Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-31 / 127. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártia XIII. kongresszusának vitája (Folytatás a 12. oldalról) detése: a szocialista módon gondolko­dó és cselekvő ember nevelése. A Csehszlovák Néppárt a jövőben is ilyen irányban fejti ki igyekezetét, lelkesítve az ezen a téren pddig elért eredményektől. Mi a Csehszlovák Nép­párt tagjai szocialista társadalmunk további fejlődéséért viselt közös fele­lősségérzetünkből indulunk ki és ezért hűségesen, a kommunisták oldalán akarunk részt venni a szociális vonat­kozásban igazságosabb és szabadabb világ építésében. S azért, hogy az ál­talános jólét érdekében kifejtett becsü­letes munka számára ,már hazánkban megteremtették az összes szükséges előfeltételeket, biztosítjuk Önöket, hogy a fenti állásfoglalásunkat a Nemzeti Fronttal és az egész néppel szilárd egységben, konkrét tettekkel fogjuk bi­zonyítani. A ieladatok, melyeket kong­resszusunk az ötödik ötéves népgazda­ságfejlesztési terv irányelveiben kitű­zött számunkra is megnyitják az el­kötelezett támogatás széles körű lehe­tőségeit és a közös célok megvalósí­tásában való részvállalást. Jaroslav Hejna elvtárs felszólalása A dél-csehországi kerület delegációja teljes mértékben egyetért a központi bi­zottság tevékenységéről szóló beszámo­lóval, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentésével. A párt e tartalmilag egyesítő politikája alapján a dél-csehországi kerületben minden té­ren jó eredményeket érünk el. Ezt bi­zonyítja a dolgozók aktivitása, a gazda­sági tervek lényeges túlteljesítése, a jobboldali opportunizmus elleni eszmei­politikai harc pozitív eredményei, a kommunista nézetek megszilárdulása a dolgozók tudatában, a kultúrában, a ne­velésben, valamint a párt vezető sze­repének érvényesülése az egész politi­kai rendszerben. E reális, a tudomány­ra és a gyakorlatra támaszkodó politi­kának ígéretes kezdetét jelentik első­sorban az értékes kötelezettségvállalá­sok és teljesítésük. Kerületünkben ezek a vállalások csaknem egymilliárd koro­na értéket képviselnek. A dél-csehországi kommunisták egész eddigi tevékenységükben arra töreked­tek, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának szilárd és megbízható lánc­szemei legyenek. A szocialista építés évei radikálisan megváltoztatták az egy­kor szegény, túlnyomórészt mezőgaz­dasági jellegű kerületet. A kommunisták a dolgozókkal együtt áldozatkész, be­csületes munkájukkal hozzájárultak a kerület páratlan politikai, kulturális, gazdasági felvirágoztatásához és az életszínvonal lényeges emelkedéséhez. A kerület ma már ipari, mezőgazdasági jellegű. Az ötödik ötéves terv irányelvei alap­ján továbbra is szorgalmasan munkál­kodunk azon, hogy a kerület gazdasága hatékonyan, korszerűen, arányosan fej­lődjék az egész csehszlovák népgazda­ság reális lehetőségei alapján. Kerüle­tünkben szilárd, hatékony termelési programokat kell kitűznünk és teljesí­tenünk a közszükségleti, vegyi, az épí­tő, a fa- és gépipar terén; konkrétan a strakonicei motorkerékpár-üzemben és a Sezimovo Ostí-i Kovosvitben. Arra tö­rekszünk, hogy továbbra is reálisan folytassuk a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának már megkezdett folyamatát. Feltételez­zük, hogy ezek és további gazdasági célkitűzéseink emelni fogják az élet­színvonalat, stabilizálják a munkaerő­ket, elmélyítik a kerület résztvételét az egész csehszlovák népgazdaság további fejlesztésében. Hejna elvtárs felszólalása további ré­szében a pártmunka kérdéseivel foglal­kozott. A pártegység következetes megvaló­sítása rendkívül igényes folyamat mind eHnéleti, mind gyakorlati téren, és lé­nyegében befejezetlen. A dél-csehországi pártszervezetben az egység alapelvét mindig egybekap­csoltuk az időszerű politikai problémák megoldásával. „A pártegység időszerű kérdései" című határozat, amelyet a központi bizottság decemberi plénuma hagyott jóvá, alkotó, eszmei, politikai és szervező munkánk fontos dokumen­tuma. A párt nem kielégítő kor- és osztály­összetétele, egyes kommunisták gyak­ran alacsony politikai-eszmei színvona­la és az ebből eredő passzivitás, a pár­ton belüli kapcsolatok dialektikájának hibái és fogyatékosságai, valamint az irányítás egyes fogyatékosságai is olyan problémák, amelyek kvalifikált párt­munkát igényelnek. A másik probléma, amellyel foglal­kozni szándékozunk a pártegység el­vének megvalósítása során — a kom­munisták politikai, eszmei színvonalá­nak emelése. Az eszmei fejlettség a kommunista osztályjellegű aktivitásá­nak alapvető feltétele. Az eszmei kérdésekben nem vagyunk hajlandók sem elnézésre, sem libaraliz­musra, de nem engedünk meg primiti­vizmust sem. Rendkívül nagy súlyt he­lyezünk az ideológiai munka minősé­gére és fejlesztésére. Bonyolultabb ná­lunk a helyzet azért, mert itt aránylag könnyen hat az ideológiai diverziő a nyugati televíziós és rádióállomások közvetítésével, hisz a tőkés tábor közvetlen határán vagyunk. Lényeges befolyást gyakorolnak az egyházak, a még meglevő kispolgári irányzatok is. A politikai-eszmei munkában főleg a kommunisták világnézeti, internacioná­lis, hazafias, erkölcsi nevelésére he­lyezzük a súlyt. Azt akarjuk, hogy el­sajátítsák nemzeteink forradalmi törté­nelmét, de ugyanakkor megismerjék az egész világ haladó népeinek és kommu­nista pártjainak történelmét is. A mar­xista—leninista nevelést következete­sen egybekapcsoljuk a termelő kollektí­vák tevékenységével és életével. Ugyan­csak fokozottan törekszünk arra, hogy a kulturális-nevelő munka egybekapcso­lódjék a dolgozók aktivitásával az üze­mekben és az egységes földművesszö­vekezetekben. A párt akcióképessége és egysége megszilárdítása során fontos szerepe van a felsőbb és az alsóbb pártszervek kapcsolatának, főként az alapszerveze­teknek a járási bizottságok általi irányí­tásában a pozitív tapasztalatok általá­nosításának. A párt politikai-szervező munkája és a lenini munkastílus azon­ban kerületünkben sem éri még el azt a szintet, amely megfelelne a felada­toknak és a szükségleteknek. Pártmun­kánk például kevéssé konkrét, sok benne a rögtönzés, a kampányszerűség, és néha kevés az eszmei igényesség a párt vezető szerepének lényeges kérdé­seit illetően. A kerületi szervezet egy­ségének megszilárdítása érdekében el kell mélyíteni a pártszervek és szerve­zetek akcióképességét, rendszeres irá­nyításukat, meg kell javítani az appa­rátus munkáját és ki kell építeni az eszmeileg szilárd, akcióképes pártaktí­vát, amelyben nagyobb számban lesz­nek az eszmeileg fejlett munkások. Ezért elsődleges feladatunknak tartjuk a káderek kiválogatását, előkészítését, nevelését, elosztását, a kommunisták­ról és káderekről való gondoskodást. A nemrégi tapasztalatok feltétlenül arra késztetnek, hogy a kádermunkát kulcsfontosságúnak tartsuk a párt és az egész társadalom egységének megszi­lárdításában. A szocialista társadalom építésének eddigi gyakorlata azt mu­tatja, hogy a különféle feladatok és ér­dekek, amelyeknek realitása tagadha­tatlan, nem oldhatók meg mechaniku­san, csupán színleges egységgel. Az út, amelyet az 50 győzelmes év alatt tettünk meg, értékes tanulságok­kal szolgál. Ezért mi Dél-Csehország­ban szerényen, áldozatkészen, kommu­nista módon akarunk dolgozni és telje­síteni XIV. kongresszusunk határozatait. Stanislav Červenka elvtárs felszólalása A politikai és a gazdasági konszoli­dáció útja nem volt könnyű. Csupán a mi vállalatunkban, a kladnói Egyesült Acélművekben számos párttagtól kel­lett megválnunk. A központi bizottság és az egész párt szívós és rendszeres munkájának az eredménye, hogy felújult az alapvető társadalmi biztonság. A párt vállalatunk feltételei között is felújította vezető szerepét, megnyerte valamennyi becsü­letes alkalmazott bizalmát, és megszi­lárdítja tekintélyét. A pártszervezet sa­ját sorainak megszilárdításával és a politikai konszolidációval . párhuzamo­san rendkívüli figyelmet szentel a mun­kakezdeményezés fejlesztésének, a munka- és a technológiai fegyelem meg­szilárdításának. A kezdeményező mun­kának járásunkban régi hagyományai vannak. Kofatko és Bartoš Bányász az első Munkaérdemrenddel kitüntetettek közé tartozott. Hozzájuk csatlakozott Sládek elvtársunk is. Vállalatunkban jött létre a becsületbeli feladatok moz­galma és a technikusok versenye. Ezt nem azért mondom, hogy dicsekedjünk, hanem hogy bebizonyítsuk, a gyökerek egészségesek voltak, és hogy a kezde­ményező munka ismét a termelési fel­adatok túlteljesítésének fő forrása. A múlt év novemberében e kérdések­ről gazdasági pártkonferenciát tartot­tunk, amelynek következtetéseit csatol­tuk az 1971. évi kollektív szerződéshez, 1 s azok fokozatosan megvalósulnak. Jóllehet nehéz körülmények között dolgozunk, mégis sikerült széles mér­tékben kibontakoztatnunk a szocialista versenyt a XIV. kongresszus és a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszte­letére. A munkakollektívákban lefolyt beható vita után dolgozóink vállalati felajánlást tettek, amelyben kötelezik magukat, hogy a kongresszus kezdeté­nek napjáig a döntő részlegekben telje­sítik az öthavi terv feladatait. Büszkén jelenthetem, hogy a vállalt kötelezett­séget nemcsak teljesítették, hanem jó­val túl is szárnyalták. A munkakezdeményezés kibontakoz­tatása állandó figyelmet igényel, és si­kere — tapasztalataink szerint — első­sorban az irányítás minőségétől függ. Ez összefügg azzal, hogy a műszaki­gazdasági dolgozók hogyan teljesítik kötelességeiket. A fogyatékosságok nagy részét csök kenteni lehetett volna, ha az "előző években nagyobb gondot fordítanak a technikára, a korszerűsítésre, a mun­kaszervezésre és a munkakörnyezet ja­vítására. Tehát akkor, ha a technikusok és a vezető dolgozók időbeli előnnyel dogoznak, gondolnak a jövőre, és meg­teremtik a jövő számára szükséges fel­tételeket. Az Egyesült Acélművek párt­szervezete ezért most első helyre állítja azt a követelményt, hogy minden egyes műszaki-gazdasági dolgozó munkájának távlata legyen. Ügy vélem, hogy a to­vábbi fejlődés koncepciójának kidolgo­zásában az elmúlt évben jelentősen elő­rehaladtunk. Szeretném azt is megálla­pítani, hogy igen nagy segítségünkre vannak az ötéves terv irányelvei, ame­lyek új acélmű építését tartalmazzák Drínovnál, ami lehetővé teszi az egész vállalat korszerűsítését. Fontos a díjazás és a prémiumosztás rendszere is. Az igazságos és ösztönző rendszer sokat segíthet. Nem kevésbé fontos ismernünk és kiemelnünk az er­kölcsi elemeket is, amelyek gyakran háttérbe szorulnak. Megtanultuk, hogy csaknem mindent pénzzel értékeljünk. Ha nem teljesíted a tervet csökken a prémium. Ha munkahelyeken sok a bal­eset, ismét kevesebb a prémium. Šik modelljét joggal elítéltük, de egyes szempontjai továbbra is érvényesek. Üj­ból hangsúlyozom, hogy nem az anya­gi érdekeltség elve ellen beszélek. El­lenkezőleg. De szükségesnek tartom, hogy lényegesen erősödjék a gazdasági dolgozók erkölcsi felelőssége. Akik nem tudnak úgy irányítani, hogy biztosítsák a feladatok folyamatos teljesítését, azo­kat olyan helyre kell áthelyezni, ahol el tudják látni feladataikat. Pártszervezetünk súlyt helyez a ká­derek minőségére és kötelességeik tel­jesítésére. A vállalati pártkonferencián jóváhagytuk azt az elvet, hogy tetteik szerint ítéljük meg a műszaki-gazdasá­gi dolgozók munkáját. Valamennyi szakasz jó munkája szempontjából az is fontos, hogy milyen módon érvényesül a párt vezető szere­pe és ellenőrzési joga a gazdasági kér­désekben. Kísérleti formában megkezd­tük a gazdasági eredmények ellenőrzé­sét. Az egyes termelési területek veze­tői az illetékes összüzemi pártbizottsá­goknak jelentést tesznek az elért gaz­dasági eredményekről, és intézkedése­ket javasolnak a vállalat kiküldött ve­zető dolgozóinak jelenlétében. Ök vi­szont szakértelemmel segítik az össz­üzemi bizottság tagjait a benyújtott ja­vaslatok elbírálásában. Meggyőződé­sünk, hogy ez a módszer hatékony mun­kaformává válhat. František Straka elvtárs felszólalása Az -utolsó kongresszus óta eltelt idő­szak mérlege számunkra nem" csupán adat arról, hogy mit tettünk, mi az, ami nem teljesült, vagy amit megtehet­tünk volna. Számunkra mindenekelőtt annak igazolása, hogy helyes volt a XIII. kongresszus mezőgazdasági poli­tikájának irányvonala, amely ebben a szakágazatban konkrét megfogható fej­lődési eredményekkel járt. A fejlődés értékelése során azonban nem akarjuk szem elől téveszteni a helyzet reális értékelését, hogy így az önmegelégedésbe essünk, Sok nehéz problémánk van. Mindenekelőtt gondo­lok a mezőgazdaság távlati fejlődése koncepciójának kidolgozására, a ter­melőerők fejlődése alapvető irányainak idejekorán történő meghatározására, és végül a mezőgazdaság irányításának intézményes rendezésére, ami a mai napig megoldatlan. Nagyra értékeljük a párt új vezető­ségének céltudatos politikáját, amely dolgozóink hatékony támogatásával rö­vid idő alatt képes volt konszolidálni nemcsak a politikai és gazdasági hely­zetet, hanem egyidejűleg beterjesztette a párt konkrét gazdaságpolitikai prog­ramját is, melyet az ötödik ötéves terv­javaslat fejt ki. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a központi bizottság elnöksége jóváhagyta a mezőgazdasá­gi termelés szakosításának és kon­centrációjának alapvető irányait is. Ez jelentős eredménye a pártnak a tervszerű fejlesztés felújítását célzó törekvésében. A CSKP KB elnökségé­nek ez évi márciusi határozata lehe­tővé teszi számunkra, hogy világos koncepcióval és programmal irányít­suk és fejlesszük tovább a mezőgazda­sági munkamegosztás folyamatát, s folytassuk mindazt, ami pozitív, amit a kerületben ezen a téren elértek. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság saját termelésből tudja fedezni az alapfon­tosságú élelmiszerek fokozott szükség­letét hatékony tömegpolitikai és szer­vező munkára lesz szükség, valamint az anyagi feltételek kialakítására an-" nak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlődése érdekében mozgósítsa a összes meglevő tartalé­kokat. Az irányelv eme alapvető céljának teljesítése érdekében jelentős poten­ciális tartalékot jelent a dél-csehor­szági kerület feltételei között a šuma­vai körzet mezőgazdasági földterülete, ez nagyjából a kerület mezőgazdasági földterületének egyhatoda, de a mező­gazdasági termelés itt a kerület többi részéhez viszonyítva jelentősen ala­csonyabb. A belterjesség alacsony fo­kát a természeti viszonyokon kívül mindenekelőtt a hiányos felszerelés, valamint a nemtermelő alapok hiánya okozza. A fenti probléma megoldásában az első lépés ez év január elsején meg­alakult ágazati vállalat a Sumavai Ál­lami Gazdaság, amely 15 határszéli gazdaságot tömörít, és ez lehetővé tet­te a vállalati irányítási forma érvé­nyesítését közel 76 000 hektárnyi terü­leten, vagyis a mezőgazdasági földte­rület nagyobb részén. Ez lehetővé teszi ebben a térségben a mezőgazdaság, a szolgáltatások, a beruházás és a lakás­építés fejlesztésének egységes koncep­cióját. Straka elvtárs felszólalása további részében néhány konkrét javaslatot terjesztett elő a mezőgazdaság színvo­nalának javítása érdekében, majd rá­tért az erdők problémájára. Ha a dél-csehországi határvidék a kerület területének egynegyedét képe­zi, akkor az erdőterület ennek a nagyon időszerű és gazdaságilag rend­kívül fontos, a vízgazdálkodás, az -üdü­lés és általában az életkörnyezet szá­mára jelentős térségnek a felét alkot­ja. Ezeket az értékeket csak nagyon ne­hezen lehetne számokban kifejezni, de bizonyosan többet jelentenek, mint a fakitermelés. Felelősségteljesen ki lehet jelenteni, hogy az erdészeti dol­gozók mindent elkövetnek azért, hogy ezeket az értékeket társadalmunknak megőrizzék és tovább gyarapítsák. Ki­alakították a szervezési feltételeket a technika és a haladó munkaformák teljes kihasználására. Kialakultak a nagy erdészeti üzemek, megfontoltan készítik elő az erdő rajonizálását, és ezzel a vállalatok keretében olyan nagy termelőegységek kialakítását, amelyek megfelelnek az ötéves terv igényeinek. Ez lehetővé teszi az erdő­gazdálkodás gépesítését, s ezzel olyan feltételek kialakítását, amelyek meg­felelnek a munka nagyobb kulturált­ságának és növelik társadalmi jelentő­ségét. Az alapvető feltétel azonban az, hogy a lehető legnagyobb mérték­ben korlátozzák az eddigi hagyomá­nyos műveleteket. És itt az ütköző­pont. A túlságosan leszűkített tárca­érdekek gyakran megakadályozzák a faanyag kihasználásának hatékonyabb módját. Mérlegelést érdemel, nem len­ne-e hasznosabb a fafeldolgozó ipart és az erdőgazdaságot egységes veze­tésre bízni, mert a mai kéttárcás irá­nyítás nem szolgálja sem az erdő, sem a társadalom érdekeit. E terület sajátossága továbbá, hogy a kitermelt faanyag jelentős részét nem ezen a területen dolgozzák fel. Ügy véljük, hogy ha ezt a területet iparral akarják gazdagítani, akkor Šu­mavának elsődleges joga van arra, hogy itt építsék ki a fafeldolgozó ipart. Csakhogy jelenleg még a meglevő fa­ipari kapacitásokat sem használják ki teljesen. Így kerül sor arra a paradox helyzetre, hogy pl. a bükkfát, ami itt terem, Nyugat-Németország a tüzelőfa áron vásárolja fel, és erősen kételke­dem abban, hogy ezt valóban tüzelő­anyagként használják fel. A mi fafel­dolgozó iparunk viszont valutáért vá­sárol bükkfát külföldről. ' Meggyőződésem, hogy kongresszu­sunk tanácskozása és döntései világos irányt adnak minden kommunistának és kialakítják népgazdaságunk fejlő­désének további távlatait. Meggyőző­désem, hogy ezek megvalósítása, min­dennapi gyakorlati érvényesítése révén további eredményeket érünk el a szo­cializmus építésében.

Next

/
Thumbnails
Contents