Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-04 / 131. szám, péntek

SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekí 1971. június 4. PÉNTEK BRATISLAVA • XXIV. ÉVFOLVAM 131. szám Ára 50 fillér Teljesítik kötelezettség vállalásaikat (ČSTK) — Ludvík Svoboda hadseregtábornok, a CSSZSZK elnöke tegnap a prágai várban fogadta az oloinouci járás küldöttségét, amelyet M. Komolý. a CSKP járási bizottságának" vezető titkára vezetett. A küldöttség átadta Svoboda elvtársnak az olomouci járás vállalatai és intézményei kötelezettségvállalásainak teljesítéséről szóló jelentést, amelyet a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére tettek tavaly, a köztársasági elnök olomouci látogatása alkalmával. A vállalások teljesítése érdekében az állampolgárok eddig több mint 2,8 millió brigádórát dolgoztak le 156 millió korona értékben. A köztársaság elnöke értékelte az olomouci járás dolgozóinak ezt a jelentós kezdeméuyfezését. Módusítutt kötelezettségvállalásokkal köszöntötték a CSKP XIV. kongresszusát a Dubnica nad Válinm-i gépipari és kohászati üzemek 2 es szánni műhelyének dolgozói. A kongresszus tisz leletére vállalták, bogy a szovjet megrendelésre készült fél automata liegeszlogépsor gyártási idejét három hónappal usökkentik. Képünkön: Emil Raček és Milan Ľahký a szerelési harmoiiügruniut tanulmányozzák. (J. Valko — ČSTK felv.j NYERJÜNK MEG MINDEN DOLGOZÓT a kongresszusi határozatok megvalósításara Plenáris ülést tartott az SZLKP bratislavai városi bizottsága (ČSTK) — Jusef Lenärtnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, az SZLKP KB első titkárának részvételével tegnap plenáris ülést tartott az SZLKP bratislavai városi bizottsága. A plenáris ülés tárgyalt a CSKP XIV. kongreszszusának eredményeiről, a pártaktívának és a dolgozóknak a kongresszusi anyagokkal való megismertetése politikai-szervezési módjáról és a kongresszusi határozatok részletesebb kidolgozásáról. Az íilésen beszámolót tartolt Gejza Slapka, az SZLKP KB elnökségének tagja, az SZLKP városi bizottságának vezető titkára. Többek között hangsúlyozta szocialista államunk osztályjellege megszilárdításának fontosságát, a dolgozók szocialista nevelésének, valamint a párt és A CSKP és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpo litikai irányvonalának tartós alapja, hazánk szabadságának. Higgetlenségének és szocialista fejlődésének fő biztositékti i baráti együttműködés, barátság és szilárd szövetség a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. (Csehszlovákia Kommunista Partia XIV. kongresszusának határozatából. | a nép állandó kapcsolatának jelentőségét. Jozef Lenárt, az SZLKP KB el ső titkára a kérdésekre és az ülés részvevőinek vitafelszólalásaira válaszolva kiemelte a CSKP XIV. kongresszusán részt vett külföldi küldöttségek felszólalásait, amelyek azt bizo nyitják, hogy a világ kommunista és munkáspártjainak túlnyomó többsége nagyiéi értékeli a CSKP politikájának hozzájárulását az ország politikai és gazdasági konszolidálásához, s egyben egyetértésüket fejezték ki azzal az internacionális se gítséggel, melyet a Szovjetunió és más szocialista országok nyújtottak köztársaságunknak az ellenforradalmi válság ide (Folytatás a Z. oldalonI MH.YEN LESZ A VÁLASZ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE? Megnyílt a NATO miniszteri tanácsának ülésszaka A „nyitány" bombamerénylet volt O Megfigyelők szerint érdekesnek ígérkezik az ülésszak O Afrika népei tiltakoznak a NATO és a lisszaboni gyarmatosítók paktálása ellen Lisszabon — Tegnap délelőtt tíz órakor a portugál nemzetgyűlés épületében megnyitották a NATO miniszteri tanácsának tavaszi ülésszakát. A nyilvános megnyitó ülésen mondott rövid beszédében Manlio Brosio, a NATO főtitkára, az Atlanti Tanács elnöke a többi között kijelentette, hogy a Nyugat-Ber lin kérdésében folyó négyhatalmi tárgyalásokon gyakorlati és pozitív irányú haladás mutatko zik, bár kielégítő megállapodás még nincs kilátásban. Aldo Moro olasz külügyminiszter, az ülésszak soros elnö ke megnyitó beszédében ugyancsak hangsúlyozta a kelet— nyugati tárgyalások szükségességét és fejlesztését, ahogyan a kérdések erre megérnek. Kijelentette. hogy a helyzet 1952 óta (ekkor volt utoljára NATOtanácsülés Portugáliában) megváltozott. és jelenleg „bizonyos térségekben már lehetőség van arra, hogy békés verseny f oly jék, az eszmék és tapaszlalatok gyümölcsöző cseréje, amelyre szükség van az iparilag fejlett országok tipikusan közös problémái miatt". Moro hangoztatta, hogy a NATO kész politikai vitát kezdeni a szocialista orszá gokkal. Marcelo Caetano portugál miniszterelnök házigazdaként üdvözölte a megjelenteket, majd a tanácskozást zárt ajtók mögött folytatták az Ajuda-palotában, az egykori királyi rezidencián. Tegnap Schumann francia kii! ügyminiszter beszéde volt a legfontosabb. Schumann mindenekelőtt megelégedéssel nyilatkozott a szovjet vezetőkkel Moszkvában felvett személyes kapcsolatairól. Walter Scheeel nyugatnémet külügyminiszter a nyugat-berlini kérdést emelte ki, s a bonni vezetők ragaszkodnak hozzá, hogy ennek a megoldása legyen az európai biztonsági értekezlet összehívásának előzetes feltétele. Harmel belga külügyminiszter az értekezlet három fő leiadatát emelte ki: a közös állásfoglalást a közép-európai fegyveres erők kölcsönös csökkentésének kérdésében, a Nyugat Berlinről folytatandó tárgyalások elveit és az európai biztonsági értekezlet előkészítését. Az utóbbival kapcsolatban hangoztatta, hogy mielőbb meg kell kezdeni az előzetes megbeszéléseket. Szerda este az amerikai, an gol, francia és nyugatnémet külügyminiszter „német" vacsoráján megállapította, hogy lehetőség van megállapodás elérésére a Nyugat-Berlinről folyó négyhatalmi tárgyalásokon. A hírek szerint kitartottak amellett. hogy a berlini kérdésben elérendő inegállápodást továbbla is az európai biztonsági értekezlet megtartása előfeltételének tekintik. |Folytatás a 2. oldaliul) Szovjet-francia együttműködés Párizs Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter május 31, június 2 között a francia kormány meghívására Egy kép bukkan fel emlékezetemben: rettegést tükröző női arc, a végtelenbe meredő szemekből folydogál a könny .. Ez a fakó kép vádoló, néma kiáltás: mi lesz velünk? A húszas évek elején nemcsak Krompachy környékén, számtalan más helyen is készíthettek volna hasonló képet Az első burzsoá köztársaságban a „végtelen" demokrácia árnyékában ezrek retteg tek a holnaptól . . . Ezt az időszakot — főként a közelmúltban az ifjúsággal folyta tott beszélgetéseken — gyakran említették a pártaiapító harcosok. S nem feledték el hangsúlyozni, hogy ők a holnaptól való félelem időszakában a munkáért, a nagyobb darab kenyérért, egy igazságosabb társadalmi rendért küzdöttek, de az már a mi feladatunk is, hogy ifjúságunkat az értékek megbecsülésére neveljük, hogy tudatosítsák. csak a mi társadalmi rendszerünk képes létbiztonságot nyújtani a dolgozó tömegeknek. Létbiztonság. Szabad hazánkban a hajdani munkanélküliek maximálisnak hitt igénye már több mint negyed százada mindenki számára valóság. A kommunista párt vezette társadalom biztosítja a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelke dését. „Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdaságpolitikai programjának fő célja 1975-ig az, hogy a szocialista életformával összhangban, a társadalmi fejlődés tartós fejlesztésének, és hatékonysága fokozásának alapján biztosítsa a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését, a dolgozók létbiztonságának további szilárdulását." Ezt a feladatot az ötödik ötéves terv irányelvei rögzítik. Ha visszatekintünk a felszabadulás óta megtett útra, igazán nem kell szégyenkeznünk. Bár ellenségeink minden alkalmat megragadnak arra, hogy tévedéseinket és hibáinkat úgy tüntessék fel, mint a szocialista társadalom építésének jellemző tulajdonságait, ezen mesterkedésük kudarcot vall. Ma már nagyon gyér azoknak a száma, akik a hibákért a „rendszert" szidják. •A döntő többség tudatosítja, hogy bizonyos egvéuek követik el a hibákat, ukik egv LÉTBIZTONSÁG adott időpontban nem merik vagy nem képesek kiaknázni a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségeket a társadalom további fejlesztésére. Az egyének tévedései és botlásai lassíthatják, de nem állíthatják meg a fejlődést. Ezt az elmúlt negyedszázad története is igazolja. Gazdaságunk dinamikus fejlődését a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem gyarapodása bizonyítja a legmeggyőzőbben. Míg 1950 beit a nemzeti jövedelem 85, húsz évvel később, 1970-ben már 279,2 milliárd koro na volt. Ugyanezen időszakban a társadalmi össztermék értéke 164,6 milliárd koro"náról 669,7 milliárd koronára növekedett. Ez a növekedés nyújtott alapot a reálbérek emelkedésére, a nyugdíjak rendezésére. 1970-ben a nyugdíjak és a .szociális juttatások összege meghaladta a 25 milliárd koronát, az átlagbér pedig 1938 korona volt. Ami a szociális gondoskodást illeti, hazánk e téren a legfejlettebb orszá gok közé sorolható. A 26 hétig fizetett és a két évi fizetetten anyaszabadság, valamint a gyermeksegély széles rétegeket érintő intézkedés. Bár sokat bíráljuk az építőket — szeretnénk, ha gazdaságosabban építenének —, mégiscsak jelentős eredmény, hogy 4,5 millió egyén, vagyis lakosságunk egyharmada az 1945 óta épített házakban lakik. Azok, akik 1968—89-ben a „vállalati tanácsok" alapítását szorgalmazták, hangza tos jelszavaikkal sok becsületes, a gazdaságpolitikában tájékozatlan munkást megtévesztettek. A termelés „demokratizálásának" jelszava alatt akarták elérni, bogy a társadalmi tulajdon jelentős része ismét csoporttulajdon legyen. Innen már csak egy lépés hiányzik a magántulajdon „élet rekeltéséhez". A „beavatottak" az ilyen jellegű tervekről „tapintatosan" hallgattak a dolgozó tömegek előtt. Tény, hogy a gazdasági életben az említett irányiatok, valamint a terv irányító szerepének fel számolása, gyakorlatilag a párt vezető és irányító szerepének felszámolását'is jelentette volna. S hogy mit gondoltak minderről a tömegek, azt a „nagy nemzeti egység" időszakában a „vásárlási láz" jelezte Megingott a vezetésbe és a koronába vetett bizalom ... Az 1969 áprilisában élre kerülő pártvazetőség — ígéretéhez hűen — valóban ki vezette a pártot és a társadalmát a válságból. Megfékezte az inflációs folyamatot, szilárdult a korona értéke, s ezzel együtt a dolgozók biztonságérzete is. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy előbbrejutásunk, gazdaságunk fejlődésének kulcsa a mi kezünkben van. Tény: szocialista rendszerünk szavatolja a létbiztonságot, a munkához való jogot, de azt is világosan meg kell mondani — s ezt az irányelvek is hangsúlyozzák —, hogy a bérezésben határozottabban kifejezésre kell juttatnunk a teljesítmény, a minőségi munka és a kereset közötti összefüggést. Ezt is létbiztonságunk szilárdításának érdekében tesszük CSETÖ JÁNOS lálogatást tett Franciaország ban. A szovjet' miniszter párizsi tartózkodása idején megbeszéléseket folyatott Valery Giscard d'Estaing gazdasági- és pénzügyminiszterrel, s találkozott Francois Xavier Ortolival, az iparfejlesztés és a tudományos kutatások ügye miniszterével. A látogatásról kiadott közle mény szerint a felek részletesen megvitatták az 1970—74-es évre szóló szovjet—francia kereskedelmi és gazdasági együttműködés keretében tervezett árucsereforgalom lebonyolítását és érintették a két ország közötti gazdasági együttműködés további fejlesztésének kérdé seit. Patolicsev és Ortoli részlete sen megvitatta azt a közös tervet is, melynek értelmében Le Havre-ban olajfinomítót építe nek a Franciaország által vásárolt szovjet nyersolaj feldolgozására. KGST ülés Tbilisziben Tbiliszi — Grúzia fővárosában tegnap véget ért a KGST val u tár is és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsá gának 20. ülése. A bizottság megtárgyalta a KGST valutáris, pénzügyi és hitelviszonyaival foglalkozó 23. és 24. ülés határoztainak megvalósítását. Az ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Mongólia, az NDK, Lengyelország, Romá nia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Jelen voltak továbbá a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, a Nem zetközi Beruházási Bank és Jugoszlávia képviselői is. y