Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-16 / 141. szám, szerda

Mikor kel és mikor nyugszik a Hold? Az elmúlt hetekben, hónapokban számos olvasónktól kaptunk levelet, melyben arra kérték szerkesztőségünket, magyarázzák meg az Oj Szóban naponta közölt, a Hold kelte és nyugta időpontjának kérdését. Akadtak olyan olvasók is, akik egyenesen kétségbe vonták a közölt adatok helyességét. Éppen ezért az alábbiakban közöljük tudományos munkatársunknak a Hold keltével és nyugtával foglalkozó cikkét, melyben kimerítő magyarázatát adja az ezzel a kérdéssel kapcsolatos természeti jelenségeknek. A

Hold az egyedüli égitest, amely a Föld körül kering. Ugyanakkor a legközelebbi és a Nap után a legfényesebb égitest. Ezért az emberiség már évszázadok őta figyeli a Holdut. Ebben a rövid cikkben elsősorban a Hold látszólagos mozgásával fogok foglalkozni úgy, amint naponta észlelhetjük. Előbb azonban pár szóval letárgyaljuk a Hold valóságos mozgását. A Hold a Föld körül eliptikus pályán kering, amely alig különbözik a körpályától. A Hold távolsága a Földtől 384 000 km. A Hold pályájának síkja csak 5 fokra hajlik el a Nap látszólagos pályájának síkiától, úgyhogy azt mondhatjuk, a Hold csaknem ugyanabban a síkban kering, mint a Nap. E kis, ötfokos elhajlás azonban mégis csak jelentékeny, mert ez az oka annak, hogy a Hold nem fedi el a napot minden újhold alkalmával, és ezért nem olyan gyakori a napfogyatkozás. A Hold kb. 14 napig a Nap látszólagos pályája [ekliptika) fölött és ugyanolyan ideig alatta halad. Közben havonta átlag kétszer metszi a Nap látszólagos pályájának síkját (ezek a Hold-pálya csomópontjai). Ha a Hold újholdkor a csomóponton halad át, napfogyatkozás jön létre. Amint tudjuk, a Nap látszólagos pályájának síkja — az ekliptika — elhajlik az egyenlítő síkjától, amely pontosan keleten érinti a horizontot, délben metszi a délkört nálunk 41 fok magasságban és pontosan nyugaton ismét leszáll a horizontra. Tavasszal a Nap az egyenlítőn halad át. Ekkor nálunk 6 órakor pontosan keleten kel, délben delel 41 fok magasságban és nyugszik pontosan 18 órakor nyugaton (napéjegyenlőség). Nyáron a Nap 23,5 fokra emelkedik az egyenlítő fölé, és azért északkeleten kel reggel 4 órakor, délben delel 64,5 fok magasságban és északnyugaton 20 órakor nyugszik (nyári napforduló). Az őszi napéjegyenlőségkor hasonló a helyzet, mint a tavaszi napéjegyenlőségkor. És végül télen a Nap délkeleten 8 órakor kel és délnyugaton 16 órakor nyugszik (téli napforduló). A Hold a delelési pontban e. érheti nálunk a láthatár fölött télen a 69,5 fok maga: -ágot, vagy nyáron a 12,5 fok magasságot, mint két szélsőséges ér téket. Jegyezzük meg még, hogy minden égitest az egyenlítő fölött északkeleten és korábban kel, mintha az egyenlítőn lenne és északnyugaton későbben nyugszik. Megfordítva minden égitest az egyenlítő alatt délkeleten és későbben kel, mintha az egyenlítőn lenne és délnyugaton korábban nyugszik, mint ahogy a Napnál is láttuk. Fontos még szólnunk a Hold fázisairól. A Hold a Naptól kapja megvilágítását. A Nap mindig csak az egyik, a hozzáfordított félgömböt világítja meg. Ha újhold van, akkor a Hold számunkra láthatatlan nemcsak azért, mert hozzánk van fordítva a megvilagítatlan félgömbje, hanem azért is, mert ha nézünk a Hold irányába, egyúttal a Napot is figyeljük, mely az égboltot túl fényessé teszi. Az újhold, mivel a Nap irányában fekszik, a Nappal csaknem együtt kel, delel és nyugszik csaknem ugyanazon a helyen a láthatáron vagy az égbolton {+ 5 fok különbséggel a Nap alatt vagy fölött). Az első és utolsó negyedben a Földről látjuk a Hold megvilágított félgömbjének csak a felét: a hátsó korong másik fele nincs megvilágítva és ezért a Hold mint félhold tűnik fel előttünk. Az első negyedben nagy D betű alakja van, mert a Földről figyelve a Naphoz fordított jobb oldala van megvilágítva. Mivel a Nap a Hold jobb-nyugati oldalán helyezkedik el, előbb nyugszik le a Nap (mialatt a Hold delelj és csak utána a Hold. Hasonlóképpen van ez a Hold-keltével és delelésével. Mondhatjuk, hogy a Hold kelte, delelése és nyugta kb. 6 órát késik a Nap után, ezért a Hold az első negyedben délben kel, este — itt 18 órát értünk — delel és éjfélkor nyugszik (feltéve, hogy az egyenlítőn van). Az utolsó negyedben a Nap a Földről tekintve a Hold balkeleti oldalán van és mivel a Hold bal, a Naphoz eső oldala van megvilágítva, a félhold most a nagy C betűhöz hasonlít (csökken). Mivel a Nap most a Holdtól keletre fekszik, kb. 6 órával később kel mint a Hold, ugyancsak később delel és nyugszik. Most a Hold-kelte, delelése és nyugta kb. 6 órával késik a Nap után. Azért a Hold az utolsó negyedben éjfélkor kel, reggel — itt 6 órát értünk — delel és délben nyugszik (feltéve, hogy az egyenlítőn van). A Hold magassága az utolsó negyedben hasonló, mint az első negyedben: nyáron és télen a Hold az egyenlítő közelében van. Különbség tavasszal és űsszel fordul elő. Végül holdtöltekor a Nap a Holddal szemben fekszik. A Holdnak azt a félgömbjét látjuk, amelyet a Nap megvilágít. Mivel a Hold a Nappal szemben fekszik, kel, delel és nyugszik, akkor, amikor a Nap nyugszik, átvonul alsó delelésén (a látóhatár alatt éjfélkor) és ismét felkel, tehát a Hold világít egész éjszakán át. Ha a Nap az egyenlítő fölött van, a Hold az egyenlítő alatt van, és megfordítva, ha a Nap az egyenlítő alatt van, a Hold az egyenlítő fölött. Ezért a telihold nyáron nagyon alacsonyan, télen nagyon magasan delel. A fentebb említett tények alapján könnyen megértjük az alább közölt képsorozatot, tnely a Hold látszólagos mozgásának bonyolult részleteit illusztrálja a mozdulatlan Földdel szemben. Az ábra 16 képből áll, melyek a mi földrajzi szélességünknek 49 fok megfelelő égboltot ábrázolják. A képek közepén van dél (D), a fölötte levő merőleges vonal a meridiánt jelképezi. A teli kihúzott félkör dél fölött az égi egyenlítőt (EJ jelképezi. Az egyenlítő a horizontot pontosan keleten (K) érinti, a meridiánt 45 fokos magasságban szeli át és pontosan nyugaton (Ny) ismét érinti a horizontot (látóhatárt). A két pontozott félkör — egyik az egyenlítő fölött, másik alatta — a Nap és a Hold napi látszólagos pályáját ábrázolja. Baloldalt a horizontról északkeleten (EK), illetve délkeleten (DK) indulnak, a meridiánt 64,5 fokos, illetve 17,5 fokos magasságban szelik és aztán jobboldalt ismét a horizontra kerülnek északnyugaton (ÉNy) vagy délnyugaton (DNy). Minden kép alatt megvan jelölve baloldalt a holdkelte, középen a Hold magassága deleléskor, a látóhatár fölött jobboldalt a holdnyugta. A képet négy oszlopba és négy sorba osztjuk. Az. oszlopok a négy évszakot, a sorok a négy holdfázist jelképezik. Az első oszlop a holdfázisokat tavasszal (márciusban), a második nyáron (júniusban), a harmadik ősszel (szeptemberben) és a negyedik télen (decemberben) mutatja. A képek fölött vannak még adatok a napkeltéről, a Nap magasságakor, delelésekor és jobboldalt a napnyugta. Az első sor mutatja az újholdnak megfelelő helyzetet minden évszakban, a második az első negyedet, a harmadik a teliholdat és a negyedik az utolsó negyedet. Minden sor elején adva van, mikor kel (K), delel (D) és nyugszik (Ny) a Hold. Példák: 1. A Hold első negyedben szeptemberben (1971. IX. 27.) délután (14 ó 15 p) délnyugaton kel, este (17 óra 53 p) az egyenlítő alatt (csak 14,5 fok a horizont fölött) delel és éjfél előtt (21 óra 35 p) délnyugaton nyugszik. 2. A telihold decemberben (1971. XII. 2.) estefelé északkeleten kel (15 ó 40 p), éjfélkor (0 ó 26 p) az egyenlítő felett (66,5 fok magasságban) delel és késő reggel (8 ó 6 p) északnyugaton nyugszik. 3. A Hold az utolsó negyedben, júniusban (1971. VI. 16.) keleten éjfélkor (1971. VI. 15., 23 ó 55p) kel, reggel (1971. VI. 16. 6 ó 6 p) az egyenlítőn (41 fok) delel és délben (12 ó 35 p) nyugaton nyugszik. Dr. CSERE ELEMÉR A bratislavai I. Dimitrov VEGYIPARI MOVEK azonnali belépéssel, kedvező feltételekkel nagyobb számban felvesz: A lakatosokat, esztergályosokat, szerelőket, épületbádogosokat, kőműveseket, ácsokat és samottozókat i TOLATÓKAT (betanításra is) A Darukezelőket (ugyancsak betanításra is) A Nagyobb számban munkásokat vegyi és segédüzemeltetéshez. A kőművesek és az ácsok számára különélési pótlék és útiköltség-megtérítés. 1971. június 15-től épitoüzemünk számára nagyobb számban 17 éven felüli diákokat társadalmi munkásokat (brigádosokat). A 17 éven felüli leányokat műselyem és polipropilén gyártásához, készgyártmányok csomagolásához, továbbá takarítónőket, az üzemi konyhára segédmunkaerőket (konyhalányokat). A önálló anyagbeszerzőt, T 10 osztály + prémiumok, legalább szakközépiskolai végzettséggel és ötéves gyakorlattal. Hajadonok és nőtlenek számára lakást biztosítunk. — Étkezés az üzem éttermében. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt az érdeklődőknek. Telefon: 177, 24-76 és 20-41-es mellékállomás, 3-as, 5-ös és 7-es villamosjárat. 0F-«71 APRÓHIRDETÉS • A Beszerzési Vállalatok Gépgyára, Bratislava, Vajnorská 84. sz. felvesz: — fiákat ipari tanulóknak géplakatos szakmára, akik elvégezték az alapiskula 9. osztályát, — egy bUIésnfit, — géplakatosokat, — esztergályosokat, — segédmunkásokat; nyugdíjasok, járadékosok Is jelentkezhetnek. Strojárne nákupných podnikov Bratislava, Vajnurská 84. ŰF-871 ADÁSVÉTEL H Eladó jó karban levő, garázsolt MB 1000, 33 000 km. Kalita, Hronovce 165 okr. Levice. 0 941 • MB 1000 eladó, 31000 km. Balga István, Čebovce 2Ü, okr. Velký Krtíš. Ű-940 • Nagyon jó állapotban levő Octávla super és 407 Moszkvics, mo tor GJ, eladó. Nové Zámky, Novo mestská 11. 0-936 • Eladó Jó karban levő, garázsolt STW 1202 és 426 Moszkvics combi bejáratás alatt. Cím: Tóth Lajos, Imel 213, okr. Komárno. 0-943 • Eladok csaknem új, kocipiett autókerekeket, méret: 5,90X15, szétszedett differenciálművet, hátsó rűgót és különféle alkatrészeket Octávia gépkocsihoz. Jozef Pšenko, Bratislava, Narcisova 40. 0-944 FIGYELMEZTETÉS Felhívjak kedves olvasóinkát, hogy amennyiben hirdetést kívánnak az Gj Szóban feladni, postautalványon küldjék be a megfelelő összeget és egyben közöljék a hirdetendő szöveget. A hirdetés dija 2 korona szavanként, plusz 3 korona kezelési költség. Az összeg beküldése után hirdetésüket egy héten belül közöljük. Címünk: Oj Szfi, hirdetőiroda. Jesenského ni. 12., Bratislava. IIIIH

1 i ^illlllünH" "líillilllililiillltllmlli'u Hirdessen Ön is a z Új Szó-ban Íllllllllil!i!hil!!!!ill!il!iíliiil MIK A MEŐOAZDASÁOI GÉPEK GYÁRTÁSÁT A prostöjovl Agrostroj vállalatban az ötödik ötéves terv utolsó évében a felével több mezőgazdasági gépeket gyártanak, mint eddig — közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával František Mezihorak mérnök, a vállalat igazgatója. A termelés 1975-ig az 1970. évihez viszonyítva legkevesebb 35,2 százalékkal növekedik. Mindenekelőtt gabona- és komlóbetakarító gépeket, burgonyaültető és -szedő gépeket, kis traktorokat és csuklóstengelyeket gyártanak áz összes traktorhoz kapcsolható géphez. Az Agrostroj például 10 000 önműködő burgonyaültető gépet gyárt, így fedezni tudja nemcsak mezőgazdaságunk igényeit, hanem bővíti a kivitelt is. Száz százalékkal növekszik a nagyon igényes és nagy teljesítményű komlófésülő gépek gyártása. Ezekből a gépekből az Ötéves terv végéig mintegy 300-at készítenek. A gépek egy része a Szovjetunió, az NDK és Jugoszlávia mezőgazdasági üzemeibe kerül. Teljes ütemben megkezdődött a kis traktorok sorozatgyártása, a prostöjovl Agrostroj évente mintegy 1600-at ad a mezőgazdaságnak. Az Agrostroj komáromi fióküzsméfcnn" évente 6000 vődőiülkét készítenek a Zetor 5611-es típusú traktorokhoz. 1971 VI. 16. r O