Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-29 / 126. szám, szombat

Csehszlovákia Kommunista Partia XIII. kongresszusának tanácskozása (Folytatás a 9. oldalról) ben nyilvánul meg. A kommunistáknak tudniuk kell, hogy a Szovjetunió oldalán van a helyük, hogy a nemzetközi szolidaritás szükséges és kötelesség. Ez a felismerés nemcsak a mindennapi politikában, hanem a szocializmus és a kapitalizmus közti nagy történelmi harcból adódik, melyben a Szovjetunió képviseli a legnagyobb erőt. Ez az ismeret újból és újból bebizonyosodott a sok áldozatot követelő évtizedes harcokban. Ez a józan, reális megállapítás elválaszthatatlanul összefügg a Lenin pártja iránti barátsággal. Tudatunkkal és szívünkkel a Szovjetunió, az összes ország kommunistái, és a csehszlovák elvtársak oldalán állunk. Pártunk revizionistáit a döntő többség elítélte, és egy évvel ezelőtt a XXI. kongresszus levonta ebből a következtetéseket. Ma a revizionisták maroknyi csoportja a párton kívül áll és szerepét egészen nyíltan a kommunista párt elleni harcban látja. Pártunk azonban leküzdötte a belső ellentéteket és visszatért azokhoz a feladatokhoz, melyeket az ausztriai osztályharc állít elénk. Ausztriában már több mint egy éve a szociáldemokrata kormány van hatalmon. Az Osztrák Szocialista Párt hívei is azt várták ettől a kormánytól, hogy bizonyos lépéseket tesz a szocializmus irányában. A tények és a valóság azt bizonyítja, hogy Kreisky kormánya szerepét a kapitalista kizsákmányoló társadalom megszilárdulásában látja. Emelkednek az árak és a fogyasztói adók. A tej, a kenyér, a cukor, a benzin és más létfenntartási cikkek ára, valamint a lakbér emelkedik annak ellenére, hogy a legutóbbi évben a drágulás már 5 százalékos volt. Egyúttal növekszik a nagy kapitalista társaságok bevétele. Mivel a szocialista párt vezetősége a szakszervezeti szövetségeket feladatai teljesítésében segítőtársává változtatta, ma elsősorban a kommunisták harcolnak következetesen a munkásosztály érdekeiért. Az Osztrák Kommunista Párt egyik legfontosabb feladatának jartja az európai feszültség enyhítéséért, a világbékéért folytatott harcot, valamint a szabadságukért küzdő nemzetekkel, elsősorban az indokínai nemzetekkel való aktív szolidaritást. Elvtársak! Pártjaink között már évtizedek óta szoros kapcsolatok vannak. Az az eszmecsere, melyet pártunk küldöttsége a CSKP vezetőivel folytatott, meggyőzött bennünket arról, hogy ez a testvéri szövetség, ez a testvéri együttműködés a múltbeli válság leküzdése után szilárd alapokon nyugszik. XIV. kongresszusuknak teljes sikert és a szocializmus építésében újabb előrehaladást kívánunk. Éljen pártjaink és országaink nemzeteinek barátsága! Éljen a marxizmus—leninizmus, a kommunistákat összekötő kapocs! Bruce Magnuson elvtárs, a Kanadai Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja A Kanadai Kommunista Párt megbízásából delegációnk szívélyes testvéri üdvözletét tolmácsolja a kongresszusnak. A CSKP kongresszusának és általa Csehszlovákia egész dolgozó népének 1 sikert kívánunk, azt, hogy leküzdje a j nehézségeket és biztosítsa a szocialista í és a kommunista társadalom sikeres felépítését. Teljes szolidaritásunkat nyilvánítjuk a Szovjetunió és a többi szövetséges 1968. évi akciójával, amely összhangban állt a Varsói Szerződéssel. Erre az akcióra azért került sor, hogy felújuljanak a fejlődés szocialista normái és meghiúsuljanak a szocializmus ellenségeinek az ellenforradalomra irányuló kísérletei az önök országában. Azok a sikerek, amelyeket azóta gazdasági téren értek el, azoknak a bomlási jelenségeknek sikeres leküzdéséről tanúskodnak, amelyek idegenek a fejlődés szocialista felfogásától, a marxizmus—leninizmus elmélete és gyakorlata számára. Mindebből új bizalom fakadt, amely az elért eredményekből, a konszolidációból és a stabilitásból született és ezt kétségtelenül még jobban megszilárdítja e XIV. pártkongresszus munkája. Csupán a szocialista rendszer képes kibontakoztatni a társadalom összes alkotó erőit, a legszélesebb mértékben felhasználni korunk legjobb tudományos és műszaki eredményeit a termelékenység fokozására, teljes foglalkoztatottságot biztosítani minden munkaképes ember részére — s mindezt a dolgozó nép életszínvonala emelésének céljából. Ez szöges ellentétben áll a kapitalizmusban lévő tömeges munkanélküliséggel, inflációval, a fokozódó szegénységgel, a bizonytalansággal, az elidegenedéssel, a hiábavalóság érzésével és az életfeltételek súlyos rosszabbodásával. Jelenleg a 8 millió munkaképes kanadai lakos közül csaknem 2 millió keres munkát és nem tud találni. Igy például a közép- és főiskolát végzettek sem. A kormány bizonyos intézkedéseket tett, amivel még fokozta is a munkanélküliséget, a növekvő infláció elleni harc ürügyén. Ennek eredménye a még nagyobb munkanélküliség és a még nagyobb infláció. A legtöbb munkanélküli a fiatal emberek és a francia származású kanadai lakosok körében található, akiknek a nemzetiségi jogait lábbal tiporják, s a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség növekszik. Az uralkodó osztály nézete szerint az anarchisztikus emberrablások és a tavalyi quebeci gyilkosságok lb Nörlund elvtárs, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja A Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében szívélyes elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk kongreszszusuknak, pártjuknak, és minden csehszlovákiai kommunistának. Pártjaink kapcsolatai mindenkor elvtársias és nagyon őszinték voltak. Már a háború előtt, azokban a sötét időkben bontakoztak ki a gyakorlati tevékenységben, amikor a hitlerista fasiszta veIlyen kedves pillanatok is gazdagítják a kongresszusi tanácskozást... Pionírok köszöntik fel a küldötteket. A felvételen Brezsnyev, Husák és Lenárt elvtárs körében láthatjuk az új váltás képviselőit. (ČSTK telefoto) után ebben rejlik a fő veszély. Nem kell mondani, hogy a Francia Kanadában 1970 októberében keletkezett politikai válság alapvető okait nem oldották meg, sőt azok még tovább mélyültek. Állandóan növekszik a Kanada szociális átalakításáért küzdő mozgalom. E mozgalomban összefonódnak azok az osztály-, nemzetiségi és demokratikus szempontok, amelyek az államunkban élő két nemzet létéből és az észak-amerikai imperializmus fokozódó befolyásából fakadnak. Az Egyesült Államok monopóliumainak tulajdonában és ellenőrzése alatt levő kanadai iparnak, amely az ország egész iparának több mint a fel-ét teszi ki, jelentős mértékben külföldön az amerikai monopóliumok igazgatósági tanácsaiban döntik el a sorsát és jövőbeni fejlődését. Nagy-Britannia belépése a Közös Piacba, amelynek célja, hogy megőrizzék az imperialista uralmat NyugatEUrópa felett, gyengíti a Brit Nemzetközösség kereskedelmét és még jobban elmélyíti Kanada függőségét az Egyesült Államoktól. Az óriási fegyverkezési kiadások, amelyeket a délkelet-ázsiai amerikai imperialista agresszióra fordítanak, a fokozott hitelek, a monopóliumok hallatlan nyereségei és az amerikai dollárral végzett manipulációk olajat öntenek a növekvő infláció lángjára. Ebben a helyzetben ünnepli meg pártunk — hansolóképpen, mint az önök pártja — fennállása 50. évfordulóját. Igyekszik kialakítani az összes antimonopolista és antiimperialista erők szövetségét, hogy országunk újból elnyerje függetlenségét. Ebben látjuk kanadai feltételek között a szocializmushoz vezető út kiharcolásáért vívott küzdelem oszthatatlan részét. Végül engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki a meghívásért e kongresszusra, még egyszer kifejezzem szolidaritásunkat az önök pártjával és kívánságunkat, hogy közös erőfeszítéssel megszilárdítsuk a béke és a szocializmus erőit az egész világon. Sikert kívánok az önök kongresszusának. Munkája erősítse a szocializmust és a békét! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen testvérpártjaink és népeink barátsága és együttműködése! Éljen a kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmuson és a proletár internacionalizmuson alapuló egysége! iparilag fejlett országban. Hasonlóképpen kudarcaik és átélt válságos helyzeteik a mi közös gondunkat is jelentették. Internacionalista magatartás megnyilvánulása volt, hogy XXIII. kongresszusunk 1969 februárjában hitét és Csehszlovákia szocialista elveinek támogatását fejezte ki, és sikert kívánt nekik hazájukban a szocializmus erősítíséért és fejlesztéséért folytatott küzdelmükben, hogy leküzdjék az antiszocialista erők összes törekvéseit és azokkal a célokkal összhangban haladjanak előre, amelyeket a CSKP 1968 novemberi határozatában tűzött ki. Örömmel fogadtuk, hogy 1970 márciusában, tehát röviddel a CSKP Közpojíh Bizottságának 1969 áprilisi plénuma után Knud Jespersen elnök vezetésével Csehszlovákiában járt pártküldöttségünk megállapította, hogy az már a marxista— leninista irányvonal, amely országukban most megvalósul. Üdvözöljük ezen az úton elért jelentős eredményeiket, amelyeket Husák elvtárs mélyen elemző beszéde ís világosan kifejtett. Továbbra is ki kell emelni az országuk gazdaságában mutatkozó, a revizionisták okozta zűrzavar és inflációs irányzatok gyors leküzdésének nemzetközi jelentőségét. E tényt főként azért kell külön kiemelnünk, mert sikereiket olyan időben érték el, amikor hasonló revizionista válságjelenségek mindinkább elterjedtek a kapitalista világban, többek között a mi országunkban is. Sikereik a szocialista társadalmi rendszer előnyeiből adódnak. Belpolitikánk figyelmének központjában Dánia növekvő gazdasági nehézségei állnak. Az infláció és az árak állandó emelkedése csökkenti a pénz értékét. A fizetési mérleg passzívuma külföldi viszonylatban rekordmagasságot ért el és a külföldi tőkétől való függőséghez vezet. Egyre nagyobb méreteket ölt a munkaélküliség és egyéb szociális bizonytalanság. Az állam számos gazdasági beavatkozása egyáltalán nem vezet célra. E fejlődést nem sikerül megállítani, mivel a javasolt intézkedések nem a tőkés, termelői-tulajdonosi viszonyok ellen irányulnak, amelyek ennek az áldatlan fejlődésnek a gyökerei. A kormányintézkedések mindenkor a dolgozók rovására történnek. A dolgozóknak nagy adókat kell fizetniük, viszont a reálbérek csökkennek. Mindez a problémák további kiéleződéséhez vezet. Hazánk kormánya 1985-ig terjedő ún. „távlati tervet" terjesztett elő, amely a növekedés ütemének csökkenését helyezi kilátásba akkor, amikor világszerte tudományos-műszaki forradalom megy végbe! Dánia és további skandináv országok a burzsoá propagandában nemegyszer olyan országokként szerepelnek, amelyekben a marxizmus—leninizmus elvesztette érvényét, amelyekben lehetséges a kapitalizmus és a szocializmus közötti ún. „harmadik úton" való fejlődés lehetősége. Ezt az utat gyakran „szociáldemokráciának" vagy „demokratikus szocializmusnak" nevezik. Ezen országok mély társadalmi ellentétei azonban ezeknek az állításoknak helytelenségét igazolják. A dániai munkásmozgalom most ünnepli fennállásának 100 évét. Ha azonban mérlegelni kezdjük a társadalom százéves fejlődésének eredményeit, még a szociáldemokrata vezetők is elismerik, hogy a társadalom felső és alsó rétege közötti különbség „ugyanolyan mint a múltban", s hogy társadalmunk említett pólusai között a tulajdon úgy oszlik meg, mint száz évvel ezelőtt". Ugyanakkor egy évtized folyamán övék volt a kormányhatalom, ők gyakorolták. Az eredmény azonban az, hogy az osztályok közötti hatalmi viszony egyáltalán nem változott, s ez a szociáldemokrata vezetők bűne. Szerencsekívánatainkat fejezzük ki önöknek ahhoz, hogy leküzdötték a reformista és revizionista irányzatokat s ennek az útnak követésére irányuló törekvéseket. Elvtársak! Mint a történelmi tapasztalatok nemegyszer igazolták, az önök országa rendkívül fontos szerepet játszik Európa életében. Ha jelenleg reális feltételek vannak az európai béke és biztonság szavatolására, akkor ennek egyik fő tényezője az a valóság, hogy Csehszlovákia szocialista állam, a szocialista világközösség szilárd tagja. Az önök részvétele az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett európai békeprogramért folytatott küzdelemben, más európai népeknek is lehetőséget ad arra, hogy küzdjenek a béke biztosításáért és az európai államok egyenjogú együttműködéséért. Sok sikert kívánunk önöknek a kongresszusuk által kitűzött úton. Éljen a marxizmus—leninizmus! Éljen a proletár internacionalizmus! Éljen a CSKP! szély nyomasztólag nehezedett Európára, és a csehszlovákiai kommunista elsősorban a müncheni politikával álltak szemben. E politika miatt vált elkerülhetetlenné a világháború kitörése. Mindenkor közös győzelmünkként fogadtuk az önök győzelmét és sikereit — felszabadulásukat a náci megszállás alól, a szocializmus alapjainak lerakását és a szocializmus felépítését egy KONGRESSZUSI JEGYZET A tanácskozás szünetében nyilatko zof. lapunknak dr. Viliam Plevza történész, az SZLKP Párttörténeni Intézetének igazgatója. — A tanácsokzás a XIII. pártkongresszust követő időszak elemzéséből indul ki s leszűri a legfortiosabb tanulságokat ebből az időszakból. A múlt rövid jelidézése alapján ismét kidomborodnak a pártélet, a párténítés alapvető értékei, amelyek meghatározzák fejlődésünk további útjď:. Különösképpen megragadott, hogy a kongresszuson egyértelműen előtc'ho került a konstruktív munka kérdése, és a fő figyelem nem a múltra összpontosul. A XIV. pártkongresszus véleménye szerint megnyitja az utat a szocialista fejlődés távlati programjához hazánkban. Bodor Imre, a tiszacsernyői j Čierna nad Tisonj vasútállomás főnöke, a tőketerebesi [Trebišovj tárást pártbizottság elnökségének tagja, kongreszszusi küldött így nyilatkozik: — A kongresszus tanácskozása lezárt egy válságokkal t elyidő szakot. Itt is lemérhető, hogy a CSKP milyen nagy jelentőségű munkát végzett a pártegység megteremtése érdekében, a pár: internacionalista és forradalmi jellegének megerősítésében. Örömmel hallom a küldöttek által kifejezett köszönetet a szocialista országok 1968 augusztusában nyúitof

L interná cionalista segítségéért. A tanácskozáson általában sok szó esik az internacionalizmusról. Ez helyes és szükséges, mert ha következetesen az internacionalizmus alapelveihez tartjuk magunkat, úgy a nemzetközi kapcso tatainkat mind pedig belüqyeinket illetően, akkor meggyőződésem szerint kevesebb probléma merül jel a szocialista társadalom építése során. A tiszacsernyői állomáson is mindent megteszünk annak érdekében, hogy erősödjön a dolgozók internacio nalista érzése, együttműködése. (smf.