színvonala, a vásárlók és az eladók közötti viszony. Sok javaslatot besorolunk a választási programba is. HOL SZORÍT A CIPŐ? Erre a kérdésre Anton Vozár, a jnb kereskedelmi szakosztályának vezetője válaszol. — A legtöbb problémánk az üzlethálózat elégtelenségével kapcsolatos. Gondot okoz a húsellátás. A járás területén működő húsüzemek csak a szükséglet 40 százalékát tudják fedezni, a többit Zilináról és Zvolenből szerezzük be. A szállítás — főleg a nyári hónapokban — nem tesz jót a húskészítményeknek: nem egy esetben vissza kell küldenünk a szállítmányokat, mivel nem találjuk megfelelőnek a minőséget. Gondot okoz nyáron a tejellátás is. Az eladásra kerülő tej nagy részét szintén más járásokból szerezzük be. Mire a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántal járásból eljut hozzánk a tej, gyakran megsavanyodik. Ezt a vásárlók jogosan bírálják. A fogyasztási cikkek széthordása sem zökkenőmentes. Nem tartják be az illetékesek a tervből rájuk háruló feladatokat. Reméljük azonban, hogy rövidesen megoldódnak ezek a nehézségek. Považská Bystricán tehá! sok problémát megoldottak. A jó példát kövessék a többi járásban is. Ami pedig a tejet és a húskészítményeket illeti, bízunk benne, hogy a velük kapcsolatos problémákra is találnak megoldást! Fiatal román képzőművészek tárlata Az 1930—1945 között született román művésznemzedék alkotásaival először van alkalmunk találkozni Braíislavában. Kifejezés- és stílusbeli lehetőségeik s mondanivalójuk széles skálája jelzi a román kultúrpolitikai szemléletet, mely határozottan szembehelyezkedik mindazzal, ami sablonos, egyhangú vagy dogmatikus. Vagyis mindennel, ami szokványossá merevedett. A társadalmi küldetésük tudatában dolgozó művészek nem érik be énjük kivetítésével általános síkon, népük problémái, eredményei foglalkoztatják őket. Monumentális alkotásaik, melyek dinamikusan fejlődő városaik építészetének szerves részét képezik, természetesen itt nem szerepelhetnek. De tudjuk azt, hogy a román képzőművészet a nagy nemzetközi seregszemléken is méltón képviseli hazáját. Az érzékenységgel rendezett jelen kiállítás nagy előnye, hogy a művészek alkotásaiból nemcsak egy-egy „szemelvényt" mutat be, hanem annyi szobrot vagy vásznat, amennyi lehető vé teszi, hogy a művészek egyéniségével bizalmasabb közelségbe kerüljünk. Huszonhárom kiállító hetvenkét művét látja vendégül a Művészet Háza. Közülük öten szobrászok. A jelenkori román plasztika megteremtői Paciurea és Ladea s mindenekelőtt a világhírű Brancusi, aki „visszaadta korának a tiszta formák tudatát. Vallja, hogy a szobrásznak teremtenie kell, mint egy istennek, s úgy kell dolgoznia, mint egy rabszolgának. A most bemutatkozók közül országuk kritikusai szerint Nica Petret a román reneszánsz ornamentális háromkiterjedésű művészete ihleti. Jelképes értelmű témái a kő ellenálló tömbjébe kívánkoznak. Az anyaghoz igazodó Meiv Mihail Torzója erőt s gyöngédséget éreztet, a nyersen megdolgozott Emlék egy női arc fájós, kesernyés viszszaidézése. A régi népi fafaragó mesterek szellemi utódja, Tiron Napolein, konstruktív tájékozódással a lényegre egyszerűsítve fogalmazza Szignáljait, mértaniasan egymást metsző, sötétre pácolt deszkalapokból. Fiamind Horea bonyolult formákban, szintén fában fejezi ki metaforákba sűrített eszméit. A festők palettája nem csupán színben, de tartalomban is változatos. A szürrealista S. Iclozan képeinek címe: Metaforás alkony, Mimikri kísértet, Monofobia; azt is elárulják, hogy alkotójuk a lélek mélyében keresi az ihletet. Vékony ecsettel, sötéten fénylő színekkel formál titokzatos tájakat, reális tértfen irreális formákat. D. Negoescu is a szürrealizmus jegyében festi riasztó metaforáit (a Remete, a Gong). V. Zamfirescu érzelemmel telített színei dallamosak, olajtechnikája kifinomult. Az ifjú piktorok sokan követői a román középkori és népművészetnek. Képzeletükben elevenen él a régi freskók kompozíciója. N. Groza finom felépítésű vásznain a szerves élet titokzatos fejlődését M. Macri lenge rajzos formákkal, gyengéd koloritú hangzatokkal a sokatmondó nagy témát: a Békét érzékelteti. J. Ganju hasonló erényekkel veti vászonra a folklórhagyományokat. A metafizikai festői felfogást B. Suvaila képviseli (Napkelte, a Rendező). Miriane Maniana Macri a naiv festők mot'«"ában, kulturált színekkel rögzíti a természet sugallta élményeit. S. Stirbiu aprólékosan kidolgozott, idilli hangulatú képekben meseszerűen idézi a nagy Delta édeni növény- és állatvilágát, a halászok zavartalan, bú>kés életét. J. Grigorescu a modern, egyidejű ábrázolás követője. T. Moraru az emberi és művészlélek bonyodalmait lázas színekkel, szenvedéllyel, felfokozott izgalom, látomásos tájakban alakított formákkal érzékelteti. A vonzóan színes, az újra, a jövő felé mutatóra törekvő kiállítás — úgy érzem, a román „lélek naplója", s mint ilyen is — érdekes és tanulságos, felfedezésre érdemes terület. BARKÁNY JENÖNÉ HÚSZ ÉV A SZÍNPADON Új otthonában, Košicén ke restem fel Gyurkovics Mihályt, a MATESZ részlegének, a Thália Színháznak művészét, aki nagy lelkesedéssel mesélt színészi élményeiről, húsz év munkásságáról, tapasztalatairól. Beszélgetésünk folyamán egy egész magnószalag megtelt. Erről Idézünk most olvasóinknak. — Hogyan lett színész és mikor? — Tulajdonképpen én már gyermekkoromban is szerepeltem. 8—9 évesek voltunk, amikor már színdarabokat rendeztünk és tanultunk. A vágyam mindig az volt, hogy színész legyek, persze erről édesanyám hallani sem akart. Azt mondta, nem azért nevelt, hogy „cirkuszista" legyen belőlem. Így eleinte hozzákezdtem mindenhez. Voltam inas, majd patikában laboráns, persze a tanulás sehol sem ment nekem; mindig csak a színészet járt az eszemben. A katonaságnál volt egy énekkarunk; ott szólót énekeltem. Az egyik előadásunkra kijött hozzánk Prágából egy politikai előadó, és megkérdezte tőlem, nem akarok-e színész lenni. Mondtam neki, hogv ez volt a vágyam egész életemben, csak nem tudom, hogy kerüljek a színházhoz. Erre adott nekem egy címet. Elmentein felvételizni Bratislavába. Sikerült. Az akkor induló Faluszínház tagja lettem. — Meddig játszott a Faluszínháznál? — A Faluszínház 1950-ben alakult. Én két évig játszottam ott, majd 1952-ben átmentem az akkor alakuló Magyar Területi Színházhoz; 1969-ig Játszottam ott, és azóta itt, Kassán dolgozom. — Egy éve játszik a Tháliánál. Ha most. egy év után ismét választani lehetne, melyik színházat választaná? — A Tháliát. — Milyen a közösségi szellem a Thália színészei között? — Azt hiszem, egészen jó kis kollektíva az. Nincsenek nézeteltérések. — Mit nyújt Önnek a színjátszás? — Örömet. Sokszor azt mondják, hogy az ember a pénzért dolgozik. Igaz, ebben van valami, de én hiszem, hogy a színészet az egyedüli, ahol az anyagi kérdés csak másodlagos. Ha a színész kevés gázsit kap, akkor is játszik. Számára az igazi if talom az, amikor a közönség tapsol. — Milyen darabokat látszik szívesebben, tragédiát vagu víg játékot? — Szerettem volna, ha gyakrabban kapok komoly szerepeket, de mindig azt mondták, hogy én nem vagyok drámai színész. Egyébként a színésznek mindent el kell játszania. — A színészt kívülről besminkelik, de ez még nem elég; a darabhoz lélekben is fel kell készülni. Hogy van ez Önnél? — Minden színésznek más a metódusa. Én megkapom a szerepet, átolvasom, és mindig keresem azt a figurát, amit alakítok. Mikor megtalálom, nem magamat látom benne, hanem őt, s megpróbálok vele egyesülni. Követem az utcán, az étteremben, mindenütt, ahol mozog. Ezekután kialakul bennem egy koncepció, aminek aztán találkoznia kell a rendező elképzelésével. — Mit játszana még el szívesen, mik az álmai? — Talán még szeretném eljátszani a Téli regében (Shakespeare) az öreg apókát, na és a Lear királyt. Különben minden rám bízott szerepet igyekszem minél hitelesebben megformálni. Ha tízszer kezdhetném, akkor tízszer kezdeném ugyanezt. Egyszerűen: én színpad nélkül nem tudom elképzelni az életemet. Egyszer betegségem alatt próbáltak lebeszélni az orvosok, de én elsírtam magam. Mondtam nekik, hogy képzelik azt el, hogy én más munkát keressek, hogy lehet valamit a közepén abbahagyni? Remélem, hogy még vagy húsz évet fogok játszani. Húsz éve, hogy színész lettem, és még szeretnék vagy húsz évet játszani. — Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet — ezzel a közmondással jellemezném Gyurkovics Mihályt. A színészeten kívül a virágok állnak a legközelebb hozzá. Szobáját „vlrágparadicsomnak" nevezném. A színészet és a virágok egyenlők nála az élettel. A húszéves jubileum alkalmából azt kívánjuk Gyurkovics Mihálynak, hogy alakításaival még sok éven keresztül szerezzen maradandó emléket a közönségnek. SZASZÁK GYÖRGY A BRATISLAVAI J. DIMITROV VEGYIPARI MÜVEK azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: 0 víz- és gázszerelőket 0 épületbádogosokat % gumiipari szakmunkásokat 0 samottozókat továbbá £ tolatókat és darukezelőket betanításra is 0 nagyobb számban munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez R 5 - 7 kategóriában 0 kőműveseket és ácsokat, számukra különélési pótlékot és útiköltség-megtérítést is biztosítunk 0 17 éven felüli leányokat orsózómühe'yünkbe műselyem gyártásához, továbbá £ 18 éven felüli leányokat két műszakra polipropilén gyártásához 9 női munkaerőket gépi mosáshoz A munkaerőtoborzást a városi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság is engedélyezte. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk Étkezés üzemünk éttermeiben. Bővebb felvilágosítást üzemünk .személyzeti osztó lya nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás Villamosjárat: 3-as, 5-ös és 7-es Chemické závody Juraja Dimitrova národný podnik Bratislavo OF 1013 1971.