Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-31 / 127. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata 1971. V. 31. (Folytatás a 6. oldalról) Prágában, az észak-csehországi kerületben, Bratislavában kell összpontosítani. Fejleszteni kell az építés modern anyagi bázisát; meg kell gátolni az építési költségek növekedését, gazdaságossá kell tenni magát az építést és meg kell javítani a lakásalap karbantartását; — a lakáskérdés megoldásával együtt az életszínvonal emelésében nagy súlyt kell helyezni a terciális szféra állóalapjainak fejlesztésére, az élet és munkakörnyezet, a személyi forgalom, a víz- és hőszolgáltatás, a szolgáltatások megjavítása és a szabad, idő felhasználása feltételeinek megteremtésére. Ki kell építeni a lakosság orvosi ellátásának kompakt rendszerét, le kell rövidíteni a vizsgálatra és kezelésre való berendelési és várakozási időt és meg kell javítani a lakosság gyógyszerellátását. A kongresszus a központi bizottság feladatává teszi, hogy az életszínvonal további emelésének biztosításában abból induljon ki, hogy a társadalom fejlődése olyan stádiumba jutott, amikor az életszínvonal tartós, kiegyensúlyozott és általános emelkedése nemcsak a szocializmus előnyeinek fontos kifejezőjévé, hanem a további szocialista fejlődés elengedhetetlen feltételévé is válik. 3

Az életszínvonal tervezett eme• lése elérésének feltétele a termelés tartós fejlesztése és hatékonyságának fokozása a gazdasági fejlődés összes tényezőinek intenzifikálásával és a felhalmozódott tartalékok mozgósításával. A kongresszus hangoztatja annak fontosságát, hogy erélyes intézkedésekkel gyökerestül küszöböljük ki a rendetlenséget és telelőtlenséget, amely a népgazdaság különféle területein még mindig előfordul, javítsuk rendszeresen a munkaszervezést, a termelés és a munka folyamatosságát. A kongresszus a tartalékok tervszerű feltárása és mozgósítása döntő módszerének a komplex szocialista racionalizálást mint az állami terv valamennyi irányítási fokon történő képzése és teljesítése folyamatának elválaszthatatlan szerves részét, mint a termelésben, a közszolgáltatásokban és az igazgatásban rejlő tartalékok rendszeres feltárásának és felhasználásának eszközét tekinti. Az ötéves tervek szerves részeként valamennyi üzemben, vállalatban és vezérigazgatóság keretében komplex racionalizálási programokat kell kidolgozni. 4

A kongresszus feladatul tűzi ki • a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsítását. A tudományos-műszaki haladás a szocialista gazdaság fellendítésének döntő mozgatójává válik. Ugyanakkor az első helyre állítja a tudomány és a kutatás eredményeinek gyorsabb gyakorlati érvényesítését, a termelési programok céltudatos cserélését, a termelés és a termékek műszaki színvonalának és használati értékének emelését. A tudományos kutatómunkát a döntő népgazdaságfejlesztési programokra való határozottabb összpontosítás mellett a társadalmi gyakorlat szükségleteire és a KGST-országokkal való következetesebb koordinációra kell irányítani. A tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek megvalósítása legyen a népgazdasági tervek és az egész irányítási tevékenység, a dolgozók feladatai teljesítésének tengelye. 5

A műszaki fejlődés meggyorsítá• sát egybe kell kötni az arányosság erősítésével és elsősorban ipari szerkezeti változások gyorsabb érvényesítésével. A következő öt évben le keli küzdenünk főként a fűtőanyag, és energiabázis lemaradását, és szembetűnően meg kell gyorsítanunk a vegyiparnak mint a népgazdaság kemizálása alapjának fejlődési ütemét. A szerkezeti átalakulások döntő részét a gépiparban kell megvalósítani, komplex mó'don és idejében előkészített intézkedések alapján, szembetűnően meg kell gyorsítani a progresszív termelési ágazatok technikájának fejlesztését a távlatot nem nyújtó termelési ágak és termékek egyidejű korlátozása mellett. A kongresszus az összes fokú gazdasági szervekben működő kommunisták feladatává teszi, hogy törekedjenek az erők, beruházási eszközök és tudományos kutatási kapacitások olyan összpontosítására, hogy ez a technikai fejlődés kulcsfeladatainak megoldására irányuljon, s erélyesen szálljanak szembe a lokálpatrióta és szűk vállala ti érdekekkel, amelyek az erők szétforgácsolódását okoznák. A pártszervezetek igényes feladaténak tekinti, hogy minden tehetséges, rátermett, vezető dolgozót és technikai szakembert, tudományos-műszaki értelmiségünket megnyerje az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítésén végzendő áldozatos munkának. / A kongresszus gazdasági fejlödésünk hatékonysága fokozásának fontos feltételét abban látja, hogy a csehszlovák gazdaság gyorsan és céltudatosan bekapcsolódjék a nemzetközi szocialista munkamegosztásba és kibontakozzanak ennek fejlettebb for mái, amelyekben jelentős módon megnyilvánul a proletárinternacionalizmus, a csehszlovák állam és más szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió egysége és gazdasági közeledése. A kongresszus nagyra értékeli az SZKP XXIV. kongresszusa 9. ötéves tervre vonatkozó irányelveinek jelentőségét. Ezek az irányelvek szilárd alapot nyújtanak gazdaságunknak a nemzetközi szocialista integráció dinamikus fejlesztése hosszú érvényű programjának megvalósítására. Valamennyi fokon széleskörűen ki kell bontakoztatni az emberek eszmei-politikai képzését a nemzetközi szocialista integráció eredményes kibontakozása érdekében, ami a népgazdaság folyamatos növekedésének objektív szükséglete. > Egyidejűleg fejleszteni kell a célszerű gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a többi országokkal, és fokozni kell a külkereskedelem munkájának hatékonyságát és minőségét. y A kongresszus kiemeli annak el' • engedhetetlen fontosságát, hogy szilárduljon a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége — mint államunk politikai hatalmának osztáfyalapja és a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés általános fejlődésének fő feltétele. A mezőgazdaság további fejlődése a népgazdaság arányos és hatékony fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A mezőgazdaság fő feladata az alap vető élelmiszerfogyasztás többletének fedezete. A döntő láncszem a növénytermesztési termelés fejlesztése, a ve tésterületek hatékony kihasználása és bővítése, a szemes termények hozamainak növelése, valamint a gabonaalap ésszerű felhasználása. A párt mezőgazdasági politikája következetesen a termelőeszközök, főként a földalap, a műtrágya, a takarmánynövények és a technika intenzívebb felhasználására irányul. Ennek érdekében emelni kell az irányító és tervező munka színvonalát, gyorsan be kell vezetni az ipari módszereket s a tudományos-műszaki haladás ismereteit a gyakorlatba. A mezőgazdasági termelés további növekedésének fontos feltétele anyagiműszaki bázisának szilárdulása. Lényegesen növekednie keľi a többi ágazatok, főként a gépipar és a vegyipar részarányának a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges termékek és szolgálatok biztosítására. A szocialista mezőgazdaság fejlődésének új szakaszába lép. A termelőerők további hatalmas arányú fejlődése, főként a nagyüzemi termelési technológia és technika hatékony érvényesítése megköveteli a növénytermesztési és állattenyésztési termelés határozott céltudatos koncentrációját és specializálását. Ennek alapvető feltétele főként a mezőgazdasági vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok kialakítása és elmélyítése a gazdasági előnyösség és önkéntesség alapján, a társadalmi érdekek tiszteletben tartása mellett. Erre kell irányítani az állam beruházási, szubvenciós, intervenciós és adópolitikáját. A kongresszus annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további fejlődése az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége közötti különbségek leküzdését eredményezi, fokozza a mezőgazdasági munka vonzóerejét a fiatalok körében és tovább erősíti a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségét. 8

A kongresszus kiemeli annak el• engedhetetlen fontosságát, hogy szembetűnően emelkedjék a beruházás előkészítése és megvalósítása során tervezésének és irányításának színvonala. A legközelebbi években el kell érnünk a befejezetlen építkezések számának csökkenését és a beruházás hatékonyságának fokozódását, főként a kapacitások gyorsabb üzembe helyezésével és az építési költségek csökkentésével. A párt-, állami és gazdasági szervek elsőrendű figyelme irányuljon a döntő fontosságú építkezések jó előkészítésére és megvalósítására, a komplex lakásépítésre és az összpontosított beruházási területekre. Ezzel összhangban biztosítani kell az építési kapacitások tervezett átcsoportosítását és az építőipar munkája színvonalának növelését. AZ egész beruházásban érvényesülnie kell annak az irányzatnak, hogy az eszközök a már meglevő állóalapok modernizálására koncentrálódjanak. Nem szabad megengedni új építkezést ott, ahol a szükségleteket a meglevő kapacitások jobb felhasználásával vagy célszerű behozatallal lehet fedezni. Q A kongresszus megköveteli a központi bizottságtól, hogy következetesen biztosítsa a kongreszszus irányelveinek érvényesítését és az ötéves terven végzett további munkálatok szervezését, úgy, hogy a párt gazdaságpolitikája szellemében biztosítsa a gazdasági fejlődés maximális stabilitását és dinamizmusát, arányosságát és hatékonyságát. A központi bizottság feladatává teszi, hogy az ötödik ötéves terv kidolgozásának további teendőit az állami gazdasági szervekben úgy szervezze meg, hogy a vállalatok az 1972. évi terv előkészítését már az ötéves terv feladatainak ismeretében végezzék, fgy feltételeket kell teremteni arra, hogy a vállalatok az 1972-es tervjavaslattal együtt állíthassák össze ötéves terveiket. I

rk A kongresszus rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a demokratikus centralizmusra épülő tervszerű irányítási rendszer további tökéletesítésének és szilárdításának. E feladaton végzett munkában azokból az elvekbői kell kiindulni, amelyeket már a CSKP Központi Bizottságának 1965. januári plénuma elfogadott és 1970. januári és decemberi ülése megerősített, továbbá a gazdaságfejlesztés szükségleteiből, az 1969 áprilisa óla foganatosított intézkedések eredményeiből és a testvérországok ismereteiből, valamint az SZKP XXIV. kongresszusán általánosított szovjet tapasztalatokból kell kiindulni. Az ötödik ötéves terv igényes feladatai megkövetelik, hogy az irányítási rendszer hatékonyabban hasson a gazdaságfejlesztési feladatok megoldására az ötéves tervben, a felhalniozódott gazdasági tartalékok felhasználására, a tudományos-műszaki haladás és a szervezeti változások meg gyorsítására, a munkatermelékenység fokozódására és az anyagfogyasztás csökkenésére, a termékek minőségének javulására és gazdaságunk gyorsabb bekapcsolódására a nemzetközi szocialista munKamegosztásba. A kongresszus szükségesnek tartja konkrét intézkedések kidolgozását az irányítási rendszer terén úgy, hogy az ötödik ötéves terv tervezetének szerves részét alkossák, és hogy a vállalatok idejében tudják, milyen feltételek mellett fognak gazdálkodni. A kongresszus központi kérdésnek tartja a tervezés, főként a vállalati tervezés tökéletesítését, komplex jellegének növelését a kulcsfontosságú népgazdasági feladatok megoldásában úgy, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalomtudományi ismeretek, a modern számítástechnika és az irányítástudományi ismeretek felhasználására támaszkodjék. A lehető legjobb összhangba kell hozni az ágazati és térbeli tervezést. A terv szerepének erősítése és céljainak támogatása mellett aktívabban és hatékonyabban kell felhasználnlok az összes gazdasági ösztönzőket a tartalékok mozgósítására és az anyagi érdekeltség támogatására irányuló törekvésben. Magasabb színvonalra kell emelni a vállalaton belüli irányítást is, amelynek jobban kell támaszkodnia a gazdasági kalkulációkra és a műszaki gazdasági normák széles körű érvényesítésére. Az irányítás struktúrájában a demokratikus centralizmus alapelveinek érvényesítéséből kell következetesen kiindulnunk, meg kell oldanunk a vállalatok helyzetét, a termelés koncentrációjával és kombinálásával összefüggésben célszerűen ki kell jelölni az irányítás középső láncszemének funkcióit, valamint a központi irányító szervek feladatait és felelősségét is. Rendszeresen tökéletesíteni kell az irányítás szerkezetét és mechanizmusát, korlátozni kell az irányító és adminisztratív apparátus fölösleges köztes láncszemelt és javítani kell munkájának színvonalát és hatásosságát. Az irányítási rendszer tökéletesítésével egyidejűleg ügyelni keli a konkrét irányító és szervező munka színvonalának emelésére, erélyesen ki kell küszöbölni a bürokratizmus, a felelőtlenség, a hanyagság és az opportunizmus megnyilvánulásait az irányítás gyakorlatából, valamint a fogyatékosságokkal szembeni elnézést. A kongresszus kiemeli a káderek stabilitása erősítésének elengedhetetlen szükségességét, a munkájukkal szemben támasztott politikai és szakmai igények növelésének fontosságát, teljes támogatásukat a párt politikájának megvalósításában és az elért eredmények szerinti következetes értékelésüket. Rendszeresen gondoskodni kell az irányító káderek politikai és szaktudásának növeléséről, ki kell emelni fiatal tehetséges embereket s meg kell bízni őket felelős funkciókkal, állandó gondot kell fordítani az összes rátermett, a szocializmushoz ragaszkodó szakemberre. i i A társadalmi íejiődés tervszerű * • • irányítása színvonalának emelése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy kibontakozzanak a munkálatok a népgazdaságfejlesztés hosszú érvényű távlatának és a társadalmi szükségletek hosszú érvényű fejlődése tudományos prognózisainak, az egész újratermelési folyamat tudományos-műszaki fejlődése és szociális feltételei hatásának kidolgozásán. Különös figyelmet kell szentelni főként a fűtőanyag és energiabázis hoszszú érvényű fejlesztési koncepciója kidolgozásának, gazdaságunk bekapcsolásának a nemzetközi szocialista integrációba, gazdaságunk alapvető nyersanyagokkal való ellátásának, a mezőgazdaság, az élelmezés és a lakáskérdés komplexuma biztosításának. Közgazdaságtudományunknak és kutatásunknak aktív szerepet kell játszania főként a gazdaság hatékony fejlesztése, a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése, a nemzetközi Integráció kérdéseinek megoldásában. Az 1976—1980, évi népgazdaságfejlesztési 6. ötéves terv irányelvtervezetét hosszú érvényű távlatra építve kell kidolgozni. •i o A kongresszus hangsúlyozza, • hogy a párt koncepciós vezetésére és szervező munkájára, döntő szerep háruí a hatékonyság fokozása követelményeinek kivívásában. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a pártszervezetek és főként a vezető tisztséget betöltő koínmunisták teljes mértékben felelősek legyenek a XIV. kongresszus határozatainak következetes megvalósításáért, hagy annak minden akadállyal szemben érvényt szerezzenek, és a dolgozók széles rétegeit annak teljesítésére mozgósítsák. A párt gazdasági vezető szerepének erősítése összefügg az alapszervezetek ellenőrző szerepének növekedésével. Egyidejűleg megköveteli a dolgozók irányítási részvétele összes formáinak teljes felhasználásátá és továbbfejlesztését. III. A társadalom szociálpolitikai és kulturális fejlődése 1 A párt politikája a mai társadalom leghaladóbb osztályának — a munkásosztálynak alapvető érdekelt fejezi ki. A munkásosztály a parasztsággal és értelmiséggel szövetkezve teljesíti a kapitalizmusból a kommunizmusba való társadalmi fejlődés vezető erejének történelmi küldetését. A párt minden erejét arra fordítja, hogy megszilárdítsa a munkásosztály vezető szerepét, amely a szocialista társadalom fejlődéséért folytatott harc fő ereje. Arra törekszik, hogy növekedjen a társadalom osztály- és politikai öntudata, műveltsége és emelkedjék kulturális színvonala. Jövőbeni fejlődésünk egyre jelentősebb jellemvonása lesz a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a szocialista értelmiség és a dolgozók többi rétegeinek egymáshoz közelítése, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közti különbség áthidalása, valamint a nép egységének megszilárdítása a marxista-leninista ideológia alapján. r\ Pártunk a nemzeteink közti kapcsolatokban és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek helyzetének kérdésében a nemzetiségi politika lenini értelmezéséből indul ki. A csehszlovák föderáció kialakításával betetőződött a párt azon törekvése, hogy az egyenjogúság alapján államjogilag rendezzük a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatát. A csehszlovák föderáció keletkezése óta bevált, s a csehszlovákiai nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésének szilárd osztály- és internacionalista alapját alkotja. A kongresszus teljes mértékben egyetért a csehszlovák állam történelmének ezzel a jelentős politikai, alkotmányos aktusával. Pártunk szüntelenül erősíti a nemzeteink és nemzetiségeink közti szocialista kapcsolatokat, a "proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság, a kölcsönös tisztelet, az együttműködés, az egyenjogúság és a testvériség szellemében az egységes csehszlovák tudatot. Határozott harcot folytat a nacionalizmus és sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. 3

A munkásosztály és a többi dol• gozó alapvető osztály-, nemzeti és internacionalista érdekei egységének kifejezője és Csehszlovákiában a szocialista demokrácia alapja a Nemzeti Front élén Csehszlovákia Kommunista Pártjával. A Nemzeti Front cseh(Folytatás a 8. oldalon)