Új Szó, 1971. május (24. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-14 / 113. szám, péntek

szó 1971. V. 14. 5 JOZEF LENÁRT ELVTÁRS BESZÁMOLÓJA (Fuly tatás a 4. oldalról) áruval is nagyobb mértékben tudtuk fedezni a szükségleteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a belpiacon már minden hiányosságot megszüntettünk. Továbbra is feladatunk a választék és a minőség javítása és olcsóbb árcsoportú termékek bőségének biztosítása. A párt gazdaságpolitikája tavalyi jelentős sikerének tekintendő az is, hogy lényegében a bérek alakulásában is teljesítettük a terv szándékait, valamint az árstabilizálási határozatokat. Bizonyos javulást értünk el a beruházásban. A beruházások általános volumenében teljesítettük a tervfeladatokat, csökkent a befejezetlen építkezések arányszáma. Igaz, ezen a téren még szorgalmaznunk kell fordulatot főként a határidők rövidítésében, a minőségben és a költségekben. jó gazdasági eredményeket értünk el 1971 első negyedévében is. Azt bizonyítják, hogy a gazdasági konszolidáció folyamata eredményesen folytatódik. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdasági termékek felvásárlásában teljesítettük és túlteljesítettük a tervfeladatokat. Külön kell értékelnünk, hogy meggyorsult a munkatermelékenység fokozódása is. A tavalyi időszakkal szemben az iparban 6,7, az építőiparban 11,2 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. A konszolidáció kedvező eredményei a belpiac folyamatos stabilizálódásában is megmutatkoztak és a jelen időszakban lehetővé tették egyes árucikkek kiskereskedelmi árának csökkentését. Ezek a lelkesítő gazdasági eredmények azonban nem tehetnek minket önelégültté. Ellenkezőleg, ösztönözzenek a további időszakban főként a beruházás, az exportfeladatok teljesítése és az alacsonyabb árcsoportú áruszállítások terén ránk váró igényes feladatokkal kapcsolatos akadályok leküzdésére. A dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására és a tervfeladatok túlteljesítésére irányuló politikai munka további offenzív kibontakozása terén erre- kell építenünk. Az a tény, hogy viszonylag rövid idő alatt megújult gazdaságunk normális menete, azt mutatja, hogy a szocialista gazdaságnak erős forrásai és előnyei vannak. A gazdasági konszolidációs folyamat befejezése, a párt vezető szerepének következetes érvényesítése a gazdaságpolitika irányításában és az állami szervek irányító funkcióinak helyreállítása lehetővé teszi, hogy már ebben az időszakban új igényesebb célokat tűzzünk ki, megjelöljük a következő időszak programfeladatait. Csehszlovákia Kommunista Pártja legközelebbi ötévi gazdasági programjának fő célját a XIV. kongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvtervezete abban határozza meg, hogy a szocialista életmóddal összhangban biztosítani kell a lakosság életszínvonalának további növelését, nagyobb mértékben ki kell elégíteni a dolgozók szükségleteit és tovább kell szilárdítani szociális biztonságukat. E célokat csak akkor érhetjük el, ha biztosítjuk a társadalmi termelés hatékonyságának lényeges fokozódását. Szlovákia részaránya a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti jövedelmének képzésében az 1970. évi 26,9 százalékról az ötéves terv végén 28,4 százalékra kell hogy emelkedjék. A Szlovák Szocialista Köztársaság társadalmi össztermelésének 40 százalékkal (a Cseh Szocialista Köztársaságban 25 százalékkal), az ipari termelés volumenének Szlovkiában 57 százalékkal, a Cseh Szocialista Köztársaságban 29 százalékkal kell nőnie. A mezőgazdasági össztermelésnek 14,8, az árutermelésnek 23 százalékkal kell nőnie, hogy fedezhessük a lakosság élelmezésének növekvő szükségleteit. Szlovákia és a Cseh Szocialista Köztársaság gazdasági kiegyenlítődésében nemcsak a két nemzet anyagi és szociális színvonalának kiegyenlítődéséről, hanem Szlovákiának olyan fejlesztéséről van szó, amely fokozza hozzájárulását az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlesztéséhez és hozzájárul Csehszlovákia és más szocialista országok integrációs kapcsolatainak bővüléséhez is. Szlovákia Kommunista Pártjának központi szervei nagyra értékelik azt a józan, reális, ugyanakkor mozgósító irányvonalat, melyet a párt vezetősége a CSKP XIV. kongresszusának az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvtervezetében kitűz. Fontos programdokumentumról van szó, amellyel a párt a legközelebbi időszakra távlatot ad a gazdasági fejlődésnek és alapvető irányt ad gazdaságpolitikánknak. Ez a program feltételeket teremt a párt erőfeszítésének további egyesítésére, a dolgozók kezdeményezésének kibontakozására a népgazdaság tartós fejlődése és a nép életszínvonalának emelkedése érdekében. Az irányelvek politikai jelentősége elsősorban abban van, hogy a párt vezetősége a politikai válság és a gazdasági fejlődés válságának leküzdése után képes volt rövid idő alatt előkészíteni és előterjeszteni a további gazdaságfejlesztés programját és így új távlatot adni a dolgozó népnek. A párt és a szlovákiai dolgozók örömmel fogadták ezt a programdokumentumot, egyetértenek vele, ami abban is megnyilvánul, hogy egyes üzemekben, pártszervezetekben és szervekben már most létrejönnek a kitűzött gazdaságpolitikai tervek eredményes megvalósításának feltételei. A szlovákiai pártszervek és -szervezetek felhasználják a dolgozók pozitív; kezdeményező hozzáállását az ötödik ötéves terv végleges kidolgozásánál, hogy a lehető leghatékonyabban használjanak fel minden erőforrást a csehszlovák gazdaság dinamikus fejlesztésére. A szocializmus építésének előbbi időszakában Szlovákiában nagy kiterjedésű termelési-műszaki bázis jött létre. Az elért fokot minőségileg és mennyiségileg is tovább kell fejlesztenünk. A párt fő erőfeszítését a gazdasági fejlődés terén Szlovákiában is a termelési-technikai potenciál intenzív felhasználására, az egész csehszlovák népgazdaság hatékonyabbá tételére kell irányítanunk. Állami téren természetes államalakulatnak tekintjük a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, amely optimális feltételeket teremt nemzeteink és nemzetiségeink fejlődésére és egymáshoz közeledésére. Ez annál inkább érvényes gazdasági vonalon, ahol a gazdasági folyamatok kötöttségére való tekintettel vitathatatlan, tagadhatatlan — s mint a tapasztalatok igazolják — mindkét nemzetnek és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak hasznos az egységes gazdaság alapelve. Szlovákia gazdasági felemelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha a további fejlődés meghatározásakor következetesen az egységes csehszlovák gazdaság szükségleteiből és lehetőségeiből, a nemzetközi szocialista gazdasági integrációba való célszerű és hatékony bekapcsolódásának szükségleteiből és lehetőségeiből indulunk ki. A szocialista gazdasági integráció új arányokat és soha nem tapasztalt lehetőségeket nyújt a tudomány és a technika, a fejlesztés irányainak profilozására, egész országok ágai, ágazatai és gazdasági termelésének profilozására. Ez megkívánja, hogy minden komoly gazdasági kérdést az egész szocialista rendszer szempontjából ítéljünk és oldjunk meg. Az elkövetkező időszakban Szlovákiában feltételezzük a kiépült nyersanyagágazati bázisra támaszkodó feldolgozó ágak intenzívebb fejlődését. Fejlődésünk új fázisának szembetűnő vonásai — a gazdaságunk jellegét egyre határazottabban befolyásoló nagy horderejű termelési programok révén megvalósult szerkezeti változások. A munkatermelékenység, minőség, a termelés általános hatékonysága terén itt várhatók a legnagyobb eredmények. E változások révén tovább fokozódik a népgazdaság általános teljesítőképessége. E folyamatban jelentős szerepe lesz a vegy- és gépiparnak. A végtermékek gyártásának és minőségének fokozása lehetővé teszi a termelés jövedelmezőségének fokozását és a vállalatok felhalmozási forrásai képződésének növekedését. Országos méretben rendkívül igényes feladatokat kell megoldani a fűtőanyag és energetika terén. Főként az áthaladó gázvezeték és erőmüvek építése a fontos, mert ezeknek nagy jelentőségük van a fűtőanyag-energiamérleg megoldása szempontjából. Tekintettel arra, hogy a fűtőanyag és energiaszükségletek szlovákiai biztosításának feltétele a problémák országos megoldása, különleges beruházást akciókkal, — főleg az észak-csehországi kerületben —, szlovákiai építőipari kapacitásokkal részt kell vennünk megvalósításukban. A dolgozók energiamegtakarítási törekvése mellett ez megköveteli a fő fűtőanyag- és energiafogyasztók célszerű modernizálását az egész gazdaságban. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdaságában jelentős helyet foglal el a kohászati termelés, amelyben Szlovákiában 67,7 százalékos növekedést kell elérnünk. Befejezzük a Kelet-szlovákiai Vasmű építését, növeljük az acél, továbbá dinamó-, karosszéria- és burkolólemezek gyártását, csövek és korddrót gyártását. Az egyik legfontosabb ágazat a vegyipar, melynek termelése Szlovákiában 1975-ig 78 százalékkal emelkedik. A petrokémia, a műanyaggyártás, a szintetikus fonalak és a mezőgazdaság szániára szükséges vegyszerek gyártásának fejlesztésével kialakítjuk a feltételeket a népgazdaság többi ágazatában a korszerű termelési technológiá hoz, fokozzuk hozzájárulásunkat az egész gazdaságiink számára szükséges a nyersanyag ágazatokhoz. További fontos ágazat a gépipar, ahol a termelés 65,3 százalékkal emelkedik. Elsősorban a tehergépkocsilc, az építő és útépítőgépek, az irányított numerikus megmunkálógépek és a gyengeáramú elektrotechnikai termékek gyártásának növekedésével. A beruházásokkal Szlovákiában is alapot biz tosítunk a személygépkocsik gyártásához. A fogyasztási iparban Szlovákiában több minj 50 százalékkal emelkedik a termelés, míg a negyedik ötéves tervben csak 36 százalékkal emelkedett. Ezt a célt az üzemek korszerűsítésével, újjáépítésével, új üzemek felépítésével, valamint a Cseh Szocialista Köztársaság üzemeivel folytatott együttműködéssel érjük el. Számolunk az üveg, textil, famegmunkáló és cipőipar fejlesztésével. A cipőiparban a termelés évi 49 millió pár cipőre emelkedik. A mezőgazdaságban továbbra is meg kell szilárdítanunk a falvakon a szocialista termelési kapcsolatokat, biztosítanunk kell a szövetkezeti, valamint állami szocialista vállalatok előrehaladását és gazdasági fejlődését, jobban ki kelil használnunk a síkságokon a talaj termelőerejét, de ugyanakkor meg kell oldanunk a termelés problémáit a hegyi és hegyaljai területeken is. Szlovákiában az egész mezőgazdasá gi és élelmiszeripari komplexus alapvető feladat, hogy lényegében saját forrásokból fedezzük az alapvető élelmiszerek szükségletének növekedését és továbbra is hozzájáruljunk az egész ország élelmiszerproblémájának megoldásához. Ez a belterjes mezőgazdasági termelés hatékonyságának további növelését feltételezi, elsősorban hatékonyabb növényi és állati biológiai anyagok felhasználásával, továbbá a termelés további kemizálását, a dúsított takarmánykeverékek termelésének növelését, valamint a termelési műszaki alap további kibővítését és korszerűsítését. F.zzel kapcsolatban ki kell emelnünk azt a példás gondoskodást, melyet a nyugat-szlovákiai kerület több járásában fordítanak a termelés intenzitásának növelésére, ahol az utóbbi években a gabonatermelésben és az állattenyésztésben kiváló eredményeket értek el. így pl. a gabonatermés a kerületben az utolsó tíz év alatt 43 százalékkal, a tehenek tejhozama 1985 literről 2981 literre és a hústermelés 47 százalékkal emelkedett. Az ötödik ötéves tervben új kapacitásokat kell építeni, melyeket lényegesen hatékonyabb műszaki-gazdasági mutatókkal rendelkező technikával kell ellátnunk és nagyobb mértékben kell érvényesíteni a komplex gépesítést és az Ipari termelési módszereket. Ennek alapján nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelés további fejlesztése nemcsak a mezőgazdasági dolgozók ügye, hanem az ipar, az építészet és a közlekedés dolgozóinak Is feladata. Ez azt jelenti, hogy céltudatosan specializálnunk kell a termelést, keresnünk kell az utat a további koncentrációhoz, elsősorban a mezőgazdasági üzemek együttműködési és integrációs kapcsolatainak fejlesztésével, esetleg az olyan kisebb egységes földműves szövetkezetek közvetlen egyesítésével, ahol megvannak ehhez a megfelelő termelési, műszaki, politikai, gazdasági és szervezeti feltételek. jelentős politikai feladat a termelés fokozatos szocializálása a hegyi és hegyaljai területeken. A magángazdálkodók generációs problémái és a föld elhagyásának esetei azt bizonyítják, hogy programot kell kidolgoznunk, ki kell dolgoznunk annak módját és időrendjét, hogyan nyerjük meg a magángazdálkodó földműveseket a szocialista nagyüzemi termelésnek. Az élelmiszeriparban a nyersanyagalapot kihasználva folytattuk a termelési kapacitások kibővítését és korszerűsítését. A várt keresettel és az ésszerű táplálkozás szükségleteivel összhangban elsősorban az állattenyésztést kell fejlesztenünk. Ahhoz, hogy teljesíthessük az ötéves terv fő feladatait, széles körű építkezési beruházásokat kell végrehajtanunk. 1975-ig Szlovákiában a teremelőerők fejlesztésére 45 százalékkal több beruházást fordítunk, mint az elmúlt öt év alatt A fejlődés igényes programja megköveteli, hogy a forrásokat elsősorban a termelési szféra legfontosabb feladataira összpontosítsuk. Nagy hiba lenne, ha ezek a források szétforgácsolódnának az eltúlzott, lokálpatrióta és üzemi szempontokból felvetett követelések kielégítésére. Csakis az eszközök tervszerű koncentrációja teszi lehetővé, hogy biztosítsuk a feltételekét az új források fokozott kialakításához, az életszínvonal gyorsaSb emelkedése érdekében. A nagy ipari beruházási akciókkal kapcsolatban értékelni kell az építőipai' előtt álló feladatok igényességét. Jól emlékszünk, milyen sok erőt kellett fordítanunk a Kelet-szlovákiai Vasmű felépítésére. Most több olyan építkezést kell megvalósítanunk, melyeknek nagy. sága megközelíti, üteme és bonyolultsága pedig azonos a Kelet-szlovákiai Vasmű építésével. E feladat teljesítése megköveteli az építőkapacitások koncentrálását és területi áthelyezését. Az építőipari termelési kapacitásokat céltudatosan kell fejlesztenünk, meg kei! változtatnunk struktúrájukat a komplex lakásépítés és az ipari építés érdekében tekintettel a befejezőmunkák meggyorsítására, melyek fékezik a lakás, valamint az ipari építkezések átadását. Ha arról beszélünk, hogy' az iparban meg kell javítanunk a munka szervezését, növelnünk kell a minőséget és a fegyelmet, akkor ez a feladat még szükségszerűbb az építőszervezetekben. Ezen a téren az építőszervezetekben tartalékot jelent elsősorban a gépesítés lényegesen jobb kihasználásának lehetősége. Kommunista pártunk politikájának célja, egész törekvésünk értelme, a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelkedése. Ezért a következő időszakban is pártunk politikája figyelmének központjában az életszínvonal marad. Az életszínvonal további emelkedésének döntő fontosságú tényezője a személyi fogyasztás. 1975-ig 35 százalékkal emelkedik 1970-hez viszonyítva. A személyi fogyasztási cikkek árusításának biztosítására érdekében tovább bővítjük és korszerűsítjük az üzlethálózatot, mint az árusítás kultúráltsága növekedésének alapfeltételét. Az életszínvonal növekedése komoly problémáját jelenti a lakáskérdés és az életkörnyezet megjavítása. Az elmúlt ötéves tervben 152 ezer lakást építettünk, ami nem kevés. Ennek ellenére továbbra is lakáshiány van, ami a lakosság száma növekedésének, valamint a lakás minősége iránti igények növekedésének következménye. Pártunk ezért rendkívüli figyelmet szentel a lakásépítés programjának megvalósítására. 1975-ig a terv szerint legkevesebb 180 ezer lakást építünk, miközben hangsúlyt fektetünk a komplex építésre, és a lakótelepek ellátottságában tapasztalható hiányok enyhítésére. Az életszínvonal növelése programja-, nak teljesítésében a szocialista társadalomban fontos szerepet játszik a társadalmi alapoktól való közvetlenül kielégített fogyasztás. A XIV. kongreszszus irányelvével összhangban ez az irányzat tovább fokozódik. így pl. 1975ig az iskolaügyben 144 kilencéves iskolát építünk fel, 1670 tanteremmel. A másodfokú iskolák diákotthonaiban 5700 fiérőheíyet biztosítunk. A főiskolák hallgatói közül 1975-ben 70 százalékot szállásolhatunk majd el az internátusokban. Az egészségügyi szolgáltatások terén nagyobb figyelmet kell fordítanunk a preventív és gyógyító gondoskodás iránt. Ehhez kialakítjuk a szükséges anyagi feltételeket is. Az egészségügyi létesítmények kapaciátását 4272 ággyal növeljük. Hasonló fejlődés tapasztalható a kultúra, a népművelés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén. Természetesen a társadalmi fogyasztás valamennyi ágazatában több figyelmet kell fordítani az olyan utak keresésére, melyek biztosítanák, hogy a ráfordított költségekkel jobb eredményeket érjünk el, elsősorban ami a szolgáltatások minőségét illeti. A társadalom figyelmének előterében marad továbbra is a népszaporulat megjavításához szükséges feltételek biztosítása. Ezen a téren jelentős intézkedésekkel számolunk. Néhány módosítást hajtunk végre a nyugdíjasok szociális biztosításában is. A lakosság életszínvonalának a népgazdaságunk feltételeinek és lehetőségeinek megfelelő emelése hozzátartozik a dolgozók anyagi, és szociális biztonságának megszilárdításához. Ebban jelentős szerepet játszik a kiskereskedelmi árak szintje, stabilitásának politikája, valamint valutánk vásárlóereje megszilárdításának politikája. Természetesen az életszínvonal elsősorton a gyárakban, a földeken, az üzletekben és minden más munkahelyen dolgozók, becsületes, jól szervezett munkájától függ, annak az elvnek az értelmében, hogy úgy fogunk élni holnap, ahogy ma dolgozunk. Amint már megállapítottuk, elsősorban az egységes csehszlovák gazdaság hatékony és racionális fejlesztésére, valamint Szlovákia már létező termelési műszaki erejének optimális kihasználására kell törekednünk. Milyenek a feltételek, milyen forrásokkal és tényezőkkel rendelkezünk, és vajon vannak-e problémáink kihasználásukat illetően? Elsősorban döntő mértékben növelnünk kell a tudományos-műszaki fejlődés hatását az anyagi termelés folyamataira, nemcsak a saját tudományos kutató erők alapján, hanem azoknak a - - , (Folytatás a 405. oldalon)