Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-07 / 107. szám, péntek

A 1971 V. 7. CSKP Kpzponti Bizottságának decemberi és februári plénuma, valamint a~; különböző szintű pártkpnferehciák megmutatták, hogy a tisztogatási folyamatban megszilárdult kommunista pártunk társadalmunkban következetesen teljesíti vezető szerepét és a dolgozók széles rétegeivel együtt a szocializmus további sikeres fejlődését szervezi. A belső egység, a párt akcióegysége és a konszolidációs folyamatban elért eredmények íéhfetővé teszik a XIV. pártkoňg

: resszus előkészítését és azt, hogy megoldjuk az előrehaladás legfontosabb kérdéseit. Előtérbe kerülnek a gazdasági problémák, melyek jelentős szerepet játszanak a párt programés szervezőtevékenységében. A kommunista párt politikája és a kommunisták alkotótevékenysége azonban nem irányítható egyoldalúan a gazdasági problémákra. A kommunista pórt politikája magában foglalja a társadalmi, nemzetközi, ideológiai és más problémák széles körét. Ugyancsak helytelen lenne, ha a gazdasági problémákat és megoldásukat a párt elszigetelt részaktivitásának tekintenénk. A gazdaság az egész pártpolitika és pártmunka alapvető része. A marxista elmélet meghatározza, hogy a gazdasági problematika kulcsfontosságú a párt politikai programjában és egész tevékenységében. A csehszlovák kommunisták és a csehszlovák dolgozók nagy figyelemmel kísérték a Szovjetunió 9. ötéves tervére vonatkozó híreket. A termelés, a tudomány és technika tervezett hatalmas fejlődése és az életszínr vonal ezen alapuló emelkedése elismerést váltott ki, világszerte nagy visszhangot keltett. Mindenkinek, aki helyesen gondolkozik, látnia kell, hogy itt nincs szó csupán műszaki, gazdasági, gazdaságpolitikai aktusról, hanem jelentős politikai megoldásról. A Szovjetunió Kommunista Pártja úgy, mint mindig, most is az élen halad, arccal a tömegek felé, mozgósítja és ösztönzi az alkotóerőket, utat tör a történelmi előrehaladásnak. Az SZKP Központi Bizottságának irányvonala megfelel az egész világ haladó és forradalmi mozgalma érdekeinek és ösztönzőleg hat a mi pártunkra is. A gazdasági problematika azonban nemcsak a párt alkotó konstruktív politikai koncepciójának alapja. Az antikommunista és revizionista erők is különböző gazdasági platformok alapján fejtik ki egységbontó tevékenységüket. Gondoljunk csak vissza a közelmúltra, amikor pártunk alapjában véve helyes, a tervszerű irányítás tökéletesítésére vonatkozó elveit a revizionista és jobboldali erők deformálták. A párt és a gazdaság kapcsolata tehát nem meríthető ki politikai gazdasági intézkedésekkel egy bizonyos évi terv teljesítése érdekében. A párt és a gazdaság kapcsolatának mély politikai tartalma és jelentősége van. Egy rövid cikkben lehetetlen az egész problematikát felölelni, ezért csak a mai pártpolitika gazdasági aszpektusaival kapcsolatos alapkérdésekkel akarok foglalkozni. A gazdasági konszolidáció politikai jelentősége Véleményem szerint gazdaságunk konszolidálásának jelentősége és eredményei olyan jelentősek, hogy senki sem beszélhet az eredmények túlbecsüléséről. A gazdasági konszolidálás eredményeinek alapvető politikai jelentőségére gondolok. Ahhoz, hogy kellőképpen értékeljük ennek jelentőségét, tudatosítanunk kell, hogy a közelmúltban miiyen mély bomlás ment végbe a népgazdaságban. 1968-ban is aránylag gyors ütemben növekedett az anyagi termelés és a nemzeti jövedelem. Reális szempontból azonban megbontották az' értékviszonyokat és veszélyes inflációs fejlődés kezdődött. Rendkívül fontos az a tény, hogy ezt a fejlődést még mélyebb bomlás kísérte — szociális demagógiát hirdettek a bér és beruházási követelések özönével, nyomást fejtettek ki a gazdasági irányítási rendszer teljes feloszlatására, gyengítették a gazdasági együttműködést a szocialista tábor országaival stb. E veszélyes válságos fejlődés megakadályozásának folyamata az adott időszakban döntő stratégiai jelentőséggel bírt. A gazdasági és gazdasági konszolidálás kérdéséit nem lehetett elszigetelten megoldani. Döntő volt a párt vezető szerepének felújítása és megszilárdítása. Ezeket és a hasonló politikai lépéseket azonban nem vihettük volna véghez, ha a gazdaságbán tovább mélyülnek az anarchista és más negatív irányzatok. Kétségtelén, hogy ebben a küzdelemben pozitív eredményeket értünk el. Ezek jelentőségét a decemberi plénum fontos dokumentumai méltatják. Ezekben a kérdésekben a végső szó a kömely lehetővé teszi országunk .számára a nagyvonalú nemzetközi szakosítást és kooperációt. • A tudományos-műszaki forradalom folyamata. Szocialista gazdaságunknak a szocialista országokkal együttműködve * megvan minden feltétele ahhoz, hogy teljes mértékben bekapcsolódjon ebbe a folyamatba. Az 1968. évi válságos fejlődés idején bizonyos közgazdászok demagóg módon nyilatkoztak a gazdaság távlatairól. Az egyik oldalon gyalázatosan lebecsülték a szocializmus építésének történelmi eredményeit, az emberek millióinak húszéves munkáját és a gazdaság katasztrofális helyzetéről beszéltek. Ugyanakkor a jövőbeni „gazdasági csodáról" szónokoltak, szorult. Ma azonban, amint ezt . az ötéves terv irányelvei is .mutatják, jogosan beszélünk ezekről a kérdésekről. Amennyiben bízunk saját erőnkben, nem szabad szégyenkeznünk ezekről a kérdésekről beszélni. 1963—64ben hanyatlás és pangás állt be, de ennek ellenére a népgazdaság átlagos évi növekedési üteme az elmúlt 10 év alatt megközelítette az 5 százalékot. Figyelembe véve az alapfeltételeket és á konkrét elemzéseket,' becsületes, jól szervezett- munkával a következő fejlődés során elérhetjük legaláb ezt az 5 százalékos növekedési ütemet, így tehát teljesen reális, hogy az évtized végén a mi színvonalunk a legfejlettebb kapitalista országok többségének színvonalánál is nagyobb lesz, A PART ES A GAZRASAG irta: Miloslav Hruškovič, a CSKP Központi Bizottságának titkára zelgő pártkongresszust illeti, de a decemberi plénum határozataival összhangban megállapíthatjuk, hogy gazdaságunk konszolidációs folyamata sikeres volt. Megszilárdítottuk a tervszerű irányítási rendszert, megfékeztük a gazdaságot bomlasztó irányzatokat. A konszolidálás eredményei egész pártunk törekvésének eredménye, a párt funkcionáriusaitól kezdve minden egyes párttagig. Hogyan tovább? Gazdasági téren ma az a kérdés merül fel előttünk, hogyan tovább,- pontosabban, hogyan biztosítsuk, hogy a konszolidálásról áttérjünk szocialista népgazdaságunk fejlesztésére és az életszínvonal további emelésére. A komplex választ erre a kérdésre a XIV. pártkongresszus adja meg. A közelmúltban hozták nyilvánosságra a-XIV. kongresszusnak az ötödik ötéves tervvel kapcsolatos irányelveit. Ezek az irányelvek konkrét, igényes feladatokat szabnak meg és biztató új távlatokat adnak az egész lakosságnak. A gazdasági távlatok tisztázása kulcsfontosságú a párt politikájában, a párt és a nép kapcsolatában. Vlagyimir Iljics Lenin is sokszor rámutatott a távlati koncepció kitűzésének jelentőségére. Annak az új időszaknak a küszöbén, melyet a XIV. pártkongresszus megnyit megállapíthatjuk. hogy szocialista gazdaságunknak megvan mintjen szükséges feltétele a kedvező távlati fejlődéshez. Népgazdaságunk egészséges, biztató távlatainak alapfeltétele elsősorban: • Gazdaságunk szocialista jellege, mely lehetővé teszi a gazdaság céltudatos, tervszerű fejlesztését a párt vezetésével, a tudomány és technika teljes kihasználásával. • A szocialista építés folyamán kialakított nagy termelőerő. Ezt az erőt eddig nem használjuk ki elég hatékonyan, ezt bizonyítják a termelő kapacitások alacsony átlagos kihasználására, a relatíve nagy nyersanyag-fogyasztásra, a munkaidő elégtelen kihasználására és a munkatermelékenység elért színvonalára vonatkozó elemzések. E nagy termelőerőhöz hozzá kell számítanunk az aránylag magas általános műveltséget, a szaktudást, dolgozóink millióinak hagyományos ügyességét, tehetségét, szocialista öntudatát. • A Szovjetunióval és a szocialista táborral folytatott széles körű gyümölcsöző együttműködés. A CSKP által vezetett állam tudta csak biztosítani népgazdaságunk tartós stabilitását. Teret nyitott ahhoz, hogy gazdaságunk rendkívül gyorsan fejlődjön. Ennek egyik biztosítéka a Szovjetunióval és a szocialista rendszer országaival folytatott együttműködésünk. Ezen a téren új minőségi változás ált be, melyet a KGST 23. ülésszaka határozott meg. Ez a változás a szocialista integráció továbbfejlesztésében rejlik, amely a piacrendszer fejlesztése és a külföldi kölcsönök alapján következik be. Az új pártvezetőség józan, felelősségteljes politikája kiemelte a konszolidálás feladatának fontosságát, s az egész párt, a becsületes dolgozók millióinak törekvését, a konszolidálódást folyamat feladatainak megoldására összpontosította. Ebben a helyzetben a gazdaság és az életszínvonal távlatainak kérdése törvényszerűen háttérbe sőt a következő évtized végén még az Egyesült Államokénál is. Az átlagos élelmiszer-fogyasztás és a háztartások gépe sítése terén már ina nagyon megközelítettük a gazdaságilag legfejletteb országok színvonalát. Meggyőzően bizonyítja ezt a 72 kg-os egy főre jutó húsfogyasztás, a 208 kg-os egy főre jutó tejfogyasztás, valamint a háztartások ellátottsága tartós ipari árucikkekkel: 1965 1970 1975 % -ban % ban •/•ban rádiókészülék 95,7 115,1 134,3 televíziókészülék 54,6 73,2 94,8 hűtőszekrény 32.8 60,9 82,5 ninsogep 63.5 75,4 82,5 Az 1 személygépkocsira jutó lakosnk száma 36,6 18,5 9,7 Természetesen sokan azt mondják, hogy ez csak a távolabbi jövő zenéje. Megfeledkeznek arról, hogy többségünk éppen 15—20 év előtt kezdte építeni a szocializmust és gyermekeink éppen 15—20 év múlva lesznek alkotó tevékenységük csúcspontján. Vizsgáljuk felül ezt a problémát mindennapi szemszögből: ma népgazdaságunkban az átlagos havi bér 2000 korona. Húsz évvel ezelőtt a bérek több mint 50 százalékkal alacsonyabbak voltak. Igazán nem nehéz elképzelni, mit jelentene a 4000 koronás átlag: bér a korona mai vásárlóereje mellett. Ezek csak távlati elméleti kérdések, többet kell foglalkoznunk e fejlődési folyamat minőségi oldalával. Elsősorban a megfelelő szocialista életkörnyezet kialakításának kérdéseivel. A jövőbeni sikerek a mában, becsületes munkánk színvonalában és minőségében gyökereznek. • Ne ringassuk magunkat illúziókban A szocialista társadalom és gazdaság nagy távlatai fokozatosan valósággá válnak, de ehhez az kell, hogy az egész népgazdaságban és társadalomban szorgalmas, koncepciós, szervezett tevékenységet fejtsünk ki. Nem szabad lebecsülni az előttünk álló nehézségeket, nem szabad illúziókban ringatózni. Egyes problémák nagyon komolyak, s ezek következetes megoldása nem lesz egyszerű. Komoly problémák függnek össze a termelés struktúrájában megvalósítandó progresszív változások lemaradásával és a termelés anyagi alapja jelentős szakaszainak korszerűsítésével. Nem akarok felsorolni minden problémát és nehézséget, csak fel akarom hívni a figyelmet, milyen veszélyt jelentene a gazdasági konszolidáció sikereinek egyoldalú magyarázata és leegyszerűsítése. A konszolidációs folyamat határozott sikere lehetővé teszi, hogy kellő figyelmet fordítsunk a mélyebb problémáinkra és hozzáláthassunk ezek megoldásához. Amint az ötödik ötéves terv irányvonala mutatja, pártunk vezetősége a megoldás alap irányvonalát a gazdasági források mozgósításában látja a hatékonyság növelése útján. Ez lehetővé teszi, hogy meggyorsítsuk a termelés progresszívműszaki és strukturális változásait, s ezzel párhuzamosan megoldjuk a lakásépítés problémáit, a terciális szféra más problémáit, miközben biztosítjuk a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését is. Ebből a szempontból feladatunk a termelékenység növelése, a nyersanyag és energiafogyasztás gyors csökkentése, az alapvető termelőalapok jobb kihasználása, a „befagyasztott" társadalmi munka aktivizálása stb. Képességeink mércéje A megoldás megköveteli a racionalizálási intézkedések egész komplexumát. Ezek az intézkedések csak akkor lesznek sikeresek, ha minden egyes vezérigazgatóság, üzem, vállalat, műhely konkretizálni fogja ezeket. Az ötödik ötéves terv a mércéje annak, hogy meg tudjuk-e sikeresen oldani szocialista gazdaságunk fejlesztésének és az életszínvonal további emelésének problémáit. Annak ellenére, hogy a közelmúltban elhanyagoltuk a népgazdasági tervekkel . kapcsolatos mynkát, 1969-ben és 1970-ben a nehézségek dacára kidolgoztuk az ötödik ötéves tervet, ami az új pártvezetőség egyik jelentős sikerét jelenti. E terv- alapján hangoltuk egybe gazdasági fejlődésünket a szocialista tábor országaival, ennek alapján dolgoztuk ki és léptettük életbe az 1971. év népgazdasági tervét, az ötödik ötéves terv első évének tervét. Az idei terv keretében már megkezdjük számos stratégiai jelentőségű strukturális fejlesztési program megvalósítását és előkészítését. Természetesen tekintettel az idő rövidségére es arra a tényre, hogy lehetetlenség volt az ötéves terv teljesen aprólékos ki; dolgozása, a pártvezetőség a XIV. kongresszuson beterjesztett Irányelveket megfontoltan dolgozta ki, nem határozott meg olyari részfeladatokat, melyeknek megvalósíthatóságát nem ellenőriztette volna le. Az irányelvek elsősorban a fejlődés kulcsfontosságú irányzataira, a döntő fontosságú feladatokra összpontosulnak. Ma az a feladatunk, högy a dolgozók alkotó erejét teljes mértékben e feladatok teljesítésére mozgósítsuk. ' -* Az idei népgazdasági terv sikere nagymértékben befolyásolja az egész ötödik ötéves terv sikerét. Az ez évi terv nagyon igényes feladatokat tűz ki — az ipari termelés 6 százalékos növekedését, a mezőgazdasági, építőipari és a beruházási építkezések jelentős növekedését. Igényes feladatok várnak a kivitelre és nagyok az igények a munkatermelékenység növekedésével szemben is.' " Eddig csak rövid idő' telt el ahhoz, hogy messzemenően értékeljük e terv teljesítését. Megállapíthatjuk azonban, hogy az eddigi eredmények, ami a termelés dinamikáját illeti, nagyon kedvezőek és nagyon pozitívan értékelhető a kommunisták, a pártonkívüliek, a dolgozók döntő többségének kedvező, áldozatkész hozzáállása e feladatok teljesítéséhez. Őszinte elismeréssel szólok munkáskollektíváink, bányászaink, kohászaink, gépipari dolgozóink és egész munkásosztályunk munkahósiességéről. Áldozatkészen harcolnak a terv feladatainak teljesítéséért, nagy munkakezdeményezést tanúsítottak kommunista pártunk megalapítása 50. évfordulója és a XIV. kongrnszszus alkalmából. Ugyancsak értékelnünk kell műszaki szakembereink becsületes munkáját. Megbocsáthatatlan bűn lenne, ha nem használnánk ki ezt a nagy kezdeményezést. Pártunk — a legfelsőb pártszervek, az alapszervezetek, minden egyes párttag hatékony, politikai munkájával kell alátámasztani, megszilárdítani ezt a kezdeményezést az ötödik ötéyes terv irányelve alapján. Jelentős javulást kell elérnünk az irányítás színvonala terén, minden szakágazati igazgatóságban, minden üzemben. Amikor ma kiemeljük az irányítás korszerű módszereit és a technika kihasználásának fontosságát, nem csak az irányító és döntő folyamatok általános irányítására gondolunk, hanem arra is, hogy hatékonyan kihasználjuk az emberek tudását és éleslátását a nagy tartalékok feltárására és mozgósítására, a racionalizációs folyamatok következetes megvalósítására, a termelési feladatok teljesítésére. Tartós, tömegjellegű fordulatot kell elérnünk mindennemű gazdasági tevékenységünk hatékonysága növelése érdekében. Á nyersanyag- és energia túlméretezett felhasználása, a munkatermelékenység, növekedési ütemének lemaradása, a munkaidő elégtelen kihasználása, jelentős eszközök befagyasztása a megkezdett építkezésekben és a tartalékokban és más tények azt mutatják, milyen hatalmas gazdasági forrásokat mozgósíthatunk a gazdaság fejlesztése és az életszínvonal további emelése érdekében. "Ezenkívül hatalmas {prrásokat tárhatunk fel a szocialista tábor országaival folytatott együttműködésben. A nagy szavak és az általános mozgósítás nem segített. Csakis az alkotó, áldozatkész. jól szervezett munka hozhat eredményeket. Meg kell nyernünk minden.egyes becsületes munkást, földművest, műszaki szakembert, , gazdasági dolgozót, férfit, nőt és fiatalt! Gottwald jelszava: „Arccal a tömegek felé" ösztönzőleg hat ránk. AZ SZKP XXIV. kongreszszusának, pártunk megalapítása 50. évfordulójának és pártunk XIV. kongresszusának időszakában oártunk legjobb dicső hagyományai szellemében, a néppel szoros szövetségben, a nép élén kell haladnia szocialista társadalmunk további előrehaladásáért, gazdaságunk további sikeres fejlesztéséért és a dolgozók életszínvonalának emeléséért. (A Rudé právoban megjelent cikksorozat rövidített szövege.)