Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Hírek a Szovjetunióból A kommunista párt végső célja az osztály nélküli, kommunista társa­dalom felépítése. Ebben a társadalomban minden polgár fejlesztheti és érvénye­sítheti képességeit, elégedettségben s jó­létben élhet. A társadalmi fejlődés egyes szakaszai­ban ez a kitűzött cél határozza meg a párt programját és politikáját.. A kom­munista párt programja és politikája meghatározásában a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeiből indul ki. A tudományos alapon kitűzött célok megvalósítását és az ebből adódó felada­tok teljesítését szolgálja a pártalapsza­bályzat. Az alapszabályzat tartalmazza a párt felépítésének szervezeti elveit, a pártélet normáit, a párttagság feltételeit, a kommunisták jogait és kötelességeit, meghatározza a pártszervek és az alap­szervezetek jogkörét, felelősségét és mun­kamódszereit. Lenin annak Idején hangsúlyozta, hogy elsősorban a tartós ideológiai egységet kell megteremteni, melyet aztán , a párt­pártba. Senki nem kényszerít erre sen­kit. A párttagok azzal, hogy belépnek a pártba, önként bizonyos kötelezettséget vállalnak: kötelességük a pártprogram és a pártalapszabályzat megtartása, a párthatározatok teljesítése, a párt politi­kájának megvalósításában való aktív részvétel, a párt valamelyik" szervezeté­ben való tevékenység, valamint a tagdíj­illeték fizetése. A CSKP alapszabályzata részletesen is­merteti a párttagság alapfeltételeit. A párttagok jogai és kötelességei szoros egységet alkotnak. A kommunistáknak nemcsak az a feladatuk, hogy érvénye­sítsék jogaikat, hanem az is, hogy fe­gyelmezetten teljesítsék kötelességeiket. A pártalapszervezeteknek és a pártszer­veknek meg kell teremteniük ehhez a szükséges feltételeket. Feladatuk, hogy megköveteljék a párttagoktól: életükben és munkájukban tartsák meg az alapsza­bályzatot, teljesítsék az alapszabályzat­ból következő kötelességeket, konkrét feladatokat teljesítsenek,-és a feladatok lókat szítottak. 1968 augusztusa után megsértették az új tagok felvételére vo­natkozó szabályokat. Sok pártszerv és -szervezet számára a tagfelvétel egyetlen kritériuma a szovjetellenes állásfoglalás volt. Szándékosan mellőzték azt a tényt, hogy a CSKP alapszabályzata a pártépí­tés és a pártmunka alapelvének a de­mokratikus centralizmust tartja. Szándé­kosan figyelmen kívül hagyták, hogy a pártalapszabályzat a tagok kötelességé­vé teszi a proletár internacionalizmus és elveinek érvényesítését, a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harcot, a Szovjet­unióhoz fűződő barátságunk megszilárdí­tását és azt, hogy könyörtelenek legyünk a szocializmus és a kommunizmus ellen­ségeivel szemben. A jobboldali opportunisták és revizio­nisták elsősorban a „dogmatikusokat" és a „szektásokat" támadták, majd később a „kollaboránsokat". Említsük csak meg, hogy a prágai fémmunkások levelének aláíróit, a libeni és a lucernái gyűlés A PARTALAPSZABÁLYZAT ALAPTÖRVÉNY programmal kell megszilárdítani. Ezután egy szervezetet kell létrehozni, mely kap­csolatot tart fenn a mozgalom valameny­nyi központja között. A párt csakis az ilyen szervezet megalakítása után válik reális valósággá és nagy politikai erővé. A párt programja és politikája tudo­mányosan megindokolja a kitűzött célo­kat és feladatokat, a párt stratégiáját és taktikáját az adott történelmi időszak­ban, a pártalapszabályzat viszont a párt szervezeti egységének az alapja. A kommunista párt eszmei és szerve­zeti egysége megbonthatatlan egységet alkot. Az eszmei egység nélkül nem lé­tezhet szervezeti egység, és az eszmei egység nem lenne hatékony a szervezeti egység nélkül. Ez teszi szükségessé a párt programját és alapszabályzatát. A társadalom fejlődésének minden egyes új szakasza új feladatokat hoz ma­gával. Ezek az új feladatok gyakran új szervezeti formákat és munkamódszere­ket követelnek meg. Ezért a megadott időszak feladatainak teljesítése és az új időszak megkezdése bizonyos változáso­kat hoz a pártalapszabályzatban. Lenin ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a pártnak, amint új feladatokat kap, ki kell dolgoznia a pártélet új szabályait, me­lyek megfelelnek munkája történelmi fel­tételeinek, s amelyek biztosítják a fel­adatok teljesítését. A párt­alapszabályzat minden kommunista számára kötelező A pártpolitikának, a szervezeti szabá­lyoknak és a munkamódszereknek egysé­get kell alkotniuk. A pártalapszabályzat megtartása az alapfeltétele a politikai cé­lok elérésének, s ezért a párt alapvető törvénye. Mindenki önként lép a kommunista nemteljesítése esetén levonják a követ­keztetéseket. A tagkönyvcsere után csak azok ma­radtak a pártban, akik a beszélgetése­ken nyíltan kijelentették, teljes mérték­ben egyetértenek és elkötelezetten támo­gatják a párt politikáját. Ezért a szer­vezeteknek ellenőrizniük kell a kötele­zettségvállalások és a kiosztott feladatok teljesítését. A pártszerveknek és -szerve­zeteknek egyúttal meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a kommunis­ták érvényesíthessék és kihasználhassák jogaikat. Fontos, hogy az alapszerveze­tek rendszeresen tartsanak taggyűlése­ket, munkájukban vegyék figyelembe a kommunisták hozzászólásait, és a kom­munistákat tájékoztassák a bizottságok munkájáról. A kommunisták jogainak és kötelessé­geinek egységén alapszik az összes párt­tag egyenrangúsága. Nem érthetünk egyet azokkal az elvtársakkal, akik egyenrangúságot követelnek a jogokat il­letően, de már nem akarnak egyenran­gúságot a kötelességek teljesítésében, a pártpolitika támogatásában stb. Ki sértette meg az alapszabályzatot 1968-ban? Hogy hová viezet a pártalapszabályzut megsértése, azt megmutatta az ún. cseh­szlovákiai megújhodási folyamat. A jobb­oldal képviselői a CSKP alapszabályzata megtartásának köteles voltára hivatkoz­tak, de maguk megsértették a demokra­tikus centralizmus elveit [nem teljesítet­ték a CSKP KB elnökségének állásfogla­lásét a „2000 szó" pamflettel kapcsolat­ban, tehát akciókat szerveztek a novem­beri határozat ellen, szabálysértéseket követtek el a választásoknál stb.). Meg­tűrték, sőt tevékenységükkel gyakran tá­mogatták is a párt vezető szerepe elleni támadásokat. Fellépésükkel gyakran na­cionalista és szocialistaellenes hangula­résztvevőit a nemzet árulóinak, kollabó­ránsoknak bélyegezték. Azzal vádolták az akcióban részt vevő párttagokat, hogy frakciós tevékenységet folytatnak és le akarták őket váltani funkcióikból. A Jobboldali erők nem tették lehetővé, hogy azok az elvtársak, akik sohasem árulták el kommunista meggyőződésüket, kifejtsék hézeteiket a sajtóban, gyakran még a taggyűléseken sem. Ezért ezek az elvtársak minden lehetőséget megragad­tak, hogy védjék a marxizmus—leniniz­mus, a kommunista párt és a szocialista rendszer alapelveit. Kihasználták erre a CSSZBSZ üléseit, később a Tribúna klubjainak összejöveteleit. A döntő mo­mentum a gyűlések és az aktívák tartal­ma volt, mely teljes mértékben megfe­lelt a marxizmus—leninizmusnak, az alapszabályzatnak és a kommunista po­litikának. A párt egészséges erőinek nem volt más lehetőségük, ha nem akartak meg­hátrálni a jobboldali és szocialistaelle­nes erők nyomása előtt. Milyen a helyzet ma? Pártunk 1969 áprilisa óta a helyzet konszolidálására törekszik. Ebben a tö­rekvésében már jelentős sikereket ért el. Jelentős eredményeket értünk el a párt megtisztításában és megszilárdításában is. A kommunista párt megtisztult a jobb­oldali opportunista nézetek képviselőitől és terjesztőitől. Eltávoztak a pártból az Ingatag emberek is, akiknek nincs mit keresniük sorainkban. A párt tevékeny­sége újból a marxizmus—leninizmus el­veiből indul ki. A pártegység felújítása és megszilárdí­tása, a párt akcióképességének fokozása megköveteli, hogy valamennyi pártszerv és -szervezet normális pártéletet és párt­munkát folytasson, következetesen meg­valósítsa a párt politikáját ós megtartsa az alapszabályzatot. C-r) ,, 1969 áprilisától lépésről lépésre leküzdjiik a közelmúltban kialakult válságos helyzet következményeit. Politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális-nevelő téren, valamint az ország nemzetközi helyzetében elért eredmények lehetővé teszik, hogy az emberek milliói meggyőződjenek a kommunisták becsületes igyeke­zetéről és a választott út helyességéről. Pártunk politikája egyre nagyobb támogatásban részesül, s ez kifejezésre jut a munkaeredményekben, az üzemek, a községek és a városok új kötelezettségvállalásaiban, örömmel vesszük ezt a kezdeményezést, és köszönetet mondunk mindazoknak, akik megértést tanúsíta­nak társadalmi szükségleteink iránt, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Eredményeink attól függnek, milyen hatékonyan tudjuk megszervezni a társadalmi élet valamennyi sza­kaszának irányítását." (A CSKP Központi Bizottságának a párt megalapítása 50. évfordulójára kiadott felhívásából.) Moszkvai és leningrádi kutatók olyan radarállo­mást szerkesztettek, amelynek segítségével re­pülőgépről állandóan fi­gyelemmel lehet kísérni a tengeren úszó jéghe­gyek mozgását. A tengeri jégviszonyokat azelőtt csak vizuálisan, kis ma­gasságból, nappal és de­rült időben figyelhették meg. A Torosznak elne­vezett új állomás bármi­lyen időben működik, és még a sűrű felhőtakaró sem jelent számára aka­dályt. Szovjet szakemberek elektronikus metronómot szerkesztettek. A kismé­retű, könnyű műszert kli­nikák és különféle sport­létesítmények alkalmaz­zák, amikor a vizsgála­tok, illetve az edzések közben pontosan megha­tározott ütemet kell tar­tani. A műszer a szabá­lyozásnak megfelelően percenként 60—180 hang­jelzést ad. Különös múzeumot ren­deztek be a harkovi sör­ipari tudományos kutató­intézetben. A vitrinekben elhelyezett kémcsövek sörfőzéshez szükséges mikróbákat tartalmaznak: több mint 800-at. Kezelé­sük sok gonddal jár. Pon­tos előírás szerint kell táplálni őket, sőt időn­ként áttelepítésük is szükségessé válik. A mú­zeum állandó kapcsolatot tart fenn más országok kutatóival, akiktől hasz­nos mikróbafajtákat kap cserébe. Több mint 12 millió ember üdült az utóbbi öt évben a Krím-félszigeten. Sok új szanatórium, üdü­lőház és turistatelep épült itt ez idő alatt. Sok százezer ember töltötte szabadságát azokon a ké­nyelmes hajókon, ame­lyek társasutazásokat bo­nyolítanak le a Fekete­tenger krími és kaukázu­si partvidékén. Képünk a jaltai kikötőben készült. Szovjet kutatók a Perm megyei Ocsjor város kö­zelében 220 millió évvel ezelőtt élt ősgyíkok — deinokephaloszok — csontjára bukkantak. Négy évig tartó ásatások eredményeképpen az ős­szörnyek annyi csontma­radványát hozták felszín­re, amennyi a világ egyetlen múzeumában sem található. Az össze­illesztett csontvázakat a Szovjet Tudományos Aka­démia moszkvai Paleon­tológiái Múzeumában he­lyezték el. # A leningrádi meteoro­lógiai Intézet ezer szín­árnyalatot tartalmazó színkatalőgüst adott ki. Első ízben végeztek ilyen részletes színosztályozást a Szovjetunióban a szín­mérés egységesítése cél­jából. A katalógusnak nagy hasznát látja majd a nyomdaipar, a televí­zió, a mozi, a textilipar, az élelmiszeripar, az or­vostudomány és a krimi­nalisztika. Óriási csapágyat készí­tettek a kujbisevi csa­págygyárban. Külső át­mérője 2,3 méter, súlya 2372,5 kilogramm. Ez a csapágy az uráli nehéz­gépgyárban készülő, 80 köbméteres kotrókanállal felszerelt új lépegető ex­kavátor egyik alkatrésze lesz. Az exkavátort a Krasznojarszk megyei Na­zarovo szénbányájában használják majd külszíni fejtésre.

Next

/
Thumbnails
Contents