Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

50 esztendő a lenini békepolitika útján A HAGYOMÁNYOK KÖTELEZNEK Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetközi kapcsolatait, a kommunista és munkásmozgalomban betöltött szerepét jellemezve nem kerülheti el figyelmünket egy alapvetően fontos, meghatározó jellegű tényező: pártunk külpolitikai koncepciója mindenkor a Szovjetunióhoz fűződő szövetség, a haladó mozgalmak iránt tanúsított szolidaritás, a béke és biztonság megszilárdítása hármas egységén nyugodott. Kétségtelen, hogy a CSKP nemzetközi politikai vonalvezetésének ez a motivációja a marxista—leninista tanítás elvszerű alkalmazásából ered, mindenekelőtt a lenini békepolitika tételeinek helyes értelmezését, céltudatos érvényesítését feltételezi. Pártunk félszázados története során, kiváltképp a párttól idegen csoportosulásokkal folytatott éles küzdelem időszakaiban, a válsághelyzetekben tehát nem véletlenszerűen került az eszmei-politikai küzdelem kereszttüzébe éppen a szóban forgó koncepció. Vitathatatlan ugyanis, hogy e hármas egység fellazulása nem csupán külpolitikai vonatkozásban hatna torzítólag a párt marxista—leninista arculatára, hanem mintegy törvényszerűen vonná maga után a belpolitikai egyensúly felborulását, következésképp a szocialista társadalomépítés jobboldali előjelű „módosulását". Pártunk a történelmi tapasztalatok objektív értékelése alapján alkotta meg politikája irányvonalát. Szövetségeseinek megválasztásában reális helyzetfelmérésből indult ki, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom érdekeit tartotta szem előtt. Bebizonyosodott, hogy a választott út helyes, Csehszlovákia dolgozó népe biztonságban, optimális feltételek közepette láthatott hozzá a szocialista társadalom felépítéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50. évfordulójára emlékezve ismít felelevenednek a pártalapítás körülményei, feltételei. Rendkívüli jelentőségű momentum, hogy a pártalapítők Moszkvára figyelve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatására alakították meg Csehszlovákia Kommunista Pártját. Történelmi jelentőségű tény ez, egyszer s mindenkorra meghatározta pártunk politikai platformját, munkamód- • szereit, helyét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Az elmúlt évtizedek párttörténeti dokumentumait megvizsgálva törvényszerűen jutunk el a felismerésig: Csehszlovákia Kommunista Pártja, a köréje tömörülő haladó erők törekvéseinek gyújtópontjában az antiimperialista front egységének megszilárdítása állott. Ennek tulajdonítható, hogy pártunkat sohasem sikerült elszigetelni, a nemzetközi kommunista mozgalom erejére támaszkodva birkózhatott meg az osztályellenséggel. Csehszlovákia Kommunista Pártja, híven történelmi küldetéséhez, a jelenlegi időszakban is fokozott aktivitással kapcsolódik be a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomba. Következetesen teljesíti a kommunista és munkáspártok legutóbbi moszkvai tanácskozásán elfogadott határozatokat, a szocialista társadalomközösség láncszemeként vállal részt a progresszív erők egységfrontjának további megszilárdítása érdekében kifejtett törekvésekből. Első és egyúttal legfontosabb feladatként pártunk a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a világbéke megszilárdításáért száll síkra. Ogy is fogalmazhatnánk, hogy tulajdonképpen ez a kérdéskomplexum alkotja a CSKP külpolitikai koncepciójának gerincét. A második világháborút közvetlenül megelőző esztendők tapasztalatai arra intenek, ( hogy a legkomolyabban foglalkozzunk a kontinens biztonságának kérdéseivel, egy megbízható kollektív biztonsági rendszer kialakításának lehetőségével. Pártunk pozitívan értékeli a szovjet kezdeményezés nyomán létrejött párbeszédet, az európai biztonsági értekezlet összehívása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Ez utóbbi egyik alapvető feltétele kétségkívül az ún. német kérdés tisztázása, rendezése. Álláspontunk ismeretes. Mindenekelőtt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi érvényű elismerését szorgalmazzuk. Ez az egyik feltétele annak, hogy egy európai biztonsági értekezlet eredményes munkát végezhessen. A bonni kormány lépései, a szovjetnyugatnémet, lengyel—nyugatnémet megbeszélések részben megnyitották az utat egy szélesebb körű párbeszéd kibontakoztatásához. Pártunk nem zárkózik el az elől, hogy Csehszlovákia rendezze viszonyát a Német Szövetségi Köztársasággal. Ugyanakkor viszont következetes álláspontot foglal el Nyugat-Berlin kérdésében és ezzel párhuzamosan a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között létesítendő kapcsolatokat illetően is. A Varsói Szerződés tagországainak a budapesti felhívását követően megindult pozitív előjelű diplomáciai aktivitás kedvezően befolyásolta kontinensünk politikai légkörét. Az európai biztonsági értekezlet előkészítését szolgáló kétoldalú megbeszélésekből Csehszlovákia szintén kivette a részét. Elmondhatjuk, hogy e megbeszélések eredményesek voltak, hozzájárultak ahhoz, hogy a szocialista országok álláspontja, kezdeményezése nagyobb teret kapjon a nemzetközi politikai életben. Csehszlovákia Kommunista Pártja — immár hagyományosan — a békés egymás mellett élés lenini politikáját követi. Ez a politika nem zárja ki, hogy erélyesen lépjen fel az agreszszív katonai tömbökkel szemben, hathatósan támogassa a népi-nemzeti felszabadító mozgalmakat, küzdjön a gyarmatosítás maradványainak felszámolásáért. A csehszlovák kommunisták így egyértelműen támogatják a szabadságukért küzdő indokínai népeket, felemelik szavukat a Vietnami Demokratikus Köztársaság területi integritásának megsértése ellen. A CSKP immár több állásfoglalásában, nyilatkozatában ítélte el az Egyesült Államok agresszióját, óva intett a háború eszkalációjától. A párt vezette dolgozó nép természetesen nem csupán erkölcsileg támogatja a dél-vietnami, kambodzsai és laoszi hazafiakat, hanem lehetőségeihez mérten anyagilag is. A közelmúltban a munkásszolidaritás szép példáinak lehettünk tanúi: üzemeink, tömegszervezeteink a munkafelajánlásaikból származó anyagi javakat ajánlották fel Délkelet-Ázsia szabadságharcosainak. Csehszlovákia Kommunista Pártja külpolitikai vonalvezetésének szerves része a háborús gócok felszámolására irányuló törekvés. így pártunk hallatja hangját a közel-keleti válsággal összefüggésben is; a konfliktus békés és igazságos rendezése mellett foglal állást. Több dokumentum hangsúlyozza, hogy Izrael expanzív politikája nem csupán az arab népeket sújtja, hanem elsősorban magát az izraeli dolgozót. Ez a tény határozza meg politikai koncepciónkat is, hiszen nem csupán az arab népekkel, hanem az izraeli munkásosztállyal, az izraeli kommunistákkal is szolidárisak vagyunk. Tán hangsúlyoznunk sem kell, hogy az igazságos rendezés érdekében kifejtett törekvéseink, mind az Egyesült Nemzetek Szervezete talaján, mind más nemzetközi fórumokon arról tanúskodnak, hogy a konfliktus lényegét következetesen, az osztályszempontokat figyelembe véve ítéljük meg, állásfoglalásunk tehát nem egyoldalú, hanem szigorúan á marxista—leninista történelemszemlélethez igazodik. Az elmondottakból kitűnik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja töretlenül halad a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom célkitűzései megvalósításának az útján. Egyre szilárdulnak kapcsolataink a szocialista tábor országaival, mind aktívabban kapcsolódunk be a nemzetközi munkamegosztásba, a szocialista integráció korkövetelményeként jelentkező szoros gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésbe. Pártunkat ebben a vonatkozásban is az a tudat vezéreli, hogy a szocialista tábor erősödése, anyagi-gazdasági bázisának növekedése pozitív hatással van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomra, mint egészre. Logikus tehát, hogy amikor a CSKP a szocialista társadalomközösség megszilárdításából aktívan kiveszi a részét, a valójában proletár Internacionalista kötelességének tesz eleget. BALOGH P. IMRE SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ A Szovjetunió és a KGST más tagállamai gazdasági kapcsolataikat hosszú lejáratú alapokra építik. Többek között egybehangolták népgazdasági terveiket 1971—75-re. Az elmúlt években erőteljesen folytatódott a munka a többoldalú gazdasági együttműködés szervezési struktúrájának és műszaki bázisának fejlesztése érdekében. Ennek eredményeként az elmúlt ötéves időszakban a KGSTországok ipari termelése 4 százalékkal növekedett, s bővül a KGST-országok egymás közötti kereskedelme is. Ezt a megállapítást tartalmazza Brezsnyev elvtársnak az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott beszámolója. Ugyanakkor rámutat, hogy a KGST részvevői még nem teljesen használják ki a szocialista munkamegosztásban rejlő lehetőségeket. A gyakorlat alapján — mondotta — arra az általános következtetésre jutottunk, hogy mélyíteni kell a termelés szakosítását és a kooperációt, szorosabb kapcsolatokat kell teremteni a népgazdasági tervek között, egyszóval előre kell haladni a szocialista államok gazdasági integrációjának útján. A gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatai A KGST XXIV. ülésszakának az integrációs program kialakításával kapcsolatos határozata elsősorban azt ajánlotta a KGST-országoknak, hogy biztosítsanak kedvező feltételeket a minisztériumok, főhatóságok, gazdasági és egyéb szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok további bővítéséhez. A közvetlen kapcsolatok szélesítését különösen Időszerűvé teszi a tudomány és technika forradalma, a hallatlanul gyors technikai fejlődés, amelylyel ma már egyetlen ország nem tud lépést tartani széles körű nemzetközi együttműködés kialakítása nélkül. A KGST ülésszakán előtérbe került az a felfogás, hogy a továbbra is központilag — vagyis a kormányok, a tervhivatalok, a külkereskedelmi minisztériumok vagy más központi szervek — által tárgyalt fő kérdéseken túl, szélesebb teret kapjon a minisztériumok, a különböző szakigazgatási szervek, valamint a vállalatok, kutatóés tervezőintézetek és más gazdasági intézmények közvetlen kapcsolata. A páratlanul gyors ütemű technikai fejlődéssel széles körű nemzetközi együttműködés nélkül különösen nehezen tudnának lépést tartani a kisebb országok. Óriási időnyereséget jelent ugyanis, ha a technikai fejlődésben nem minden ország és nem minden intézmény külön-külön igyekszik megoldani az előtérbe kerülő feladatokat, hanem egyre szélesebb mértékben támaszkodik más országok tapasztalataira s a már elért eredményekre. link az NDK-val A fentiekben vázolt elvek érvényesülnek hazánknak a Német Demokratikus Köztársasággal — a Szovjetunió után a második legnagyobb gazdasági partnerünkkel — folytatott együttműködése terén. Már tavaly, az 1971—1975-ös évekre szóló ötéves terv előkészítésének Időszakában sor került a szocialista országok — a KGST tagjai — népgazdasági terveinek összehangolására, egyeztetésére. A távlati tervek koordinációja a kölcsönös integrációs kapcsolatok elmélyítésén, a kooperációs kapcsolatok elmélyítésén kívül a kooperáció további kiszélesítését eredményezi a kutatás és termelés terén, elsősorban a gépiparban, az elektrotechnikában és az elektronikai ágazatban, valamint a vegyi- és a könnyűiparban. A kétoldalú és sokoldalú egyezmények alapján a i 1971—1975. évi tudományos-műszaki fejlesztési terv érteimében nagymértékben kiszélesedik hazánk és az NDK tudományos technikai együttműködése. Az elektronika, az elektrotechnika és az alkalmazott kibernetika területén a két ország tudományos kutatóintézetei együttes erővel dolgoznak a technológiai berendezések fejlesztése feladatainak megoldásán, közösen keresik az elektronikus műszerek és berendezések tervezésének új módszereit, valamint a berendezések teljesítő képességének fokozására törekednek. A kutatási munkák meggyorsítását célozza az automatikus telefonközpontok, a különféle hordozható kábelberendezések, valamint a rádióipar terén folyó együttműködés is. A vegyiparban elmélyül az együttműködés a nyersolaj-feldolgozás, új műanyagok és műrostok fejlesztése területén, ígéretes eredményeket hozott már eddig Is a faanyag komplex feldolgozása egyes programfeladatainak közös megoldása. A KGST keretében e feladatok megoldását a bratislavai Papír és Cellulóze Kutató Intézet koordinálja. Hazánk tudományos munkahelyei NDK-beli partnereikkel eredményesen együttműködnek a nagy átmérőjű és magas nyomású gázvezetékek építésében felmerülő problémák megoldásában is. Immár hagyományos az együttműködésünk a lakosság élelmiszerellátása biztosításának kutatása területén is. A mostani ötéves tervben még szorosabbá válik kooperációnk a föld optimális kihasználásának, a gazdasági állatok racionális táplálásának és számos más fontos mezőgazdasági problémának a megoldásában. Az NDK-val folytatott együttműködésünk széles területeit ezzel korántsem merítettük ki, de felsorolásuk és taglalásuk túlságosan sok helyet Igényelne. E néhány példával csupán utalni szeretnénk a KGST-n belül az egyik legnagyobb partnerünkkel folytatott együttműködésünk sokrétűségére és távlataira. Beruházási együttműködés A KGST-országok népgazdasági tervei összehangolásának szerves részét alkotja a beruházási együttműködés. Különösen a hosszú tartamra szóló tervek nemzetközi egyeztetésénél van igen fontos szerepe a beruházási tervek összehangolásának. A beruházási tervek nemzetközi összehangolása jelentős mértékben elősegíti a termelés nemzetközi szakosítását, a termelőerőknek az országok közötti egyre kedvezőbb, hatékonyabb elosztását. A KGST-lntegráció továbbfejlesztése azonban szükségessé teszi a beruházási együttműködés elmélyítését, az együttes erőfeszítéseket a közös érdekeket szolgáló objektumok építésénél, és a kooperáció egyre újabb, hatékonyabb formáinak közös keresését. A szocialista országok integrációja új és bonyolult folyamat — mondotta Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszámolójában. Ez a folyamat azt is szükségessé teszi, hogy újszerűen, szélesebb látókörrel közelítsünk meg számos kérdést, meg tudjuk találni a legésszerűbb megoldásokat, amelyek nemcsak az illető országnak, hanem az együttműködés valamennyi résztvevőjének érdekeit szolgálják. PROTICS JOLÁN S 1 S