Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-01 / 102. szám, szombat

Napról napra gazdagszik az ország DOLGOZÓINK MUNKASIKEREKKEL KÖSZÖNTIK A PÁRTKONGRESSZUST A Doprastav dolgozói vállalták, hogy ha az elszállítok időben teljesítik vállalásaikat, ez év végéig befejezik a bratislavai Duna-Ilid építését. A Duna felett már emelkedik a hídkonsl rukció egy része. (V. Pfibyl felv. — CSTK) PÁRTUNK HARCOS ÚTJA A PRÁGAI KIÁLLÍTÁS SZÁZEZREKET VONZ Amikor 24 ipari és mezőgazdasági üzem dolgozóínak kezdeményezése alapján kihirdették hazánkban a Mindenki szocialista módon elnevezésű országos mozgalmat, az üzemük termelési eredményeit aggódó figyelemmel kísérő becsületes és az 1968—63 es évek prófétainasainak „tanaitól" elzárkózó dolgozók reménykedve sóhajtottak fel: No, elkezdődik oégre ismét valami, ami az üres fecsegés helyett az alkotó és a közvagyont gyarapító munkára helyezi a fő súlyt. 1968 legzürzavarosabb időszakában is sokan versenyeztek. Nem törődtek az akkori propaganda szócsövével. Az említett idő szakban pedig egyesek maradi' nak tartották és le is nézték azokat, akik hordószónoklás helyett a munka végét fogták meg. És mi lett az eredmény? Éppen ezek a kétkezi munkások és haladó gondolkodású értelmiségiek húzták ki társadalmunk egyre mélyebb kátyúba merülő szekerét. Nekik lett igazuk. Közel egy év telt el a versenymozgalom újjáélesztése óta. A Mindenki szocialista módon mozgalom gyökeret eresztett, mert a fő és az értékes teret kér és érvényesül. Hazánk ipari és mezőgazdasági üzemeinek nagy része a munkaverseny keretében kitermelt javak következtében teljesítette a múlt évi tervfeladatát és szép sikereket ért el a januárban megkezdett ötödik ötéves terv első negyedévében. Nem véletlen, hogy míg a munkaversenyt lenéző 1968—69-es években „kenyérre és sóra" is alig termeltek egyes üzemek, ma örömmel állapíthatjuk meg, hogy 1971 első negyedévében a Szlovák Szocialista Köztársaságban rohamos fejlődésnek indult az ipari termelés, gyorsult az építkezés üteme, jelentősen gyarapodott a piac mezőgazdasági és ipari termékekkel való ellátása és dolgozóink szép eredményeket érnek el a nyersanyagok kitermelése és az energiatermelés terén. Azt szokták mondani: Cseppekből lesz a tenger. Sok igazság van e közmondásban. Egy téglából készülő épületet nem lehet varázsütéssel létrehozni. Szorgalmasan kell tenni téglára téglát, míg elkészül. A tapasztalt munkások és technikusok tudják ezt, ezért idejükhöz és lehetőségeikhez mérten minden nap adnak egy-egy szimbolikus értelmében vett téglát a verseny keretében ahhoz a méterekkel és mázsákkal nem mérhető nagyszerű „épületekhez", melyet szocializmusnak nevezünk. Minden terven felül elkészített „téglára" szükségünk van. Népünk ellenségei több helyen is rést ütöttek ezen az építményen. Mindannyiunk feladata ezeknek az eltüntetése. Több milliárd korona értékű hasznot hozott a formalizmustól mentes Mindenki szocialista módon mozgalom. A bratislavai Teslához tartozó dunaszerdahelyi (Dun. Streda) 3-as számú üzemrészleg dolgozói még a nagy jelentőségű járási pártkonferencia előtt elhatározták, hogy egy évig tartó versenyt hirdetnek ki és csak a 12 hó nap eltelte után végzett felmérés alapján javasolják kitünte tésre az arra érdemes munkacsoportokat a Szocialista ihunkabrigád címmel. Ahhoz, hogy egy csoport elnyerhesse a megtisztelő címet, teljes mértékben ki kell használnia a munkaidőt és az üzem érdekeinek megfelelően a rendes 'munkaidőn kívül is kell dolgoznia. A brigádok értékelésénél figyelembe veszik az anyagtakarékqsságot és a minőségi munkát. Az üzem azonban nemcsak követel, a legjobb eredményeket elérő csoportokat a havi kiértékelések alapján meg is jutalmazza. így teszi ezt az ógyallai (Hurbanovo) Járási Építőipari Vállalat is. A munkaversenyben legjobb eredményeket elérő csoportokat már meg is jutalmazta. E hónap 22-én Jancsó And rás 17 tagú asztaloscso'portja 5000, Bachorecz Géza 47 tagú kőművescsoportja 3000 és Molnár Géza 26 tagú, ugyancsak kőművesekből álló kollektívája 2000 korona jutalmat kapott. Hanok elvtárs, a bratislavai Matador versenyfelelőse elmondotta, hogy az árutermelés tervét ebben az évben a versenyző csoportok hatékony hozzájárulásával 101 százalékra teljesítik, ugyanakkor 500 korona értékű energiát takarítanak meg. Vállalásuk egyik legértékesebb pontja, hogy ezeket az eredményeket úgy érik el, hogy kereken egymillió koronát takarítanak meg az önköltségeken. Azt mondják, az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Nos, a Matador az 1971. év első negyedévében félmillió koronával teljesítette túl az exportfeladatokat és 202 ezer korona értékű energiát takarított meg. Ezekkel a munkasikerekkel pártunk közelgő XIV. kongresszusát köszöntik. A munkaversenybe eddig 14 munkacsoport kapcsolódott be. Veľké Bierovcén [trenčíni járás) nagy' körültekintéssel egy valóságos tojásgyárat létesítet tek. Napjában átlagban 33 400 tojást termelnek, az évi terv pedig 11800 000 darabot irá nyozza elő. Már ez is 4 millió tojással több, mint amennyit a múlt évben termeltek. Az üzem dolgozói szakszerű intézkedésekkel pártunk megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére évi 12 és fél millió tojás termelésére vállalkoztak. Ez is bizonyítja, hogy feltárásra váró tartalékok mindenütt találhatók, s hogy hazánk minden pontján szép számmal dolgoznak olyan emberek, akik minden tőlük telhetőt megtesznek társadalmunk érdekében. Az egyének és munkacsoportok vállalásai között tallózva örömmel tapasztalhatjuk, hogy eltűntek azok a „kötelezettségvállalások", melyek a terv 100 százalékos teljesítésére, egyszóval olyan feladatok elvégzésére irányulnak, amely az egyének vagy kollektívák óra- vagy teljesítménybérrel fizetett és a munkaszerződésből rájuk háruló kötelességek elvégzésére irá nyúlnak. Más ugyanis a kötelesség és megint más a kötelezettség! Az állami erdőgazdaságok dolgozói például napi munkájuk elvégzése mellett a múlt év fo lyamán 20 összüzemi, 712 kollektív és 435 egyéni kötelezettségvállalást fogadtak el. Ezeknek összértéke 3 millió korona. Az év végi kiértékelésnél pedig kiderült, hogy nem csak a vállalásba foglalt több letmunkát végezték el, hanem ígéretüket több, mint 100 ezer korona értékű munka elvégzésével teljesítették túl. Ha a szükség úgy kívánta, dolgoztak szabad szombaton, vasárnap és más ünnepnapon is. Pártunk XIV. kongresszusának tiszteletére a napokban további vállalást fogadtak el, mely szerint egész évi feladataikat december 15-én, exportfeladataikat pedig december 25-én teljesítik. Minden szónál szebben beszélnek a tettek. Az utóbbi két évben elért gazdasági eredmények és a piaci választék bő viilése azt bizonyítja, hogy dolgozóink szavait tettek követik. Az elért sikerek azoknak az igazát erősítik meg, akik a kritikus időszakban is hittek te hetséges, szorgalmas népünk erejében, alkotókezdeményezésében és a munkaverseny fon tosságában. KOMLÔSI LAJOS A CSKP 50 éves történetének fontosabb eseményeit felsorakoztató kiállítást a prágai Hyberníumban már több mint 300 ezren tekintették meg. Minthogy a kiállítás június közepéig marad nyitva, a látogatók száma addig minden valószínűség szerint megkétszereződik. Nem csoda, hiszen polgáraink közül is még sokan vannak, különösen a vidékiek, akik nem jutottak el a kiállításra, de akadnak olyanok is, akik nem elégszenek meg egyszeri megtekintésével. A párt történetének minden mozzanatát az em lékezetükbe akarják vésni, s ezért többször is eljönnek a kiállításra. mely iránt természetesen a külföldiek is nagy érdeklődést mutatnak. A legtöbb a szocialista országból, elsősorban a Szovjetunióból érkező turista, de a nyugati kommunista és munkáspártok tagjai is megszemlélik a kiállítást. Bármilyen sokatmondók is a feliratok, a jelszavak és magyarázatok, a közönség nincs magára hagyva a két hatalmas csarnokban. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az írás nem pótolhatja az élő szót. A vendégek különösen hálásak a szakavatott kísérők minden részletre kiterjedő figyelméért, fáradhatatlan, telkiismeretes magyarázatáért. Áldozatkészségük valóban elismerést érdemel. Hiszen reggeltől estig talpon vannak, és az érdeklődők számos kérdésére készségesen válaszolnak. Mert a látogatók igényesek, mindent pontosan tudni akarnak, különösen az ifjúság. A fiatalok még a felnőtteknél is nagyobb tömegekben járnak a Hyberniumba tanítóik kíséretében, akiktől már előre értesültek arról, mit találnak a kiállításon. A helyszínen szerzett benyomásaik természetesen fokozódnak a művészi elrendezés, a kiállítás és technikája jóvoltából. A színes kulturális műsorok, a beszélgetések a párt régi tagjaival ugyancsak vonzók. Nagy kár, hogy az erre a célra szolgáló terem befogadóképessége nem felel meg a követelményeknek, jóval kisebb a kelleténél. Ezért ismétlik meg gyakrabban az egyes, rendkívül nagy érdeklődésnek örvendő programokat, melyek közül különös sikere volt a „Győzelmes februárnak", az „Oj világ munkásainak", de nem utolsósorban a szlovákiai prózai művészek, valamint a SĽUK tánc- és énekegyüttes felléptének. Látnivalóban tehát nincs hiány. De a Lenin Múzeumban sem, ahol a nemrégen megnyílt „Lenin, a Szovjetunió és mi" című kiállításnak is rendkívül nagy a sikere. A közönség java része távoztakor benyomásait és felejthetetlen élményeit bejegyzi az emlékkönyvbe, melyben szinte hemzsegnek az elragadott, elismerő, hálás szavak. Ez is érthető, hiszen az élénk, vonzó, buzdító kiállítás őszinte érdeklődést vált ki az egész országban. Öriási sikere tehát teljes mértékben indokolt. KARDOS MARTA Az üzem bővítése után több mint 72 millió villanyégőt gyárt évente az érsekújvári (Nové Zámky) Tesla. Az új részlegben, amelynek építése 21 millió koronába kerül, Magyarországról, Lengyelországból, Angliából és Olaszországból importált gépeket szerelnek fel. Ä 'A K-CMÍR'S S-B22. Időt kellene nyerni — villant át Tam agyán a gondolat, s könnyedén megérintette Vij vállát. Az odafordult hozzá, a kocsmáros intett neki, hogy kövesse a konyhába. Vij tagadón rázta meg a fejét. A vendégek szemében gyilkos gyűlölet villant. Szinte le lehetett olvasni az arcokról, hogy Tamot megfojtanák most puszta kézzel. — Szóval ki hozta meg a hírt a házalónak, hogy meneküljön? — csattant ismét Vij hangja, s mert nem kapott rá választ, az ajtón kívül álló katonákhoz fordult: — Behozni! Az ajtóban, géppisztolycsövekkel a háta mögött a házaló jelent meg. Batyuját Vij egyik embere hozta, s ledobta a padlóra. — Fordítsátok ki — rúgott a batyuba Vij. Két katona gyors mozdulattal a földre öntötte a batyu tartalmát. Néhány apró csecsebecse mellett egy katonai távcső, két pisztoly, s néhány tölténytár hullott a gyékényszőnyegre. — fiz gyalázat! — üvöltött fel a házaló. — Áz én batyumban nem volt sem fegyver, sem lőszer, sem más tiltott dolog. — Ez sem volt a batyudban? —• kérdezte gúnyos hangon Vij és jelmutatott egy kis kartont, amelyre számok és más jelek voltak felírva, alatta az aláírás, „Tengeri szél". A házaló érezte, hogy elveszett. Tudta, hogy mi vár rá, ha ezek beviszik innen. Nem mert és nem akart gyilkos vallatási módszerük szenvedő alanya lenni. Gyorsan döntött hát: , — Igazatok van — mondta, s köpött Vij felé. — En vagyok a Tengeri szél. Ezernyi halálos ítélet kimondó ja és végrehajtója. A szél, amelynek fiai elsöpörnek minden hozzátok hasonló férget hazám erdeiből, hegyeiből, városaiból. Halál vár rátok, disznókI Vij arcul akarta csapni a házalót, de az, mint a macska, rávetette magát Vijre. A másik kezében azonban eldördült a fegyver. A házaló átlőtt fejjel, élettelenül zuhant a tisztre. Dermedt csend volt. Néhány katona nyomban parancsnoka segítségére sietett, s kiszabadították a halott házaló alól. Vij feltápászkodott, mit sem törődve azzal, hogy zubbonya csupa vér, győztes mosollyal intett pribékjeinek, hogy a házaló holttestét dobják fel a kocsira. — Na most már ide azzal a pálinkával — bökte oldalba Tamot, s egyetlen hajtásra kiitta a méregerős italt. — A Tengeri szél a lábam alatt hever. Levágtam a sárkány fejét — egymagam! — mondta, s gőgösen kidüllesztette mellét. » « * Ezen az éjszakán kevesen aludtak otthon a flotálóműhelyben dolgozó férfiak közül. Kue időben eljuttatta az üzenetet a portosnak, aki műszakváltáskor sorra közölte a távozókkal, hogy mi a helyzet. De gondoskodott előbb a lány biztonságáról is. -— Menj fel most az irodaépületbe. Valahol húzd meg magad, s ha bárki • is kérdezné, miért vagy ott, mondd azt, hogy takarítasz. Reggel hatkor ismét én veszem ál a szolgálatot, akkor már hírt hozok, hogy haza mehetsz-e vagy mi a további feladatod. — Köszönöm, apó. — Kötelesség ez lányom, nem szívesség — mondta a portás, és intett a lánynak, hogy tűnjön már el. Vang csak ritkán merte használni kis adóvevőjét, akkor sem mindig sikerrel. A maximum félperces adásidők elég rövidek voltak ahhoz, hogy biztos kapcsolaton teremthessenek a másik három adóval. Valamikor este tíz után végre jelentkezett az egyik állomás, s közölték, hogy kerületükben befejezték a razziát. Éjfél is elmúlt már, mire Vang berajzolhatta a térképére az aznapi váratlanul széles körű razzia nyomvonalait. Nem volt nehéz levonni mindabból a következtetést: másnap vagy harmadnap a város másik felén ütnek rajta váratlanul. Mintegy két óra múlva már ismét együtt volt a csoport kis vezérkara. Tram jókedvűen feküdt az ágyon, dereka alól kikandikált a géppisztoly csöve. — Téged talán elvittek vacsorázni? — kérdezte Vang beteg társától. — Majdnem. De megijedtek tőlem. Es Tram nevetve mesélte el, hogyan úszta meg a razziát. -r- Alig léptek ki a küszöbön, eszembe jutott, hogy apám, szegény, mielőtt elindult volna a Nirvánán túlra,, igen sokat szenvedett. Mi gyerekek sürögtünkforogtunk körülötte, de sem a rokonok, sem a szomszédok nem jöttek hozzánk attól kezdve, hogy apám ágynak dőlt. Kérdeztem egyszer apám fivérét, hogy miért nem jön be hozzánk? Ö az ajtóra mutatott, amelyen egyetlen nagy L betű volt felrajzolva. Később értettem csak meg, hogy ez a jel leprát jelentett, s az egészséges emberek féltek, hogy apám megfertőzi őket. Apám szelleme segített, hogy mindez eszembe jusson. Felkeltem hát, s egy darab faszénnel nagy L betűt rajzoltam az ajtóra. Aztán amikor meghallottam, hogy már az udvaron járnak, hörgő hangon kiáltottam. Úgy, ahogy emlékezetemben apám kiáltozott mindig, amikor hangokat hallott: Vizet! Viiizet! Vizet! — Az egyik benyitott. Azt láttátok volna csak, hogy milyen rémület szállta meg, amikor előbb engem, aztán az ajtón levő betűt meglátta. Géppisztolycsövével bevágta az ajtót, s azt hiszem nagyon gyorsan továbbadta a hírt, mert percek múlva már csend volt a ház körül. Rasson csak most érkezett meg. Nem tudta mire vélni, hogy társai úgy nevetnek, mintha szórakoznának, nem pedig éppen most menekültek meg egy tisztogató akcióból. De amikor elmondták neki, hogy Tram miként rémisztette meg a vadászokat, Rasso is nevetésbe tört ki. —. Mondd, Tram, nem tudnád ezt megcsinálni országos méretekben is? Vang csendre intette társait. Az asztalra terítette a térképet, s odahívta a többieket: — Ezt átfésülték ma — mutatta egymás után a kerületeket. — Holnap vagy holnapután a többi kerületen a sor. Ha a központtól engedélyt kapunk, akkor a következő_ razziái alaposan kihasználhatnánk .. . (Folytatjuk) um 1971 V. 1. >