Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-31 / 179. szám, szombat

ISMÉT JOSZIP BROZ TITÚT VÁLASZTOTTAK MEG JUGOSZLÁVIA ELNÖKÉVÉ Új törvényeket fogadott el az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Belgrád — A jugoszláv fővá­rosban szerdán ülést tartott a JKSZ elnöksége. Megvitatták a kommunista szövetség ősszel megtartásra kerülő második választmányi ülésének politikai előkészítését, áttanulmányozták az ország gazdasági helyzetét és foglalkoztak a JKSZ előtt ál­ló feladatokkal. Az elnökség munkacsoport létrahozását ha­tározta el, melynek feladata Ju­goszlávia gazdasági helyzeté­nek elemzése. Ugyencsak szerdán kezdte meg háromnapos tanácskozását a jugoszláv parlament: a szö­vetségi képviselőház valameny­nyi tanácsa. Az első napon az egyes tanácsok külön tartottak ülést. Törvényjavaslatokat ta­nulmányoztak tervezett gazda­sági intézkedésekről, valamint a Központi Végrehajtó Tanács (kormány) és a szövetségi köz­Igazgatási szervek tevékenysé­gét szabályozó törvényterveze­tekről. Csütörtökön valamennyi ta­nács együttes ülésén — a júli­us 1-én életbe lépett alkot­mányreform előírásainak meg­felelően megválasztották a köz­társaság elnökét, a szövetségi képviselőház elnökét és az új kollektív államfői testületnek, az elnökségnek a tagjait. A par­lamenti ülésszak végén kerül sor az új Szövetségi Végrehajtó Tanács megválasztására. A jugoszláv parlament vala­mennyi tanácsa együttes ülésén újból Joszip Broz Titot válasz­tották meg a Jugoszláv Szocia lista Szövetségi Köztársaság el­nökévé. Titót már hatodszor válasz tották meg köztársasági elnök­ké. Első ízben 1953. január 14­én, másodszor 1954. január 29-én, harmadszor 1958. április 19-éu, negyedszer 1963. június 30-án. ötödször pedig 1967. má­jus 17-én. A szövetségi képviselőház tegnap kihirdette az új jugosz­láv politikai intézmény, a kol­lektív államfői testület megvá­lasztásának. E kollektív szervnek — a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének 22 tagja van, akiket a jugoszláv köztársaságok és az autonóm területek választottak meg. Minden köztársaságnak az el­nökségben három, az autonóm területeknek pedig 2—2 tagja van. Joszip Broz Tito beszéde Joszip Broz Tito jugoszláv el­nök újbóli megválasztása után a Jugoszláv Szövetségi Nemzet­gyűlés tegnapi ülésén kijelen­tette, hogy a legfelsőbb szövet­ségi szervek megválasztása an­nak az intenzív törekvésnek csúcspontját jelenti, amellyel a JKSZ alkotmányának a jugosz­láv társadalom jelenlegi szük­ségleteihez való módosítására irányulnak. Tito megállapította, hogy „a jugoszláv állampolgárok milliói megértették a Jugoszláviában végrehajtott változtatások tör­ténelmi jelentőségét és hord­erejét, s bebizonyították, meny­nyire érdekük az állam egysé­gének megőrzése. Másrészt ki­tűnt, hogy azok, akik ilyen vagy amolyan módon a jelenlegi al­kotmánymódosításokkal szembe­szálltak, nem találtak támoga­tásra sem a széles néptömegek, sem a munkásosztály részéről". Tito elnök megköszönte a bi­zalmat, amelyet Jugoszlávia né­pe azzal nyilvánított ki iránta, hogy újból a köztársaság elnö­kévé választották, majd hang­súlyozta, hogy a tisztségében mindaddig megmarad, amíg se­gítségére lehet az új legfel­sőb szervnek — a IKSZ elnök­ségének. Anvar Szadat Tripoliban 1971. VII. 30. (Folytatás az 1. oldalról) lyek között kiemelkedő szere­pet látszik a forradalmi Egyip­tom. Ponomarjov hangoztatta, fiogy a szovjet—egyiptomi kap­csolatok fejlődésének új, fon­tos fejezete a szovjet—egyip­tomi barátsági és együttműkö­dési szerződés aláírása. E szer­ződés megfelel népeink alapve­tő érdekeinek, alapot teremt a politikai, gazdasági, katonai és más természetű együttműködés további szélesítésére és elmé­lyítésére, a politikai és társa­dalmi szervezetek, az SZKP és az ASZÚ kapcsolatainak szilár­dítására. Az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára beszéde végén megköszönte az egyiptomi nép­nek és vezetőinek, Anvar Sza­dat elnöknek, hogy az ASZÚ kongresszusa nagyra értékelte a Szovjetunió segítségét, és Kommentárunk A négy nagyhatalom nagy­követei ma ismét talál­koznak, hogy folytassák az európai biztonság és béke szempontjából nagyjelentőségű nyugat-berlini probléma megol­dásához vezető utak keresését. A négyhatalmi tárgyalássoro­zat múlt heti jubileumi 25. ülé­se után a kiszivárgott hírekből és egyes megnyilvánulásokból arra lehet következtetni, hogy a négy nagyhatalom nagyköve­teinek tárgyalása döntő sza­kaszába lépett. Jól tájékozott nyugati körök­ben az a vélemény uralkodik, hogy a nagykövetek tárgyalá­saikon túljutottak a munka ne­hezén, bár két kérdésben — Nyugat-Berlin nemzetközi kép­viseletének és az NSZK nyu­gat-berlini jelenlétének kérdé­sében — még nem sikerü't megállapodást elérniük. A fran­cia nagykövet igen elégedette-i nyilatkozott a 25. találkozóról, és kijelentette, „reméli, nem lesz 50. találkozó". Politikai megfigyelők rámu­tatnak, hogy a tárgyalások fő­ként a március 26-i ülésen elő­terjesztett szovjet rendezési ja­vaslat után élénkültek meg és öltöttek konkrétabb formát. Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió bonni nagykövete, Sauvagnar­gues, Franciaország bonni további sikereket kívánt az egyiptomi népnek a nemzeti érdekek érvényesítéséért, a sza­badságért és Egyiptom szocia­lista jövőjéért vívott harcában. Damaszkusz — A Palesztinai Felszabadítást Szervezet közöl­te, hogy az észak-jordániai Dzseras körüli erdőségekben még mindig folynak a harcok, s a legutóbbi négy napban sok partizán életét vesztette. Algir — Algéria megígérte, a Palesztinai Felszabadítást Szervezetnek, hogy pótolja a jordániai hadsereggel vívott nemrégi harcokban elvesztett fegyvereit és hadianyagát. Amman — Ammanban királyi rendelettel megerősítették há­rom palesztinai irtizán halá­los ítéletét. Azzai vádolják őket, hogy májusban Rasifa faluban megöltek egy polgári személyt. Mindhármukat kötél általi ha­lálra ítélték. Moszkva — Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa folytatja munkáját. Az ülésszak második napján olyan törvénye­ket fogadtak el, amelyek tovább erősítik a helyi hatalmi szerve­ket — a körzeti és a városi ta­nácsokat, elmélyítik és fejlesz­tik munkamódszereik demokra­tizmusát. A törvények kihirdetésük után lépnek érvénybe. Az új törvények kiterjesztik a tanácsok jogkörét a gazdasá­gi és a kulturális feladatok megoldásában, a tervezés terü­letén. Ugyanakkor növekednek a tanácsok kötelezettségei is. Nagyobb teret kell biztosítani a tanácsi munkának, a dolgozókat be kell vonni a gyakorlati fel­adatok megoldásába. Mint az ülésszakon a küldöttek megál­lapították, az új törvények hoz­zájárulnak a szocialista demok­rácia továbbfejlesztéséhez, amelynek lényege: biztosítani a nép társadalmi és politikai ak­tivitását. széles körű részvéte­lét az ország, a közügyek irá­nyításában. Washington nem adta fel a háború kiterjesztésére irányuló politikáját A párizsi Vietnam-értekezlet csütörtöki, 123 ülésén Nguyen Thi Binh aszony, a DIFK kül­ügyminisztere megcáfolta azo­kat az amerikai állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok nem avatkozik be a dél-vietnami elnökválasztásokba Felszólította az Egyesült Álla­mokat, feltétel nélkül teljes egé­szében vonja ki fegyveres erő­it Dél-Vietnamból és tegye lehe­tővé a dél-vietnami politikai, társadalmi és vallási erőknek egy új saigoni kormány meg­alakítást. Xuan Thuy államminiszter, a VDK küldöttségének vezetője Ni­xon elnök és Laird hadügymi­niszter nyilatkozataiból vett idé­zetekkel bizonyította, hogy a washingtoni kormány nem adta fel a háború elnyújtására és ki­terjesztésére irányuló politikáját ját. Davis Bruce amerikai nagy­követ, aki ez alkalommal vett részt utoljára a párizsi-vietnami értekezleten, most sem vála­szolt a DIFK július elsején be­terjesztett hétnapos javaslatára. Á csütörtöki ülés kezdete előtt Xuan Thuy így nyilatko­zott a várakozó újságíróknak: Ha az amerikai küldöttség ma is kitérő manővereket tesz és nem hajlandó válaszolni a hétpontos javaslatra, akkor csak egy következtetés adódik! az, hogy minden alapot nélkülöznek az amerikai küldöttségnek azok az állításai, amelyek sze­rint a probléma békés megoldá­sának felkutatására törekszik, vagyis az, hogy kitart a komoly tárgyalások elutasítása mellett." Heves összetűzések Saigon — A kambodzsai fel­szabadító egységek és a saigoni inváziós hadtest egységei kö­zött tegnap heves harcra ke­rült sor. Heves csata dúlt a határtól mintegy 50 km-re húzódó egyes számú országúinál. Az egyes számú országút a fő összeköttetés Phnom Penh és Saigon között. A Kambodzsába betört saigoni csapatok elsősor­ban azért harcolnak, hogy meg­akadályozzák ezen az útvonalon az utánpótlás szállítását. Saigo­ni katonai körök rámutatnak, hogy e hadműveletek során a szárazföldi saigoni csapatokat kizárólag saját helikoptereik tá­mogatják, míg a múltban Thien katonáit amerikai helikopterek segítették. Dél-Vietnamból heves harco­kat jelentenek Quang Ngai tar­tományból, ahol a DNFF harco­ló egységei megütköztek a saigo­ni csapatokkal. Mindkét fél veszteséget szenvedett. Ellsberg felhívása Washington — Daniel Ellsberg professzor, akit azzal vádolnak, hogy az amerikai újságoknak át­adta a titkos pentagon anyago­kat, amelyek leleplezik a viet­nami háború tényleges hátterét, felszólította az amerikai kong­resszus tagjait, harcoljanak az indokínai háború végetvetéséért, még akkor is, ha ezzel veszé­lyeztetnék politikai pályafutásu­kat. Ellsberg azon 17 kongresz­szusi tag értekezletén szólalt fel, akik az indokínai háború ellen harcolnak. Kijelentette, hogy nyilvánosságra kell hozni az ösz­szes dokumentumokat, hogy az amerikaiak teljes mértékben megértsék a vietnami háború minden borzalmát. Peru nemzeti ünnepe Lima — Peru e napokban ün­nepelte a nemzeti függetlenség kikiáltásának 150. évfordulóját. A nemzeti ünnep alkalmából Velasop Alvarado elnök üzenet­tel fordult a néphez. A Peru­ban ma végbemenő folyamat­nak nemcsak az a célja, hogy elérjük a teljes függetlenséget, hanem az is, hogy felépítsük az új, igazságos és humánus társadalmat, amelyben a nép széles rétegei részt vennének — mondotta. nagykövete, Sir Rogers Jack­ling, Nagy-Britannia bonni nagykövete és Kenneth Rusk, az Egyesült Államok bonni nagykövete július 8-a óta már hetenként tartanak ülést, s az angol nagykövet kivételével nyári szabadságukat is elha­Döntő szakasz lasztották a tárgyalások miatt. A nagyköveti megbeszélések között pedig a szakértők tarta­nak rendszeres tanácskozáso­kat. Mindez arra utal, hogy a kö­vetkező két-három találkozó meghozhatja a megegyezést, a vitás kérdések tisztázását Ezt követőleg — valószínűleg ösz­szel — az NDK és az NSZK, illetve az NDK és a nyugat-oer­lini szenátus képviselői ülnek a tárgyalóasztalhoz, hogv rész­letesen kidolgozzák az egymást kölcsönösen érintő kérdéseket. Amennyiben e megbeszélések eredményesek lesznek, akkor talán még ebben az évben élet­be léphet a négyhatalmi meg­egyezés. Brandt nyugatnémet kancel­lár egyik legutóbbi sajtóérte­kezletén ugyancsak derűlátóin nyilatkozott a rendezés távla­tairól. „Minden jel arra mutat — mondotta — hogy a négy nagyhatalom az ősz folyamán megállapodást érhet el a nyu­gat-berlini kérdésben." A kan­cellár a két német állam kap­csolatainak alakulását a nyu­gat-berlini tárgyalások eredmé­nyességétől tette függővé, hoz­záfűzte azonban, hogy a nyu­gat-berlini kérdésen túlmenően Bonn kész szerződéses megál­lapodásokat kötni az N DK-val egyéb kérdésekről. Minél konkrétabban körvonala­zódnak a megegyezés távlatai, annál erösebben mozgolódik a nyugatnémet és a nyugat-berli­ni jobboldal a készülő rendezés ellen. Erről tanúskodik a leg­utóbb Münchenben elkövetett provokáció is, amelynek során újfasiszta fiatalok letépték és meggyalázták az NDK-nak egy nemzetközi kongresszus alkal­mából kifüggesztett állami lo­bogóját. A nyugatnémet rend­őrség nem lépett fel a garáz­dálkodók ellen, s nem indított semmilyen eljárást az újfasisz­ták szervezetével szemben sem. Egy másik, még súlyosabb provokáció színhelye Berlin volt. Vasárnapra virradó éjsza­ka két nyugat-berlini megkísé­relte, hogy áttörjön az NDK Berlinen át húzódó államhatá­rán. A provokáció elhárításakor az NDK határőrei kénytelenek voltak lőfegyverüket használni s a két határsértőt megsebesí­tették. Ezt a nyugat-berlini ol­dalról tudatosan előkészített provokációt a nyugatnémet jobboldal és szócsöve, a Spriri­ger-sajtó elferdített híresztelő sekkel arra igyekszik felhasz­nálni, hogy a nyugat-berlini la­kosságot a város helyzetének rendezését, a feszültség enyhí­tését célzó tárgyalások ellen hangolja. A bonni kormány ahelyett, hogy erélyesen fellépne az eh­hez hasonló, a két német állam közötti légkört mérgező provo­kációk ellen, ismét a régi kö­vetelést emlegeti, hogy az NDK „függessze fel a tűzparancsot" határainak védelménél. Ahhoz, hogy a négyhatalmi tárgyalások eredményességén túlmenően Nyugat-Berlin és az NDK fővárosának képviselői között is tartós megállapodás szülessen s a rendezés valóban az általános enyhülést szolgál­ja a két német állam viszony­latában és az európai bizton­ság érdekében egyaránt, az NSZK kormányának biztosíta­nia kell a szükséges feltétele­ket. P. J. néhány sorban A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE ra­tifikálta a jegyzőkönyvet a transzferábilis rubelben való sokoldalú átszámításokról szó­ló egyezmény módosításáról, a Nemzetközi Beruházási Bank megszervezéséről, valamint c bank alapokmányáról. A jegy­zőkönyvet a Szovjetunió nevé­ben 1970. december 18-án ír­ták alá. A NEW YORK TIMES tegnap hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az Egyesült Álla­mok megszüntette a felderítő repüléseket a Kínai Népköztár­saság területe felett, hogy „el­kerüljenek olyan esetleges in­cidenseket, amelyek befolyásol­hatnák Nixon tervezett pekingi útját". U THANT, az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki a cipru­si helyzet miatt, ahol készeu­iéti állapotba helyezték az ENSZ békefenntartó erőit. Erre a rendelkezésre ciprusi törö­kök katonai milíciájának nagy­arányú hadgyakorlatával kap­csolatban került sor. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ke­reskedelmi minisztériumánali közlése szerint az idei év első felében az Egyesült Államok ke. reskedelmi deficitje kerek 372 millió dollárt tett ki. AZ NSZK tájékoztatásügyi mi­nisztériuma által nyilvánosság­ra hozott adatok, amelyek köz­véleménykutatáson alapulnak, azt mutatják, hogy a nyugatné­metek 78 százaléka a Szovjet­unióhoz fűződő kapcsolatok megjavítását kívánja. SPIRO T. AGNEW amerikai alelnök szerdán visszatért az Egyesült Államokba 11 ázsiai, afrikai és dél-európai ország­ban tett útjáról. Megérkezési: titán azonnal beszámolt Nixon elnöknek útja eredményeiről. A FÜLÖP-SZIGETEK kormá­nya a haditengerészetet meg­bízta, alakítson különleges jár­őrflottát a Fülöp-szigetek part­menti vizein garázdálkodó ka­lózok ellen. BARCELONÁBAN 5000 autógyá­ri dolgozó szüntette be a mun­kát tiltakozásul amiatt, hogy .i vállalkozók elbocsátották 25 társukat. A 25 munkás azért ke­rült az utcára, mert hangot adott béremelési követelései­nek. LONDONI HIVATALOS ADA­TOK szerint 10 974 munkanap kiesést okoztak a sztrájkok Nagy-Britannia gazdaságának az Í971-es év első felében. Ez több mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában regisztrált adatoknak. Nixon beavatkozik Washington — Nixon elnök elrendelte a kormánynak, te­gyen meg mindent annak érde­kében, hogy befejeződjék a négjf nagy vasúti társaság dolgozód­nak sztrájkja, amely az ameri­kai ipar nagy részét veszélyez­teti. A sztrájk már két hete tart és az a veszély fenyeget, hogy kiterjed más vasúttársaságokra is. Nixon elrendelte, hogy Wil­liam Usury, a munkaügyi mi­niszter helyettese kényszerítse Charles Lunát, az Egyesült Köz­lekedési Szakszervezeti Szövet­ség elnökét a tárgyalások fel­újítására a társaságok vezető­ségével. Nagyarányú razziák London — A brit hadsereg és az észak-írországi rendőr­ség tegnapra virradó éjszaka az egyik legnagyobb arányú raz­ziát hajtotta végre. Elsősorban az illegális ír köztársasági had­sereg (IRA) fegyverraktárai után kutattak. Belfastban a razziában 7 00 katona és rendőr vett részt. Londonderryben és több észak­írországi grófságban ugyancsak razziákat tartottak. A tömeges házkutatások heves ellenállást váltanak ki a hadsereggel szem­ben és rendszerint összetűzé­sekre kerül sor a katonák és a polgári lakosság között.

Next

/
Thumbnails
Contents