Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

pi

l I l I|I

I>I

|IPI I I ' j . •'

•MSP.^WH' III-'

H-T • I •• Jf^ŕ "

í mindenről m o Cň Gyógynövények Fehér akác (ROBINIA PSEUDOACACIA L. AGÁT BIELY) A fehér akác (akácfa, agáci, agacs, agagyín, agácka, bagrena faviri, gólyakömörke, igacsi, kukucska) a hüvelyesek (Leguminose) családjába tartozó, Észak-Amerikából származó közismert fa. Erdőket alkot, utak mellé és házak körül is szívesen ültetik. Az akác törzse hamar elágazik, kérge szürke vagy sötétbarna, hosszú. Ágai és gallyai simák. Levelei halványzöldek, szórt állásúak, 20—30 cm hosszúak, 9—21 levélkéből páratlanul szárnyasán összetettek. A levélnyelvecske 1—4 mm hosszú. A levélke lemeze rendszerint tojás alakú, épszélű. Virágzata 10—20 cm hosszú, lelógó, még a lombfejlődés előtt nyíló, 15—20 virágból álló fürt. Kocsánykái 2—5 mm hosszúak, a virágok fehér színűek, kellemes illatúak. Virágzik májustól júniusig, néha másodszor júliustól augusztusig. Virágát nem csupán a méhek kedvelik, de gyógyteaként is használhatjuk. Az akácvirág a fürtökről lefosztva gyűjtendő. Csupán a fáról szedett, jól megtisztított és megszárított, eredeti fehér színű virágok értékesek. Az elnyílatlanul lehullott virágok értéktelenek, mert illatukat és szép fehér színüket elvesztették. A virágokat kosarakba szedjük, mert zsákokban összetöredeznek. Lehetőleg mesterséges melegben szárítsuk, hogy minél hamarabb száradjon. A drog illóolajat, roblninés akacíin-glikozidát, robigenin-kámfort, heliotropint, 11naloolt és még több aromás anyagot tartalmaz. Az akácfavirágnak görcsoldó, köhögést csillapító, hashajtó és görcsös gyomorsavtúltengés elleni hatása van. A virágot ételek, cukorkák, teakeverékek illatosítására használják. Virágán kívül a kérgét kora tavasszal gyűjtsük! Napon, padláson vagy mesterségesen szárítjuk. Az akácfa kérge chinin-féle anyagokat tartalmaz, azért régen lázas betegeknek adták. A főzetőt helyenként gyomorsavtúltengésnél, székrekedésnél, gyomor- és bélfekély elleh használják. A kéreg alkalmazásában óvatosságra van szükség, mert robin és fazin nevű mérgező fehérjéket is tartalmaz. A szlovák gyógynövényalbum tiltja az akácfa használatát (a virágon kívül), mert mérgező hatású. A magvakat érett állapotban szedjük, s ugyanúgy szárítjuk, mint a kérget. A magvakat megpörkölés után, mint kávépótszert használjuk. Dr. NAGY GÉZA Vadászat Vadá sztrófeák Az igazi, vérbeli vadászt nem az öldöklési vágy, hanem a természet iránti vonzalom csábítja ki a szabadba. A vadászat további célja a vadállomány gyarapítása és a vadgazdálkodás helyes irányítása. A nagyvadászat értelme a nagyvadak trófeáinak kikészítésében, megőrzésében rejlik. A vadászat eredményét tehát nem a mennyiség, hanem a minőség határozza meg. Ebből ered, hogy a vadászok a legértékesebb trófeával rendelkező, golyóérett muflont, őzbakot, szarvasbikát vagy dámbikát ejtik el, de ugyanakkor gondolnak a selejtező kilövésre is. A trófeák értékének megállapítása nemzetközi képletek alapján, pontozással történik. A vadászok agancs-trófeáikat általában maguk készítik. Ennek a műveletnek az elsajátítása nem okoz különösebb gondot. A helyes eljárás röviden a következő: Az elejtett vad fejét elválasztjuk a nyaktól és megnyúzzuk. Majd a koponyát megtisztítjuk a húsés zsírmaradványoktól, az izmoktól. A koponya hátsó nyílásán keresztül eltávolítjuk az agyvelőt. A koponya alapos mosás, áztatás után kifőzésre kerül. Ogy helyezzük az edénybe, hogy az agancs ne érjen a vízbe. Főzés után szárítjuk, majd zsírtalanítjuk, hidrogénperoxiddal [ H.O2) pedig fehérítjük. A madárbörök kikészítésének főbb mozzanatai: a nyúzás, a konzerválás és a tömés. Látszatra egyszerű folyamatok, de elsajátításuk sokéves tapasztalatot és gyakorlatot igényel. Mennyit ér a trófea? — teszik fel gyakran a kérdést. Megválaszolása nem olyan egyszerű, hiszen adatokkal, számokkal nehéz ezt' kifejezni. Ipari célokra a koponyás szarvasagancs kilójáért 40—50 koronát fizetnek. Az őzagancs értéke 20—30 korona. Természetesen a vadásznak egy-egy példány elejtése még a legszerényebb keretek között is sokkal többe kerül. A vadásztrófea tehát az elejtő szemszögéből nézve pénzzel nem értékelhető, mivel sokkal magasabb erkölcsi és más szempontok alapján került birtokába. A magas pontszámot elért, aranyérmes vadásztrófeák pedig társadalmi jelentőségűek is, mivel bizonyítják hazánk vadászainak eredményes munkáját és vadászberkeink bőségét, gazdagságát. MOTESlKY ÁRPÁD A TANULÁS PROBLÉMAI Mivel játszhat egy Még felnőttek között is ritkán akad olyan, aki ne szeretne játszani. Az 1. osztályos tanuló, aki az óvoda játszóterméből lépett első „munkahelyére", az iskolába, ugyanúgy Igényli a játékot, mint azelőtt. Persze a napirend, a tanulás ettől némileg elvonja. Mégis, ha egy kevés ideje akad, lehetőséget keres a játékra, amit nem szabad tőle megtagadni. Egy 6—7 éves gyermek képzelőereje kimeríthetetlen és kifürkészhetetlen. Ha minden játékot és játéklehetőséget elzárnánk előle, akkor a kabátgombjával, vagy az ujjaival játszana. El sem tudjuk képzelni, hogy ez mennyire hasznos. Minden céltudatos mozdulatával, minden megfontolt cselekedetével tanul valamit, ügyesebb lesz, új ismereteket szerez. Ezért ne törjük le soha gyermekünk játékos kedvét, sőt szabad idejében adjunk neki lehetőséget az alkotó, elgondolkodtató és szórakoztató játékra. A lehetőségek sokrétűek, és rejtett szándékossággal több hasznot érünk el, ha mi ls bekapcsolódunk a játékba A játéküzletek tele vannak „oktató játékkal". Ne sajnáljuk azt a pár koronát, vásároljunk számolásra lehetőséget adó játékot, betűpecsételőt, konstrukciós játékokat. Segítségükkel meg. tanul számolni, alkotni, kombinálni, szerelni. De képezheti alkotókészségét és számtani tudását séta közben is. Megszámolhatja a fákat, lemérheti, hány lépésre vannak egymástól a padok a parkban stb. A kirakatok megtekintése után hátatfordítva elismételhetjük — játékosan —, hogy mit látott, s ezt vagy azt mire használjuk? Hogy szókincse, beszédkészsége fejlődjék, mondassuk el otthon is, mit látott a sétán? Tanítsunk vele egyszerű verseket, de nehéz mondatokat is, hogy új szavakat, fogalmakat ismerhessen meg, és „hajlékonyabb" legyen a nyelve. Például: Jobb egy lúdnyak egy tyüknyaknál; Sárga bögre, görbe bögre; Egy meggy, meg egy meggy — az két meggy. Az okosan játszó gyermekből okos és ügyes tanuló lesz. BELLUS IMRE ORVOS A CSALÁDBAN A veleszületett fejlődési rendellenességek gyógyítása A veleszületett fejlődési rendellenességek gyógyításánál legfontosabb a megelőzés (prevenció). A terhes anyának tudnia kell, hogy születendő gyermeke érdekében egészséges életet kell élnie, a fogamzás ne történjék alkoholos mámorban, az élvezeti cikkekről — alkohol, cigaretta, túlzott mértékű fekete kávé fogyasztása — le kell mondania. Sokat kell tartózkodnia friss levegőn, könnyű testedzéseket tarthat, és rendszeresen kell látogatnia a terhességi tanácsadót. A fejlődési rendellenességgel született gyermek gyógyítása leggyakrabban csak operatív úton lehetséges. Az operáció időpontjának az eldöntése orvosi feladat. Vannak olyan fejlődési hibák, melyek bizonyos testrészt érintettek, melyek nem tudnak normálisan fejlődni. Ilyen esetekben gyorsan kell elvégezni az operációt, mert ha késlekedünk, esetleg évek folyamán a fejlődéssel és növéssel a testrész még jobban deformálódik, és ilyenkor a baj már operációval sem gyógyítható meg, így gyermekünk nyomorék marad. Ilyen fejlődési rendellenesség például a nyitva maradt gerincoszlop vagy koponya, melyeknél a nyitva maradt rést csak egy hártya borítja, melyen keresztül kidudorodhat az agyvelő vagy a gerincvelő. Az Ilyen rendellenességeket mindjárt szülés után kell operálni. Más esetekben viszont várakozási álláspontra kell helyezkedni, meg kell várni, hogy a magzat számára elviselhetőbb legyen az operáció vagy a rendellenesség teljesen kifejlődjék, hogy ne végezzünk az operációval „félmunkát". Nyúlajaknál a legmegfelelőbb időpont az operációra a szülés utáni 3—6. hónap, farkastoroknál viszont a legoptimálisabb időpont a 2 éves kor. Sérveknél — legyen az köldöksérv vagy lágyéksérv, várakozni kell, mert 1 éves korig gyakran visszafejlődnek. Ha ez nem történik meg, csak akkor operáljuk, ha a sérv nagyobbodni kezd, vagy gyakori, elviselhetetlen zavarokat okoz a gyermeknek. A fitymaszűkület az első 2 évben is visszafejlődhet, az operációval tehát várni kell. Nem szabad viszont a fitymaszűkületet összetéveszteni azzal az állapottal, amikor a húgycsőnyílás zárva marad, melyet azonnal operálni kell. Az összenőtt ujjakat vagy a számfeletti ujjakat még csecsemő korban operáljuk. Csípőficam esetében 6 hónapos korig kell elkezdeni a gyógyítást, idejében majdnem mindig tökéletesen kikezelhető. Ha a veleszületett látászavarokat is minél hamarabb kezdjük gyógyítani, annál jobb eredményeket érhetünk el; viszont a szív hibáinál vannak esetek, amikor csak 10—15 év után lehet operatív beavatkozást végezni. Sok veleszületett fejlődé si rendellenességtől tudnánk gyermekünket megmenteni, ha az édesanya betartaná a terhesség idejére szükséges tanácsokat. Dr. SKUTA KÁLMÁN Tudomány mindenkinek • A TÁVOL-KELET legnagyobb akváriuma Japánban van, a Miera-félszigeten fekvő Misakimachlban. Az akváriumban nemcsak a hazai folyók és parti vizek eddig ismert összes halfajtáit gyűjtötték össze, hanem távoli vizek halait is. Az akváriumok 24 nagy épületet foglalnak el. • A VILÁG leghosszabb folyami víziútrendszere az Amazonas folyamóriás vízrendszere. Az Amazonas vízgyűjtő területe 7,9 millió négyzetkilométer. Ezt egyetlen más folyamóriás sem közelíti meg. Filatelia Á prágai vár műemlékei szinte kiapadhatatlan forrást jelentenek a bélyegmotívumok keresésében. Az eddigi Vár-sorozatok újabb két bélyeggel bővülnek. A Szövetségi Posta május 9-én 3 koronás névértékben fekete, sötétzöld és okkersárga színnyomásban kiadja a várkertben levő Míčov. na (Labdaterein) egyik domborművét, a XVI- századból származó, a zenét aillegórizáló alkotást ábrázoló bélyeget, amelynek ltépfelülete 40X50 mm. A másik bélyeg a vár kincsesházában találta motívumát: egy XVI. századból származó püspökbot mesterien kidolgozott behajlított részét ábrázolja. A bélyeg névértéke ugyancsak 3 korona, színnyomása: feketearany-ezüst-piros és sötétzöld. A két bélyeget Jirí Svenqsbír festőművész térvezte, s a kivitelezés is az ő munkája. A bélyegekkel egyidőben első napi borítékot is ad_ki a posta. Az egyik borítékon a Vítustemplom királysírja rácsá. nak egy részletét, a másikon pedig a prágai vár kincsesháza egyik drágakő-dobozának díszítését láthatjuk. A bélyegek május 9-én kerültelk forgalomba. Cs) ČESKOSLOVENSKO PRAŽSKÝ IIRAD ČESKOSLOVENSKO 16