Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-23 / 173. szám, péntek

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának 1971. első félévi fejlődése (Folytatás ax 1. oldalról) szükségességét, hogy a vállalatokban és az üzemekben a gazdasági vezetők és a dolgozók kollektívái a termelés általános ésszerűsítésére irányítsák törekvésüket. A CSKP XIV. kongresszusa következtetéseinek konkretizálásával teljesíteni kelj az idei terv és az 5. ötéves terv fo feladatát: el kell érni a gazdaság hatékonyságát és ennek alapján tovább keM emelni a lakosság életszínvonalát. IPAR Az ipari termelés fejlődésében folytatódott a tavalyi kedvező fejlődés. Az év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 7,7 százalékkal nőtt az ipari termelés terjedelme. Az első negyedévben nagyobb volt az ipari termelés növekedésének dinamikája, a második negyedévben valamivel lassult a termelés növekedése. Az év első félévében a múlt év azonos időszakához viszonyítva az ipari termelés gyorsabban, éspedig 8.3 százalékkal nőtt a Szlovák SZK-ban, míg a Cseh SZK-ban csak 7,6 százalékos növekedést ért el. A Cseh SZK-ban azonban 2,6 ponttal nagyobb ütemet értek el, mint azt az évi állami terv megszabta, a Szlovák SZK-ban a termélés növekedése csak a félév vége felé gyorsult, s a növekedés üteme még mindig az állami évi tervben megjelölt feladat szintje alatt van (0,5 ponttal). A Szlovák SZK-ban az év első hónapjaiban a termelés növekedésének kisebb ütemét főként a vegyipar kisebb gyarapodása idézte elő, amit a vágsellyei (Sala) Duslo vállalatban üzemzavar, a cellulóz- és papíriparban a tetőfedő- és szigetelőlemezek értékesítésének megoldatlan helyzete, a gépiparban egyes gyártmányok (például motorkerékpárok) értékesítésének pangása okozott. Az első félévben az ipari termelés eredményes fejlődését elősegítette a fűtőanyag- és energetikai bázis javult helyaete. Szembetűnően megnőttek a szénraktárak készletei. Ez a lakosság szükségleteinek elsődleges kielégítésére irányuló törekvés eredménye — január és május között a múlt év azonos időszakához képest 10 százalékkal több szenet kaptak a ízénraktárak. A népgazdaság villamosenergia-ellátása is folyamatosabb volt az első félévben, mint tavaly ilyenkor. A kohóipar általában eredményesen teljesítette első félévi feladatait. A vegy- és a gumiipar az első félévben nagy növekedést ért el, ami összhangban van az állami tervnek a vegyipar elsődleges fejlesztését célzó előirányzataival. A gépiparban is gyorsabban nőtt a termelés. Komoly probléma továbbra is a dolgozók, tőként a szakmunkások tervezett számának biztosítása. A közszükségleti cikkeket gyártó iparban a termelés gyorsabban nőtt, mint azt az 1971. évi terv meghatározta. Csak a ruházati ipar és a nyomdaipar ért el alacsonyabb növekedési ütemet. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által irányított élelmiszeriparban a termelés 6,0 százalékkal nőtt, s így túlszárnyalta az évi terv előirányzatát. ÉPÍTŐIPAR Az építőipar az első félévben nagyfokú növekedési dinamikát ért el. Az építészeti vállalatok az első félévben saját dolgozOikkal miiitegy 24 milliárd 100 millió korona értékű munkát végeztek, azaz a múlt év azonos időszakához képest 9,2 százalékkal többet. Az évi tervezett ütemet 0,7 ponttal szárnyalták túl. Az építészeti munkák volumene 1970 első feléhez viszonyítva a Cseh SZK-ban 9, a Szlovák SZK 9,7 százalékkal nőtt. Az építőipari munkák növekedését döntő részben a munkatermelékenység fokozódása fedezte, amely 1970 első feléhez képest 7,3 százalékkal nőtt, s a tervezett ütemet 0,5 ponttal lépte túl. Az építőiparban 1971 első felében 476 000-en dolgoztak, vagyis az előző év azonos -időszakához képest 8300 a 1 többen, ebből a Cseh SZK-ban 3700-al, a Szlovák SZK-ban 4600-al többen. A Cseh SZK építészen vállalatai 313 000, a Szlovák SZK építőipari vállalatai 160 000 dolgozót foglalkoztattak. Az elmúlt időszakhoz képest az építészeti vállalatokban a munkaerők terén javult a helyzet, különösen pozitív volt az, hogy a dolgozók száma a munkások kategóriájában nőtt. Az építőipari doigozök átlagbére 3,6 százalékkal nőtt és elérte a 2195 koronát. Noha az átlagbérek a tervelőirányzattal szemben gyorsabban emelkedtek, a munkatermelékenység elért fokozódását tekintve, általában kedvező volt a munkatermelékenység fokozódása és az átlagbérek emelkedése közti kölcsönös arány. MEZŐGAZDASÁG A múlt évvel szemben kedvezőbbek voltak a növénytermesztési és állattenyésztési termelés idei kiindulási feltételei. Az ősziek telelése kielégítő volt, * szükséges beszántások nem lépték túl a három százalékot, a tavaszi munkálatok idejében kezdődlek, így létrejöttek jó aratás elérésének feltételei. A hosszantartó erős esőzések és jégverés május végén és elsősorban egész júniusban egyes vidékeken ártott a növényzetnek. E nehézségek lelassították a talajművelési munkálatok és a szénakaszálás előrehaladását, befolyásolták az országos méretben betakarított takarmány minőségét. A vetésterületek szerkezetében . a termelőirányzatokkal összhangban folytatódott a tavaly elkezdődött kedvező irányzat, azaz a szemestermények és a cukorrépa területeinek növelése és a szántóföldi takarmány félék vetésterületeinek csökkentése. Tájékoztató jellegű becslések szerint június végén a múlt évvel szemben 668 000 tonnával, a tervvel szemben pedig 113 000 tonnával nagyobb termés várható az alapvető szemes terményekből (búza, rozs, árpa, zab). Az érés és aratás idején az időjárás további alakulása még befolyásolhatja az általános eredményeket. A gazdasági alapok hasznossága az egész első félévben nagyobb fokú volt, mint tavaly, s a gazdasági állatállományok nagyobb bázisával — a tehenek kivételével — az év elején hozzájárult az állattenyésztési termelés kedvező eredményeinek eléréséhez. Az átlagos vágottsúiynak a múlt év azonos időszakával szembeni 5 kilogrammos növelésével, a szaporodás fokozó. dásával és a növendékállatok tenyésztésének megjavításával együtt (a szocialista mezőgazdasági üzemek fejlődése szerint) a marhaállomány az első félév végén a múlt év azonos időszakával szemben 46 000-el gyarapodott. A sertésállományt is sikerült nemcsak megtartani magas színvonajon. hanem 299 ezer darabbal tovább növelni. 1971 első felében a tehénállomány 6000 darabbal való csökkenése lényegesen kisebb volt, mint a múlt év azonos időszakában, amikor 14 000 darabbal csökkent a tehenek állománya. 1971. július 1-én a tehénállomány 5000 darabba! volt nagyobb, mint 1970-ben, az állomány további csökkenése azonban veszélyeztethetné az állomány kicserélődését és a marhahústermelés további növelését. Az állattenyésztési termékek felvásárlása a vágóborjak kivételével általában kedvező növekedési ütemet mutat. ERDÖÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az első félévben 38.000 hektár területet erdősitettünk, a múlt év azonos időszakához képest 3000 hektárral kevesebbet. Az erdősítés kisebb terjedelme megfelel az idei csökkentett tervfeladatnak. Összesen 8 és fél millió méter fát termeltünk ki (tavalyihoz képest 10,4 százalékkal többet), ebből 1 millió 800 ezer méter volt a szélviharok által kidöntött fa mennyisége. Az évi fakitermelési tervet eddig 60,7 százalékra teljesítettük. A vízgazdálkodásban 480 millió köbméter ivóvizet (a tervezett évi mennyiség 52,1 százalékát) állítottunk elő. Múlt év azonos időszakához képest 6,7 százalékos a növekedés. A felszíni vizek fogyasztása a tavalyihoz képest egy százalékkal, a csatornázott víz mennyisége 6,3 százalékkal nőtt. A nyilvános vízvezetékekből ellátott lakosság aránya az első félév végén 58 százalék volt (tavaly 57,11 százalék). KÖZLEKEDÉS Az év első felében a közlekedés eredményesen biztosította a népgazdaság tervezett szállítási igényeit. Az elmúlt évekhez képest lényegesen javult a szállítási szervezetek munkája és együttműködésük a szállítókkal. A nyilvános teherforgalom 241) millió 400 ezer tonna árut szállított és 34 milliárd 200 millió tonnakilométer teljesítményt ert el. A vállalati terven felül 8 millió 300 ezer tonna terhet szállítottak. A múlt év első feléhez képest a szállítás volumene 8 százalékkal bővült, s a tervhez viszonyítva 4 százalékkal gyorsabb növekedést értek el. Az összteljesítmények tavalyhoz képest 3,9 százalékkal fokozódtak s globálisan rövidült a szállítási távolság. A vasúti közlekedésben kedvezően teljesítették a mennyiségi és bizonyos minőségi mutatókat. Az áruberakást tonnában 105,8 százalékra teljesítették s a tervteljesítési előny az első félévben 5 millió 700 ezer korona. Bizonyos fogyatékosságok azonban tovább tartottak, mint például a vonatközlekedési grafikon be nem tartása, szerencsétlenségek stb. A modern vontatás bevezetése a tervnél gyorsabb ütemben folytatódott. A villamos és motoros vontatás részaránya a btto tonna kilométerekben az 1970 első félévi 77.9 százalékról 1971 első felében 81,5 százalékra nőtt. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat üzemei 105,4 százalékra teljesítették az áruszállítási tervet s mintegy 60 millió tonna árut szállítottak. A Cseh SZK-ban a tervezett szállítást tonnában 105,8, a Szlovák SZKban 104,4 százalékra teljesítették. A félév folyamán továbbra is hiány mutatkozott önbillenős kocsikban és bizonyos pótalkatrészekben és gumiabroncsokban. A személyszállítás a tavalyihoz képest 0,9 százalékkal nőtt. A légiforgalomban az első félévben 598 000 utas szállítottak, ebből a belső vonalakon 407 000-et. Az áru- és személyszállítási terv teljesítésében elért jó eredmények a pénzgazdálkodás mutatóinak kielégítő alakulásában éreztették hatásukat. TÁVKÖZLÉS A távközlés terén az első félévben a nyilvános távbeszélő központok kapacitása 1970 év végéhez képest 21 000 csatlakozó vonallal, azaz 1,7 százalékkal bővült. 65 000 távbeszélő állomás, ebből 40 000 főállomás létesült. Az utóbbiak száma az első félévben elérte az egy millió 50 ezret. Üzembe helyeztük a ještédi új tv-adóállomást, amely lehetővé tette Liberec vidékének bevonását a tv-hálózaiba. Az automata interurbán távbeszélő összeköttetés keretében további automata interurbán kapcsolóállomások létesültek. BERUHÁZÁS Az első félévben a beruhásiást a munkálatok és szállítások növekedésének nagyfokú üteme jellemezte. A népgazdaságban 40 és fél milliárd korona értékű beruházási munkát és szállítást bonyolítottunk le azaz 9,8 százalékkal többet^ mint a múlt év azonos időszakában. Az évi tervnek 38.9 szá zalékát teljesítettük. Üzembe helyeztük a következő fontos kapacitásokat: A Brezno barnaszénbánvát (külszíni fejtés évi 165 000 toníia), a poceradyi erőmű harmadik 200 megawatteljesítményű blokkját, a Maiešice II. fűtőerőmű kazánját, az otrokouicei gumiabroncsgyárat (évi egy millió 511 ezer darab), a Dimitrov Vegyiművek polipropilén szál részlegét (évi 4400 tonna), a nyitrai Plastika (izemet (évi 3961 tonna plasztikanyag), semtíni Synthesia vállalatot (évi 7000 tonna kénsav), a hloubetíni, kuníni, Týn nad Vltavou-i téglagyáraké 21 millió darab tégla évi gyártására szolgáló egységeket. A központi szervek foto íott figyelme folytán fokit-, tosan javult a beruházás helyzete. A célépítkezéseknél sikerült csökkenteni a másfél mill.w koronánál nagyobb ktt'Aéggel épülő, be nem fejezett építkezések arányszámát, s rendet teremtettünk az építkestósek megkezdésében. Ám számos megoldatlan probléma maradt: tovább növekszenek a költségvetési kiadások, egyes fontos kapacitásokat nem helyeztünk üzembe. A lakásépítésben 1971 első felében összesen 33 03?, lakást fejeztünk be, vagyis 1970 első teléhez képest 4526 lakással többet. Összesen 45 704 lakás építését kezdtük meg, vagyis a múlt évhez képest 1465-tel kevesebb lakásét. 1971. június 30-án összesen 208192 lakás volt épülőfélben, ebből kommunális, szövetkezeti ós ví !ialati lakásépítés kereväben 113 584 lakás. KÜLKERESKEDELEM Az első félévben a külkereskedelmi forgalom a múlt ev azonos időszakához képest 10 százalékkal nőtt azzal a u»ükséglettel összhangban, ho&y a csehszlovák gazdaság mélyebben bekapcsolódjék a nemzetközi munkamegosztásba, fóL-int a szocialista országok keretében. Folytatódott a kivitel gyorsabb növekedése a behozatallal szemben. A külkereskedelmi for^i^m első félévi kedvező fejlődése ellenére sem tudtuk azonban egészen teljesíteni az első tilévi fervfeládatokat. Az áltXilános kivitelt a terv félévi ítészében 49,5 százalékra, az általáiűs behozatalt csak 44,2 »riSzalékra teljesítettük. FOGLAL KOZTATOTTSÁG A munkaerőforrások k i ne r Itettségére való tekintettel Csehszlovákiában csak jelentéktelen mértékben fokozódik a foglalkoztatottság. A népgazdaság szocialista szektorában — az efsz-ek nőikül — még kisebb volt a oolgozök száma növekedésének úteme az első félévben (100,7 Százalék), mint 1971-re tervpptük (101 százalék) és a w'llt év első feléhez képest 40i»OK személlyel való növekedést jelent. A nők részaránya a népgazdaság szocialista szektora dclgozőinak számában (az efsz-ek nélkül) 1970. június 30-ához képest 0,2 ponttal, 44,5 százalékra nőtt. BELKERESKEDELEM A lakosság árukereslete az első félévben lassan nőtt. A kiskereskedelmi forgalom az ,lső negyedévben csupán 2,9 szilákkal volt nagyobb, mivt a múlt év azonos időszakiba.. A fogyasztók kereslete csak 'májusban bizonyos árufajták (főként textil cikkek) árleszá'lítása és közszükségleti cikkek vásárlására folyósított kiegészí tő kölcsönök feloldása után élénkült meg. Valamennyi kereskedelmi rendszer kiskereskedelmi forgalma az első félévben elérte az 79 milliárd 200 millió koronát, ami a múlt év azonos időszakához képest 4,8 százaiékk3) több, a növekedés azonban nem érj el a feltételezett évi növekedést, azaz az 5,3 százalékot. SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS A szociális biztosítási illetményekre és szolgálatokra fordított kiadások a betegsegélyekkel együtt,az első félévben 22 milliárd koronát tettek ki,""' azaz 5,6 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ebből a járadékbiztosítási kiadások 12 milliárd 800 millió koronát tettek ki, vagyis 6,7 százalékkal emelkedtek. Betegbiztosítás címén 7 milliárd 400 millió koronát fizettünk ki (3 százalékkal kevesebbet mint 1970 első felében), betegsegélyre 2 milliárd 600 millió koronát (16,1 százalékos csökkenés) fordítottunk, az anyasági pénzsegély 600 iT>'"io koronát (12 százalékkal többet tett ki, gyermekpótlékok címén pedig 4 milliárd koronát fizettünk ki. Egy dolgozó átlagos havi öregségi járadéka a múlt év első felében 843 korona volt, ez év első felében elérte a 870 koronát. A kifizetett öregségi nyugdíjak száma mintegy 135 000-re 1 (9,4 százalékkal! nőtt, vagyis 1971 első felének végén a nyugdíjasok száma elerte az egymillió 577 000-et. EGÉSZSÉGÜGY 1971 első felének végén kb. 430 lakos jutott egy orvosra. Az egészségügyi intézmények férőhelyének ezer lakosra jutó száma tavalyhoz képest nem változott — 7,9. Továbbra is hiány mutatkozik középfokú és alsóbbfokú egészségügyi személyzetben. 1971 első felében a munkaképtelenség százalékaránya 4,64 százalék volt; a legutóbbi öt év félévi átlagához viszonyítva (4,85 százalék) enyhén csökkent. A\ NÉPESSÉG FEJLŐDÉSE ÉS A NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEI A népesség fejlődése bizonyos javulás ellenére, hosszútávú irányzatát tekintve még mindig kedvezőtlen. A születések száma ugyan nőtt és a halálozások aránya valamelyest csökkent, így aztán a lakosság természetes szaporulata növekedett. 1921 első felében 120 000 gyérmek, azaz 2000-el több született, mint a múlt év azonos időszakában. 83 000 lakos halt meg, azaz 6000-rel kevesebb mint tavaly. A lakosság természetes szaporulata a múlt év azonos időszakához képest 26,4 százalékkal nagyobb. A házasságkötések száma az első félévben 54 000 volt, ugyanannyi, mint egy évvel ezelőtt. A válások száma tovább nő; 12 és félezer házasságot bontottak fel, vagyis 7000-rel többet, mint a múlt év első felében. A művi vetélések száma ugyan nőtt, de lassabban, mint tavaly. Az 1969-ben hozott és 1970től végrehajtott intézkedések hozzájárulnak a népesedési helyzet megjavulásához. 1970. december 1-ével népszámlálást hajtottunk végre, amely az emberekre, házakra és lakásokra terjedt ki. Eddig a napig Csehszlovákiának 14 millió 362 ezer lakosa, a Cseh SZK-nak 9 millió 819 ezer lakosa (azaz 68,4 százalék), és a Szlovák SZK-nak. 4 millió 543 ezer lakosa (azaz 31,6 százalék) volt. 1971 első felének végén Csehszlovákiának 14 millió 401 ezer lakosa volt, ebből Csehországnak 9 millió 837 ezer, Szlovákiának 4 millió 564 ezer lakosa. Csehszlovákiában a lakosság átlagos életkora 34,3 év, Csehországban 35,5 év, Szlovákiában a lakosság átlag 4 évvel fiatalabb.