Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-06 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

MŰI DOLGOK Brahováczné mondja Mazuláknénak: — Tudod, szívecském, az ön férjem notorikus alkoholista volt. Most azonban már örömmel mondhatom, hogy teljesen abbahagyta a ivást. Mazulákné bólogatva mondja: — Ez igen. Ehhez kell aztán erős akarati Mire Brahováczné: — Igazad van. Rendkívül erős akaratom volt! GYEREKÉSZ Pistike kérdezi Jancsikától: — Jancsika te hol születtél? — Falun. És te Pisti? — 6n kórházban. — Miért, mi bajod volt? VILLAMOSON Hlusitvisihók a kutyájával + együtt utazik a villamoson. Odajön a kalauznő és megkérdi: - Mondja, uram, fizetett ezért a kutyáért? — Nem, kérem, én ajándékba kaptam! TÉVED Cicvarekné zsörtölődik:-,, - Tudom, Lajos, legszívesebben emennél innen és azt szeretnéd, Hogy valaki vegyen el feleségüli - Tévedsz, Manci. Nincs olyan nagy ellenségem, akinek ilyent tudnék kívánni! — Remélem, mosl már elég forró a leves' (O Mišánek karikatúrája! — De, jó, hogy a férjemet a teremsportokra beszéltem rá! Különben egész biztos ő is itt futkározna! — Szervusz, Sanyi. Te vagy az én legdrágább barátom! — Sajnálom. Péter, de nincs egy árva vasam sem — Olvastad az újságban, hogy a cigarettázás ártalmas? — Igen. — Na és? Történt azóla valami változós? — Igen Már nem olvasok újságot . . . KRITIKA ŐSZINTE — Ferike nem kísérsz le m utcá ra? Ferike gondolkodás nélkül rávdgia. — Nem. mert amint te elmész, az anyukám felvágja a tortát, amit akkor tett el, amikor te jöttél! ISKOLÁBAN — Csupa jót, tanár elvtárs . . . Szöveg nélkül (Pavliha) — Nem baj, a kocsi színe úgy sem ment az Aj nadrágkosztümömhöz! (Trunkó Barna rajza j MEGSZÍVLELTE Kovácsné SzabOékhoz meni létoga tóba. Egy ideig beszélgetnek, aztán Kovácsné feláll, indulni készül. Odx szól Ferikének Történelem óra. A tanár megkérdi az egyik diáktól: — Mit tudsz mondani Nagy Sándorról ... Legveszélyesebbek azok az analfabéták, akik megtanultak számol ni. Érdekes sírfelirat: harminc éves volt, amikor meghalt, eltemették hatvan esztendős koréban. lDEjEBEN Veplacsek meséli: — Tudod, barátom, tegnap délután betelefonáltam a javítószolgálathoz, hogy küldjenek ki hozzánk egy szerelői. — Mi romlott el? — .Egyelőre semmi. De míg kijön a szerelő, nem lehel tudni .. . MEGOLDJA Brahovácz mondja: — Képzeld el, ha beleszem a lábam a kocsmába, a feleségem három napig nem áll velem szóba! — És milyen gyakran jársz a kocsmába? — Minden negyedik nap! Csak röviden! Akinek sok pénze van, autót vesz. akinek nincs, másképpen hal meg. » • • Egyik barátom kijelentette: Ha már végképp nincs mit csi nálnom. akkor dolgozom Kovács jóízűen megebédelt. Odainti a pincért: — Főúr, van még abból a borból, amiből a múlt héten ittam? — Igen, kérem. — Hát akkor hozzon egy korsó sört . .. BEMUTATKOZÁS Kisst bemutatják Nagynénak: — Már sokat hallottam önről — csi csergi az asszony. Mire a férfi elvörösödve: — Remélem, asszonyom, azért mindent nem hisz el! — Ne csodálkozz, BéI luci. Még nem tudom milyen az idei fürdörubaI divat... NEM TUDJA Az ifjú férj a házasság harmadik napján egy seprűvel állít haza. Az újdonsült asszonyka sokáig nézi, forgatja a seprűt, majd megkérdezi: — Használati utasítást nem adtak hozzá? ... RÉGEN VOLT A nagyon idős Sándor bácsitól megkérdezik: — Es mi a véleménye a nőkről? Mire a bácsi rövid szünet után: — Nők ... nők ... Ha emlékezetem nem hagy cserben, azok a lények, akik hátrafelé mennek tánc közben, ugye? .... fii HÚ: Megértelte a vádat? Maga 12 évi együttélés után, Január 13 árt, éjjel jéleqykor orvul megtámadta a feleségét és két ízben pofonütötte. A tanúk vallomása Szerint felesége tisztességes életet élő, kifogástalan magaviseletű asszony, büntetlen előéletű. Ezek a körülmények csak súlyosbítják az elkövetett cselekményt. Mit tud felhozni védelmére? VÁDLOTT: Mielőtt beszélni kezdenék, volna egy kérdésem. Bíró úr, ön nős?' BlRÖ: RendreutasítomI Ez nem fontos. Ne kérdezősködjön, hanem tegyen töredelmes vallomást. VÁDLOTT: Ez nagyon fontos kérem. Egy nős ember egészen más szemszögből ítéli meg az Ilyen esetet. Nőtlen koromban magam is elítéltem volna magamat ... ma felmenteném. Isten látja lelkemet. BlRÖ: Ne tartóztassa fel a bíróságot, mert meghallgatása nélkül elmarasztalom. VÁDLOTT: Hát kérem, az így történt: En szerettem a feleségemet, jó asszony, kitűnően főz, lakásunk ragyog a tisztaságtól, soha gomb nem hiányzik sem ingemről, sem nadrágomról. De van egy kibírhatatlan tulajdonsága: a cserebere. BlRO: Beszéljen világosan! Mi az, hogy cserebere? VÁDLOTT: Ez azt jelenti, ké rem, hogy én mindig meglepem valamivel a feleségem, mert én ilyen ember vagyok. Teszem jel, veszek egy kiló almát. Ügy, ahogy van hazaviszem, hogy majd együtt megesszük a Duncival... BlRÖ: Ki az a Dunci? VÁDLOTT: A feleségem. Eredetileg Magda, de én már az első találkozásnál Dunciztam, nekem ez a név szimpatikusabb. Szóval jövök haza és mondom neki: „Nézd aranyom, mit hoztam.Erre ő: „Alma? Miért nem hoztál narancsot? Menj és cseréld ki" — Egy más alkalommal éppen süt-fóz. Már érzem a jó sertéshús illatát, hozzá pirított krumpli hagymával. Ezt nagyon szeretem. Azt mondja az asszony: „jesszusom, nincs itthon hagyma, szaladj csak fiam a zöldségeshez, hozz egy kilót." Viszem a cekkert, szaladok a zöldségeshez, ott azt mondom: „Kedves elvtársnő, adjon egy kiló szép hagymát" — A kedves elárusítónő kiválasztja a legszebb hagymákat, a vevők még zúgolódtak is, hogy nekik csak a kicsik maradtak. Otthon a feleségem rámnéz és azt mondja: „Miért hoztál ekkora hagymákat, mindig elég egy fél és a másik fele elszárad. Menj és cseréld kl." — De ez még semmi. Már rég keres a feleségem kókuszlábtôrlőt. Véletlenül bemegyek a Duna áruházba. Épp akkor hoztak fel a raktárból pár darabot és közelharcot vívtak értük. Sikerült egyet szereznem, és boldogan vittem haza. Mit gondol, mit mond a feleségem? Hát kókusznak kókusz, de én drappot ákartam nem pirosat. Menj és cseréld ki. " — Tudja bíró úr, hogy már ismernek engem az üzletekben. Ha kérek egy villanykörtét, villanykapcsolót tesznek elém, azt - mondják: úgyis kicseréli. Tudja, hol tartok én már? Születésnapjára ve>,1em egy fekete nylontáskát, amiről hónapok óta álmodozott és még az üzletből telefonáltam haza, hogy: „Drágám, vettem egy táskát, milyenre cseréljem ki?" — Az egész üzlet röhögött. Megért engem bíró úr? BlRÖ: j meghatott hangon j Megértem barátom ... és mi történt azon az éjszakán? VÁDLOTT: Ha nem Is mond ja, akkor is látom, hogy maga nős... Hát kérem aludtunk, én az egyik ágyban, a feleségem a másikban. Egyszerre csak azt álmodtam, hogy az amerikai mogyoró és a turkesztáni dinynye keresztezéséből olyan mogyorót termeltek ki, mely akkora, mint egy dinnye. Kitüntettek. Kaptam egy fél milliót. Bíró úri Mit csinál ilyenkor egy szerető férf? Vettem álmomban a feleségemnek egy kacsalábon forgó kastélyt. Száz szobával. tíz fürdőszobával, arany csempézéssel. gyémánt kilincsekkel. .. Oly gyönyörűi, hogy nincs az a film. ahol szebbet látni, ha mindiárt René Clair rendezi is. Elkiáltottam magam, mert a feleségem félálmában azt kérdi: „Mi tör tént?" — Mondom: „Vettem neked egy kacsalábon forgó kastélyt." Kacsalábon? — kérdi nőm és átfordult a másik oldalára — mért nem libalábon? Menj és cseréld ktr Könyörgöm bíró úr, mit tehettem? Lekentem neki egyet jobbról, eayet balról és ordítottam: „Nem cse r élem ki. te bestta! ... Nem cserélem! Hát így történt. Nézze maga jó embernek látszik, mit csináljak én egy ilyen asszonynyal? BlRÖ: Cserélje kii SIMKÖ MARGIT