Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-13 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

STOP magazin 2. száma Nemrégen hírt adtunk arról, hogy STOP címmel megjelent egy szlovák nyelvű folyóirat, amely az autós élet kérdéseivel foglalkozik. Kézhez kaptuk a folyóirat 2. számát, s ismétel­tei olvasóink figyelmébe ajánljuk. Megéri a 6 koronát, mert s éí'i. megismertet az autós élet hazai és külföldi kérdései­vé A folyóirat behatóan foglalkozik a csehszlovák autóipar fej­lődésével és távlataival. Ivan Rajecký" terjedelmes cikkben méltatja a motorosokat rendkívül érdeklő autójavító üzemek helyzetét, s a szervizszolgálat bővítésének, munkája megjavítá­sának szükségességét. Mi kell ahhoz, hogy kevesebb legyen a halálos kimenetelű baleset? — erről ír Edo Drobný. Mi újság a nagyvilágban? A folyóirat 2. számából sok mindent megtu­dunk. Például: milyen ötletek propagálására használják fel a Skoda-márkát Nyugaton. Fero Spáčil képriportban mutatja be, milyen előírásokat szegnek meg leggyakrabban a gépkocsive­zetők. Hogyan teljesítik kötelezettségvállalásaikat az egyes autógyárak dolgozói — erről Ír dr. Jaromír Vlasimský. Karel Hanus arról tájékoztatja a folyóirat olvasóit, milyen hírnevük van a Skoda kocsiknak Egyiptomban. A prospektusgyűjtők az „ősautók" típusain kívül megtalálják a lapban például a leg­újabb Mercedest,- a Fordot és a BMW-t is. Egyre többen vásárolnak használt gépkocsit. Sokan csak a külsőt nézik. Mi mindenre kell ügyelnünk a használt gépkocsi vásárlásánál — a folyóirat erre is felhívja figyelmünket. „A jogosítvány megszerzése és a biztosítás" — ez a címe a kö­vetkező cikknek. Közutainkon sok baleset fordul elő. A vérzés elállításáról és általában az elsősegélynyújtásról tájékoztat Richard Teplý cikke. Egyre többen keressük a természet kö­zelségét; ezzel kapcsolatban hasznos tudnivalókról szerezhe­tünk áttekintést, ha elolvassuk Peter Poludnica cikkét. A Stop második számában háromnyelvű szakszótárt is ta­lálunk, aminek külföldön nagy hasznát vehetjük. Általában elmondhatjuk, hogy a folyóirat az olvasók minden igényét ki­elégíti. Ne használjuk a motort fékezésre! A jó sofőr állítólag arról is felismerhető, hogy ritkán gyúl­nak ki a kocsi féklámpái. A gépkocsivezetők körében ez a né­zel eléggé elterjedt, nem lehet azonban vele teljesen egyetér­leni Természetesen abból a tényből, hogy a féklámpák ritkán gyulladnak ki a folyamatos közlekedésre lehet következtetni. Ez azt mutatja, hogy a gépkocsivezető körültekintően vezet, megfelelő időben és helyesen reagál az előtte levő akadályok­ra. Ezáltal elejét veszi a gyakori fékezésnek. Aki viszont azt hiszi, hogy minden egyes fékezéséért szégyenkeznie kell — téved Aki ugyanis gyakran fékez a motorral, nem cselekszik a legbölcsebben, mert — bár kíméli a fékbetéteket — fokoza­tosan teszi tönkre, az áttételeket. Kopás nélkül nem lehet közlekedni. Arról van azonban szó, mi az olcsóbb: a fékbetétek, vagy pedig az áttételek elkopása. A szakemberek is igyekeznek bizonyítani, hogy a motorral való fékezésnek íüesszemenő következményei vannak az üze­meltetési arányok változása szempontjából. Erős kopásnak vannak kitéve nemcsak az áttételek, hanem a dugattyúk, a szelepek és a motor egész szerkezete. Ez a kopás sokkal nagvobb méretű, mint a gyorsítás esetében. Más szóval: az ilyen módszerrel elért lassítás sokkal drágább, mint a felté­telezett legnagyobb gyorsítás. S minél alacsonyabb fokozatú sebességet használunk a fékezéshez, annál nagyobb kopást idézünk elő. Minél nagyobb a motor zúgása, annál nagyobb a megterhelése ls. Ennek viszont beláthatatlan következményei lehetnek. Mindenesetre sokkal drágább, mint a fékbetét. Ezzel természetesen nem akarjuk dicsérni azokat a gépko­csivezetőket, akik minden pillanatban a fékpedálra lépnek. Gyakran elegendő, ha levesszük a gázt, vagy kikapcsoljuk a sebességet, s a kocsi „befut" az akadályhoz. Amennyiben azonban ez nem elegendő a lassuláshoz, nincs más hátra, mint a fék használata. • A hegyről való leereszkedés esetében viszont a motor fé­kezésével megkímélhetjük a fékbetéteket. Az alacsonyabb sebességfokozat annyira lelassítja a kocsi sebességét, hogy nagyon ritkán kell a fékpedálra rálépni. E kivételtől eltekint­ve nem ajánlatos a sebesség csökkentésére használni a mo­tort. A korszerű fékberendezések ugyanis sokkol többet kibír­nak, mint ahogyan azt gondolnánk. A SKODA 1HRC0IIPE A kocsit szabadon árusítják % Ár a 78 000 korona uivasoink bizonyára felfi­gyeltek a közutakon nemré­gen megjelenő legújabb csehszlovák gyártmányú sportkocsira, amely a Skoda 110 R Coupé nevet kapta. Az alábbiakban bemutat­juk a Skoda személyautók legújabb változatát. A sport­kocsi tervezésénél az alap­típusból indultak ki, s a gyártó vállalat figyelembe vette mindazon biztonsági előírásokat, amelyek nálunk vagy külföldön ez idő tájt ér­vényesek. A formatervezés főleg a kocsi középső részét, a hátulját és a belső beren­dezését érintette. A farmotoros, kétajtós sportkocsi 2 + 2 üléses. A műszertáblán elhelyezett mé­rőműszerek könnyen hozzá­férhetők — különben itt ta­lálható a fordulatszám-, a sebesság-, az üzemanyag-, a hő. és olajszintmérő, vala­mint az irányjelző, a fény­Szóró, a fékrendszer műkö­dését és az akkumulátor töl­tését jelző berendezés is. A kormány lezárható, s a par­kolóiámpa külön-külön be­kapcsolható. Az első ülések önállóan állíthatók. A hátsó ülés tám­ja billenthető, kiemelhető, s ezáltal a hátsó poggyásztér könnyen hozzáférhető. Az üléseket plasztikus műbőrrel vonták be. Az első ülések biztonsági öve háromrögzíté­ses, s biztonsági öv szerel­hető a hátsó ülésre js. A villamos működésű szél. védő ablaktisztító folvadék­tarlálya 2 köbdeci méteres, s az első poggyásztérben he­lyezték el. Az első ütközőn kapott elhelyezést az elekt­ropneumatikus. kéttónusos fanfár. Elöl, a pótkerék alatt található az üzemanyagtar­tály, melynek töltőtorka a jobb első sárhányón van, és elzárható. A poggyászteret külön lámpa világítja meg, s a süveg szintén elzárható. Az akkumulátor a hátsó poggyásztér alatt, baloldalon íalálható. A motor 1107 köbcentimé­teres, 55 DIN, illetve 63 SAE lóerős és 145 km/óra sebes­séget erhet el. A 16 kg/DIN LE teljesítményű kocsi 18,5 mp alatt éri el a százas tem­pót. Az előírt üzemanyag 95 oktánszámú benzin. Üzem­anyagfogyasztása: 8,5 liter 100 kilométeren, olajfogyasz­tása 0,8 liter/100 km. Az űj sportkocsik a kva­sinyl autógyárban készülnek. Ott, ahonnan —1958-ban — kikerültek az első elegáns, teljesítményükkel jó hírnevet szerző -Felíeiák. Reméljük, autósaink az utódban, a ké­peinken látható Skoda 110 R Coupében sem fognak csa­latko/'i' r SEGÉLYKÉRÖ TELEFONOK Segélykérő telefonokat szerelnek fel két kilométerenként a Balatonhoz veze­tő út két oldalára 1973-ban. A kézibe­szélő helyett a rongálódásnak kevésbé kitett kaputelefonszerű megoldást lóg­ják alkalmazni. Ha valaki bajba kerül, felkeresi a legközelebbi készüléket, s az útszakasz ügyeleti központjából kér­heti a mentőket, a baleseti helyszínelő­ket vagy a műszaki segélyszolgálatot. A bejelentőknek a baleset helyét nem kell megjelölniük, mert a segélykérő te­lefon a hívő fél állomását helyrajzilag is jelzi az ügyeleten. A beszédhangot továbbító készüléken kívül több. közért­hető ábrával ellátott nyomógombot is felszerelnek a segélykérő berendezésre, hogy a külföldiek minden magyarázko­dás nélkül közölhessék, mire van szük­ségük. A FÉKLÁMPÁK NEM MINDIG MEGBÍZHATOK A nyári hónapokban sűrűbb a közúti forgalom. A gépkocsik oszlopban haladnak, s a gépkocsivezetőket nagyobb figyelmességre intjük. Ugyanis gyakran történik baleset, csupán azért, mert a követő gépkocsi vezető­je nem veszi észre idejében, hogy az előtte haladó jármű fékez. Ilyen esetben rendszerint a követő gépko­csivezetőt tartjuk hibásnak, holott ez nem mindig he­lyes — nem egy esetben az elől haladó gépkocsi veze­tőjét kellene felelősségre vonni. A baleset oka többféle lehet. Előfordul például akkor, ha nem tartjuk be a követési távolságot, lassan észlel­jük az előttünk haladó gépkocsi fékezését, elvakíthat a szembejövő jármű fényszórója stb A leggyakrabban azonban a balesetek eredete arra vezeThető vissza, hogy i gépkocsivezetők aránylag keveset törődnek azzal, va­jon a féklámpák helyesen működnek-e Ha a járművezető rálép a fékpedálra, hátul kigyúlnak a féklámpák, amelyek a követő gépkocsi vezetőjének jelzi az előtte haladó gépkocsi fékezését. Ez (gy van rendjén, azonban ennek is van egy bökkenője, éspedig az, hogy a követő gépkocsivezetőnek a kigyúlt lámpák nem árulnak el úgyszólván semmit a fékezés intenzi­tásáról. Számolnunk kell azzal is. hogv a lámpák va­lamelyike felmondja a szolgálatot. Gyakori az olyan gépkocsi, amelynek féklámpái rosz­szul vannak beállítva. A lámpáknak akkor kell ki­gyulladniok, amikor a fékpedál eléri a holtpontot, vagy­is amikor a fékek működésbe lépnek. Sok gépkocsi féklámpája azonban csak akkor gyullad ki, amikor a kocsi már lassít. Az így beállított féklámpa megté­vesztheti a követő gépkocsi vezetőjét, hisz nem tudja idejében észlein; az előtte haladó kocsi hirtelen sebes­ségváltozását. Ebből kifolyólag sokkai biztonságosabb, ha a lámpák már a fékpedál érintésére kigyulladnak. A féklámpák működésének gyakori ellenőrzése — kifi­zetődő! •••••.

Next

/
Thumbnails
Contents