Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-18 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

A? atlétika óriásai A csehszlovák J i ŕ í S k o b i a von az első súlylökó Európában, aki túl jutott a 17 méteren. Sokáig verhetet len volt rnég a 18 méteres határnál is. De a későbbi centiméterek utáni hajsza már csehszlovák sú; y lökök nélkül zajlott' ie Előszót a lengyelek és a magyarok „civakodtak" az Európa-rekordon (Koma r ós Varjú) s az utóbbi esztendőkben az NDK „mázsás" emberei (minimálisan) uralják „totálisan" az európai élmezőnyt. Olyan impozáns- módon vették át a primáši szerepet, hogy például a legutóbbi fedettpályás és a hagyományos Európa-bajnokságon minden érmét maguk' között osztottak szét. Ráadásul tavaly Stuttgartban a má sodik világháború után először sike rült éppen az NDK-beli súlylökőknek legyőzniük az utolérhetetlen amerikai versenyzőket. Nemcsak egy súlylökőrol van szó, mert ebben az esetben különös tehetségről lehetne beszélni. Az NDK-ban öt, vagy még több olyan versehyzo van. akik közű 1 bármelyik első lenne a legtöbb európai országban Ezért már inkább az NDK súlylökö iskolájáról illik beszélni. Snem véletlen, hogy az európai álomhatárt éppen az NDK-beli Harmut Briesenick érte el elsőnek Nézzük most meg közelebbi'ő

1 ezek

1" az NDK-beli súlylökő óriásoka! Az első európai, aki elérte a húsz méteres határt D i e t e r H o t f m a n u volt 1968-ban A ma 28 éves katonatiszt, akinek testsúlya 125 kg, 20,60 méteres eredménnyel lett euró pai első Focistaként kezdte pályafutását, de csakhamar „elrabolták" őt a súlylökés számára. Az eredmények lassan jelentkeztek, mert Hoffmannt állandó sérülések üldözték. Csak az 1967/68-as évben javult annyira, hogy túljutott a 20 méteres határon. A hazai versengés azonban olyan méreteket öltött, hogy Hoffmann nem sokáig örülhetett az Európa-csúcsának és az 1968 évi bajnokságon csak a negyedik helyet szerezte meg, az athéni Európa-bajnoki szereplése nagyon vékony hajszálon múlott. Végeredményben mégiscsak kijutott a görög fővárosija és Európa-bajnokságot nyert. Hoffmanntól az Európa-csúcsot honfitársa, a 23 éves Hans Peter Gies hódította el 20,64 méterre). Sokan csodálták eredményét, de azt kevesen tudják, hogy ez a „csak" százkilós atléta kicsit természetellenes tvi. .i Vďooai született. Ezért spe ciálts edzésekét végzett. Erő tekui tetében a „leggyengébb' NDK-beli súlylökök közé tartozik, de annál több a robbanékonyság mozdulataiban. Sokan azt mondják, hogy a ,eg robbanékonyabb súlylökó a világon Még most is gyakran edz a saját kertjében gyerekkorában felállított dobókörtien. Harmut Briesenick az első európai súly liiku, aki elérte a bäviis 21 méteres ha tárt További jellegzetes súlyiöko, aki csak egy kis ideig birtokolta az Európa-c'sűesot, Heinz Joachim Rothenburg, a 27 éves mérnök. 110 kilogramm súlyú, nagyon erős lábakkal, és hosszú, izmos karokkal rendelkezik. Amikor a szinte hihetetlennek tűnő magasságával (185 centiinéterl elérte a 20,49-ex, megpróbálkozott a diszkoszvetésse! is és 82 mé ter körül dobálta a korongot De ezzel a névvel még nem fe|ezó dött be az NDK súlyiökő elitjének a névsora. Itt van még U w e G r a b e, akinek legjobb eredménye 20,27 mé ter. És utoljára hagytuk a 22 eszten dős Harmut Briesen eket, akinek néhány héttel ezelőtt történelmi nevezetességű dobása volt u érte sl Európában elsőnek, a 21 méteres álomhatárt. A 192 cm magas és 122 kg súlyú > tí r i e s a n i c k 1967-ben és 1968-ban sorozatban gyártotta az NDK ifjúsági és junior csúcsaii és a nem hivatalos világcsúcsokat. Két évvel ezelőtt azonban még nem érkezett el számára a nagy pillanat, mert ekkor olyan versenyzők jártak az élen, mint az akkori Európa-csúcstartó Gies, az Európa-bajnok és olimpiai bronzérmes Hoffmann, a megbízható Rothenburg stb Briesenick a jövő embere volt. És pontosan abban a ptllana

fban, amikor a mexikói-athéni gárdának szüksége volt egv kis pihenésre, amikor teljesitményük növekedését meggátolták a sérülések és a betegségek, éppen akkor jelentkezett Briesenick, s az ó korszaka következett. Az 1970-et fedettpályás idénytől nem veszített valamire való versenyen megnyerte a bécsi és a szófiai fedettpályás EB-t.-első lett a tavalyi év iegnagyobb versenyén, az Európa k:ipa stockholmi döntőjén, egy decimé'erra megközelítette az Európa-rekordot Tavasszal sikeresen folytatta a tavalyi sorozatot. Egy héttel az első Európa-csúcsa után (20,69) a második következett. Az európai súlylökés fejlődése szempontjából történelmi nevezetességű rekord: Briesenick elérte a 21 méteres határt. És a legkeményebb harcban. Ugyanis az Olaszország — NDK nemzetek közötti találkozó negyedik sorozata után még a veterán Hoffmann vezetett, de aztán bekövetkezett a nagy pillanat „Ilyen messzire a helsinki Európa-bajnokságon akartam dobni a súlygolyót" . — mondotta Briesenick. Nehéz megjósolni, hogy Harmut Briesenick megmarad-e az NDK és Európa első számú súlylökójének. mert nagyon erös a hazai konkurrencia. Egv azonban biztos: az NDK ban milyen nagy hangsúlyt fektetnek az igazi tehetségek felfedezésére. Harmut 14 esztendős korában nagyon leikes és tehetséges úszó volt. Ennek el'enére az edzők rábeszélték, hogv tegyen súlylökó. mert felfedezték kivétele- képességeit: magas termet, ösi erö gyorsaság, az izomzat úiegfe'elő „elrendezése": mindezek a tulajdonságok jelezlék. hogv inkább a súlylökés. mint az úszás. Az eredmények már három év múlva jelentkeztek Briesenick, aki az utóbbi három esztendőben 311 kilót erősödött, és aki guggoló helyzetből 230 kilós súlyzóval feláll metrtulálta saiát versenyszámát •mm Ezer és ezer cikk lelent meg a férfiról, akinek nagyon hosszú a neve, de akit a világ egy szó alatt ismer: Pelé Azt mondják, a sportban nincsenek művészek és géniu szók, annak ellenére sein, hogy ezekkel a fogalmakkal né ha visszaélnek az emberek, főként az újságírók. Mindenesetre léteznek egyéniségek, akik eszményképek, pedig azt sein tudjuk róluk, hogy milyen környezetben élnek, vagy hogy mit gondolnak az élet dolgairól, de gyakran elbóvölik az egyszerű nézőt és a szakembert egyaránt tökéletes sporttudásukkal. Vannak hibáik is, amelyeket a közvélemény gyakran megbocsát, de még a legfényesebben ragyogó csillag is veszít fényéből, ha tetteive, a pályán és azon kívül szembekerül a sportszerűséggel, a baráti szel lemmel, az ellenfél meg nem becsülésével. Pelé nem tartozik ezek közé a sportolók közé és jasm sem véletlenül hívta meg búcsúmérkőzésére. Pelé, a nagy focista és ember, a Brazil Labdarúgó Szövetség közveti tésével fejezte ki sajnálatát, hogy nem vehet részt minden idők egyik legnagyobb kapusának utolsó mérkőzésén. Ismer jiik mos meg végre, hogy mit is gondol a „futball király' az qlyan dolgokról, amelyek nem függnek össze táncával a zöld gyepen Az egyik nyugat-európai képeslap készített beszélgetést Pelével. — A riporterek gyakran a labdarúgás istenének nevezik önt. Csakugyan azt gondolja, hogy isten a pályán? Egészen egyszerű földi halandó vagyok. De tehetek róla hogy az emberek szeretnek? — Nein kellemetlen Ön számára, hogy Brazíliában ka tonai diktatúra van? Szeretem hazámat Labdarúgó vagyok, nem értek a po litikához — Nincs néha olyan érzése, hogy végeredményben csak áru, amit el is adhatnak? Figyeljenek ide az amerikaiak „eladják" Clayt, a belgák Merckxet, a franciák Brlgitte Bardot-ot Elsősorban n Santos tagja vagyok, és tudom, hogy pénzt kell hoznom a .konyhára Minden országban vannak bálványok, aki ket felhasználna;; propagandisztikus célokra is és sokszor vissza is élnek az illetők népszerűségével. — Mire gondolt 1970-ben, amikor belőtte 1000 gólját? Azokra a szegény brazil gyerekekre, akiknek hasonió lyomorutt körülmények között kell majd megküzdeniük íz élettel, mint annak idején nekem. Még mindig haragszik a portugál Moraisre, aki önt harcképtelenné tette az angliai világbajnokságon? Az első pillanatban n.agyon szerencsétlen voltam, hiszen még alig kezdődött el a VB. és ón már nem játszhattam tovább. Nem nehezteltem a portugál futballistára, mert meggyőződésein, hogy egyetlen labdarúgó sem akarja szándékosan harcképtelenné tenni ellenfelét — Igazságosnak tartja-e, hogy egyesek annyi pénzt ke resnék a sportolással, mint például Ön? Csak azok kapnak az életben sok pénzt, akik megdolgoznak érte Az én munkám neve: futball; és úgy gondolom, hogv ez minőségi munka. Én a pénzt nem mások verejtékével keresem — Néhány évvei ezelőtt Önnek is voltak üzleti ügyei Ennek ellenére Ön nein volt hajlandó reklámot csinálni a cigarettának és az italnak Az ön ellenvetései? Nyilvánvalóak A szeszes ital és a cigaretta árt az egészségnek, nem akartain semmilyen káros dolgo' ajánlani a fiataloknak — A néhait hónapos kisfiának öt keresztnevet adott. Négv esetben i mexikói játékostársak nevét viseli az ifjú Pelé Szintén 'futballistát akar nevelni a fiából? Nem fogom öt kényszeríteni, fia tehetséges lesz, megpróbálom Pe elsősorban emberi, igazi embert szeretnék belőle nevelni Az oldali összeállította: TOMI VINCE ao a, CL •J u * r.H -3 * 1 a 3 -.a M a iw ' ja ^ — ® r-> ás -S > •01 ž - - 3Í u 83 -a O. J2 r. * teffii « 1 g i Az edzés — ezt ma már mindenki tudja — erősíti az izmokat. A szívizmokat is. A mozgás több levegőt biztosít a tüdőnek, kitágítja azt. Az ereket is Nos. ha izmaink, beleértve a szívizmot is, erősödnek, jobb lesz az egész test vérellátása. mert az erösebb szív (amelynek térfogata is megnő) egy-egy lökésre több vért tud átnyomni ereink csőhálózatán. Aki látott inár régi vízcsövet belülről. tudja, mi minden ra kódik le annak falára az idők folyamán. Az erek ugyanezt mutatják. Az anyag cseréből származó mellék termékek jelentós része el távozik, vagy újra átváltozik a testben de egy része lera kódik az érfalakra. s lassan szűkíti, eltömi azokat. .4 jól karbantartott, bőséges vérellátás állandóan tisztítja az ereket, s meglassítja az erek eltöiuodését. A jól karban tartott szívérrendszer a szívrohamok megelőzésének egyik leglényegesebb feltétele. De ho gyan tartsuk karban? Erre ad útbaigazítást az egyik külföldi szaklap. Aki egész héten ál ül az íróasztal, a niunkapad vagy a mikroszkóp mellett, azon nem segít, ha a hét végén mindent belead erőnlétének megjavításába. Nem lehet az elpuhult, az elpetyhiidt eni íiernek egycsapásra edzeti sportember módjára megterhelnie magát. Legalább hetenként háromszor, fokozatosan erősödő igénybevétel nek kell kitennie magát az ülöfoglalkozású ermhernek (de nagyon is tanácsos, ha a közbeeső napokon is végez 10—15 perces „fenntartó' mozgást, legyen az az egész testet átmozgató, jól összeállított gimnasztika, vagy járműhasználat helyett egy kis élénk gyaloglás stb.) Az ésszerű mozgás tebat az egyik ..gyógyszer' . A másik: a testsúly kar ' bantartása. Elhízott embernek a szive is elhízik erei, korábban eltömődnek, s háromszoros esélyt adnak a szívrohamnak. A harmadik: a cigaretta, a dohányzás. Az érszűkület, a trombózis egyik előmozdítója a nikotin és a kátrány. Legjobb tehát még akkur abbahagyni, amikor ez rnég segíthet (nagyon segítheti) az emberen De ha már nem tudja abbahagyni, legyen a dohányzást*

1"- ** mértékle tes Sok tenyezii közrejátszik meg a szívrohamok eluidézé seben. Ha azonban a leglényegesebb megelőzések élet rendszerünkké válnak, rend szeres mozgást végzünk, tartjuk rendes testsúlyunkat, s elhisszük, amit ma már az egész világon egyre többen hangoztatnak, hogy tudniil lik a dohányzás káros so kat teltünk már azért. Itogv érdemes legyen megöreged nünk, korunkhoz kénest egészségesei) vasámpi] ÚJ szó .)<sd|a Sziovákio Kommunista Pártje Központi 8izottságo Szerkeszť o sze'kesztč bizottság f-ôszerkesztô. Lőrinci Gyulo Szerkesztősig, táiotisiova, Gcrkij 1 _lcc 10 Telefon. 537-16 512-23, 335 68 Föszerkesriö 532-20 r tkaisoq 550 sportrovat 505-29 gazdaság: ügyek: 506-39, távíró 9930Ô Journal Kiodátivatal, Bratislava., tfoigogiadska ä Nyomjo o °r ď; a o My orr-oo v o

'! c i c • O'OfiS'cvn üzenje Sratisiavo, Stúnovo 4 M i T de tői r odo: Bratislava jesenskéhc '2. lelefon: 551-83 Előfizetési díj havonta 14.70 korona, o Vasát rapr Üi Sző negyedévié 13 koiono Terjeszti a Posta Hirlapszolgálaí Előfizetéseket eltagad nínden postahivatal és postai kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedícia tlače, Bratislava Gottwaidovo námestie 48/VII