Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-23 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Kétszázezer Picasso-mű Pablo Picasso 1881-ben született a spanyolországi Malagában. Mikor a századforduló táján először látogatott Párizsba, Cézanne még néhány kiemelkedő" alkotásán dolgozott, Gáuguin egyre küldte munkáit Tahitiról, és Manet, Renoir, Degas és Toulouse-Lautrec is festettek még. Picasso műve és személyisége egyedülálló módon kapcsolódik a posztimpresszionizmus és a kubizmus nagy korszakához. Picassot azonban mint újítót értékelik legtöbbre. A kivételes zseni helyett kitűnő festő, szobrász, grafikus, kerámikus, Illusztrátor, díszlettervező és néhány műve után ítélve drámafró is. Picasso legnagyobb érdeme a művészet történetében — Braqueval egyetemben — hatása a kubizmus fejlődésére. Nehéz elhinni, hogy a húszadik század esztétikája legforradalmibb és legbefolyásosabb irányzatának legjelentősebb alkotását, az „Avignoni kisaszszonyok"-at 1907-ben mindössze 26 évesen fejezte be Picasso. Munkásságának első 20 esztendejében Picasso elképesztően széles körű művet alkotott, kezdve az első spanyol képektől a „kék", „rózsaszín" és a „fekete" korszakig, majd az átmeneti korszakig az 1907-es és 1909-es évek között, és a legnagyobb mértékbeh hozzájárult az analitikus kubizmus fejlődéséhez az 1910—1912-es években. Néhány évtized alatt Picasso hatalmas mennyiségű müvet alkotott. A Zervos-katalógus szerint 1892-től 1962-ig 11 094 képet festett és rajzolt, s mivel jelenleg is mintegy kétszáz művet alkot évente, feltehető, hogy mindmáig festett képei meghaladják a 12 700-at. A Bloch-féle grafikai művek katalógusa 126 olyan reprodukciót tartalmaz, melyek összesen 73 373 példányban jelentek meg. Picasso grafikai műveit 134 könyv és katalógus tartalmazza, s ezek mintegy 34 ezer példányban jelentek meg. Létrehozott továbbá több mint 300 faragásos és kerámikus művet, valamint mintegy 48 kőmetszetet, melyeket nagy példányszámban nyomtak ki. Mindez azt jelenti, hogy Picasso legalább kétszázezer mű alkotója! Ezeknek elégé nagy százaléka megy át évente a piacon. 1968. januárjától 1970. decemberéig London, New York, Párizs és Bern legnagyobb árverői 60 képet, 163 rajzot, 24 faragásos művet és 1805 nyomatot és könyvet adtak el 4 460 000 font sterling öszszegben. Picasso műve gyökeresen mégváltoztatta gondolkodásmódunkat a mennyiségről és tartalmáról, valamint szemléletünk és látásunk módját. Egészen új festői nyelvet hozott létre, mely uralja a XX. század esztétikáját és melyet nem lehet megcáfolni, vagy elfelejteni. (Financial Times) Növelhető-e az intelligencia vegyszerrel? Néhány tucat fehér egéren bebizonyították, hogy bizonyos szerrel, mégpedig magnéziumplemolin fogyasztásával növelhető az élőlények intelligenciája. Az első kísérletsorozatot dr. ;Nicholas Plotnikoff végezte a chicagói Abbott vegyi konszern kísérleti laboratóriumában. Plotnyikoff néhány fehér egeret egy kerek, forgó, belülről gyengén megvilágított cilinderbe helyezett, amelynek egyik oldalán 28 cm magasságban egy egér számára a meneküléshez elegendő nyílás volt Míg a korong forgott, a benne ülő egereket áramütéssel késztették arra, hogy megtalálják az egyedüli menekülési lehetőséget, s minél gyorsabban elhagyják a korongot. A kísérletsorozat előtt ketrecében valamennyi egeret már áramütéssel késztették menekülésre. Ezt követőleg az egerek egy részét színes festékkel megjelölték, majd magnéziumpremolin készítményt adtak nekik, s ezután ismételték meg a kísérletet az áramütéssel. Az eredmény elképesztő volt. A vegyülékkel etetett állatok már a harmadik kísérletnél emlékeztek rá, hogy fájdalmas áramütés vár rájuk. A lehető leggyorsabban igyekeztek a nyílást megtalálni, hogy kijussanak a cilinderből. Az állatok másik csoportja azonban, úgy tfint, sem mire sem emlékszik. Ezek az egerek nyugodtan ülve maradtak a cilinder alján, mindaddig, míg az áramütés felriasztotta őket, s menekülésre kényszerültek. Az első csoporttal szemben ezeknek az egereknek hét fzben kellett az áramütéssel megismerkedniük, mielőtt megértették volna, mi vár rájuk. Plotnikoff kísérletei nem az elsők, amelyekkel rá akarnak jönni, hogy vegyi készítmények segítségével az állatok agya könnyebben halmoz fel tapasztalatokat. Már a múlt évszázad vége felé egy brit tudós annak a feltételezésének adott kifejezést, hogy az embernél is az agy egész tevékenysége az agysejteken belül végbemenő vegyi átalakulásokon alapul. E feltételezést kísérletek útján az utóbbi években bebizonyította Holger Hyden svéd idegbiológus. A tudósok szerint az érzékszervek által felvett impulzusok az idegpályán át jutnak át az agyba, és ott az agysejtek vegyi elemeit a ribonukleinsavat láncszerű felépítésű emlékezeti molekulákká alakítják át. Időközben sikerült ribonukleinsavat mesterségesen is előállítani. A philadelphiai laboratóriumban végzett kísérletek során heteken át patkányoknak ribonukleinsav injekciókat adtak, s e kezelés folytán a kísérleti állatok értolmessége jelentékenven megnövekedett, s mindenekelőtt könnyen idomíthatóvá váltak. A ribonukleinsav mesterséges előállítása azonban igen drága, s ha az embernél alkalmaznák, a na ponkénti injekciózás nagyon kényelmetlen volna. Most kísérletek folynak arra vonatkozóan, hogy magnéziumpremolin alapon az ember számára alkalmas, az emlékezőképességet serkentő szert állítsanak elő. (Volksstimme) KÍNA A KULTURÁLIS FORRADALOM UTÁN „A tény, tény marad — Kína háborúra készül. Mao felhívása a ma jelszava — „Készüljünk fel a háborúra, készüljünk fel a természeti csapásokra, szolgáljuk a népet" — Írja D. Karpil szovjet diplomata a „Lityeraturnaja Gazeta" című lapban. Néhány évig Pekingben dolgozott és számos esemény szemtanúja volt". A szerző azt írja, hogy a játszótereken és iskolaudvarokon naponta folyik az iskolások előkészítése. „Mihden fegyvernemben gyakorlatoznak. Még a 8—9 éves leánykák is megtanulják, a szuronyharcot. Az ifjúság és a kisebb iskolás diákok a városban és környékén rendszeresen gyakorolják az éjszakai harci menetelést... Az osztag, a hadsereghez hasonlóan szakaszokra és századokra oszlik, s az élükön katonák állnak, akik a polgári intézményeknél ellenőrzéssel és hadpolitikai iskolázással foglalkoznak. Az egyforma sötétkék pekingi tömegből kitűnnek a katonák, folytatja D. Karpil. „A kínai fővárosban úgyszólván minden harmadik vagy negyedik ember katona. Éjjel-nappal fegyveres katonai őrjáratok cirkálnak a pekingi utcákon. Továbbá minden jelentős állami hivatal bejárata előtt ott állnak. A közgyűléseken a hallgatóság 70—80 százaléka katona; a hadsereg szerepének jelentős fokozódása az ország életében — ez a kulturális forradalom egyik következménye. KÖLTÖZKÖDÉS A FÖLD ALÁ A feljegyzések szerint a kulturális forradalom valami újat hozott a kínai főváros életébe: Peking „a föld alá vonul". Minden lakóház, hivatal, vagy üzem mellett óvóhelyet építettek, vagy árkokat ástak. 1970 őszétől Pekinget téglákkal zsúfolták teli: „Eszembe jutott, hogy a kunyhójában fagyoskodó kínai elgondolkodik-e azon, hogy a téglák millióit ássák a földbe ahelyett, hogy házakat építenének belőlük, melyekre Pekingnek olyan nagy szüksége van". Pekingben 1958 óta úgyszólván teljesen megbénult a lakásépítés. Áz utóbbi tíz évben az ötmilliós városban 200 vagy 300 néhány emeletes lakóházat építettek. Ezek a házak építészeti szempontból több mint szerények, de azért a homlokzatukon ott látható Mao Ce-tung neve. Peking utcáin alig látni olyan embert, aki csak egyszerűen sétálna vagy pihenne. Pekingben két vagy három nagy állami áruház van. Minden külföldit, aki a városba látogat, ezekbe vezetik be. Első látásra bő az áruválaszték. A kínaiak azonban nem vásárolhatnak szabadon kenyeret, rizst, cukrot, növényi olajat, gyapjúanyagot, kötöttárut, vagy bőrcipőt. Mindehhez külön fejadagként juthatnak hozzá. A kínai ember elméletileg vásárolhat ugyan magának gyapjúszövetet, de 30— 60 jüan fizetésből nem engedheti meg magának. Ezenkívül az ilyen fényűzés miatt revizionizmussal vádolhatják meg, azon a címen, hogy anyagi jólétre és biztos életre törekszik. Hogy mi következik az ilyen vádak után, arról inkább nem is beszélünk. KLASSZIKUSOK INDEXEN „A kulturális forradalom előtt Pekingben számos könyvkereskedés volt. Mindet megtartották és Peking központjába Oj Kína néven még egy másik nagy könyvkereskedést nyitottak" — írja a cikk, de a kulturális forradalom teljes mértékben megváltoztatta jellegüket. A polcokról minden klasszikus kínai író műve eltűnt. Hiányoznak a mai kínai és külföldi írók könyvei is. Kínában jelenleg egyetlen kínai írót ismernek el — tu Sünt, s őt is csak formálisan, műveit azonban nem lehet megkapni. Kína manapság nyilván egyetlen ország a világon, ahol nincs szépirodalom. A könyvesboltok túl vannak zsúfolva Mao műveivel a legkülönbözőbb kiadásokban és méretekben. Megtalálhatók az összegyűjtött írásai és az egyes cikkei is. A színházak csak az államünnepek idején, vagy más külön szervezett alkalmakkor játszanak és Tiang Cching asszonynak, Mao Cetung feleségének vezetésével állandóan módosított színdarabokat adnak elő. Hideg, téli napon távoztam Pekingből. Az utcák tele voltak agyaggal, melyet az óvóhelyek és összekötő árkok építésénél ástak ki. Készülődés a háborúra? De kivel? Nem gondolnám, hogy Peking hisz abban, hogy amerikaiak jönnek a városba, s még kevésbé, hogy az oroszok. Nem gondolom, hogy Peking hisz abban, hogy az amerikaiak vagy az oroszok meg akarják hódítani Kínát. Minek akkor mindez? Talán ez egyik eszköze a nép félelemben tartásának? Valószínűi Lehetséges, hogy maga Kína készül a háború kirobbantására? Hinni sem akarjuk. Eusztító kaland lenne ez a számukra — frja befejezésül D. Karpil. (Lilyeraturnaja Gazeta) Kész a „biztonsági gépkocsi" prototípusa Az Egyesült Államokban elkészült a biztonsági gépkocsi prototípusa. Há az autó 75 km-es sebességgel rohan neki egy téglafalnak, utasai sértetlenek máradnak. Felfordulhat száz kilométeres sebességgel, utasainak nem történik baja. A gépkocsi súlya körülbelül 2000 kilogramm. Az első nyilvános tesztekre a tervek szerint, az év végén kerül sor. (International Herald Tribúne) Amerikai prostitúció Saigonban Saigonban a Phan Thanh Gian utca 87. számú házába már nem járnak látogatók. A valamikor oly forgalmas villa majdnem elhagyatott. A külső ajtón lakat lóg, melyet csak nagyritkán nyitnak ki. A házban már csak egy bajuszos francia vállalkozó él vietnami háziasszonyával és kutyájával. Nemrég még bizalommal betérhetett a 87-es számú házba a „szórakozásra" vágyó amerikai. A „szórakozás" alatt persze a kábítószereket, hazárdjátékokat és a nőket — kizárólag amerikai nőket — értjük. A fényűzően berendezett fehér villa alig fél kilométernyire fekszik Ellsworthe Bunker nagykövet székhelyétől. Nemrégiben szökött meg innen három szőke és egy 18 éves négerlány. Megállították az amerikai katonai rendőrség gépkocsiját és szinte hisztérikusan mesélték el, hogyan kényszerítették őket prostitúcióra és hogyan tartották őket tíz napig fogva. A megdöbbent. őrjárat az amerikai nagykövetségre vitte a lányokat, ahol elmondták történetüket. Mikor befejezték, az amerikai hivatalok előtt már világos volt, hogy a 87. szám alatti „ház" tevékenysége csak a dél-vitenami rendőrség és az amerikai hadsereg egyetértésével volt lehetséges. Az egyik konzulátusi hivatalnok azt mondta, hogy a lányok maguk is vendégkísérőnek vallották magukat, de hozzátette: „Tudták, mire megy a játék. Nem tudatosították azonban, hogy milyen mélyre süllyedtek. A lányok bevallották, hogy tavaly decemberben, Chicagóban toborozta őket néhány férfi, és ők intézték el vízumaikat és utazásukat is. Megérkezve Saigonba azonban állandóan felügyelet alatt tartották őket. Csupán akkor sikerült elszökniük, amikor az amerikai őrök rövid időre eltávoztak. A vietnami őrt pedig konyhakéssel fenyegették meg. Elmondták továbbá, hogy látogatóik csaknem kivétel nélkül az amerikai hadsereg tagjai voltak, de akadt néhány polgári személy is. Amikor december végén Saigonba érkeztek, a villa már magánklubként működött. A látogatókat csak jelszóra, vagy megbeszélt autótülkölésre engedték be. Az egyik amerikai, aki az elmúlt karácsonykor volt a villában, elmondta, hogy ízlésesen berendezett játékszalonnal és bárral ellátott villa volt. A lányok szobái az emeleten voltak. A villanyáramot az amerikai hadsereg áramfejlesztői szolgáltatták. A berendezés egy része ls az amerikaiaktói származott. A villának a saigoni amerikai közpóntra kapcsolt telefonja is volt, amelyen keresztül egy-egy polgári személynek szinte lehetetlen hívni A lányokat aztán visszaküldték az Egyesült Államokba. A három férfi eltűnt a villából. Az amerikai nyomozók szerint a villa állandó kapcsolatban volt Chicagóval. Chicagóban február végén nagy esküdtszék ült össze öt vádlott ellen, akik öt fiatal lányt Dél-Vietnamba csábítottak és prostitúcióra kényszerítették őket. (Associated PressI