Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-15 / 114. szám, szombat

DR. PETER COLOTKA ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 5. oldalról) síteniük ezeket a feladatokat, és meg kell javítani munkamódszereiket. A lakásépítés koncentrálásával is tá­mogatnunk kell a munkaerőknek az ipa­ri központokban való összpontosítását. Ez döntő feltétele a munkaerők stabi­lizálásának és a munkahelyekre, utazás csökkentésére. A kormány foglalkozott ezekkel a problémákkal és egyes kér­déseket már meg Is oldottunk; pl. az építőiparban a bérelőny rendszere, a magánépítkezések támogatása, a töme­ges lakásépítés területi elosztása. És tisztáztuk Szlovákia urbanizációjának fő irányait. A települések koncentrálása nagymér­tékben érinti sok család életmódját, de kedvezően befolyásolja a termelési fo­lyamatot és lehetővé teszi a dolgozó életkörnyezetének megjavítását, bizto­sítja a feltételeket a kulturális élethez, a politikai munkához, a szabad idő jobb kihasználásához, a sporthoz és pihenés­hez. Úgy gondolom, hogy az ilyen fej­lődés teljes összhangban áll a fiatal nemzedék érdekeivel és a jövőre vonat­kozó elképzeléseivel. El akarjuk érni, hogy a műszaki for­radalommal párhuzamosan olyan embe­reket neveljünk, akik megbirkóznak tár­sadalmi küldetésükkel. Az ifjúság és a szülők körében nagyobb érdeklődést kell keltenünk a műszaki iskolák iránt, irá­nyítanunk kell a fiatalok érdeklődési körét, és erre fel kell használnunk a nevelőmunka más formáit is. Azzal, hogy kiemeljük ezt a követelményt és ehhez módosítjuk az iskolai nevelés rendszerét, még nem becsüljük le a hu­mán műveltséget, hanem támogatjuk az objektív fejlődést, amelytől szocialista társadalmunk gyors fejlődése függ. Örömteli ténf, hogy Szlovákiában ma a fejlett országokra jellemző célokat tűzhetünk ki. Ez a CSKP és a szocialis­ta állam gazdaságpolitikájának, a két nemzetiségi terület gazdasági és kultu­rális kiegyenlítésének eredménye, ami a szocializmus építésének fő irányvona­la volt és marad. Szlovákia színvonala sok területen megközelítette a Cseh Szocialista Köz­társaság színvonalát. Ezt bizonyítja a lakosság gazdasági szociális alapstruk­túrája, gazdasági aktivitásának foka, az ipar és építészet műszaki színvonala, a belterjes mezőgazdasági termelés. Kü­lönösen pozitív tény, hogy a dolgozók szakképzettségének struktúrájában már nincs lényeges különbség, habár tudjuk, hogy Szlovákiában a fiatal kádereknek pótolniuk kell a műszaki és termelési tapasztalatokat. Az 5. ötéves terv beru­házási programja és a munkaerő növe­kedésének viszonylag magasabb üteme lehetővé teszi Szlovákiában a fejlődés gyorsabb ütemét és ezáltal az egy főre eső nemzetjövedelemmel kapcsolatos különbség további csökkentését. A tár­sadalom anyagi forrásai kialakítása színvonalának kiegyenlítése alapvető feltétele annak, hogy más területeken, különösen a társadalmi fogyasztásban is kiegyenlítődjék a színvonal. A fejlődési irányzat szerint a legtöbb időt a terciá­lis szféra terén mutatkozó különbségek kiküszöbölése követeli meg. A múlt öröksége ezen a téren volt a legszegé­nyebb Szlovákiában. Az eddigi fejlődés azt bizonyítja, hogy Szlovákia gazdasági és szociális szín­vonalának kiegyenlítésében a leggyor­sabb ütemet akkor értük el, amikor az egész népgazdaság dinamikája magas volt. Ekkor volt a legjelentősebb Szlo­vákia hozzájárulása egész Csehszlová­kia gazdasági fejlődéséhez. Az egységes csehszlovák népgazdaság érdekeinek és Szlovákia fejlődése érde­keinek összefüggése alapozza meg a jö­vőben is hozzáállásunkat a koncepciós feladatokhoz. Ez az összefüggés jelle­mezte a szocializmus közös építésének időszakát. Tapasztalataink és más országok ta­pasztalatai is azt mutatják, hogy a te­rületi fejlesztés problémáit csak is a szocialista állam tervszerű, céltudatos tevékenységével oldhatjuk meg, és az olyan viszonyok között, ahol ösztönö­sen hatnak a piackapcsolatok, elmélyül a különbség az egyes területek között. A válságos helyzet rövid időszakában bizonyos mértékben lelassult a kiegyen­lítődési folyamat, és csakis a párt és az állam gazdasági szervező funkciójának megszilárdítása, valamint a tervszerű irányítás felújítása teszi lehetővé, hogy folytassuk a Cseh Szocialista Köztársa­ság és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság gazdasági kiegyenlítésének politi­káját. Elvtársak! Ma, amikor a szlovák kommunisták kongresszusán mérlegeljük az elmúlt bonyolult időszakban végzett munkánk eredményeit és lezárjuk ezt az idősza­kot, teljes felelősséggel megállapíthat­juk, hogy az új fejlődési időszak küszö­bén az előzőhöz viszonyítva tagadhatat­lanul jobbak a feltételeink politikai, gazdasági és állami szempontból is. A túlnyomórészt politikai és ideológiai eszközükkel folytatott kemény küzde­lemben életünk minden fontos szaka­szán legyőztük a szocialistaellenes, jobboldali, opportunista erőket. Pártunk, mint társadalmunk vezető ereje meg­vált mindattól, ami gyengítette, bom­lasztotta sorait. Most ideológiailag és szervezetileg egységes, akcióképes, és teljes mértékben alkalmas arra, hogy társadalmunkat a marxizmus—leniniz­mus elveit következetesen betartva a szocializmus építésének útján vezesse. Mindez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártjának közelgő XIV. kongresszusán nyílt, igényes, de reális célokat tűzzünk az egész társadalom elé a következő időszakra. A közelmúlt tapasztalatai arra tanítanak bennünket, ha a párt céltudatosan és határozottan jár el a feladatok biztosításánál, az eredmények nem váratnak magukra. Az igényes feladatok valamennyiünktől megkövetelik, hogy felelősségük tudatá­ban, életünk minden területén áldozat­készen oldjuk meg őket, s a társadalom minden erejét és forrását ezek teljesí­tésére mozgósítsuk. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében biztosítani akarom önöket — Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának küldötteit, a CSKP Központi Bizottságának Husák elvtárs által vezetett küldöttségét és egész pár­tunkat, hogy mindent megteszünk azért, hogy a párt által kitűzött feladatokat következetesen teljesítsük és a pozitív eredményekkel hozzájáruljunk a Szlo­vák Szocialista Köztársaság, valamint egész csehszlovák szocialista hazánk felvirágoztatásához. A KONGRESSZUSI TEREMBŐL A címmel ellentétben ez a „pillanat­felvétel" nem a kongresszusi teremben készült, hanem az épület előtt. Közvetlenül a tegnapi tanácskozás megnyitása előtt. Négyen ülnek az egyik padon. Ha nem ragaszkodnék következetesen a tényszerű valósághoz, most azt monda­nám: ülnek és cigarettázva gyönyör­ködnek a békésen hömpölygő nagy folyóban. Márpedig nincs így, lega­lábbis közülük az az egy, akiről a további sorok szólnak, nem dohányzik. Mosolyogva köszöni a szíves kínálást, de amint mondja, ő ilyesmivel nem él. Egyébként — ha az embernek nem lenne annyira csalóka az agya — ezt tudhattam volna. Nem most találkoz­tam először Nagy Sándorral, Sanyival, ahogyan barátai, munkatársai hívják. Am hadd mutatom be közelebbről. Negyvenhat esztendős, a>Nagymegyeri Állami Gazdaság újmajorl részlegének vezetője Ötvenkettőtől tölti be ezt a tisztséget. Másfél évtizede tagja a pártnak. Tősgyökeres újmajori. Nagy­apja, édesapja ebben a gazdaságban cselédeskedett. Ö is itt maradt, de már nem cselédnek, vagy béresnek... Nem. A hajdani béresek, majorosok, napszámosok fiai és unokái tulajdo­nosai ennek a több ezer hektáros gaz­daságnak. És Sanyi a karmester, aki a sokirányú tevékenység között összhan­got teremt. Hogy jól csinálja a dolgát, arról az eredmények beszélnek, meg az, hogy most is reá esett a választás, őt találták a legalkalmasabbnak arra, hogy részt vegyen a szlovákiai kommu­nisták nag</ tanácskozásán. Mielőtt azonban eljött volna a kong­resszusra, már eldöntötték, hogy a kö­vetkező ötéves terv irány elv javaslatá­ból rájuk háruló feladatokat a terme­lés valamennyi szakaszán három szá­zalékkal túlteljesítik. Ezzel köszöntik az ötvenedik születésnapját ünneplő pártot. Hogy miből született ez az elhatáro­zás? Abból, hogy a gazdaság ^már ed­dig is igen jó eredményeket ért el. A fejlődés állandó emelkedő irányzatot mutat. A gazdaság kommunistáinak jó­zansága és szilárd helytállása garancia volt arra, hogy az 1968-69-es eszten­dőben is jól tartották magukat. A ter­melésben nem volt megtorpanás, visz­szaesés. Gabonafélékből például a négy esztendőre visszamenő átlag hek­táronként 43 mázsa. Egy másik példa: az évi fejési átlag tehenenként — több mint félezer tehénről van szó — az idén már eléri a 4000 litert. Sanyi szerint ezek az eredmények azt igazolják, hogy ha nem hiányzik a szorgalom, a körülíekintő, céltuda­tos munka, a siker nem marad el. A kötelezettségvállalásba foglalt há­rom százalék — amiről már szóltunk, több mint félmillió korona értékű több­letterméket jelent. Ahhoz nem fér kétség, hogy ez így is lesz. Megvalósí­tására a gazdaság kétszáz dolgozója adta szavát, akik közül ötven kommu­nista. Most már le kell tenni a tollat, a gongütés hírül adja, hogy kezdődik a tanácskozás. (sz. 1.) AZ SZLKP KONGRESSZUSA FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT Szlovákia Kommunista Párt\a kongresszusának első napján készült ez a fel­vétel a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjának nagytermében. A többszáz küldött és a vendégek feszült figyelemmel hallgatták meg fozef Lenárt elv­társnak, az SZr.KP KB első' titkárának beszámolóját. fCSTK feiaítelJ (Folytatás az 1. oldalról) zott. Ebben az évben a párt XIV. kong­resszusának és 50. évfordulójának tisz­teletére 6 milliárd korona értékű árut gyártanak. Rohamos fejlődés követke­zik be az ötödik ötéves tervben. így pl. 1975-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű­ben 10 milliárd korona értékű árut gyártanak. Egyidejűleg biztosította a kongresszust a kombinát kommunistái­nak és egész kollektívájának teljes tá mogatásáról. A szlovák zene küldetésével és az ifjúság zenei nevelésének időszerű fel­Oto Ferenczy. Megállapította, adataival foglalkozott felszólalásában hogy a szövetség új alapszabályai meg­teremtik az eszmei és szervezeti felté­teleket a zeneszerzők szövetsége olyan helyzete számára, amely összhangban áll a kommunista párt politikájával és szocialista államunk érdekeivel. A szlo­vák zeneművészet, amely a felszabadu­lás óta soha nem látott sikereket ért el itthon és a határainkon túl is, a csehszlovák kultúra szerves részévé vált. Matilda GaSincová elvtársnő a nők munkájáról és társadalmi hely­zetéről, valamint politikai és közéleti érvényesülésükről beszélt. Bírálóan mu­tatott rá arra a tényre, hogy egyes he­lyeken a nők nem kapnak a képessé­güknek és műveltségüknek megfelelő funkciókat. Ezt a Dolny Kubín-i járás több konkrét példájával bizonyította. Felszólalása jelentős részében foglalko­zott a Szlovákiai Nőszövetség tevé­kenységével és rámutatott, hogyan já­rul hozzá ez a szervezet a konszolidá­ciós folyamathoz. # # « Pénteken a délelőtti ülésszakot V á cl av V aő o k elvtárs nyitotta meg és vezette. Stefan U hnák, az első felszó­laló a lévai (Levicej járásban végzett pártmunka problémáival és a párt ve­zető szerepe megszilárdításának kérdé­seivel foglalkozott. A járási pártszer­vezetek legfontosabb tevékenysége a tömegpolitikai jellegű tevékenység és a pártoktatási módszer elmélyítése és minőségének javítása. Beszélt az ipar­ban és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunisták és pártonkívüliek munkaformáiról is, amelyek összefüg­gésben állnak a CSKP KB elnöksége határozatának teljesítésével. Végül a kádermunka néhány kérdését fejteget­te. Ezután Peter Coiotka elvtárs tartotta meg beszédét. A délelőtti tanácskozás szünete után Anna Uhorková elvtársnő szólalt fel. A közép-szlovákiai kerület déli ré­szének kommunistáit és mezőgazdasági dolgozóit képviselte. A jobboldali op­portunista erők összpontosult támadása idején a rimaszombati, a losonci, a nagy kürtösi és további járások mező­gazdasági dolgozói hűségesek marad­tak a szocialista mezőgazdaság gondo­latához, és most példásan teljesítik a CSKP megalapítása 50. évfordulójának tiszteletére tett vállalásaikat és felada­taikat. Az 5. ötéves terv igényes felada­taival kapcsolatban, a kerület déli ré­szén meg kell oldani a vízgazdasági problémákat, mivel itt évente több mint 35 000 hektárnyi területet áraszt el a víz. Kritikus a helyzet a mezőgazdasá­gi gépek és a pótalkatrészek gyártása terén is. Lelkes taps és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának éltetése után felszólalt G ustáv Husák elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője, a CSKP KB első titkára. A délutáni ülésen, amelyet O nd r e \ K l o k o 6 elvtárs vezetett, az első vi­tafelszólaló Elena Lit v aj ov á elvtársnő volt. Megjegyezte, hogy a nők tömegszervezete a CSKP Xlll. kongresz­szusa óta kialakult bonyolult feltéte­lek ellenére arra összpontosult, hogy fo­kozza a nők részvételét az állam és a népgazdaság irányításában, valamint az alapvető kérdések megoldásában. Érté­kelte a nők szerepét, amellyel jelentős mértékben hozzájárultak a konszolidá­lási folyamathoz. Az elkövetkező idő­szakban, amely ugyancsak igényes munkát követei, minden igyekezetüket a legjobb eredmények elérésére fordít­ják. Elena Litvajová elvtársnő azután át­adta fozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának azokat a kö­telezettségvállalásokat, amelyeket az asszonyok Szlovákia valamennyi járá­sában a CSKP megalapítása 50. évfor­dulójának tiszteletére tettek. f o z ef Polák, a Szlovák Megújho­dás Pártja központi titkára üdvözlő be­szédében köszöntötte társadalmunk ve­zető erejét, a kommunista pártot. Ér­tékelte évszázados küzdelmét, melyet a munkásosztály és az egész dolgozó nép érdekében fejtett ki. Biztosította a kongresszust, hogy a Szlovák Megújho­dás Pártja mindig védelmezni fogja a szocialista vívmányokat, s azokat a kommunista párt politikájának szelle­mében fejleszti majd. L udovít H a nú s e k, a Szabad­ságpárt központi titkára nagyra értékel­te a CSKP KB decemberi plénumának dokumentumát, „A CSKP Xlll. kong­resszusa után a pártban és a társada­lomban kialakult válsághelyzet tanulsá­gai" című dokumentumot, amelyből erőt és tanulságot merítenek a Szabadság­párt tagjai is. Azután M il o sl a v V ál e k elv­társ szólalt fel. Vita felszólalásában ele­mezte a válsághelyzetnek a szlovákiai kultúra terén tapasztalható okait, és megvilágította a konszolidációs folya­matot ezen a területen. A kultúra és a művészet nagyfokú bomlasztását több tényező, s főleg az a tény befolyásolta, hogy a jobboldalnak itt elegendő anya­gi eszköz állt rendelkezésére, lebecsülte a tömegek forradalmi szerepét és a sze­mélyiség szerepét helyezte fölébe. Rá­mutatott továbbá az építkezési beruhá­zás problémáira a kultúra és a művészet szakaszán. Az utóbbi ötéves terv folya mán a hiányos építkezési kapacitás miatt 150 millió korona kárba veszett. A kongresszus tanácskozása ma ér vé­get. 1971. V. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents