Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-23 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

Kétszázezer Picasso-mű Pablo Picasso 1881-ben született a spanyolországi Malagában. Mikor a szá­zadforduló táján először látogatott Párizsba, Cé­zanne még néhány kie­melkedő" alkotásán dolgo­zott, Gáuguin egyre küld­te munkáit Tahitiról, és Manet, Renoir, Degas és Toulouse-Lautrec is festet­tek még. Picasso műve és személyisége egyedülálló módon kapcsolódik a poszt­impresszionizmus és a ku­bizmus nagy korszakához. Picassot azonban mint újítót értékelik legtöbbre. A kivételes zseni helyett kitűnő festő, szobrász, gra­fikus, kerámikus, Illuszt­rátor, díszlettervező és né­hány műve után ítélve drá­mafró is. Picasso legna­gyobb érdeme a művészet történetében — Braque­val egyetemben — hatása a kubizmus fejlődésére. Nehéz elhinni, hogy a húszadik század esztétiká­ja legforradalmibb és leg­befolyásosabb irányzatá­nak legjelentősebb alkotá­sát, az „Avignoni kisasz­szonyok"-at 1907-ben mind­össze 26 évesen fejezte be Picasso. Munkásságának első 20 esztendejében Pi­casso elképesztően széles körű művet alkotott, kezd­ve az első spanyol képek­től a „kék", „rózsaszín" és a „fekete" korszakig, majd az átmeneti korszakig az 1907-es és 1909-es évek között, és a legnagyobb mértékbeh hozzájárult az analitikus kubizmus fejlő­déséhez az 1910—1912-es években. Néhány évtized alatt Picasso hatalmas mennyiségű müvet alko­tott. A Zervos-katalógus szerint 1892-től 1962-ig 11 094 képet festett és raj­zolt, s mivel jelenleg is mintegy kétszáz művet al­kot évente, feltehető, hogy mindmáig festett képei meghaladják a 12 700-at. A Bloch-féle grafikai művek katalógusa 126 olyan rep­rodukciót tartalmaz, me­lyek összesen 73 373 pél­dányban jelentek meg. Pi­casso grafikai műveit 134 könyv és katalógus tartal­mazza, s ezek mintegy 34 ezer példányban jelentek meg. Létrehozott továbbá több mint 300 faragásos és kerámikus művet, valamint mintegy 48 kőmetszetet, melyeket nagy példány­számban nyomtak ki. Mind­ez azt jelenti, hogy Picas­so legalább kétszázezer mű alkotója! Ezeknek elégé nagy szá­zaléka megy át évente a piacon. 1968. januárjától 1970. decemberéig London, New York, Párizs és Bern legnagyobb árverői 60 ké­pet, 163 rajzot, 24 faragá­sos művet és 1805 nyoma­tot és könyvet adtak el 4 460 000 font sterling ösz­szegben. Picasso műve gyökeresen mégváltoztatta gondolko­dásmódunkat a mennyiség­ről és tartalmáról, vala­mint szemléletünk és látá­sunk módját. Egészen új festői nyelvet hozott lét­re, mely uralja a XX. szá­zad esztétikáját és melyet nem lehet megcáfolni, vagy elfelejteni. (Financial Times) Növelhető-e az intelligencia vegyszerrel? Néhány tucat fehér egé­ren bebizonyították, hogy bizonyos szerrel, mégpedig magnéziumplemolin fo­gyasztásával növelhető az élőlények intelligenciája. Az első kísérletsorozatot dr. ;Nicholas Plotnikoff vé­gezte a chicagói Abbott ve­gyi konszern kísérleti labo­ratóriumában. Plotnyikoff néhány fehér egeret egy kerek, forgó, belülről gyen­gén megvilágított cilinder­be helyezett, amelynek egyik oldalán 28 cm ma­gasságban egy egér számá­ra a meneküléshez elegen­dő nyílás volt Míg a korong forgott, a benne ülő egereket áram­ütéssel késztették arra, hogy megtalálják az egye­düli menekülési lehetősé­get, s minél gyorsabban el­hagyják a korongot. A kí­sérletsorozat előtt ketrecé­ben valamennyi egeret már áramütéssel késztették me­nekülésre. Ezt követőleg az egerek egy részét színes festékkel megjelölték, majd magnéziumpremolin készít­ményt adtak nekik, s ez­után ismételték meg a kí­sérletet az áramütéssel. Az eredmény elképesztő volt. A vegyülékkel etetett állatok már a harmadik kí­sérletnél emlékeztek rá, hogy fájdalmas áramütés vár rájuk. A lehető leg­gyorsabban igyekeztek a nyílást megtalálni, hogy kijussanak a cilinderből. Az állatok másik csoport­ja azonban, úgy tfint, sem mire sem emlékszik. Ezek az egerek nyugodtan ülve maradtak a cilinder alján, mindaddig, míg az áram­ütés felriasztotta őket, s menekülésre kényszerül­tek. Az első csoporttal szemben ezeknek az ege­reknek hét fzben kellett az áramütéssel megismerked­niük, mielőtt megértették volna, mi vár rájuk. Plotnikoff kísérletei nem az elsők, amelyekkel rá akarnak jönni, hogy vegyi készítmények segítségével az állatok agya könnyeb­ben halmoz fel tapasztala­tokat. Már a múlt évszázad vége felé egy brit tudós annak a feltételezésének adott kifejezést, hogy az embernél is az agy egész tevékenysége az agysejte­ken belül végbemenő vegyi átalakulásokon alapul. E feltételezést kísérletek út­ján az utóbbi években be­bizonyította Holger Hyden svéd idegbiológus. A tudó­sok szerint az érzékszer­vek által felvett impulzu­sok az idegpályán át jut­nak át az agyba, és ott az agysejtek vegyi elemeit a ribonukleinsavat láncszerű felépítésű emlékezeti mo­lekulákká alakítják át. Időközben sikerült ribo­nukleinsavat mestersége­sen is előállítani. A phila­delphiai laboratóriumban végzett kísérletek során heteken át patkányoknak ribonukleinsav injekciókat adtak, s e kezelés folytán a kísérleti állatok értol­messége jelentékenven megnövekedett, s minde­nekelőtt könnyen idomítha­tóvá váltak. A ribonukleinsav mester­séges előállítása azonban igen drága, s ha az em­bernél alkalmaznák, a na ponkénti injekciózás na­gyon kényelmetlen volna. Most kísérletek folynak ar­ra vonatkozóan, hogy mag­néziumpremolin alapon az ember számára alkalmas, az emlékezőképességet ser­kentő szert állítsanak elő. (Volksstimme) KÍNA A KULTURÁLIS FORRADALOM UTÁN „A tény, tény marad — Kí­na háborúra készül. Mao fel­hívása a ma jelszava — „Készüljünk fel a háborúra, készüljünk fel a természeti csapásokra, szolgáljuk a né­pet" — Írja D. Karpil szov­jet diplomata a „Lityeratur­naja Gazeta" című lapban. Néhány évig Pekingben dol­gozott és számos esemény szemtanúja volt". A szerző azt írja, hogy a játszótereken és iskolaudva­rokon naponta folyik az is­kolások előkészítése. „Mih­den fegyvernemben gyakor­latoznak. Még a 8—9 éves leánykák is megtanulják, a szuronyharcot. Az ifjúság és a kisebb iskolás diákok a városban és környékén rend­szeresen gyakorolják az éj­szakai harci menetelést... Az osztag, a hadsereghez hasonlóan szakaszokra és századokra oszlik, s az élü­kön katonák állnak, akik a polgári intézményeknél el­lenőrzéssel és hadpolitikai iskolázással foglalkoznak. Az egyforma sötétkék pe­kingi tömegből kitűnnek a katonák, folytatja D. Karpil. „A kínai fővárosban úgy­szólván minden harmadik vagy negyedik ember kato­na. Éjjel-nappal fegyveres katonai őrjáratok cirkálnak a pekingi utcákon. Továbbá minden jelentős állami hiva­tal bejárata előtt ott állnak. A közgyűléseken a hallgató­ság 70—80 százaléka katona; a hadsereg szerepének je­lentős fokozódása az ország életében — ez a kulturális forradalom egyik következ­ménye. KÖLTÖZKÖDÉS A FÖLD ALÁ A feljegyzések szerint a kulturális forradalom valami újat hozott a kínai főváros életébe: Peking „a föld alá vonul". Minden lakóház, hi­vatal, vagy üzem mellett óvóhelyet építettek, vagy ár­kokat ástak. 1970 őszétől Pekinget téglákkal zsúfolták teli: „Eszembe jutott, hogy a kunyhójában fagyoskodó kínai elgondolkodik-e azon, hogy a téglák millióit ássák a földbe ahelyett, hogy há­zakat építenének belőlük, melyekre Pekingnek olyan nagy szüksége van". Pekingben 1958 óta úgy­szólván teljesen megbénult a lakásépítés. Áz utóbbi tíz év­ben az ötmilliós városban 200 vagy 300 néhány emele­tes lakóházat építettek. Ezek a házak építészeti szempont­ból több mint szerények, de azért a homlokzatukon ott látható Mao Ce-tung neve. Peking utcáin alig látni olyan embert, aki csak egy­szerűen sétálna vagy pihen­ne. Pekingben két vagy három nagy állami áruház van. Minden külföldit, aki a vá­rosba látogat, ezekbe veze­tik be. Első látásra bő az áruválaszték. A kínaiak azonban nem vásárolhatnak szabadon kenyeret, rizst, cukrot, növényi olajat, gyap­júanyagot, kötöttárut, vagy bőrcipőt. Mindehhez külön fejadagként juthatnak hoz­zá. A kínai ember elméleti­leg vásárolhat ugyan magá­nak gyapjúszövetet, de 30— 60 jüan fizetésből nem en­gedheti meg magának. Ezen­kívül az ilyen fényűzés miatt revizionizmussal vádolhatják meg, azon a címen, hogy anyagi jólétre és biztos élet­re törekszik. Hogy mi kö­vetkezik az ilyen vádak után, arról inkább nem is beszélünk. KLASSZIKUSOK INDEXEN „A kulturális forradalom előtt Pekingben számos könyvkereskedés volt. Min­det megtartották és Peking központjába Oj Kína néven még egy másik nagy könyv­kereskedést nyitottak" — ír­ja a cikk, de a kulturális forradalom teljes mértékben megváltoztatta jellegüket. A polcokról minden klasszikus kínai író műve eltűnt. Hiá­nyoznak a mai kínai és kül­földi írók könyvei is. Kíná­ban jelenleg egyetlen kínai írót ismernek el — tu Sünt, s őt is csak formálisan, mű­veit azonban nem lehet meg­kapni. Kína manapság nyil­ván egyetlen ország a vilá­gon, ahol nincs szépiroda­lom. A könyvesboltok túl vannak zsúfolva Mao művei­vel a legkülönbözőbb kiadá­sokban és méretekben. Meg­találhatók az összegyűjtött írásai és az egyes cikkei is. A színházak csak az ál­lamünnepek idején, vagy más külön szervezett alkal­makkor játszanak és Tiang Cching asszonynak, Mao Ce­tung feleségének vezetésé­vel állandóan módosított színdarabokat adnak elő. Hideg, téli napon távoz­tam Pekingből. Az utcák te­le voltak agyaggal, melyet az óvóhelyek és összekötő ár­kok építésénél ástak ki. Ké­szülődés a háborúra? De ki­vel? Nem gondolnám, hogy Peking hisz abban, hogy amerikaiak jönnek a város­ba, s még kevésbé, hogy az oroszok. Nem gondolom, hogy Peking hisz abban, hogy az amerikaiak vagy az oroszok meg akarják hódíta­ni Kínát. Minek akkor mind­ez? Talán ez egyik eszköze a nép félelemben tartásá­nak? Valószínűi Lehetséges, hogy maga Kína készül a há­ború kirobbantására? Hinni sem akarjuk. Eusztí­tó kaland lenne ez a szá­mukra — frja befejezésül D. Karpil. (Lilyeraturnaja Gazeta) Kész a „biztonsági gépkocsi" prototípusa Az Egyesült Államok­ban elkészült a biztonsá­gi gépkocsi prototípusa. Há az autó 75 km-es se­bességgel rohan neki egy téglafalnak, utasai sér­tetlenek máradnak. Fel­fordulhat száz kilométe­res sebességgel, utasai­nak nem történik baja. A gépkocsi súlya körülbelül 2000 kilogramm. Az első nyilvános tesztekre a ter­vek szerint, az év végén kerül sor. (International Herald Tribúne) Amerikai prostitúció Saigonban Saigonban a Phan Thanh Gian utca 87. számú házába már nem járnak látogatók. A valamikor oly forgalmas villa majdnem elhagyatott. A kül­ső ajtón lakat lóg, melyet csak nagyritkán nyitnak ki. A házban már csak egy ba­juszos francia vállalkozó él vietnami háziasszonyával és kutyájával. Nemrég még bizalommal betérhetett a 87-es számú házba a „szórakozásra" vá­gyó amerikai. A „szórako­zás" alatt persze a kábító­szereket, hazárdjátékokat és a nőket — kizárólag ameri­kai nőket — értjük. A fényűzően berendezett fehér villa alig fél kilomé­ternyire fekszik Ellsworthe Bunker nagykövet székhelyé­től. Nemrégiben szökött meg innen három szőke és egy 18 éves négerlány. Megállítot­ták az amerikai katonai rendőrség gépkocsiját és szinte hisztérikusan mesél­ték el, hogyan kényszerítet­ték őket prostitúcióra és ho­gyan tartották őket tíz na­pig fogva. A megdöbbent. őrjárat az amerikai nagykövetségre vitte a lányokat, ahol el­mondták történetüket. Mikor befejezték, az amerikai hi­vatalok előtt már világos volt, hogy a 87. szám alatti „ház" tevékenysége csak a dél-vitenami rendőrség és az amerikai hadsereg egyetér­tésével volt lehetséges. Az egyik konzulátusi hiva­talnok azt mondta, hogy a lányok maguk is vendégkísé­rőnek vallották magukat, de hozzátette: „Tudták, mire megy a játék. Nem tudatosí­tották azonban, hogy milyen mélyre süllyedtek. A lányok bevallották, hogy tavaly de­cemberben, Chicagóban to­borozta őket néhány férfi, és ők intézték el vízumaikat és utazásukat is. Megérkezve Saigonba azonban állandóan felügyelet alatt tartották őket. Csupán akkor sikerült elszökniük, amikor az ame­rikai őrök rövid időre eltá­voztak. A vietnami őrt pedig konyhakéssel fenyegették meg. Elmondták továbbá, hogy látogatóik csaknem kivétel nélkül az amerikai hadsereg tagjai voltak, de akadt né­hány polgári személy is. Amikor december végén Saigonba érkeztek, a villa már magánklubként műkö­dött. A látogatókat csak jel­szóra, vagy megbeszélt autó­tülkölésre engedték be. Az egyik amerikai, aki az elmúlt karácsonykor volt a villában, elmondta, hogy íz­lésesen berendezett játék­szalonnal és bárral ellátott villa volt. A lányok szobái az emeleten voltak. A villanyáramot az ameri­kai hadsereg áramfejlesztői szolgáltatták. A berendezés egy része ls az amerikaiak­tói származott. A villának a saigoni amerikai közpóntra kapcsolt telefonja is volt, amelyen keresztül egy-egy polgári személynek szinte le­hetetlen hívni A lányokat aztán vissza­küldték az Egyesült Álla­mokba. A három férfi eltűnt a villából. Az amerikai nyomozók szerint a villa állandó kap­csolatban volt Chicagóval. Chicagóban február végén nagy esküdtszék ült össze öt vádlott ellen, akik öt fiatal lányt Dél-Vietnamba csábí­tottak és prostitúcióra kény­szerítették őket. (Associated PressI

Next

/
Thumbnails
Contents