Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-11 / 189. szám, szerda

SZÓLJON HOZZA...! tr •. V ' L ' Július második felében a Poprádi Vagongyár üzemi étkezdéié nek vezetőiével beszélgettünk, aki elmondotta, milyen munka­módszerekkel dolgoznak, milyenek a további terveik, milyen prob­lémákkal kell megbirkózniuk az elkövetkező időszakban. A na­pokban Považská Bystricára látogattunk el. Ebben a járásban nagyszerű kezdeményezéssel találkoztunk: a „Szóljon hozzá" akciót szétdolgozták a jár.ás viszonyaira, s nagyon komolyan veszik az üzlethálózat és az üzemi étkezdék korszerűsítését. Az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk Vojtech Gaj­došík mérnökkel, a jnb elnökével és Augustín Stefinával, a szervezési osztály vezetőjével. KITÜNÖ KEZDEMÉNYEZÉS Amikor Lítvajová elvtársnő­től megtudtuk, hogy országos akciót szerveznek az áruellá­tással összefüggő problémák megoldására, hogy olyan in­tézkedéseket foganatosítanak, melyek tovább emelik az üze­mekben dolgozók étkeztetésé­nek színvonalát, a járási nő­szövetséggel együtt megálla­pítottuk: nagyon komoly és hasznos kezdeményezésről van szó, melybe bekapcsoló­dunk. Már korábban is kímé­letlen harcot folytattunk a spekulánsok, csalók ellen, ép­pen ezért a kereskedelmi te­vékenységet javító akciót nagy örömmel fogadtuk. Nem feledkeztünk meg azonban azokról a becsületes elárusí­tókról sem, akik lehetőségeik­hez mérten a legjobban szol­gálják ki a vásárlókat. Eze­ket példaképül állítottuk a többiek elé. Amikor láttuk, hogy munkánk gyümölcsöző, további terveket dolgoztunk ki, melyeket a járási nemzeti bizottság szervezési osztályá­ra nyújtottunk be,, ahol az elvtársak a tervek szétírását kapták feladatul. ŠTEFINA ELVTÁRSÉ A SZÚ Mivel igen nagy jelentősé­gű akcióról van szó, meiybe, mint ismeretes a Csehszlová­kiai Nőszövetségen kívül be­kapcsolódik a rádió, televízió és több újság, a jnb elnöké­nek javaslatára járási bizott­ságot alakítottunk az érdekel­tek bevonásával. A bizottság a járási és a tanácsi szervek által Irányított szervezetek részére tervezetet dolgozott ki, melyet írásban megküld­tünk az illetékeseknek. Ez a bizottság nem lesz „tiszavi­rág-életű". A jövőben is figye­lemmel kíséri a vásárlók és eladók közötti viszonyt, az üzletek áruval való ellátását. A jnb kereskedelmi, ipat;i és egészségügyi szakosztályának vezetői — akik tagjai a bi­zottságnak — értekezletre hívták a hatáskörükbe tarto­zó üzemek Igazgatóit, vezető it és megtárgyalták velük a legfontosabb tennivalókat. A járási nemzeti bizottság elnö­ke ezenkívül levéllel fordult a hnb-ék tanácsához, melyben utasította a tisztségviselőket, hogy ellenőrizzék a kereske­delmi tevékenységet és a he­lyi nőbizottságokkal és ellen­őrző szervekkel vizsgálják fe­lül, mit lehetne tenni a javu­lás érdekében? KÉRJENEK, JAVASOLJANAK! Mi nem ismerjük apróléko­san a központtól távolabb­ra eső falvak, települések sa­játos problémáit, éppen ezért kértük az ottani vezetőket: egyrészt gondolkodjanak raj­ta, hol, hogyan és mit lehel­ne javítani, ha pedig olyan beruházásokra vagy műszaki segítségre lenne szükségük, melyeket nem áll módúkban biztosítani, forduljanak hoz­zánk, mi segítünk. A járási szervek alaposan megvizsgál­ják a beérkezett javaslatokat, s ha a kérést indokoltnak ta­lálják, a javaslat kivitelezé­sevei kapcsolatos munkálato­kat besorolják a járásfejlesz­tés távlati terveibe, vagy azonnali segítséget nyújtanak. A leveleket elküldtük, most az elvtársakon a sor. Remél­jük, a helyzet felmérése alap­ján rövidesen közlik velünk követelményeiket. A legigé­nyesebb kéréseket jóváha­gyás céljából a jnb tanácsa elé terjesztjük. FOGLALKOZNAK A TANULÓK ÉTKEZTETÉSÉVEL IS — Valamit még elfelejtet­teia — mondja a szervezési osztály vezetője. — A bizott­ságba bevontuk az iskolaügyi .szerveket is, ugyanis az is­kolákban, napközi otthonok­ban is akad tennivaló bőven. A gyermekek étkeztetésének további javításáról sem sza­bad megfeledkeznünk. Az Is­kolai éttermekben javítaní kell az étkeztetés színvonalát. A jnb iskolaügyi szakosztályá­nak vezetője erről már tár gyalt az iskolák igazgatóival. Ha a gyermekek kifogástalan ellátásban részesülnek az is­kolában, ez nagyban meg­könnyíti a munkaviszonyban levő édesanyák otthoni mun­káját. Jó érzés azzal a tudat­tal dolgozni, hogy gyerme­kükről messzemenően gon­doskodnak. TERVSZERŰEN DOLGOZNAK A Považská Bystrica-i járás lakosai felelősségük teljes tu­datában és aránylag gyorsan, rugalmasan fogtak hozzá a dol­gozók jobb ellátását biztosító intézkedések megvalósításá­hoz. Lépcsőzetesen, fontossá­gi sorrendben kezdték meg a feladatok elvégzését. A hatás­körükbe tartozó helyi nemzeti bizottságoktól energikusan ké­rik a javaslatokat, észrevéte­leket. Nem ígérnek fűt-fát. Tá­jékoztatták az alsóbb szerve­ket, hogy minden követel­ményt természetesen — főleg záros határidőn belül — nincs módjukban teljesíteni de meg­teszik. MIT MOND A JNB ELNÖKE? Járásunkban eddig több mozgalomban értünk el szép eredményeket — mondja Voj­tech Gajdoš mérnök. A Szól­jon hozzá akció keretében — megítélésem szerint — kiszé­lesedik a társadalmi ellenőr­zés valamennyi formája. A tár­sadalmi ellenőrzés következté­ben javul majd az üzleti te­vékenység, a szolgáltatások színvonala, a vásárlók és az eladók közötti viszony. Sok javaslatot besorolunk a vá­lasztási programba is. HOL SZORÍT A CIPŐ? Erre a kérdésre Anton Vo­zár, a jnb kereskedelmi szak­osztályának vezetője válaszol. — A legtöbb problémánk az üzlethálózat elégtelenségével kapcsolatos. Gondot okoz a húsellátás. A járás területén működő húsüzemek csak a szükséglet 40 százalékát tud­ják fedezni, a többit Ziliná­ról és Zvolenből szerezzük be. A szállítás — főleg a nyári hónapokban — nem tesz jót a húskészítményeknek: nem egy esetben vissza kell külde­nünk a szállítmányokat, mi­vel nem találjuk megfelelő­nek a minőséget. Gondot okoz nyáron a tejellátás is. Az el­adásra kerülő tej nagy részét szintén más járásokból sze­rezzük be. Mire a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) és a galántal járásból eljut hoz­zánk a tej, gyakran megsava­nyodik. Ezt a vásárlók jogo­san bírálják. A fogyasztási cikkek széthordása sem zök­kenőmentes. Nem tartják be az illetékesek a tervből rájuk háruló feladatokat. Reméljük azonban, hogy rövidesen meg­oldódnak ezek a nehézségek. Považská Bystricán tehá! sok problémát megoldottak. A jó példát kövessék a többi já­rásban is. Ami pedig a tejet és a húskészítményeket illeti, bízunk benne, hogy a velük kapcsolatos problémákra is találnak megoldást! Fiatal román képzőművészek tárlata Az 1930—1945 között szüle­tett román művésznemzedék alkotásaival először van alkal­munk találkozni Braíislavában. Kifejezés- és stílusbeli lehető­ségeik s mondanivalójuk szé­les skálája jelzi a román kul­túrpolitikai szemléletet, mely határozottan szembehelyezke­dik mindazzal, ami sablonos, egyhangú vagy dogmatikus. Vagyis mindennel, ami szokvá­nyossá merevedett. A társadalmi küldetésük tu­datában dolgozó művészek nem érik be énjük kivetítésével ál­talános síkon, népük problé­mái, eredményei foglalkoztat­ják őket. Monumentális alkotá­saik, melyek dinamikusan fej­lődő városaik építészetének szerves részét képezik, termé­szetesen itt nem szerepelhet­nek. De tudjuk azt, hogy a ro­mán képzőművészet a nagy nemzetközi seregszemléken is méltón képviseli hazáját. Az érzékenységgel rendezett jelen kiállítás nagy előnye, hogy a művészek alkotásaiból nemcsak egy-egy „szemelvényt" mutat be, hanem annyi szobrot vagy vásznat, amennyi lehető vé teszi, hogy a művészek egyéniségével bizalmasabb kö­zelségbe kerüljünk. Huszonhá­rom kiállító hetvenkét művét látja vendégül a Művészet Há­za. Közülük öten szobrászok. A jelenkori román plasztika meg­teremtői Paciurea és Ladea s mindenekelőtt a világhírű Brancusi, aki „visszaadta ko­rának a tiszta formák tudatát. Vallja, hogy a szobrásznak te­remtenie kell, mint egy isten­nek, s úgy kell dolgoznia, mint egy rabszolgának. A most bemutatkozók közül országuk kritikusai szerint Nica Petret a román reneszánsz ornamen­tális háromkiterjedésű művé­szete ihleti. Jelképes értelmű témái a kő ellenálló tömbjébe kívánkoznak. Az anyaghoz iga­zodó Meiv Mihail Torzója erőt s gyöngédséget éreztet, a nyer­sen megdolgozott Emlék egy női arc fájós, kesernyés visz­szaidézése. A régi népi fafa­ragó mesterek szellemi utód­ja, Tiron Napolein, konstruktív tájékozódással a lényegre egy­szerűsítve fogalmazza Szignál­jait, mértaniasan egymást met­sző, sötétre pácolt deszkala­pokból. Fiamind Horea bonyo­lult formákban, szintén fában fejezi ki metaforákba sűrí­tett eszméit. A festők palettája nem csu­pán színben, de tartalomban is változatos. A szürrealista S. Iclozan képeinek címe: Meta­forás alkony, Mimikri kísértet, Monofobia; azt is elárulják, hogy alkotójuk a lélek mélyé­ben keresi az ihletet. Vékony ecsettel, sötéten fénylő színek­kel formál titokzatos tájakat, reális tértfen irreális formá­kat. D. Negoescu is a szürrea­lizmus jegyében festi riasztó metaforáit (a Remete, a Gong). V. Zamfirescu érzelemmel telí­tett színei dallamosak, olaj­technikája kifinomult. Az ifjú piktorok sokan követői a ro­mán középkori és népművé­szetnek. Képzeletükben eleve­nen él a régi freskók kompozí­ciója. N. Groza finom felépíté­sű vásznain a szerves élet ti­tokzatos fejlődését M. Macri lenge rajzos formákkal, gyen­géd koloritú hangzatokkal a sokatmondó nagy témát: a Bé­két érzékelteti. J. Ganju hason­ló erényekkel veti vászonra a folklórhagyományokat. A me­tafizikai festői felfogást B. Su­vaila képviseli (Napkelte, a Rendező). Miriane Maniana Macri a naiv festők mot'«"á­ban, kulturált színekkel rög­zíti a természet sugallta élmé­nyeit. S. Stirbiu aprólékosan kidolgozott, idilli hangulatú képekben meseszerűen idézi a nagy Delta édeni növény- és állatvilágát, a halászok zavar­talan, bú>kés életét. J. Grigores­cu a modern, egyidejű ábrázo­lás követője. T. Moraru az em­beri és művészlélek bonyodal­mait lázas színekkel, szenve­déllyel, felfokozott izgalom, látomásos tájakban alakított formákkal érzékelteti. A vonzóan színes, az újra, a jövő felé mutatóra törekvő ki­állítás — úgy érzem, a román „lélek naplója", s mint ilyen is — érdekes és tanulságos, felfedezésre érdemes terület. BARKÁNY JENÖNÉ HÚSZ ÉV A SZÍNPADON Új otthonában, Košicén ke restem fel Gyurkovics Mihályt, a MATESZ részlegének, a Thá­lia Színháznak művészét, aki nagy lelkesedéssel mesélt szí­nészi élményeiről, húsz év munkásságáról, tapasztalatai­ról. Beszélgetésünk folyamán egy egész magnószalag meg­telt. Erről Idézünk most olva­sóinknak. — Hogyan lett színész és mikor? — Tulajdonképpen én már gyermekkoromban is szerepel­tem. 8—9 évesek voltunk, ami­kor már színdarabokat ren­deztünk és tanultunk. A vá­gyam mindig az volt, hogy szí­nész legyek, persze erről édes­anyám hallani sem akart. Azt mondta, nem azért nevelt, hogy „cirkuszista" legyen belőlem. Így eleinte hozzákezdtem min­denhez. Voltam inas, majd pa­tikában laboráns, persze a ta­nulás sehol sem ment nekem; mindig csak a színészet járt az eszemben. A katonaságnál volt egy énekkarunk; ott szó­lót énekeltem. Az egyik elő­adásunkra kijött hozzánk Prá­gából egy politikai előadó, és megkérdezte tőlem, nem aka­rok-e színész lenni. Mondtam neki, hogv ez volt a vágyam egész életemben, csak nem tu­dom, hogy kerüljek a színház­hoz. Erre adott nekem egy cí­met. Elmentein felvételizni Bratislavába. Sikerült. Az ak­kor induló Faluszínház tagja lettem. — Meddig játszott a Falu­színháznál? — A Faluszínház 1950-ben alakult. Én két évig játszot­tam ott, majd 1952-ben átmen­tem az akkor alakuló Magyar Területi Színházhoz; 1969-ig Játszottam ott, és azóta itt, Kassán dolgozom. — Egy éve játszik a Tháliá­nál. Ha most. egy év után is­mét választani lehetne, melyik színházat választaná? — A Tháliát. — Milyen a közösségi szel­lem a Thália színészei között? — Azt hiszem, egészen jó kis kollektíva az. Nincsenek nézeteltérések. — Mit nyújt Önnek a szín­játszás? — Örömet. Sokszor azt mond­ják, hogy az ember a pénzért dolgozik. Igaz, ebben van va­lami, de én hiszem, hogy a színészet az egyedüli, ahol az anyagi kérdés csak másodla­gos. Ha a színész kevés gá­zsit kap, akkor is játszik. Szá­mára az igazi if talom az, ami­kor a közönség tapsol. — Milyen darabokat látszik szívesebben, tragédiát vagu víg játékot? — Szerettem volna, ha gyak­rabban kapok komoly szerepe­ket, de mindig azt mondták, hogy én nem vagyok drámai színész. Egyébként a színész­nek mindent el kell játszania. — A színészt kívülről be­sminkelik, de ez még nem elég; a darabhoz lélekben is fel kell készülni. Hogy van ez Önnél? — Minden színésznek más a metódusa. Én megkapom a szerepet, átolvasom, és mindig keresem azt a figurát, amit alakítok. Mikor megtalálom, nem magamat látom benne, hanem őt, s megpróbálok ve­le egyesülni. Követem az ut­cán, az étteremben, minde­nütt, ahol mozog. Ezekután ki­alakul bennem egy koncepció, aminek aztán találkoznia kell a rendező elképzelésével. — Mit játszana még el szíve­sen, mik az álmai? — Talán még szeretném el­játszani a Téli regében (Sha­kespeare) az öreg apókát, na és a Lear királyt. Különben minden rám bízott szerepet igyekszem minél hitelesebben megformálni. Ha tízszer kezdhetném, ak­kor tízszer kezdeném ugyanezt. Egyszerűen: én színpad nélkül nem tudom elképzelni az éle­temet. Egyszer betegségem alatt próbáltak lebeszélni az orvo­sok, de én elsírtam magam. Mondtam nekik, hogy képzelik azt el, hogy én más munkát keressek, hogy lehet valamit a közepén abbahagyni? Remé­lem, hogy még vagy húsz évet fogok játszani. Húsz éve, hogy színész lettem, és még szeret­nék vagy húsz évet játszani. — Aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet — ez­zel a közmondással jellemez­ném Gyurkovics Mihályt. A szí­nészeten kívül a virágok áll­nak a legközelebb hozzá. Szo­báját „vlrágparadicsomnak" nevezném. A színészet és a virágok egyenlők nála az élet­tel. A húszéves jubileum alkal­mából azt kívánjuk Gyurko­vics Mihálynak, hogy alakítá­saival még sok éven keresztül szerezzen maradandó emléket a közönségnek. SZASZÁK GYÖRGY A BRATISLAVAI J. DIMITROV VEGYIPARI MÜVEK azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: 0 víz- és gázszerelőket 0 épületbádogosokat % gumiipari szakmunkásokat 0 samottozókat továbbá £ tolatókat és darukezelőket betanításra is 0 nagyobb számban munkásokat vegyi és segéd­üzemeltetéshez R 5 - 7 kategóriában 0 kőműveseket és ácsokat, számukra különélési pótlékot és útiköltség-megtérítést is biztosí­tunk 0 17 éven felüli leányokat orsózómühe'yünkbe műselyem gyártásához, továbbá £ 18 éven felüli leányokat két műszakra poli­propilén gyártásához 9 női munkaerőket gépi mosáshoz A munkaerőtoborzást a városi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság is engedélyezte. Hajadonok és nőtlenek számára elszállásolást biztosítunk Étkezés üzemünk éttermeiben. Bővebb felvilágosítást üzemünk .személyzeti osztó lya nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás Villamosjárat: 3-as, 5-ös és 7-es Chemické závody Juraja Dimitrova národný podnik Bratislavo OF 1013 1971.

Next

/
Thumbnails
Contents