Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-29 / 178. szám, csütörtök

Hogyan tovább a CSEMADOK népművelési munkájában A szocialista népművelés céljaként tömören a sokoldalúan és harmonikusan képzett ember kialakításának elősegítését jelölhetjük meg. E cél csak sokirányú részletfeladatok megoldásán keresztül valósulhat meg. E részletfeladatok adják népművelésünk sajátos feladatainak rendszerét, amelynek tisztánlátása szükséges ahhoz, hogy népművelési munkánkat differenciáltan szervezhessük. A népművelés feladata abból adódik, hogy egyrészt a szocialista társadalom művelődéspolitikája, másrészt a tudományostechnikai fejlődés felgyorsulása megkívánja az általános ás a szakmai műveltség állandó fokozását. Sajátos feladatunk a dolgozók ideológiai nevelése, folyamatos világnézeti és politikai továbbképzésük biztosítása. Sajátos viszonyaink közepette külön hangsúlyt kap az internacionalizmusra, a szocialista hazafiságra és az egészséges nemzeti öntudatra való nevelés; a legújabb kulturális eredmények népszerűsítése, az állandó szakmai továbbképzés igényeinek kifejlesztése, a szabad idő helyes felhasználása, a mindennapi élet kultúrájának növelése, az érdeklődési körök kielégítése. Az említett népművelési feladatok az egységes állami népművelési programból indulnak ki, amelyet a CSKP Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium hagyott jóvá az 1971-es évre. E feladatok sikeres teljesítésére járási népművelési szakbizottságokat hoztunk létre. A járási népművelési szakbizottság feladata, hogy a CSEMADOK járási bizottságainak irányításával, a járási nemzeti bizottság kultúrügyi osztályával és népművelési intézményeivel, Szocialista Akadémia járási bizottságaival, a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságával, a jnb mezőgazdasági osztályával szorosan együttműködve szervezze a CSEMADOK helyi szervezeteinek népművelési munkáját, főleg a politikai és tudományos ismereteket terjesztő előadásokat, irodalmi színpadokat és szerzői esteket, a különböző népművelési szakköröket, valamint az agitációs és a propagációs munkán keresztül hívja fel magyar dolgozóink és a CSEMADOK-tagok figyelmét a (jnb iskolaügyi osztályával való együttműködés alapján) különböző általános, közép- és szakiskolákon, valamint az egyetemeken és a főiskolákon való továbbtanulás lehetőségeire, és az iskolai szervekkel közösen szervezze a CSEMADOK-tagság és az érdeklődők továbbképzését. Ezenkívül a Központi Bizottság irányelvei' és munkaterve alapján, az időszerű politikai, gazdasági és kulturális kérdések figyelembevételével kidolgozza a CSEMADOK népművelési munkájának tematikai tervét, amelyet jóváhagyás céljából a CSEMADOK járási bizottsága elé terjeszt. Továbbá figyelemmel kíséri a párt és a kormány határozatait, a kulturális-politikai és a történelmi évfordulókat, nevezetes személyek évfordulóit ős a CSEMADOK tagsága körében megszervezi népszerűsítésüket, illetve emlékesteket szervez. Ebből a célból — a sajátos helyi viszonyoknak megfelelően — rövidebb előadói segédanyagokat készít, amelyeket felhasznál a helyi szervezetek taggyűlésein, a különböző népművelési szakkörök összejövetelein. Népművelési munkájának fejlesztése céljából időközönként a Szocialista Akadémiával, a jnb kulturális-népművelési intézményeivel és más szervekkel közösen, Vagy önállóan, értekezletre hívja meg az előadói testület tagjait, a helyi tanulmányi és szakkörök vezetőit, a CSEMADOK helyi szervezeteinek funkcionáriusait stb. Előadókat, szakembereket javasol a CSEMADOK KB népművelési osztálya által tervezett központi szemináriumokra. A bizottság tagjai — mint a szakemberek és a népművelők —» előadások megtartásával Is segítik a CSEMADOK tagságának politikai, kulturális és szakmai fejlődését, továbbá a népművelést szolgáló emlőknapok, rendezvények szervezésében segítséget nyújtanak a helyi szervezetek vezetőségének. Természetesen a népművelési szakbizottság figyelemmel kíséri és tanulmányozza a magyar dolgozók között végzett népművelési munka módszereit és arra törekszik, hogy a népművelés legeredményesebb módszerei mindjobban elterjedjenek a CSEMADOK helyi szervezeteinek körében. Végül rendszeresen beszámol a járási bizottság elnökségének a CSEMADOK helyi szervezeteinek népművelési munkájáról, és a kiemelkedő eredményeket a sajtón keresztül népszerűsíti. Meg kell jegyeznünk, a járási népművelési szakbizottság határozatai csak a járási bizottság hozzájárulásával válnak jogerőssé a szervezet számára. Tehát a járási népművelési szakbizottság a működésével összefüggő kérdésekben javaslatokat terjeszt a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége elé, amely javaslatok csak akkor válnak a járás területén működő helyi szervezetekre kötelezőkké, amennyiben a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége jóváhagyta őket. Végül néhány szót a szervezésről. A CSEMADOK járási népművelési szakbizottságának tagjait a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége nevezi ki Abban az esetben, ha a járási népművelési szakbizottság feladatainak teljesítését valamely tagja elhanyagolja, a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége törli a szakbizottság tagjainak sorából és helyébe új tagot nevez ki. A járási népművelési szakbizottság összetétele: elnök, alelnök, titkár, jegyzőkönyvvezető és 5—7 tag. A járási népművelési szakbizottság előre elkészített ülésezési és működési terve (munkaterv) szerint havonta ülésezik, és a határozatokat megküldi a CSEMADOK KB népművelési osztályának. Hasznos lenne egy tudományokat népszerűsítő albizottság létesítése, amely a tudományos kommunizmus népszerűsítésével, valamint időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozna. Előadások,' szemináriumok és vitaestek szervezése volna a feladata. Továbbá részt venne a munkásmozgalmi hagyomány feldolgozásában és az ezzel kapcsolatos ünnepélyek, emléknapok szervezésében. Ideológiailag fejlett tagokra és olyan vezetőre volna szüksége, aki a járási pártbizottság ideológiai bizottságának tagja, vagy szoros kapcsolatot tart vele. Az ipari és a mezőgazdasági tudományokat népszerűsítő albizottság feladata, hogy — szoros együttműködésben a járási szakszervezeti tanáccsal, valamint a mezőgazdaságot irányító szervekkel — figyelemmel kísérje az e területen tudományosan feldolgozott problémákat, valamint a szakirodalmat, és ezek problematikáját a járás viszonyaira alkalmazza. Estek keretében szervezi az ipari dolgozók és a szövetkezeli dolgozók között a tudományos ismeretek népszerűsítését, továbbá elősegíti a különböző szakkörök (gyümölcsészeti, kertészeti stb.) szervezését Az általános tudományos ismereteket terjesztő albizottság a világűrkutatás, a csillagászat, az egészségvédelem és az orvostudomány problémáinak népszerűsítésével foglalkozik. Szoros kapcsolatot tart fenn elsősorban a Szocialista Akadémia járási bizottságaival. Az irodalom népszerűsítésével foglalkozó albizottság magába tömörítené a járás legaktívabb irodalmárait. Feladata, hogy széles körben népszerűsítse az irodalom legújabb és klasszikus alkotásait. Irodalmi és szerzői esteket szervez, továbbá emléknapok szervezésével aktívan részt venne az Irodalmi klubok és az irodalmi színpadok megalakításában. Mindezen nemes célok megvalósításához kérjük a csehszlovákiai magyar értelmiség a pedagógusok, a technikai értelmiség és minden becsületes párttag és pártonkívüli segítségét. Segítsenek az iskolánkívüli népművelést olyanná változtatni, hogy az valóban közművelődéssé váljék, amelyben kialakulhat a magasabb szakmai és általános műveltséggel bíró, szocialista gondolkodású csehszlovákiai magyar munkásosztály és szövetkezeti parasztság, valamint a szocialista közéleti értelmiség. BODNÁR GYULA MOZGÓSÍTÓ EREJŰ LENGYEL PLAKÁTOK Esztétikai és kulturális szempontból is jelentősek Bratislavában a Művészetek Házának nyári tárlatai. Első helyen áll közöttük a lengyel plakát kiállítása. A több mint száz falragasz, 42 művész munkái — igazolják, hogy a Lengyel Népköztársaság nemcsak az ex libris, de a plakát területén is vezető helyet foglal el Európában. Villódzóan sokoldalú mesteri alkotások, melyek a konkrét célnak mindig megfelelnek. A formakultúra, a modern színhangolás, a feszítő erejű kompozíció, a betűk összhangzó együttese, a friss ötletek jellemzői a jó plakátnak, melv teljes értékűvé akkor válik, ha a művész saját egyéniségét is kifejezi. A formai hatásosságon kívül világosan kell éreztetnie a témát, csak így rendelkezhet mozgósító erővel. Mindezen követelményeknek megfelelnek, s valóban mozgósító erejűek a lengyelek gazdag kulturális életéről tájékoztató plakátok. Nehezen válunk meg W. Maciéjnek a XIV.—XVII. század spanyol festészetét propagáló, hamisítatlan hiszpán színekben kavargó művétől. Ezenkívül számos képzőművészeti és tudományos évfordulót, versenyt, népművészeti napokat, az ezeréves Lengyelország hírességeit jelzi száxnos falragasz adekvát eszközökkel. J. Morszczak Borisz Godunovjának tipikus ó-orosz az atmoszférája, H. Tomaszowski plakátja Július Cézar-nak a Teatr Dramaticzny-ben rendezett előadását hirdeti szuggesztíven. E. Lipinski: Isadora, a díjnyertes angol film értékeit, a klasszikus tánc harmonikusan kifejező mozdulatait érzékelteti. N. Paľka a Varsói Nagy Színház Prokofjev: Rómeó és Júliájának időtlen szerelmét magasztalja. Homlokegyenest ellenkező a felfogása az angol Pinternek ugyanerről a témáról. Hangversenyplakátok a színek mélységének kiaknázásával sugallják a zeneiséget, a halhatatlan dallamokat. — A Karmester versenyének fototechnikai megoldása egy-egy halk kézmozdulat idézésével hatalmas kifejező erőre képes. — Csehov Cseresznyés kertjének törékeny lírai finomsága kap meg. Külön vonzó fejezetet képez a Cirkusz. A játékosságig har sány színdinamika, a bohócok derűt keltő, vagy mélyen elgondolkoztató gesztusai — többek között W. Swierzy tehetségét is dicsérik. — Megdöbbent J. Erol televíziós filmjének: a Nürnbergi epilógusnak rohamsisakba bújtatott, halálfejű német katonája. — A reklámfalragaszok ugyancsak fondorlatos megoldásokkal keltik föl a közönség érdeklődését, mint T. Ruminski Külkereskedelmi plakátjának szellemesen stilizált, op artos Hermesz feje, vagy Swiarzy primitívizáló rajzú, humoros kézmozdulatú nagyzoló halásza, aki a külföldieket lengyel honba, a halászok paradicsomába csábítja. A plakátművészet az a terület, ahol a grafikusok képessége a legjobban érvényesül, s a bemutatott, kitűnően válogatott lengyel anyag nemzetközi rangjával megérdemelten váltja ki a műértők és a művészek barátainak elismerését. BÁRKÁNY JENÖNÉ SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A „KETTŐS HEVELÉS" ÉS KÖVETKEZMÉNYEI AZ EGYÉN SZEMÉLYISÉGÉT az öröklődési tényezők, illetve a környezet formálja és befolyásolja. Az öröklődés nem más, mint a különféle tulajdonságok „átruházása" az egyik nemzedékről a másikra. Az egyik személy a másiktól azonban nem örököl kész tulajdonságokat, vagy jegyeket, hanem csak bizonyos hajlamokat, melyek a környezet befolyására jutnak kifejezésre. Az öröklött hajlamok közül csak azok realizálódnak, melyek kedvező „fogadtatásra" találnak, azaz a külső környezet kedvez létrejöttüknek. Azok a hajlamok, melyek a környezet elégtelen befolyása következtében nem bontakozhattak ki a fejlődés folyamán, „elhamvadnak" és fokozatosan eltűnnek. Az egyénnel veleszületett adottság a tehetség szerencsés párosulásával új hajlamok létrejöttét teszi lehetővé, olyanokat, melyek az egyén elődeinél még nem léteztek. Amennyiben az új hajlamok kibontakozását megfelelően támo. gátjuk, igen értékes új tulajdonságok és személyiségvonások alakulhatnak ki. A gyermek szellemi fejlődése szempontjából döntő jelentőségűek a külső tényezők, melyeket rendszerint környezetnek szoktunk nevezni. Környezeten a külső hatások összességét értjük, melyekre a szervezet valamilyen módon reagál. Ezek főképp azok a külső hatások, melyek a természeti és társadalmi jelenségek során érik a gyermeket. A gyermek az őt környező világgal nem közvetlenül ismerkedik meg, hanem a felnőttek révén, akikre aszó szoros érteimében rá van utalva. A társadalmi környezet befolyása a gyermekre életkorának megfelelően változik. Míg a csecsemő számára a környezet közömbös, az iskolásgyermek számára már egyáltalán nem az. Az emberekkel való egyre gyakoribb érintkezés bővíti az egyén ismereteit és látókörét, növeli a befogadóképességet, 5 ezzel utat nyit a tökéletesedéshez. Az emberi társadalom ismeretei és értékei az egyik nemzedékről a másikra szállnak át s minden nemzedék ezt a szellemi örökséget az előző nemzedéktői kapja. A biológiai öröklődés a csírasejtek révén történik. Ezek segítségével öröklődnek a hajlamok, a tehetségek és az adottságok. A társadalmi öröklődés a nyelv, a beszéd révén valósul meg, melyet az egyén a biológiai feltételek realizálásának eszközeként kap. A KÖRNYEZET, melyben az egyén felnő, rendkívül nagy mértékben hat az ember lelkivilágára. A múltban tömérdek vita folyt arról, mi a fontosabb: az öröklődési tényezők vagy pedig a környezet befolyása. Napjainkban a vita teljesen lezárult, éspedig a környezet javára; a kutatások ugyanis igazolták, hogy az egyén, noha sohasem léphet ki saját lehetőségeinek a köréből, melyet az elődöktől örökölt, kedvező környezetben helyes irányítás mellett azonban a kevésbé rátermett és tehetséges egyének is kiváló eredményeket érhetnek el. Az egyén életét befolyásoló tényezők közt első helyen szerepel a nevelés. A nevelés tulajdonképpen a gyermek szellemi fejlődésébe történő szándékos beavatkozás, amivel bizonyos célokat akarunk elérni, olyanokat, melyeket a társadalmi szükségletek határoznak meg. Szocialista társadalmunkban a nevelés a személyiség sokoldalú fejlődésére irányul, célja az olyan egyének formálása, akik elsajátítják azokat az erkölcsi normákat, melyeket az új, szocialista viszonyok alakítottak ki. A gyermeket leginkább a szülők, az óvoda, az iskola, a társadalmi szervezetek és a kortársak nevelik. A gyermek szellemi fejlődéséhez szükséges kedvező feltételek akkor alakulnak ki, ha a nevelési és egyéb hatások közt nincsenek ellentétek, amikor a hatások egységesek, összhangban vannak, kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást. Sajnos, azonban azt kell mondanunk, hogy a legtöbb esetben ez nincs így. A kettős nevelés megnyilvánulhat a család és az iskola közt, sőt otthon a családban is, amikor az egyik szülő valamit megtilt, a másik megengedi, esetleg a nagyszülő mást óhajt, mint a szülők, nem követe!

i meg a feladatok teljesítését, s ezzel a gyermeket könnyelműségre, engedékenységre, felelőtlenségre, a kötelességek elmulasztására szoktatja. A NEVELÉSSEL a gyermek elsajátítja az általánosan elfogadott normákat és íratlan szabályokat. Ha a nevelési hatások nem mondanak egymásnak ellent, a gyermek viselkedése, cselekvése és gondolkodása egyirányú lesz, s összhangban lesz a társadalom érdekeivel is. Ha azonban a gyermek odahaza mást hall, mint az iskolában, elveszíti biztonságérzetét, mert ellentmondás következett be a tekintélyekben: megingott benne a szülő, illetve a tanító iránti bizalma. A gyermek ennek következtében belső konfliktust él át, melyet le kell győznie, ez viszont kedvezőtlenül befolyásolja személyiségének fejlődését, s emiatt fegyelmezetlenné, szófogadatlanná, közömbössé, ingadozóvá válhat, nem tudja, kinek higgyen és mit tegyen. A gyermekek egy része ilyen esetben annak hisz, akihez érzelmileg erősebb szálak fűzik, s akit nagyobb tiszteletben részesítenek. A szülői tekintély nem épülhet csak a jóságra, a szeretetre vagy a vak engedelmességre, hanem a szülők életéből, munkájából, a társadalomban betöltött szerepéből kell fakadnia, melyet becsületes munkával, magatartásukkal és nézeteikkel vívtak ki A tanító tekintélye is rendki vül fontos. Tartós ismeretek, a gyermek iránti őszinte szeretet, a munka, a kötelességek példás teljesítése révén érhető el, a gyermek ugyanis bíráló szemmel figyeli a tanító ténykedését. A pedagógusnak a diák számára mindenben példát kell mutatnia, kell tudni uralkodnia kedélyállapotán és cselekedetei sohasem lehetnek ellentmondásban szavaival. A szülőknek arra kell törekedniük, hogy támogassák a tanító tekintélyét, s ez fordítva is érvényes, mert csak így jön létre az egység, ami nélkül kedvező eredmény nem várható. A tekintélyek egységes bsfolyása révén a gyermek bizonyos elveket sajátít el, eszményeket tulajdonít magáénak. Ha ezeket megszegi, rögvest megérzi, hogy valami nincs rendjén. Félelem, szorongás fogja el, bűnösnek érzi magát, mert megsértette a viselkedés általánosan elfogadott etikai normáit, melyek szinte meghatározzák, hogy bizonyos helyzetben milyen magatartást kell tanúsítani. MIÉRT KELETKEZNEK ellentétek a tekintélyek közt? A szülő a gyermekét a szülői szeretet mércéjén keresztül nézi, s merőben másnak látja, mint amilyennek az az iskolában mutatkozik. A tanítónak sokkal inkább nagyobb lehetősége van arra, hogy a gyermeket tárgyilagosan ítélje meg, mivel munkája során száz és száz gyermekkel foglalkozik, s ezt lehetővé teszi számára, hogy az egyén értékelésénél objektív mércét alkalmazzon, sőt alkalma van arra is, hogy a gyermeket a kortársaihoz viszonyítsa. A szülők és a tanítók közti bizalmatlanságot a gyermek képességei, magatartása és tulajdonságai megítélésével kapcsolatosellentétesnézetek okozzák. Hogyan kerülhető el, illetve küszöbölhető ki ez az ellentét? A szülőknek el kell ismerniük a tanítónak azt a jogát, hogy tapasztalatai alapján mondjon véleményt a gyermekről, a tanítónak viszont igyekeznie kell megérténie a szülőket, törekvésüket, ezért a gyermekről alkotott véleményét kellő tapintattal kell a szülők tudomására hoznia, s nem szabad teljesen kizárnia a tévedhetetlenség lehetőségét sem. Ha sikerül eloszlatni a családi otthon és az iskola közti bizalmatlanságot, ezzel csakis a gyermek javára leszünk. Dr ĽUDOVÍT REPÁŇ VII.