Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-02 / 129. szám, szerda

A párt ú) tagjait az alábbi elvek szerlht veszik fel: a) az alapszervezet bizottságának benyújtják a jelent kezesi (vet és az életrajzot, három olyan párttag ajánlásával, akik legalább három éve tagjai a pártnak, s akik az ajánlottat munkája és közéleti tevékenysége alapján legalább egy éve ismerik; b) a pártba való felvételt az alapszervezet taggyűlése tárgyalja meg és dönti el; határozata a pártba való felvételről akkor lép érvénybe, ha azt a gyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta, és a járási, illetve a vele egyszlnten álló városi vagy városkerületi pártbizottság jóváhagyta; minden egyes új párttag felvételéről killön szavaznak; c) a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azok az állampolgárai, akik korábban más országok kommunista, és marxista—leninista munkáspártjainak voltak tagjai, a Központi Bizottság irányelvei alapján vehetők fel a pártba; " d j más politikai pártok volt tagjait öt olyan párttagnak kell ajánlania a pártba való felvételre, akik legalább öt éve tagjai a pártnak, s akik az illetőt munkája és közéleti tevékenysége alapján legalább egy éve ismerik; más politikai pártok volt járási, kerületi és központi funkcionáriusainak felvétele csak a Központi Bizottság jóváhagyása után lép érvénybe; ej az ajánlók felelősséggel tartoznak azért, hogy hiteles és tárgyilagos jellemzést adnak az ajánlott tag politikai és erkölcsi tulajdonságairól; Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai nem lehetnek ajánlók; f) a párttagság azzal á nappal lép érvénybe, amikor az alapszervezet taggyűlése felvette az új tagot. 5

A párttagok és tagjelöltek egy hónapon belül kö• telesek jelentkezni új munkahelyük alapszervezeténél és regisztráltatni magukat lakhelyük szervezetében. A párttagok nyilvántartásának, az egyik alapszervezetből a másikba való átlépésüknek rendjét a Központi Bizottság rendelkezései határozzák meg; 6

Azoknak a párttagoknak az ügyét, akik passzívak, . és elfogadható ok nélkül három hónapig Ismételt figyelmeztetés ellenére sem fizetnek tagdíjat, vagy akik személyi, illetve más okok miatt nem tehetnek eleget pártbeli kötelességeiknek, az alapszervezet taggyűlése tárgyalja meg. Ha kiderül, hogy a párttag elvesztette állandó kapcsolatát a pártszevezettel, ezt nem akarja helyreállítani, és nem teljesíti kötelességeit, más vétséget azonban nem követett el, a pártból való törlésre javasolják. Az alapszervezet taggyűlése erről határozatot hoz, amelyet jóváhagyás végett a járási pártbizottság elé terjeszt. 7

Az alapszabályzatban előírt pártkötelességek nem. teljesítéséért és az alapszabályzat megsértéséért, valamint olyan tettekért, amelyek miatt a párttagot vagy a tagjelöltet á törvény előtt felelősségre vonják, az alábbi pártbüntetést szabhatják ki: megintést, megrovást, szigorú megrovást, és a pártból való kizárást, ami a legsúlyosabb pártbüntetés. Indokolt esetekben a párttagot vagy a tagjelöltet azzal a pártbüntetéssel sújthatják, hogy bizonyos időre leváltják pártfunkciójából, vagy más, a párt megbízásából gyakorolt közéleti tisztségéből. A pártbüntetésnek nevelő feladata van és csak akkor szabható kl, ha már alkalmazták a párt más nevelő- és befolyásoló eszközeit: az elvtársi bírálatot, a figyelmeztetést, vagy felvilágosítást. A pártbüntetés kiszabását feltüntetik a tagsági nyilvántartási lapon. A párttag vagy az alapszervezet bizottsága kérheti a büntetés törlését. Az ügy jellege szerint két—négy év elteltével erről az alapszervezet taggyűlése vagy az illetékes pártszerv dönt. A - pártbüntetés törlése nem vonatkozik a pártból való kizárásra. Az eljárásmódot a CSKP KB irányelvei szabják meg. 8

A pártbüntetésről, beleértve a pártból való kizárást, . az alapszervezet taggyűlése dönt. Az alapszervezet bizollsága köteles megfelelő módon értesíteni és erre a gyűlésre meghívni azt a párttagot, vagy tagjelöltet, akinek a vétségét tárgyalni fogják. Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, ha ezt a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta, és a járási pártbizottság jóváhagyta. A járási pártbizottság legkésőbb két hónapon belül dönt az alapszervezet határozatáról. A párttagnak addig, amíg a járási pártbizottság jóvá nem hagyja a kizárásra vonatkozó határozatot, joga van részt venni a taggyűléseken. A járási pártbizottságnak a kizárást megerősítő döntése után a párttag köteles tagkönyvét átadni az alapszervezetnek. Súlyos esetekben a pártból való kizárásról vagy más pártbüntetésről a járási, a kerületi, illetve a Központi Bizottság dönthet. Ha a járási pártbizottság dönt a kizárásról, akkor határozatát a kerületi pártbizottságnak kell jóváhagynia, ha a kerületi pártbizottság dönt, akkor a Központi Bizottságnak kell jóváhagynia a határozatot. Amennyiben nem ismeretes a párttag vagy a tagjelölt vétségének mértéke, de az a veszély fenyeget, hogy a nyilvánosság előtt csorbul a párt tekintélye, az ügy kivizsgálásáig felfüggeszthető párttagsága. Az a kommunista, akinek tagságát felfüggesztették, nem vehet részt a párton belüli életben. Tagkönyvét az alapszervezet közvetítésével letétbe helyezik a járási pártbizottságon. 9

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, . valamint a kerületi és a járási pártbizottságok tagjainak és póttagjainak, Illetve az ellenőrző és revíziós bízottságok tagjainak pártbüntetéséről (a kizárást is beleértve) az alapszervezetek azon pártszervek tudtával tárgyalnak, amelyeknek a megbüntetett párttagok tagjai. Az alapszervezet a kizárási javaslatot az illetékes pártszerv elé terjeszti, amely tagjának kizárásáról a jelenlevő tagok szavazatának kétharmados többségével dönt. 1 ň Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bízott I U. sága tagjának és póttagjának a Központi Bizottságból, továbbá a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjának a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságból vagy a párt soraiból való kizárása ügyében a pártkongresszus, a két kongresszus közötti időben pedig a Központi Bizottság, illetve a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság saját tagjai esetében a jelenlevő tagok kétharmados szavazati többségével dönt. n

Ha a pártból v^ló kizárásról van szó, a lehető leg. nagyobb körültekintéssel kell eljárni, figyelmesen vizsgálva, indokolt-e a párttaggal szemben emelt vád. Ha a pártszerv szükségesnek tartja, a pártsajtóban nyilvánosságra hozhatja a pártbüntetésről, beleértve a kizárásról, vagy a helytelenül alkalmazott büntetés felülvizsgáláséról hozott döntését. lO A tagkönyv a párt tulajdona; minden párttag és I L. tagjelölt köteles megóvni az elvesztéstől vagy megrongálódástól. A tagkönyv elvesztését vagy megrongálódását a párttag köteles azonnal jelenteni az alapszervezet bizottságának. A tagkönyv gondatlanságból való elvesztéséért fegyelmi eljárást indítanak. A tagság megszűnése után a tagkönyvet a pártszervek útján átadják a Központi Bizottságnak. 10 A pártbüntetéssel sújtott párttagnak vagy tagjelöltI w. nek jogában áll egy hónapon belül fellebbezést benyújtani egészen a Központi Bízottságig és a határozat felülvizsgálását kérni. A büntetésről szóló határozat mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb pártszerv nem dönt másképpen. A kerületi vagy a Központi Bizottság legkésőbb az előterjesztéstől számított két hónapon belül dönt a pártból való kizárás ellen benyújtott fellebbezésről. á retek jogaival felruházott városkerületi pártszervezetek alkotják. J 7 A járási szervezetet a járás alapszervezetei alkotH/. ják. A CSKP Központi Bizottsága nagy városokban a járási szervezetek jogaival feruházott városi pártszervezetet létesíthet, amelyet a város alapszervezetei alkotnak. Ezekben a városi szervezetekben városkerületi pártbizottságokat létesíthetnek, amelyek a helyi pártbizottságok jogaival rendelkeznek. A CSKP Központi Bizottsága szükség esetén más pártszervezeteket is létesíthet, felruházva őket a járási pártbizottságok egyes jogaival vagy a járási pártszervezeteknek megfelelő jogokkal. A kerületi pártszervezet vezető szervei A kerületi szervezet legfelsőbb szerve a kerületi . konferencia, a konferenciák közötti időben pedig a kerületi pártbizottság. > A kerületi rendes konferenciát a kerületi pártbizottság két-háromévenként egyszer hívja össze. Rendkívüli kerületi konferencia a párt Központi Bizottságának beleegyezésével hívható össze, ha ezt a kerület alapszervezetei tagjainak legalább egyharmada kéri; sürgős okokból Csehszlovákia Kommunista Pártjának kerületi vagy Központi Bizottsága rendkívüli kerületi konferenciát hívhat össze. A kerületi konferencia összehívását és napirendjét négy héttel a konferencia előtt kell közölni a járási pártszervezetekkel. A küldötteket a kerületi konferencia előtt a járási konferenciákon választják meg azoknak a szabályoknak az alapján, amelyeket a kerületi pártbizottság a Központi Bizottsággal egyetértésben meghatároz. A járási konferenciákon rendesen megválasztott küldöttek szavazati joggal rendelkeznek. A kerületi pártbizottság tagjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bízottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kerületi konferenciákon. • A kerületi konferencia: a) megvitatja és jóváhagyja a kerületi pártbizottság, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját; megvitatja a pártépítés, a gazdasági és a kulturális építőmunka egyéb kérdéseit; a pártkongresszusok, az országos pártkonferenciák és a Központi Bízottság határozataiból kiindulva kitűzi a kerületi szervezet fő feladatait a további időszakban; b) megválasztja a kerületi pártbizottságot, az ellenőrző és revíziós bizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket; a kerületi pártbizottságba, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságba csak azt lehet beválasztani, aki legalább öt éve tagja a pártnak. A kerületi pártbizottság évente legalább hatszor ülést . tart, a párt politikájának megfelelően tisztázza a kerület és a járások fejlesztésének sürgető kérdéseit, ellenőrzi a határozatok teljesítését és széthelyezi a kádereket. A kerületi pártbizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. Cl A kerületi pártbizottság tagjai közül elnökséget, titü I • kárságot és titkárokat választ. A kerületi pártbizottság vezető titkárának csak az választható meg, aki legalább tíz éve tagja a pártnak. A kerületi pártbizottság elnöksége a kerületi pártbizottság ülései közti időben irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. A kerületi pártbizottság titkársága Irányítja és ellenőrzi a kerületi pártbizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját. Az elnökség és a titkárság tevékenységéről beszámol a kerületi pártbizottságnak. A járási pártszervezet vezető szervei A járási szervezet legfelsőbb szerve a járási konfe. rencie, a konferenciák közti időben pedig a járási pártbizottság. A járási pártbizottság két-háromévenként egyszer • hívja össze a rendes járási konferenciát. Rendkívüli konferencia a Központi Bizottság beleegyezésével a járási szervezethez tartozó alapszervezetek tagjai legalább egyharmadának kérésére, Illetve a járási pártbizottság vagy a felsőbb pártszervek javaslatára hívható össze. A járási konferencia küldötteit az alapszervezetek taggyűlésein választják meg azoknak a szabályoknak az alapján, amelyeket a kerületi pártbizottság a Központi Bizottsággal egyetértésben megállapít. A járási pártbizottság tagjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldöttnek, tanácskozási joggal vesznek részt a járási konferencián. . A járási konferencia: a) megtárgyalja és jóváhagyja a járási pártbizottság tevékenységéről szóló beszámolót, továbbá az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját; megtárgyalja a pártépítés, a gazdasági és kulturális építőmunka egyéb kérdéseit a járásban; a felsőbb szervek határozataiból kiindulva kitűzi a járási szervezet fö feladatait a további időszakra; b) megválasztja a járási pártbizottságot, az ellenőrző és revíziós bizottságot, valamint a kerületi konferencia küldötteit; a járási pártbizottságba, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságba csak azt lehet megválasztani, aki legalább négy éve tagja a pártnak. A járási pártbizottság jóváhagyja a párt alapszerve. zeteinek megalapítását, irányítja és ellenőrzi tevékenységüket; nyilvántartást vezet a párttagokról. A járási pártbizottság évente legalább hatszor ülést . tart. A járási pártbizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt a járási pártbizottság ülésén. Cl A járási pártbizottság tagjai közül elnökséget, és ül. járási titkárokat választ. A járási pártbizottság vezető titkárának csak azt lehet megválasztani, aki legalább nyolc éve tagja a pártnak. A járási pártbizottság elnöksége a járási pártbizottság ülései közötti időben Irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Irányítja és ellenőrzi a járási pártbízottság osztályainak és dolgozóinak munkáját. Tevékenységéről beszámol a járási pártbizottságnak. VII. Városi, helyi, üzemi és vállalati bizottságok A városokban a járási pártbizottság beleegyezésével . városi pártbizottságok, a többi helységben, ahol több alapszervezet működik, helyi pártbizottságok alakulnak; a nagy üzemekben és vállalatokban,- ahol több alapszervezet működik, a kerületi pártbizottság beleegyezésével üzemi pártbizottság, vagy a párt Központi Bizottságának hozzájárulásával vállalati pártbizottság alakul. A városi, helyi, üzemi és vállalati pártbízottságok segítséget nyújtana^ a járási pártbizottságnak az alapszervezetek tevékenységének mindennapos Irányításában, az üze11