Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-29 / 178. szám, csütörtök

Hogyan tovább a CSEMADOK népművelési munkájában A szocialista népművelés cél­jaként tömören a sokoldalúan és harmonikusan képzett ember kialakításának elősegítését je­lölhetjük meg. E cél csak sok­irányú részletfeladatok megol­dásán keresztül valósulhat meg. E részletfeladatok adják népművelésünk sajátos felada­tainak rendszerét, amelynek tisztánlátása szükséges ahhoz, hogy népművelési munkánkat differenciáltan szervezhessük. A népművelés feladata abból adódik, hogy egyrészt a szocia­lista társadalom művelődéspo­litikája, másrészt a tudományos­technikai fejlődés felgyorsulá­sa megkívánja az általános ás a szakmai műveltség állandó fokozását. Sajátos feladatunk a dolgo­zók ideológiai nevelése, folya­matos világnézeti és politikai továbbképzésük biztosítása. Sa­játos viszonyaink közepette kü­lön hangsúlyt kap az interna­cionalizmusra, a szocialista ha­zafiságra és az egészséges nemzeti öntudatra való neve­lés; a legújabb kulturális ered­mények népszerűsítése, az ál­landó szakmai továbbképzés igényeinek kifejlesztése, a sza­bad idő helyes felhasználása, a mindennapi élet kultúrájának növelése, az érdeklődési körök kielégítése. Az említett népművelési fel­adatok az egységes állami nép­művelési programból indulnak ki, amelyet a CSKP Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium hagyott jóvá az 1971-es évre. E feladatok sike­res teljesítésére járási népmű­velési szakbizottságokat hoz­tunk létre. A járási népműve­lési szakbizottság feladata, hogy a CSEMADOK járási bi­zottságainak irányításával, a járási nemzeti bizottság kul­túrügyi osztályával és népmű­velési intézményeivel, Szocia­lista Akadémia járási bizottsá­gaival, a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási bizottságával, a jnb mezőgazdasági osztályá­val szorosan együttműködve szervezze a CSEMADOK helyi szervezeteinek népművelési munkáját, főleg a politikai és tudományos ismereteket ter­jesztő előadásokat, irodalmi színpadokat és szerzői esteket, a különböző népművelési szak­köröket, valamint az agitációs és a propagációs munkán ke­resztül hívja fel magyar dol­gozóink és a CSEMADOK-tagok figyelmét a (jnb iskolaügyi osztályával való együttműködés alapján) különböző általános, közép- és szakiskolákon, vala­mint az egyetemeken és a fő­iskolákon való továbbtanulás lehetőségeire, és az iskolai szervekkel közösen szervezze a CSEMADOK-tagság és az ér­deklődők továbbképzését. Ezenkívül a Központi Bizott­ság irányelvei' és munkaterve alapján, az időszerű politikai, gazdasági és kulturális kérdé­sek figyelembevételével kidol­gozza a CSEMADOK népműve­lési munkájának tematikai ter­vét, amelyet jóváhagyás céljá­ból a CSEMADOK járási bizott­sága elé terjeszt. Továbbá figyelemmel kíséri a párt és a kormány határoza­tait, a kulturális-politikai és a történelmi évfordulókat, neve­zetes személyek évfordulóit ős a CSEMADOK tagsága körében megszervezi népszerűsítésüket, illetve emlékesteket szervez. Ebből a célból — a sajátos he­lyi viszonyoknak megfelelően — rövidebb előadói segédanya­gokat készít, amelyeket fel­használ a helyi szervezetek taggyűlésein, a különböző nép­művelési szakkörök összejöve­telein. Népművelési munkájának fej­lesztése céljából időközönként a Szocialista Akadémiával, a jnb kulturális-népművelési in­tézményeivel és más szervek­kel közösen, Vagy önállóan, ér­tekezletre hívja meg az előadói testület tagjait, a helyi tanul­mányi és szakkörök vezetőit, a CSEMADOK helyi szervezetei­nek funkcionáriusait stb. Elő­adókat, szakembereket javasol a CSEMADOK KB népművelési osztálya által tervezett közpon­ti szemináriumokra. A bizottság tagjai — mint a szakemberek és a népművelők —» előadások megtartásával Is segítik a CSEMADOK tagságá­nak politikai, kulturális és szakmai fejlődését, továbbá a népművelést szolgáló emlőkna­pok, rendezvények szervezésé­ben segítséget nyújtanak a he­lyi szervezetek vezetőségének. Természetesen a népművelési szakbizottság figyelemmel kísé­ri és tanulmányozza a magyar dolgozók között végzett népmű­velési munka módszereit és ar­ra törekszik, hogy a népműve­lés legeredményesebb módsze­rei mindjobban elterjedjenek a CSEMADOK helyi szervezetei­nek körében. Végül rendszeresen beszámol a járási bizottság elnökségé­nek a CSEMADOK helyi szer­vezeteinek népművelési munká­járól, és a kiemelkedő eredmé­nyeket a sajtón keresztül nép­szerűsíti. Meg kell jegyeznünk, a járási népművelési szakbizottság ha­tározatai csak a járási bizott­ság hozzájárulásával válnak jogerőssé a szervezet számára. Tehát a járási népművelési szakbizottság a működésével összefüggő kérdésekben javas­latokat terjeszt a CSEMADOK já­rási bizottságának elnöksége elé, amely javaslatok csak ak­kor válnak a járás területén működő helyi szervezetekre kötelezőkké, amennyiben a CSEMADOK járási bizottságá­nak elnöksége jóváhagyta őket. Végül néhány szót a szerve­zésről. A CSEMADOK járási népmű­velési szakbizottságának tag­jait a CSEMADOK járási bizott­ságának elnöksége nevezi ki Abban az esetben, ha a járási népművelési szakbizottság fel­adatainak teljesítését valamely tagja elhanyagolja, a CSEMADOK járási bizottságának elnöksége törli a szakbizottság tagjainak sorából és helyébe új tagot ne­vez ki. A járási népművelési szakbi­zottság összetétele: elnök, al­elnök, titkár, jegyzőkönyvveze­tő és 5—7 tag. A járási népmű­velési szakbizottság előre el­készített ülésezési és működé­si terve (munkaterv) szerint havonta ülésezik, és a határo­zatokat megküldi a CSEMADOK KB népművelési osztályának. Hasznos lenne egy tudomá­nyokat népszerűsítő albizottság létesítése, amely a tudományos kommunizmus népszerűsítésé­vel, valamint időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel foglal­kozna. Előadások,' szemináriu­mok és vitaestek szervezése volna a feladata. Továbbá részt venne a munkásmozgalmi ha­gyomány feldolgozásában és az ezzel kapcsolatos ünnepélyek, emléknapok szervezésében. Ide­ológiailag fejlett tagokra és olyan vezetőre volna szüksé­ge, aki a járási pártbizottság ideológiai bizottságának tagja, vagy szoros kapcsolatot tart ve­le. Az ipari és a mezőgazdasági tudományokat népszerűsítő al­bizottság feladata, hogy — szo­ros együttműködésben a járási szakszervezeti tanáccsal, vala­mint a mezőgazdaságot irányí­tó szervekkel — figyelemmel kísérje az e területen tudomá­nyosan feldolgozott problémá­kat, valamint a szakirodalmat, és ezek problematikáját a járás viszonyaira alkalmazza. Estek keretében szervezi az ipari dol­gozók és a szövetkezeli dolgo­zók között a tudományos isme­retek népszerűsítését, továbbá elősegíti a különböző szakkö­rök (gyümölcsészeti, kertésze­ti stb.) szervezését Az általános tudományos is­mereteket terjesztő albizottság a világűrkutatás, a csillagá­szat, az egészségvédelem és az orvostudomány problémáinak népszerűsítésével foglalkozik. Szoros kapcsolatot tart fenn el­sősorban a Szocialista Akadé­mia járási bizottságaival. Az irodalom népszerűsítésé­vel foglalkozó albizottság ma­gába tömörítené a járás legak­tívabb irodalmárait. Feladata, hogy széles körben népszerűsít­se az irodalom legújabb és klasszikus alkotásait. Irodalmi és szerzői esteket szervez, to­vábbá emléknapok szervezésé­vel aktívan részt venne az Iro­dalmi klubok és az irodalmi színpadok megalakításában. Mindezen nemes célok meg­valósításához kérjük a cseh­szlovákiai magyar értelmiség a pedagógusok, a technikai értel­miség és minden becsületes párttag és pártonkívüli segítsé­gét. Segítsenek az iskolánkívü­li népművelést olyanná változ­tatni, hogy az valóban közmű­velődéssé váljék, amelyben ki­alakulhat a magasabb szakmai és általános műveltséggel bíró, szocialista gondolkodású cseh­szlovákiai magyar munkásosz­tály és szövetkezeti parasztság, valamint a szocialista közéleti értelmiség. BODNÁR GYULA MOZGÓSÍTÓ EREJŰ LENGYEL PLAKÁTOK Esztétikai és kulturális szem­pontból is jelentősek Bratisla­vában a Művészetek Házának nyári tárlatai. Első helyen áll közöttük a lengyel plakát kiál­lítása. A több mint száz falra­gasz, 42 művész munkái — iga­zolják, hogy a Lengyel Népköz­társaság nemcsak az ex libris, de a plakát területén is veze­tő helyet foglal el Európában. Villódzóan sokoldalú mesteri alkotások, melyek a konkrét célnak mindig megfelelnek. A formakultúra, a modern szín­hangolás, a feszítő erejű kom­pozíció, a betűk összhangzó együttese, a friss ötletek jel­lemzői a jó plakátnak, melv tel­jes értékűvé akkor válik, ha a művész saját egyéniségét is ki­fejezi. A formai hatásosságon kívül világosan kell éreztetnie a témát, csak így rendelkezhet mozgósító erővel. Mindezen követelményeknek megfelelnek, s valóban mozgó­sító erejűek a lengyelek gaz­dag kulturális életéről tájékoz­tató plakátok. Nehezen válunk meg W. Maciéjnek a XIV.—XVII. század spanyol festészetét pro­pagáló, hamisítatlan hiszpán színekben kavargó művétől. Ezenkívül számos képzőművé­szeti és tudományos évfordu­lót, versenyt, népművészeti na­pokat, az ezeréves Lengyelor­szág hírességeit jelzi száxnos falragasz adekvát eszközökkel. J. Morszczak Borisz Godunov­jának tipikus ó-orosz az atmosz­férája, H. Tomaszowski plakát­ja Július Cézar-nak a Teatr Dra­maticzny-ben rendezett előadá­sát hirdeti szuggesztíven. E. Li­pinski: Isadora, a díjnyertes an­gol film értékeit, a klasszikus tánc harmonikusan kifejező mozdulatait érzékelteti. N. Paľ­ka a Varsói Nagy Színház Pro­kofjev: Rómeó és Júliájának időtlen szerelmét magasztalja. Homlokegyenest ellenkező a fel­fogása az angol Pinternek ugyanerről a témáról. Hangversenyplakátok a színek mélységének kiaknázásával su­gallják a zeneiséget, a halha­tatlan dallamokat. — A Kar­mester versenyének fototechni­kai megoldása egy-egy halk kézmozdulat idézésével hatal­mas kifejező erőre képes. — Csehov Cseresznyés kertjének törékeny lírai finomsága kap meg. Külön vonzó fejezetet képez a Cirkusz. A játékosságig har sány színdinamika, a bohócok derűt keltő, vagy mélyen elgon­dolkoztató gesztusai — többek között W. Swierzy tehetségét is dicsérik. — Megdöbbent J. Erol televíziós filmjének: a Nürn­bergi epilógusnak rohamsisak­ba bújtatott, halálfejű német katonája. — A reklámfalraga­szok ugyancsak fondorlatos megoldásokkal keltik föl a kö­zönség érdeklődését, mint T. Ruminski Külkereskedelmi pla­kátjának szellemesen stilizált, op artos Hermesz feje, vagy Swiarzy primitívizáló rajzú, hu­moros kézmozdulatú nagyzoló halásza, aki a külföldieket len­gyel honba, a halászok paradi­csomába csábítja. A plakátművészet az a terü­let, ahol a grafikusok képessé­ge a legjobban érvényesül, s a bemutatott, kitűnően válogatott lengyel anyag nemzetközi rangjával megérdemelten vált­ja ki a műértők és a művészek barátainak elismerését. BÁRKÁNY JENÖNÉ SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A „KETTŐS HEVELÉS" ÉS KÖVETKEZMÉNYEI AZ EGYÉN SZEMÉLYISÉGÉT az öröklődési tényezők, illetve a környezet formálja és befo­lyásolja. Az öröklődés nem más, mint a különféle tulajdonságok „át­ruházása" az egyik nemzedék­ről a másikra. Az egyik sze­mély a másiktól azonban nem örököl kész tulajdonságokat, vagy jegyeket, hanem csak bi­zonyos hajlamokat, melyek a környezet befolyására jutnak kifejezésre. Az öröklött hajla­mok közül csak azok realizá­lódnak, melyek kedvező „fogad­tatásra" találnak, azaz a külső környezet kedvez létrejöttük­nek. Azok a hajlamok, melyek a környezet elégtelen befolyá­sa következtében nem bonta­kozhattak ki a fejlődés folya­mán, „elhamvadnak" és fokoza­tosan eltűnnek. Az egyénnel ve­leszületett adottság a tehetség szerencsés párosulásával új haj­lamok létrejöttét teszi lehető­vé, olyanokat, melyek az egyén elődeinél még nem léteztek. Amennyiben az új hajlamok ki­bontakozását megfelelően támo. gátjuk, igen értékes új tulaj­donságok és személyiségvoná­sok alakulhatnak ki. A gyermek szellemi fejlődése szempontjából döntő jelentősé­gűek a külső tényezők, melye­ket rendszerint környezetnek szoktunk nevezni. Környezeten a külső hatások összességét ért­jük, melyekre a szervezet vala­milyen módon reagál. Ezek fő­képp azok a külső hatások, melyek a természeti és társa­dalmi jelenségek során érik a gyermeket. A gyermek az őt környező világgal nem közvet­lenül ismerkedik meg, hanem a felnőttek révén, akikre aszó szoros érteimében rá van utalva. A társadalmi környezet befo­lyása a gyermekre életkorának megfelelően változik. Míg a cse­csemő számára a környezet kö­zömbös, az iskolásgyermek szá­mára már egyáltalán nem az. Az emberekkel való egyre gya­koribb érintkezés bővíti az egyén ismereteit és látókörét, növeli a befogadóképességet, 5 ezzel utat nyit a tökéletesedés­hez. Az emberi társadalom is­meretei és értékei az egyik nemzedékről a másikra száll­nak át s minden nemzedék ezt a szellemi örökséget az előző nemzedéktői kapja. A biológiai öröklődés a csírasejtek révén történik. Ezek segítségével öröklődnek a hajlamok, a tehet­ségek és az adottságok. A tár­sadalmi öröklődés a nyelv, a beszéd révén valósul meg, me­lyet az egyén a biológiai felté­telek realizálásának eszköze­ként kap. A KÖRNYEZET, melyben az egyén felnő, rendkívül nagy mértékben hat az ember lelki­világára. A múltban tömérdek vita folyt arról, mi a fontosabb: az öröklődési tényezők vagy pedig a környezet befolyása. Napjainkban a vita teljesen le­zárult, éspedig a környezet ja­vára; a kutatások ugyanis iga­zolták, hogy az egyén, noha so­hasem léphet ki saját lehető­ségeinek a köréből, melyet az elődöktől örökölt, kedvező kör­nyezetben helyes irányítás mel­lett azonban a kevésbé ráter­mett és tehetséges egyének is kiváló eredményeket érhetnek el. Az egyén életét befolyásoló tényezők közt első helyen sze­repel a nevelés. A nevelés tu­lajdonképpen a gyermek szel­lemi fejlődésébe történő szándé­kos beavatkozás, amivel bizo­nyos célokat akarunk elérni, olyanokat, melyeket a társadal­mi szükségletek határoznak meg. Szocialista társadalmunkban a nevelés a személyiség sokolda­lú fejlődésére irányul, célja az olyan egyének formálása, akik elsajátítják azokat az erkölcsi normákat, melyeket az új, szo­cialista viszonyok alakítottak ki. A gyermeket leginkább a szü­lők, az óvoda, az iskola, a tár­sadalmi szervezetek és a kor­társak nevelik. A gyermek szel­lemi fejlődéséhez szükséges kedvező feltételek akkor ala­kulnak ki, ha a nevelési és egyéb hatások közt nincsenek ellentétek, amikor a hatások egységesek, összhangban van­nak, kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást. Sajnos, azonban azt kell mondanunk, hogy a legtöbb esetben ez nincs így. A kettős nevelés megnyilvá­nulhat a család és az iskola közt, sőt otthon a családban is, amikor az egyik szülő valamit megtilt, a másik megengedi, esetleg a nagyszülő mást óhajt, mint a szülők, nem követe! i meg a feladatok teljesítését, s ezzel a gyermeket könnyelmű­ségre, engedékenységre, fele­lőtlenségre, a kötelességek el­mulasztására szoktatja. A NEVELÉSSEL a gyermek elsajátítja az általánosan elfo­gadott normákat és íratlan sza­bályokat. Ha a nevelési hatá­sok nem mondanak egymásnak ellent, a gyermek viselkedése, cselekvése és gondolkodása egyirányú lesz, s összhangban lesz a társadalom érdekeivel is. Ha azonban a gyermek odaha­za mást hall, mint az iskolá­ban, elveszíti biztonságérzetét, mert ellentmondás következett be a tekintélyekben: megingott benne a szülő, illetve a tanító iránti bizalma. A gyermek en­nek következtében belső konf­liktust él át, melyet le kell győznie, ez viszont kedvezőtle­nül befolyásolja személyiségé­nek fejlődését, s emiatt fegyel­mezetlenné, szófogadatlanná, közömbössé, ingadozóvá válhat, nem tudja, kinek higgyen és mit tegyen. A gyermekek egy része ilyen esetben annak hisz, akihez érzelmileg erősebb szá­lak fűzik, s akit nagyobb tisz­teletben részesítenek. A szülői tekintély nem épülhet csak a jóságra, a szeretetre vagy a vak engedelmességre, hanem a szü­lők életéből, munkájából, a tár­sadalomban betöltött szerepé­ből kell fakadnia, melyet be­csületes munkával, magatartá­sukkal és nézeteikkel vívtak ki A tanító tekintélye is rendki vül fontos. Tartós ismeretek, a gyermek iránti őszinte szeretet, a munka, a kötelességek példás teljesítése révén érhető el, a gyermek ugyanis bíráló szem­mel figyeli a tanító ténykedé­sét. A pedagógusnak a diák számára mindenben példát kell mutatnia, kell tudni uralkodnia kedélyállapotán és cselekedetei sohasem lehetnek ellentmon­dásban szavaival. A szülőknek arra kell törekedniük, hogy tá­mogassák a tanító tekintélyét, s ez fordítva is érvényes, mert csak így jön létre az egység, ami nélkül kedvező eredmény nem várható. A tekintélyek egységes bsfo­lyása révén a gyermek bizo­nyos elveket sajátít el, eszmé­nyeket tulajdonít magáénak. Ha ezeket megszegi, rögvest meg­érzi, hogy valami nincs rend­jén. Félelem, szorongás fogja el, bűnösnek érzi magát, mert megsértette a viselkedés általá­nosan elfogadott etikai normá­it, melyek szinte meghatároz­zák, hogy bizonyos helyzetben milyen magatartást kell tanú­sítani. MIÉRT KELETKEZNEK ellen­tétek a tekintélyek közt? A szü­lő a gyermekét a szülői szere­tet mércéjén keresztül nézi, s merőben másnak látja, mint amilyennek az az iskolában mu­tatkozik. A tanítónak sokkal in­kább nagyobb lehetősége van arra, hogy a gyermeket tárgyi­lagosan ítélje meg, mivel mun­kája során száz és száz gyer­mekkel foglalkozik, s ezt lehe­tővé teszi számára, hogy az egyén értékelésénél objektív mércét alkalmazzon, sőt alkal­ma van arra is, hogy a gyerme­ket a kortársaihoz viszonyítsa. A szülők és a tanítók közti bi­zalmatlanságot a gyermek ké­pességei, magatartása és tulaj­donságai megítélésével kapcso­latosellentétesnézetek okozzák. Hogyan kerülhető el, illetve kü­szöbölhető ki ez az ellentét? A szülőknek el kell ismerniük a tanítónak azt a jogát, hogy tapasztalatai alapján mondjon véleményt a gyermekről, a ta­nítónak viszont igyekeznie kell megérténie a szülőket, törek­vésüket, ezért a gyermekről al­kotott véleményét kellő tapin­tattal kell a szülők tudomásá­ra hoznia, s nem szabad telje­sen kizárnia a tévedhetetlenség lehetőségét sem. Ha sikerül eloszlatni a csa­ládi otthon és az iskola közti bizalmatlanságot, ezzel csakis a gyermek javára leszünk. Dr ĽUDOVÍT REPÁŇ VII.

Next

/
Thumbnails
Contents