Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-15 / 166. szám, csütörtök

Nemzetek és nemzetiségek a szocialista internacionalizmus szellemében (Folytatás az 5. oldalról) A Járási nemzeti bizottság igazgatása alá tartozó különböző fokú iskolákban 1968—69-ben 21099 gyermek tanult, ebből 4484-en, azaz a diákok 21 százaléka szlovák nyelven. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar lakosok jelentős része szlovák iskolába iratja gyermekeit, annál magasabb arányszámban, minél magasabb fokú oktatásról van szó. Ez semmiképpen sem igazolja a František Sedlák típusú nacionalisták nézetét, miszerint „Csallóközben, a magyar tengerben" asszimilálódik a szlovák lakosság. A legutóbbi statisztikai adatok a szlovák alapfokú kilencéves iskolák nemzetiségi összetételéről a 7. 1961—1962-es iskolaévből származnak. Ezek az adatok, melyek ugyan régiek, de az elmúlt években nem történt lényegesebb változás, azt bizonyítják, hogy a szlovák iskolákon a tanulók 47 százaléka magyar nemzetiségű. Ehhez nem kell külön magyarázatot fűznünk. Ugyanebben az időben a magyar alapfokú iskolák 13 836 tanulója közül 24 volt szlovák nemzetiségű, ami nem egész 0,2 százalékot jeient. Hasonlóképpen lépett fel egynéhány, magyar nemzetiségű jobboldali opportunista is. A jobboldali nacionalizmus ezen a téren az elkülönülés követelésének különböző formáiban nyilvánult meg. Arra törekedtek. hogy a járás területén önálló iskolaügyi hivatalok, magyar adminisztratív egységek létesüljenek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez nem volt a járás lakosságának nézete, hanem csak egyes kispolgároké és nacionalistáké, akik ilyen értelmű javaslatokat terjesztettek jóváhagyás végett a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai elé. A szocializmus építése f olya mán a dunaszerdahelyi járásban a szlooák és a magyar lakosság számára azonos politikai, gazdasági, szociális és kulturális lehetőségek alakultak ki. A falvakban és városokban új értelmiség nőtt fel. A járásban 1500 pedagógus, több száz orvos és mérnök, valamint sok középiskolai végzettséggel rendelkező dolgozó tevékenykedik. A fejlődés sikere és a nagyobb lehetőségek, csakis a szocialista internacionalizmus alapján biztosíthatók. Ezért az elmúlt évek, elsősorban 1968—1969 tapasztalataiból, valamint a jövő szükségleteiből kiindulva megköveteljük a járás kommunistáitól, hogxi a gyakorlatban, a mindennapi életben elmélyítsék az internacionalizmust. Ez biztosítja közös előrehaladásunkat, szilárd testvéri, baráti kapcsolatainkat. Ez biztosítja azt is, hogy a nacionalizmus, mint a burzsoá érdekek ideológiája, nem érvényesülhet dolgozó népünk munkájában és életében. A nacionalizmus megmérgezi dolgozóink tudatát, gyengíti a szlovák ós magyar dolgozók testvériségét és barátságát, a Szovjetunióhoz, valamint a többi szocialista országhoz és az egész nemzetközi munkásmozgalomhoz fűződő testvériségünket, barátságunkat. Csak azok lehetnek jó hazafiak, akik társadalmi tevékenységükben a mun Kás'osztdly érdekeiből indulnak ki. Munkásosztályunk csakis nemzeteink ús nemzetiségeink szilárd Internacionalista egységében, a Szovjetunióban való szilárd egységében teljesítheti történelmi küldetését. Ebben rejlik nemzeti, szociális, kulturális és politikai biztonságunk. Tudjuk, hogy minél mélyebb lesz ez uz internacionalista tudat, annál kevésbé lesz lehetséges, hogy nemzeti büszkeségünk nacionalizmussá változzon. A nemzeti forradalmi hagyományok és a mai forradalmi valóság csakis a magyar nemzetiségű lakosság, a szlovák és cseh nemzet, a Csehszlovákiában éiö többi nemzeti-ség szoros barátságában és együttműködésében, valamint a Szovjetunióval való szilárd internacionalista szövetségben szilárdulhat meg. Szocialista államunk föderatív rendezése alapján elmélyült a cseh és a szlovák nemzet egysége. A nemzetiségek helyzetére vonatkozó alkotmányos törvény alapján megszilárdult a kisebbségek, köztük a magyar dolgozók egysége a szlovák és a cseh nemzettel. Elmélyültek internacionalista kapcsolataink a többi szocialista országgal, elsősorban a Szovjetunióval. Idén júniusban Dömény elvtárs, a Nyárasdi (Topofníky) Efsz elnöke, nagyon kifejezően, reálisan beszélt erről a' tényről Lenárt elvtársnak, a SZLKP KB első titkárának: „A szlovák és cseh nemzet hazájában mi magyar polgárok ügy élünk, mint saját hazánkban. Érdekeink és céljaink azonosak a szlovák és cseh dolgozókkal. Egységes földművesszövetkezetünkben megteszünk mindent azért, hogy az ötödik ötéves terv teljesítésével még gazdagabbá, szilárdabbá, boldogabbá tegyük szocialista köztársaságunkat, hogy még jobban éljünk szocialista hazánkban". A szocialista internacionalizmus fejlesztésének, a társadalmi élet valamennyi területén folytatott szoros együttműködés és a politikai, gazdasági kérdések megoldásának új szakaszába léptünk. Meggyőződésünk, hogy ina, amikor a nemzeti bizottságok, valamint az államhatalom és államigazgatás felsőbb szerveinek választására készülünk, a magyar és szlovák dolgozók széles rétegei teljes mértékben támogatni fogják a járás kommunistáinak törekvését a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. Meggyőződésünk és ezt a dolgozó nép érdekeiért folytatott harc története is bizonyítja, hogy csakis a testvéri, baráti, a kölcsönös segítségnyújtás és kölcsönös tisztelet kapcsolatai biztosíthatják közös csehszlovák szocialista hazánk fejlődését. BEMUTATÓ AZ ÚJ SZÍNPADON Ez ienne a szerelem A bratislavai színházlátogatók rendkívüli érdeklődéssel várták az Új Színpad operettegyüttesének idényvégi bemutatóját. A várakozás azért volt ilyen nagy, mivel a két jól ismert egyén — Gejza Dusik zeneszerző és dr. Pavol Braxatoris szövegíró — új alkotását, „Ez lenne a szerelem" című zanés komédiát vitték színre. A szerzőpáros — Dusík és Braxatoris együttműködése már 33 éves múltra tekint vissza. A könnyűzene terén számos sikeres zenés művet alkottak, melyek révén joggal érdemelték ki a szlovák operett alapítói és úttörői címét. Úgy tűnik azonban — a bemutató közönségsikere ellenére is —, hogy a most látott alkotás a sikertelenebbek közé tartozik. Ennek okát mindenekelőtt a gyenge szövegkönyvben kell keresni. Braxatoris librettója az ötletet és a fő irányvételt tekintve — a képmutató erkölcsi kritizálása — a mulatságosság összes jelzőjét felhasználva jónak ígérkezett. A hiányosság azonban az ötlet művészi megjelenítésében és hatékony drámai feldolgozásában rejlik. És máris megleltük a komédia sikertelenségének fö okát. Sajnos, a szöveg felépítése nagyon áttetsző, a cselekmény és a jellemábrázolás motivációja szinte naiv és szolgamódon követi az operettekben használatos elcsépelt fordulatokat. A másik hiányosság, hogy maga a szöveg nagyon alacsony irodalmi színvonalon áll. Ez különösen a dalszövegekre vonatkozik, de a többi rész is jócskán bővelkedik elcsépelt parlagiasságokban és „sírnivaló" tréfákban. Sajnos, ez a szerző alacsony művészi és ízlésbeli igényességére vall. A szövegköuyvíró a jelenkort leegyszerűsítve értelmezi, figyelmét többnyire az ingerlő erotikára és szexre irányítja. A szavak és a mondatok így csupán a kijelentő mondat szintjén maradnak, nincs súlyuk és csattanójuk. Dusik zenéje Braxatoris szövegét jóval felülmúlja, jóllehet itt is hiányzik a stílusbeli egyensúly és tisztaság. Dusik érdeme, hogy néhány jól hangzó tipikus új „dusiki" számot szerzett . A sikeres zenei számok mellett találkoztunk gyengébbekkel is, főleg a komédia második részében. Összegezve: nyíltan meg kell mondanunk, hogy ettől a tapasztalt szerzőpárostól jóval többet vártunk. Bosszantó, hogy legutóbbi színpadi műveikben megelégednek azzal a színvonallal, amelyet már régen elértek. Az utolsó alkotásuk is csupán a jól ismert operettmodell kopírozása, igénytelen, szokványos, látszólag korabeli anyaggal kitöltve. A jövőben bizony nem ártana a nagyobb igényesség. Hiába, az igények megnövekedtek a szórakoztató műfaj szakaszán is, legyen az operett, vagy zenés komédia. A rendezés nem tudta áthidalni a darab hiányosságait. Bofivoj Slavik vendégrendező olykor műkedvelő szintű munkát végzett, főleg az ő és a társrendezők hibája, hogy az előadás olykor esztrádműsorrá degradálódott. Ivan Krajíček, mint társrendező és egyik főszereplő felületes módon az előadást saját tréfáinak és ötleteinek vetette alá. Az amúgy ls csekély szöveg minden szavához, minden mondatához hozzáfűz valamilyen tréfás vagy kevésbé tréfás „kommentárt", felhasznál minién lehetőséget saját rögtönzéseire, csak azért, hogy minden áron szórakoztassa és mulattassa a nézőt. Habár igyekezete szinte megható, s a nézők nem egyszer viharos tapssal értékelik — a színház alapvető funkciójával és a művészi fegyelemmel nem egyeztethető össze. Ebben a törekvésben főleg Ernest Kostelnik támogatja a népi detektív kínosan megrajzolt alakjában (a legsematikusabb, a régi minta szerinti legolcsóbb alak), akinek a jelenései úgy tűnnek, mintha a leggyengébb, leggiccsesebb operettből bújt volna ki. A többi szereplő, {]. Rózsival, 0. Gallová, J. Kuchár, A. Baláž, L. Miskovics, K. Vlach, F. Hudek, A. Starostová, V. Slosjár) a lehetőségeknek megfelelően játszott, habár ez a komédia nem követelt a szereplőktől semmilyen igényesebb teljesítményt. Az egyedüli kellemes meglepetést Boiena Cupkova nyújtotta az ifjú pincérlány szerepében. Ö a szerepét fegyelmezetten, és talán a legstílusosabban játszotta. Nem hozott semmi újat Boris Slovák koreográfiája sem, amelynek a darabban kimondottan csak mentő funkciója volt. Figyelemre méltó viszont- Zdenék Macháöek igyekvő, becsületes zenei felkészültsége, amely világosan felülmúlta a sikertelen előadást. Nagyon sajnáljuk, hogy az Oj Színpad operettegyüttesének bemutató előadásán egy alacsony színvonalú előadásnak voltunk tanúi. Megdöbbent, hogy a gazdag színházi tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nem támasztott magasabb művészi igényeket. Oj alkotásuk színpadi korszerűtlenség, bármennyire is tűnik látszólag időszerűnek. (A. G.j S ZÜ LÖK, NEVELÖK FÓRUMA Mit csináljon a diák nyáron? NEMREGIBEN a csallóközi vonalon Komáromba utazó diákokkal kerültem egy vasúti kocsiba. Arról beszélgettek, ki mivel foglalatoskodik a vakációban. Szóba került a mozi, a televízió, a kirándulás, a sport, de nem említették a munkát, az otthoni segítést, az olvasást. A félórás út alatt azt tapasztaltam, hogy a serdülő fiataloknál a legváltozatosabb igény él a szünidő eltöltésére, de ez az igény nem minden esetben felel meg a célszerűség elvének. A szünidőben természetszerűen megváltozik a még munkaviszonyban nem levő fiatalok napirendje. Szünetel az iskola irányító és nevelőmunkája, ezért a fiatalok nyári foglalkozásának irányítása és a nevelés teljesen a szülőkre hárul. Mivel töltsék a serdülő gyermekek a szünidőt? Hogyan tereljük helyes irányba érdeklődésüket? Milyen szórakozásokat ajánlhatunk gyermekeinknek? Az alábbiakban ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk néhány gondolatot felvetni. Elsősorban arra ügyeljünk, hogy gyermekeink a szünidőt változatosan és célszerűen töltsék el, mert csak a „sokszínűség" biztosítja a teljes kikapcsolódást. A vakáció helyes felhasználását úgy kell irányítanunk, hogy maradjon idő pihenésre, szórakozásra és erőgyűjtésre, hogy az elősegítse a gyermek testi és szellemi fejlődését. A pedagógusok a tanév folyamán gyakran tapasztalják, hogy vannak gyermekek, akik nem szeretnek tevékenykedni, segíteni, dolgozni. Vajon ez a gyermek hibája? Nem egészen. Ezeket a fiatalokat az édesanya gondosan kiszolgálja, könyveit előkészíti, ruháit rendbe rakja stb. E gondosság mellett viszont elmulasztja gyermekének munkára nevelését. A szünidőben a szülők úgy irányítsák gyermekeiket, hogy azok életkoruknak megfelelően ismerjék meg a munkát (bevásárlás, mosogatás, takarítás, a kert gondozása, az állatok etetése, az önkiszolgálás stb.). Következetesen kívánják meg a gyermekektől, hogy készséggel segítsenek a szülőknek, az idősebbeknek a mindennapi apró munkákban. A munka fejleszti felelősségtudatukat és a szocialista ember nevelésének nélkülözhetetlen „kelléke". Ne takarékoskodjanak a szülők a dicsérő szavakkal, még akkor sem, ha az elvégzett munka nem sikerült a legjobban, mert a munkasiker a gyerekeket további jobb munkára ösztönzi. Több fiatal a szünidőben valamely ütemben, szövetkezetben, vagy állami gazdaságban munkát vállal, mely bizonyos mértékig megköveteli az egyéni szórakozásról való lemondást. A szülők csak helyeselhetik, ha gyermekük erejének megfelelően dolgozik, de ne tévesszék szem elől, hogy a vakáció a pihenés és az erőgyűjtés ideje, ezért a gyermekek az egész szünidőt ne töltsék termelőmunkával. MUNKÁNAK SZÁMÍTHATJUK a serdülő gyermekek alkotó tevékenységét is. A lányok különféle szabás-varrás munkáit, a fiúk fúrását, faragását, barkácsolását, amikor különféle játékot, használati tárgyat készítenek. Ilyen foglalkozások igen hasznosaknak bizonyulnak, mert a gyermek megtanulja a szerszámok kezelését, az alkotásvágy lendületet ad tudásvágyának, s a munkaszakkönyvek, technikai folyóiratok olvasását feltételezi. A szülök segítsék az alkotni vágyó gyerekeiket, adjanak a kezükbe szerszámot és ne sajnálják az anyagot. Minden ember, de kiváltképp a fiatalok életében fontos szerepet játszik a szórakozás. A szórakozás mértéke, tartalma életkoronként változik. Minden esetben azonban döntő szempont legyen, hogy a szülő csak olyan szórakozást ajánljon, amely elősegíti a fiatal szellemi és testi fejlődését. Feltétlenül szükséges, hogy a szülő ellenőrizze: a gyermek hogyan, hol, kikkel, mennyit szórakozik. A fiatalok fizikai fejlődését elősegítik a mozgásos játékok, a különféle sportágak, a szellemi fejlődést viszont az olvasás, a zenehallgatás, a múzeumlátogatás, a filmek, a rádióhallgatás, a tv-nézés stb. segíti elő. Ezért a gyermekek foglalkozását úgy kell irányítanunk, hogy a testi és a szel-* lemi szórakozások kiegészítsen egymást. Minden fiatalnak, de főképp a kisebb gyerekeknek a szülő adjon lehetőséget a mozgásos játékokra és az úszásra. A sportnak különösen fontos szerepe van. A rendszeres sportolás kitartásra, rendszerességre, kemény munkára nevel. A fiatalok kapcsolódjanak be a városi, falusi, üzemi, iskolai sportkörök tevékenységébe. Fontos szerepet töltenek be az ifjúsági szervezet által rendezett közös turisztikai kirándulások is. A kirándulások nevelő hatásúak, növelik az összetartást, az önállóságot a fiatalokban, megismertetik, megszerettetik velük a természetet. A szülők támogassák az ilyen kezdeményezéseket, de ügyeljenek arra, hogy főképp a fiatalabb serdülők komolyabb fiatal, vagy felnőtt kíséretében kiránduljanak. A SZÚRAKOZÁSOK FAJTÁIT tekintve a mai serdülőknek na gyobb a választékuk, mint szüleiknek volt annak idején. Mégis az egyoldalúság elleni harcra hívjuk fel a szülők figyelmét — a kényelmes televízió-nézésre. Mi a veszélye annak, ha a gyerekek csak a televízióból, moziból szerzik ismereteiket? A műveltség megszerzésében, a művészet megismerésében a t újrafölfedezés öröme, élménye jelenti az élvezetet. A televízió viszont „tálcán", kínálja azt, amiért a fiatalnak meg kellena küzdenie. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy a televíziós adások, a rádió és a mo zi ne csak szórakozásuk, hanem ismeretszerzésük szerves részévé váljék. Igen lényeges, hogy gyermekeink ne csak a szórakoztató műsorokat nézzék meg, hanem az oktató-nevelő programokat, az iskolai, a tudományos, a művészeti adáso kat is. Gátoljuk meg gyermekeinknek a fiataloknak nem al kalmas és a késő éjszakai órákba nyúló adások megtekintését, mert azok mind nevelési, mind egészségi szempontból károsak Serdülő gyermekeink életében a szünidőben is fontos szerepet töltsenek be a könyvek. Az irodalom megválogatása ai életkor és a gyermek értelmi fejlettségének a függvénye. A 8 —12 éves gyermeknél a fő cél, hogy rendszeres olvasásra szoktassuk őket. A 12—14 éves korúaknái a szülőknek ügyelniük kell arra, hogy ismerjék a gyermek olvasmányait. Időnként beszélgessünk el gyermekeinkkel az olvasás fontosságáról és magyarázzuk tneg nekik, hogy ne töltsék idejüket ostoba, üres, ponyvaregények olvasásával. A jó könyv mindenki számára hozzáférhető. Időnként küldjük el gyermekeinket a városi, falusi, iskolai könyvtárakba. HELYES, ha a szünidői foglalkozások között szerepel a család együttes szórakozása is. \ szülők a gyerekeket is kapcsolják be a család közös programjainak a megbeszéléseibe, tervezésébe — az adott anyagi és egyéb körülmények figyelembevételével. A szülőkön múlik, hogy a gyermek ne szakadjon el a családtól, ne kívánkozzon minduntalan mások közé, hogy élvezze a családi körben kellemesen, hasznosan, kulturált szórakozással eltöltött időt. PATÖCS JÓZSEF • A NOVEMBERI Dosztojevszkij-ünnepségek keretében — az író születésének 150. évfordulóján — az Irtlsz menti Szemipalatyinszkban múzeumot nyitnak abban a házban, ahol Dosztojevszkij lakott valamikor. Kényszermunkabüntetésének letöltése után ugyanis Dosztojevszkij ebben a helységben szolgált a 7. szibériai büntetőszázad katonájaként. • AUDREY HEPBURN közölte, hogy több évi szünet után újra felvevőgép elé áll. Terence Young Negyven jegy című filmvígjátékában vállalt főszerepet. 6