Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-05 / 132. szám, szombat

| Hétvégi hírmagyarázatunk | Tömegsztrájk Franciaországban SZÍNVALLÁS A várakozásnak megfelelő­** en a szokványos rutin­ülésezéstől sokkal érdekesebb­nek, mozgalmasabbnak bizo­nyult a NATO miniszteri taná­csának kétnapos lisszaboni ülé­se. Érdekesnek bizonyult azért is, mert nemcsak általában kel. lett foglalkoznia a napirenden szereplő kelet-nyugati kapcso­latokkal,- illetve az Európában állomásozó csapatok létszám­csökkentésével, a szövetségen belüli problémákkal, elsősorban a csapatfenntartás finanszírozá­sának kérdésével, hanem főként azért, mert a világközvélemény színe előtt választ kellett keres­niük a szocialista országok leg­utóbbi kezdeményezésére, az SZKP XXIV. kongresszusának dokumentumaiban, valamint Brezsnyev főtitkár emlékezetes tbiliszi beszédében felvetett ja­vaslatokra. Most, az ülés végén elmondhatjuk, hogy a brüsszeli tanácskozás — összeredményét tekintve — óvatoskodó színval­lás volt. A washingtoni befo­lyás alatt álló NATO-tömb ugyan nem zárkózott el a szov­jet kezdeményezés elől, de a féket is meghúzta: elsősorban a bonni kormánykörök sugalla­tára a nyugat-berlini kérdésben történő megegyezéshez köti az Európában állomásozó csapatok létszámcsökkentéséről való ta­nácskozást, sőt az európai biz­tonsági értekezlet összehívását is. Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy Washingtonban még min­dig a „héják" a hangadók, s no­ha a szocialista országok követ­kezetes, elvszerű békepolitikája fokozatosan utat tör magának, az amerikai vezetésű NATO­tömb mindmáig a béketörekvé­sek kerékkötője. 0 Vietnomizálás után európaizátás? Az imperialista tömbpolitika válságba jutott. Erkölcsi, politi­kai és qazdasáqi válságba. Az amerikai imperializmus indokí­nai hadjárata csúfos kudarcot vallott: a népek erkölcsi ítélő­széke már régen kimondta el­marasztaló ítéletét az amerikai háborús politika fölött, s az Egyesült Államok sorozatos ka­tonai kudarca után taktikát vál­toztatott: ázsiai szövetségesei­vel akarja biztosítani saját ér­dekeit Ázsiában. A háború ún. vietnamizációja jelszavával azt akarja, hogy az Indokínai né­pek a maguk vérét és pénzét áldozzák fel az észak-amerikai érdekekért. Mint ahogy az Egyesült Álla­mok az indokínai népekkel akarja megfizettetni az indokí­nai háborút, ugyanúgy európai N ATO-szövetségeseivel akarja megfizettem az Európában ál­lomásozó mintegy 300 ezer fő­nyi amerikai csapatok fenntar­tási költségeit. E terveivel azonban Európában nehezebben boldogulhat. A NATO-n belül is nő azoknak az országoknak a száma, amelyek felismerték, mi­lyen gazdasági és egyéb haszon származik a különböző társa­dalmi rendszerek békés egymás mellé, t éléséből, a „csatabárd elásásából", azaz a fegyverke­zés korlátozásából, amit a Szov­jetunió vezette szocialista kö­zösség országai szorgalmaznak. Egyes kapitalista országok, el­sősorban Franciaország és Olaszország saját konkrét pél­dáival igazolhatja, milyen gyü­mölcsöző a Szovjetunióval foly­tatott gazdasági és kereskedel­mi együttműködése, bizonyos Iparágainak kooperálása, közös létesítmények építése stb. Eb­be az irányba kacsingatnak a skandináv államok is, amelyek torkig vannak az amerikai véd­nökösködéssel. Éppen ezért nem volt vélet­len, hogy a NATO-tanács kü­szöbén laird amerikai hadügy­miniszter villámlátogatást tett egyes szövetséges országokban és az egység fontosságát han­goztatta. Ugyanilyen szellem­ben szólalt fel Lisszabonban Ro­gers amerikai külügyminiszter is. Az amerikai álláspontra ál­talában az jellemző, hogy — mi­vel nem utasíthatják el kereken a szovjet javaslatot — derűlá­tóan tudomást vesznek róla, a másik pillanatban azonban két­séget keltenek őszinteségük fe­löl, egy „kommunista támadás" A NATO-BAN mumusával ijesztgetik szövetsé­geseiket, hogy aztán olyan ál­láspontot kényszerítsenek rájuk, amely ellentétben van a szovjet kezdeményezésre várt válasz­szal. így történt ez most is. 0 Rossz jelkép Aggályokat keltett már az a tény is, hogy a NATO fontos tanácsülését éppen Lisszabonba, a fasiszta Portugália fővárosá­ba hívták össze. Ha Washington célja az volt, hogy mindenkép­pen, még burkolt fenyegetéssel is fenntartsa a nyugati világ egységét és elrettentse az eset­leges renitenskedőket valami­lyen külön út keresésétől, azaz a szocialista országokoz való közeledéstől, akkor az amerikai politika szándékainek merevsé­gét szimbolikusan is megerősít, heti az, hogy az értekezlet szín­helyéül éppen Lisszabont vá­lasztották. Ez nyilván azt akar­ja bizonyítani, hogy a NATO, vagyis rajta keresztül Washing­ton szalonképes partnernek Kartja Caetano fasiszta rendsze­rét. Lisszabon is örül ennek a „megtiszteltetésnek", mert az­zal, hogy az országot tengeri és légitámaszpontok céljára oda­kölcsönözte a NATO-nak, afri­ikai gyarmatosító politikájában bármikor számíthat a Nyugat segítségére. Az a tény, hogy Lisszabonban a NATO-ülésen a legtekintélyesebb európai orszá­gok képviselői is egy asztalhoz ültek a portugál gyarmati rend­szer vezetőivel, mélységesen diszkreditálta őket az afrikai közvélemény szemében. Nem kétség, hogy Heath angol kor­mányfő kivel tart, miért bánik olyan kesztyűs kézzel a dél-af­rikai és a rhodesiai fajüldöző rendszerrel, s ez a Nemzetkö­zösség jövőjének alakulására végzetes lehet. 0 A kibontakozás távlatai Nyugati sajtóirodák és külpo­litikai megfigyelők szinte egy­behangzó véleménye, hogy a nevezetes Brezsnyev-javaslat megtette hatását. Még a leg­reakciósabb NATO-körök sem merték visszautasítani, hanem háromszakaszos ellenjavaslatot dolgozott ki a tanácsülés. Be­avatottak szerint első lépésként a két tömb közötti diplomáciai eszmecsere bővítését indítvá­nyozzák, hogy „jobban lássák, mire hajlandók a Varsói Szer­ződés országai közép-európai viszonylatban". Ezt követően még az idén összeülhetnének a külügyminiszter-helyettesek, hogy meghatározzák a létszám­csökkentést célzó kelet-nyugati tárgyalások alapelveit és rész­leteit. Végül a NATO különmeg­bízottat küldene Moszkvába és más szocialista városokba a kér­dés további felderítésére. Egy bizonyos reményre jogo­sít fel, annak ellenére, hogy a NÁTO-tanács záróközleménye a nyugat-berlini rendezés előre­haladásával hozza összefüggés­be, attól teszi függővé a csa­patcsökkentési tárgyalásokat. E feltételeket nyilván az Egyesült Államok megbízottai erőszakolták ki. A NATO egysé­ge azonban, mint a múltban nemegyszer megmutatkozott, látszategység. A dollár infláció­ja következtében bizonyos láza­dás tapasztalható a szövetséges országokban az amerikai gaz­dasági szupremációval szemben, erősödnek a NATO-n belüli emancipációs törekvések. Vár­ható például, hogy ellentétek támadnak Washington és Bonn között amiatt, hogy az Egyesült Államok 7 és fél milliárd márka hozzájárulást kíván az NSZK­tól a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai haderő fenntartásához való hozzájáru­lás címén, Bonn viszont csak 3 milliárd 900 millió márkát kí­ván fizetni. A dollár gyengülé­se és a márka erősödése foly­tán Bonn nyilván nyeregben ér­zi magát és így is fog tárgyal­ni atlanti partnerével. Merész külpolitikai jóslások sohasem bizonyultak helyesek­nek. Ezért a jövőre nézve csak egyet tudunk leszögezni: az SZKP XXIV. kongresszusának megállapításai és elemzései he­lyeseknek blzonyut.ak, amtt az élet is Igazol. L. L. Párizs —< Franciaországban több mint kétmillió közalkalma­zott pénteken egynapos sztráj­kot tartott. Az Iskolák nagy ré­szében szünetelt a tanítás, a postások nem kézbesítették ki a leveleket és zárva maradt a legtöbb hivatal is. A közalkal­mazottak szakszervezetei pedig azért határozták el a sztrájkot, mert a kormánnyal folytatott tárgyalások márciusban félbe­szakadtak, s bár közben bizo­nyos mértékben emelték a fi­zetéseket, a közalkalmazottak különböző kategóriáinak számos követelése még mindig kielégí­tésre vár, s a szakszervezetek a tárgyaiásók újrafelvételét sürgetik. Párizsban és a vidéki nagyvárosokban a közalkalma­zottak nagyszabású tüntetéseket rendeztek (Párizsban a pénz­ügyminisztérium épülete előtt vonultak el), hogy kifejezésre juttassák — türelmetlenül vár­ják a kormány és a szakszer­vezetek közötti tárgyalások folytatását, s elsősorban egy olyan megállapodás megköté­Szófia — Pénteken délelőtt sajtóértekezletet tartott Szófiá­ban Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter, aki hétfő óta tartózkodik hivatalos látogatá­son a Bolgár Népköztársaság­ban. — A szófiai tárgyalások ered­ményei nem is lehetnének job­bak — mondotta bulgáriai lá­togatását jellemezve Almeyda. Ez a látogatás lendületet ad a most induló chilei—bolgár kap­csolatoknak mind politikai, mind gazdasági értelemben. Ab­ból fakad, hogy mindkét kor­mány politikáját a független­ség, a be nem avatkozás és a haladásért való harc elvei sza­bályozzák. Buenos Aires — Argentína körzeteiben folytatódnak a dol­gozók bérmegmozdulásai. Buenos Airesben, Santa Fé­ben, Mendozában, Tucumanban és más városokban harmadik "napja sztrájkolnak a középisko­lai tanárok, akik követelik, hogy emeljék a fizetésüket és demokratizálják az oktatási rendszert. Számos argentínai tartomány ban beszüntették a munkát a köztisztviselők, az adóhivatal­Tokió — Pénteken megkez­dődött Japánban a választási hadjárat a június 27-én sorra kerülő felsőházi választásokra. A 252 tagú felsőháznak a felét választják újra. Erre három­évenként kerül sor, a felsőház tagjai ugyanis hat esztendőre kapják mandátumukat. A 126 felsőházi helyért a mai nappal 300 jelölt lépett a sorompóba. Mind a kormányzó Liberális Demokrata Párt, mind az ellen­zék különleges Jelentőséget tu­lajdonít a három hét múlva sorra kerülő választásoknak. A 70 éves Szato Eiszaku mi­niszterelnök, az LDP vezetője jövőre minden valószínűség szerint leköszön pártelnöki Belgrád — A jugoszláv szö­vetségi parlament házának al­kotmányügyi bizottsága — Mar­fan Brecelfnek, a Nemzetgyű­lés megbízott elnökének veze­tésével — megvizsgálta a ju­goszláv alkotmányreform terve­zetének végleges szövegét, s el­határozta, hogy azt Jóváhagyás­ra, a hónap közepén a képvise­lőház népek tanácsa elé ter­jeszti. Ezzel az alkotmányre­form lebonyolítása zárószaka­szába lépett. A népek tanácsát követően június végéig a par­lament többi háza is jóváhagy­ja a reformot, s Július elejétől megkezdik annak gyakorlati végrehajtását. Júliusban meg­választják Jugoszlávia kollek­tív államfői testületét, és meg­erősítik hivatalában Tito köz­társasági elnököt, aki egyben sót, amely az állandóan tartó áremelkedések ellenére is biz­tosítaná fizetésük vásárlóerejé­nek megőrzését. Az árak állandó emelkedése és az ebből fakadó problémák egyébként a kormányon belül is nézeteltéréseket váltottak ki. Giscard d'Estaing gazdasági- és pénzügyminiszter szerint első­sorban a stabilitást kell most biztosítani, s a pénzügyminisz­ter éppen ezért „óvatos" deflá­ciós intézkedéseket javasol, a hitelnyújtás megszorítását, min­denekelőtt pedig a dolgozók béremelési követeléseinek ha­tározott elutasítását. Chaban Delmas miniszterelnök viszont — aki a közelmúltban ismétel­ten síkraszállt a gazdaság dina­mikus fejlesztése mellett —, at­tól tart, hogy a deflációs intéz­kedések, mégha nagyon óvato­sak is, feltétlenül munkanélkü­liség növekedését vonnák ma­guk után és veszélyeztetnék a kormány által éppen most elfo­gadott hatodik gazdasági terv megvalósítását. A bolgár—chilei megbeszélé­sek gazdasági eredményeiről szólva Almeyda elmondotta, hogy az ugyanezekben a na­pokban Chilében tárgyaló bol­gár gazdasági kormányküldött­ség Peter Tancsev miniszterel­nök-helyettes vezetésével ke­reskedelmi szerződést írt alá. Bulgária húszmillió dolláros hi­tel keretében különböző ipari berendezéseket szállít partne­rének. Clodomiro Almeyda péntek délután elutazott Bulgáriából, a közös közleményt ezt köve­tően hozzák majd nyilvános­ságra. nokok, sztrájkol csaknem vala­mennyi hajó személyzete. La Platában négyezer állami alkal­mazott gyűlésen követelte, hogy emeljék fel a fizetésüket. Ha­sonló gyűléseket rendeztek a posta és a távíróhivatalok dol­gozói. Mint az Aipanorama című ar­gentin hetilap írja, a létfenn­tartási költségek ez év január­jában 15,3 százalékkal, a múlt év májusa óta pedig 32 száza­lékkal emelkedtek. tisztségről, amit lassan nyolca­dik éve birtokol, s a mostani választásokon dől majd el, ki a legesélyesebb trónkövetelő. Az ellenzék viszont arra használja fel a kampányt, hogy kísérleteket tegyenek egy eset­leges későbbi koalíció lehetősé­geinek kipuhatolására, amely­lyel később kiütheti nyeregből a kormánypártot. Szato egyik ütőkártyája an­nak az amerikai—japán meg­állapodásnak az aláírása, amelyre június 17-én Tokióban, illetve Washingtonban kerül sor, amelynek értelmében az Egyesült Államok jövőre visz­szaszolgáltatja Japánnak Oki­nawa szigetét. az államelnökség elnöke ls lesz. A korábbi tervektől eltérően még júliusban megalakítják Ju­goszlávia új kormányát, a vég­rehajtó tanácsot is, amelynek előreláthatólag új elnöke lesz, miután Mitfa Ribicsics jelenlegi miniszterelnököt Szlovénia az államelnökség tagjává jelölte. A jugoszláv kormány — a JKSZ elnöksége legutóbbi két ülésén hozott határozatok szel­lemében, amelyek az alkot­mányreform mielőbbi és minél hatékonyabb életbe léptetését ösztönzik munkatervet dolgozott ki. A munkaterv foglalkozik az alkotmányreform bevezetésével összefüggő intézkedésekkel, a gazdaság megszilárdulási prog­ram végrehajtásának eredmé­nyesebbé tételével és az 1971— 75-ös népgazdasági terv elfoga­dásával. nétiány sorban MAKARIOSZ érsek ciprusi köztársasági elnök, aki hivata­los látogatáson a Szovjetunió­ban tartózkodik, tegnap Moszk vában ebédet adott a legfelső tanács elnöksége és a szovjet kormány tiszteletére. Az ebéden beszédet mondott Makariosz el­nök és Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke. A FRANTIŠEK SIMECEK, a szakszervezetek prágai taná­csának alelnöke vezette cseh­szlovák szakszervezeti küldött­ség tegnap megismerkedett Moszkva építési tervével. A csehszlovák vendégek, akik a moszkvai városi tanács meghí­vására június elseje óta tartóz­kodnak Moszkvában, tegnap Leninigrádba utaztak. MOSZKVÁBOL útnak indítot­ták Ankarába a Szovjet Vörös­kereszt és Vörösfélhold Társa­ságok Szövetségének ajándékát — gyógyszereket, ruhaneműt és sátrakat — a Törökország keleti körzeteiben élő földren­gés sújtotta lakosságnak. BELFASTBAN ISMÉT bom­bák robbantak. Az egyik robbanás a környezetvédelmi minisztérium épületét rongálta meg. A másik 50 perccel ké­sőbb a városi levéltárban oko­zott nagyobb károkat. Személyi sérülés nem történt. A NATO európai parancsnok­sága északi körzetének déli térségében megtartották a „Ra­gyogó szem" fedőnevű hadgya­korlatot, amelyen Dánia, az NSZK, Hollandia és Anglia ha­dihajói és repülőgépei vettek részt. LUXEMBURGBAN értekezletet tartottak a közös piaci tagor­szágok igazságügy-miniszterei. Két jegyzőkönyvet írtak alá, amelyek jelentős mértékben ki­terjesztik az EGK ügyeiben az egyes országok bíróságainak hatáskörét. VANCE HARTKE amerikai szenátor szenátusi beszédében felszólította a Nixon-kormányt, hogy juttassa kifejezésre felhá­borodását és ne próbálja csök­kenteni Görögországban a poli­tikai foglyokkal szemben alkal­mazott embertelen bánásmód jelentőségét. PACHECO ARECO uruguayi elnök lemondásra szólította fel Carbayal belügyminisztert és helyére Danilo Senát nevezte ki. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK az indiai kormány kérelmére négy C-130-as típusú sugárhajtású szállító repülőgépet bocsát In­dia rendelkezésére. A TOROK HATÖSÁGOK is­mertették a török városi geril­la-csoportok elleni megtorló hadjárat első mérlegét. A rend­kívüli állapot idején 58 sze­mély ellen adtak ki elfogató parancsot, a „Török Népi Fel­szabadító Hadsereg" elnevezésű szélsőséges szervezet tagjai közül hatot tűzharcban megöl­tek, 31-et elfogtak, míg 21-en még menekülőben vannak. AZ AMERIKAI HADÜGYMI­NISZTÉRIUM bejelentette, hogy a jövő hónapban a Sziklás­hegységben levő hadianyag­raktárban megkezdik a mustár­gáz-készletek megsemmisítését. A mintegy 5 hónapig tartó mű­velet során több mint 3000 ton­na mustárgázt fognak elégetni. DÉL-KOREÁBAN hat ameri­kai néger katonát tartóztattak le a „faji zavargások" idején az egyik katonai támaszponton történt bombarobbanásokkal kapcsolatban. A MONGOL NÉPI FORRADAL­MI PÁRT Központi Bizottságá­nak 11. plenáris ülésén Ulánbá­torban megtárgyalták és egy­hangúlag elfogadták a Közpon­ti Bizottság tevékenységéről szóló beszámolót, melyet a párt XVI. kongresszusa elé terjesz­tenek. BARCELONÁBAN, Spanyolor­szág nagy ipari központjában megnyílt a 39. nemzetközi vá­sár, amelyen 33 ország, köztük valamennyi európai szocialista állam és Kuba kiállítói is részt vesznek. Japán választásokra készül ALKOTMÁNYREFORM JUGOSZLÁVIÁBAN Chile elmélyíti kapcsolatait a szocialista országokkal Munkásmegmozdulások Argentínában

Next

/
Thumbnails
Contents