Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-09 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

Vezetni (éjszaka is) TUDNI KELL!! Nem akarunk vitatkozni, mi könnyebb — az éjszakai vagy a nappali vezetés. Az alábbi sorokat azoKnak szánjuk, akik külön­féle okokból arra kényszerülnek, hogy éjszaka is a volán mögé üljenek. Ugyanis az éjszakai vezetés sok mindenben eltér a nap­pali vezetéstől, s e Különbségek ismerete nagyban hozzájárulhat a baleset elhárításához. KI ALKALMATLAN AZ ÉJSZAKAI VEZETÉSHEZ? Mondanunk sem kell, hogy azok a gépkocsivezetők, akik szembetegségben szenvednek, és szemüveget viselnek — ho­gyan viselik el az éjszakai vezetést. Ezt ők tudják a leg­jobban. Legveszélyesebb számukra a szembejövő gépkocsi fényszórója. Elvakítja őket, s nem tudnak tájékozódni az úttesten. (Ez különben gondot okoz az egészséges szemű gépkocsivezetőknek is.) A felmérések ezzel kapcsolatban a következőket mondják: az 55. életévét betöltő gépkocsiveze­tő számára az éjszakai vezetés veszélyes. Leghelyesebben ten­nék, ha e kort túlhaladó gépkocsivezetők kizárnák az éj­szakai vezetést, s csak nappal ülnének a volán mögé. Ugyan­ez elmondható a szívbeteg és a vérszegény, gépkocsivezetők­ről is. FELKÉSZÜLÉS AZ ÉJSZAKAI VEZETÉSRE Vagy rendkívül tehetséges, vagy kimondottan felelőtlen gépkocsivezető, aki az egész napi, kimerítő műszak után pi­henés nélkül éjszaka a volán mögé ül! Kimerítő munka után ez semmi esetre sem tanácsos, mert a kimerült ember nem rendelkezik megfelelő reflexekkel — szüksége van a pihe­nésre, ha tekintettel akar lenni saját és útitársai biztonságá­ra. Legjobb, ha fáradalmainkat sötét, hűvös helyiségben pi­henjük ki. Bárki • megkérdezheti azonban: hát van erre lehe­tőség? Értjük a kérd.'"t — olyan korszakot élünk, amelyben mindenkinek sietős a dolga. Szeretnénk viszont azt is meg­értetni, hogy bizonyos normákat be kell tartanunk — a biz­tonságos közlekedés érdekében. Aki fáradt — annak pihennie kell, s szervezetét nem csalhatja meg. Gondolunk itt külön­féle „tablettákra", amelyek ideiglenesen ugyan segíthetnek, de nem ajánljuk, mert hatásuk múlásával áldozatává válha­tunk. Az ilyen esetben legjobb orvosság — az alvás. Ekkor megpihenünk, kikapcsolódunk a probémákból, s még a család­tagok sem tehetnek szemrehányást, ha szeretnek bennünket — és kedves az életük! A KRITIKUS IDŐPONT Legveszélyesebb a hajnali „holtidő". Ekkor jelentkezik a fáradtság, az álmosság leginkább. Ha ilyen körülmények kö­zött vezetünk, tartsuk be a következő alapelveket: álljunk meg gyakrabban, együnk valamit és igyunk valami meleget, és legfőképp — sétáljunk. Természetesen a fáradtság nem je­lentkezik mindenkinél egyformán Ez sok tényezőtől függ: a távolságtól, a tengerszint magasságából, az időjárási viszo­nyoktól és egyéb körülményektől. Hangsúlyozzuk azonban, hogy mindez szubjektív tényező, mert ami az egyik gépkocsi­vezetőnek kedvez, az a másik számára kellemetlenné teszi az életet, mert szervezetére kedvezőtlen befolyással van. LASSAN JÁRJ ... Altalános vélemény, hogy az éjszakai közlekedés gyorsabb, folyamatosabb — nagyabb sebesség engedhető meg. A folya­matosságot illetően helytálló a vélemény. A sebességet ille­tően azonban már bizonyos fenntartással kell élnünk. A rit­kább közlekedés, amely lehetővé teszi a folyamatosságot, még nem jelenti ugyanis, hogy — tekintet nélkül a körülményekre — tövig nyomjuk a gázpedált, s korlátlanul uraljuk az út­testet. Sohasem szabad elfelednünk, hogy az éjszakai gyors­hajtás mindenkor veszélyes, s hogy 50 százalékkal fárasztóbb, mint a nappali vezetés. Aki pedig a fárasztó éjszakai vezetés után az ágyba „roskad", anélkül, hogv; „harapna" valamit — felelőtlenül, helytelenül cselekszik. ÉJSZAKAI ÚTITÁRSAK A kérdésekről már szóltunk e helyen Nem árt azonban egyes dolgokat megismételni. A gyermekek általában nem okoznak gondot, mert elalszanak, s nem kívánhatjuk tőlük, hogy őrködjenek, ,ébren tartsák" a gépkocsivezetőt. Ez vi­szont a felnőtt útitársakkal szemben alapvető követelmény. Ugyanis rendkívül nehéz helyzetbe kerül az a gépkocsivezető, akinek útitársai gondtalanul szundikálnak. Az okot egy köz­ismert ténnyel is indokolhatjuk: az álmosság ragályos! Az éj­szaka álmosító egyhangúságát az útitársaknak kell ..megboly­gatniuk", különben az otthon siralomházzá változhat. A biztonságos közlekedés érdekében éjszaka legalább annyit kell tennünk, mint nappal Nem merném állítani, hogy akad az országban egy olyan autós, aki még nem került a kővetkező helyzetbe: goni nélkül hajt az úton, egyszer­esük a járdáról elébe lép egy vagy két extravagány fiatalember, vagy hajadon — és mitsem törődve a kö­zeledő járművel, komótosan sétál át az úttesten, sőt a szemtelenebbje tüntetően megáll, s arcába vihog a fogát és " a fékeket csikor­gató gépkocsivezetőnek. La­kott területen hasonló eset gyakran előfordul, s nem egy vihogás végződik jáj­Vagányok dalmas jajgatással. Mert ugyebár a „lábusz alkatré­szei" húsból és vérből valók, a járműveket pedig vasból, acélból készítik ... A gépkocsivezetők idege) rendszerint felmondják a szolgálatot, s a helyzetre kü­lönféleképpen reagálnak. Va laki káromkodik, szitkoló­dik, de fékez, esetleg meg is áll, hogy elkerülje a bal esetet — mások viszont felbőszülnek a vagánykodó gyalogosok magatartásán — de méginkább gunyoros mo­solyaikon — és a kihívó ma­gatartás láttára qázt adnak. Természetesen nem olyan szándékkal, hogy el­gázolják a vagánykodót, de azért szeretnénk egy icipi­picit „rátaposnť' a sarkára — vagyis leckét adni a köz. lekedési szabályokból. A gépkocsivezetők maga­tartása érthető — viszont feltehető a kérdés: mire va­ló és jó a gyalogosok ilyen oagánykodása? Értelme nincs —• következménye viszont annál komolyabb lehet... Ik.l Ha párás a szélvédő üveg. A biztonságos vezetés egyik alapvető feltétele, hogy a kocsiból jó kilátá­sunk legyen. Ha hűvösebb időben szállunk kocsiba, az ablakok bepárásodnak. En­nek legegyszerűbb, de egy­ben leghatásosabb ellensze­re, ha ablakot nyitunk, vagy bekapcsoljuk a ventillátort, amelyből friss levegő áram­lik a szélvédő üvegre. A szellőztetés különben minden esetben célszerű, s ezt tudatosítaniuk kellene nemcsak a személygépko­csik, hanem az autóbuszok vezetőinek is. A rossz leve­gő ugyanis fáradtságot idéz elő s balesethez vezethet . .. • Kampányt indítottak Svédországban annak érde­kében, hogy az autóvezetők ne fogyasszanak túlzott mér­tékben fájdalomcsillapítót és nyuqtntószereket. E gyógy­szerek hatására több órára csökken a megfigyelés és a reagálás gyorsasága, és ez balesetveszéllyel jár. Még károsabbak e szerek, ha al­kohollal párosítják őket. • Az amerikai polgárok csupán az elmúlt évben öt­milliárd dollárt adtak ki gu­miabroncsokra. Ez azt jelen­ti, hogy egy-egy polgár — beleértve a gyerekeket és az öregeket is — huszonöt dol­lárt költött gumiabroncsra. Az előző évvel szemben ez 17 százalékos kiadásnöveke­dést jelent. A képünkön látható Ojjel GT Sport Coupé: négyhengeres, soros motor, hengerűrtartalma 1897 cin 3, névleges teljesítmé­nye 102 LE 5400 ford/percnél. A gépkocsi méretei: hossza — 4112 mm, szélessége — 1580 mm, magassága — 1225 mm. Ma­ximális sebessége — 185 km/óra. Gyorsítóképessége: 0-ról 100 km sebességre — 11 mp. Hagyományos és automatikus sebes­ségváltóval is gyártják. A kétajtós sportkocsi kényelmes, meg­felel a jelenleg érvényes biztonsági előírásoknak. Ogy mondják, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. És tekintettel arra, hogy töbh hírforrásból fújdogál olyan szel­lő, miszerint a Volkswagen a kisebb típusoknál is eltérne a farmotortól, bemutatjuk azt a fantáziarajzot, amely az NSZK igenlekintélyes szaklapjában, az Auto Motor und Sportban jelent meg erről a témáról. Négyhengeres, soros, vízhűtéses íekvő motorról — mégpedig úgynevezett középmotorról — van itt szó, amely a hátsó ülés alatt húzódna meg. A merész­nek tűnő, de nem irreális gondolat megvalósításakor kitűnő stabilitást, és nagy-nagy csomagteret kapna az ilyen kocsi. Sokak számára talán érthe­tetlen, miért kell néha már 1000 kilométer után után is pó­tolni az akkumulátorban a desz tillált vizet. Összehaonlítást tesznek: lefutottam már három —négyezer kilométert is, és nem volt szükség pótlásra. Mi­vel magyarázható az ilyen elté­rés? Az akkumulátor folyadék­szintjét általában 1500 kilómé­Ellenőrizzük az akkumulátort! ter után szokásos ellenőrizni. Ugyanis a nappali, folyamatos utazás esetében — amikor is aránylag kevés fogyasztót hasz­nálunk — az álllandó töltés kö­vetkeztében a folyadék forrni kezd, s ezzel párhuzamosan el is párolog. Ezért hosszabb nap­pali utazás esetében — különö­sen pedig, ha magas a hőmér­séklet — a folyadékot gyakrab­ban kell feltölteni. Előfordul­hat, hogy erre szükség van 500 kilométer megtétele után is. Ebből kifolyólag tanácsoljuk: különösen a nyári napokon vi­gyünk magunkkal elegendő desztillált vizet. AZ OLASZ ISO A Chevrolet-motorral üzemeltetett olasz ISO típusú sportkocsikat kis sorozatban gyártják, s talán éppen ennek köszönhető rendkívül pre­cíz kivitelezésük. Az ISA 4 — négyajtós limousine nyolchenge res motorja 300 DIN lóerőt fejt ki, s a maxi­mális sebessége 220 km/ó. Mondani sem kell, hogy az ISO típusok mi" den jelenlegi igényt kielégítenek, kényelmesek Mivel gyors kocsikról van szó, természetesen megfelelő hatású fékrendszerrel látták el, Ki zárólag tárcsafékeket alkalmaztak erősítővel Aki érdeklődik e kocsik iránt, annak elárul hatjuk, hogy megvásárolhatja, ha rendelkezik kilenc ezer angol fonttal. A másik képen látható ISO Grifo 7 kétajtó sportkocsi motorja 400 DIN lóerőt fejt ki s e; a teljesítmény megmutatkozik a sebességnél és a gyorsulásnál is. A Grifo 7 eléri a 300 kilómé 'eres óránkénti sebességet, és gyorsulása 0-r< 100 kilométerre 5,6 másodperc!

Next

/
Thumbnails
Contents