Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

j mikor február utolsó nap­jaiban ismét beköszön­tött hozzánk a tél, a Í M Zergehegy lankáin síel­9 ve vidáman szánkázó, • csúszkáló fiatal diákok csoportja kötötte le a figyelmemet. Derűt su gárzó arcukat pirospozs­gásra csípte a szél, mely őket egyáltalán nem zavarta, jókedvűen élvezték a kései téladta örömöket. Kíváncsian közeledtem feléjük: Va­jon melyik iskola növendékei, vajon ki az az igazgató, testnevelő, ak'i ilyen bölcsen kihasználja a termé­szetadta lehetőségeket, kiviszi a fia­talokat a friss levegőre/és a gyönyö­rű, egészséges, környezetben biztosít számukra mozgáslehetőséget és egyút tal kellemes szórakozást? A fiatalok vezetőjét Németh Ödönt, a dióspatonyi (Orechová Potoňj ki lenoéves iskola testnevelőjét azonnal felismertem. Ö és kollégája Gálffy Benő vezették a fiatalok síoktatását. Régi ismerősökként üdvözöltük egy­mást. — Az iskola megalapítása óta — mondotta Németh testnevelő — min­den évben kihasználjuk a téladta le­hetőségeket, feljárunk a Zerge­hegyre a 6—9. évfolyam tanulóival, és négy év alatt megtanítjuk őket a sí­elés alapelemeire. Ezeken a „kirán­dulásokon" az iskola növendékei mindnyájan, akik nincsenek felment­ve a kötelező testnevelés alól, öröm­mel vesznek részt. Amikor a tervek valóra válnak Egy ideig jólesó érzéssel szemlél­tem a dióspatonyi fiatalok viháncolá­sát, közben egy több mint 10 évvel Néhány nappal ezelőtt váratlanul bekopogtattam Csóka Jánosnál, a dióspatonyi igazgatónál, aki szívélye­sen fogadott és Németh Ödön társa­ságában hosszasan elbeszélgettünk az iskola, a község sportéletéről, prob­lémáiról, terveiről. Nem építenek légvárakat Azt már megszoktam, és egészen természetesnek veszem, hogy vidéken is a labdarúgás tartozik a legközked­veltebb sportágak közé. A falvak, ki sebb városok sportegyesületeinek ve­zetői elsősorban a labdarúgás tovább­fejlesztését tekintik szívügyüknek, minden igyekezetükkel arra töreked­nek, hogy futballistáik jó eredménye­ket érjenek el. Miért lenne ez más­ként Dióspatonyban?! Ők is elsősor­ban labdarúgócsapataink szereplé­sével vannak elfoglalva. De dicsére­tükre váljék, egyéb sportágakat sem kezelnek mostohán — A labdarúgó szakosztály a leg­régibb sportegyesületünkben — mond­ja Csóka János. Az elmúlt tíz év so­rán most másodszor szerepelünk az l b-ben, a déli csqportban. Tavaly még a kiesés ellen küzdöttünk, az őszi évadban azonban már a harmadik he­lyen végeztünk. A tavaszi idényt jól kezdtük, hiszen a fiúk 4:l-re győztek a Pered elleni első mérkőzésen. Igaz, erre számítottunk, hiszen a Szlovák Kupában sem vallottunk szégyent, el­jutottunk a harmadik fordulóig, és a többi között Nagymegyert (Galovo) az 1. a csoport éllovasát 2:l-re vertük. B csapatunk a járási bajnokságot ve­zeti, az ífi-csdp^J pedig a táblázat közepén szerepe! Egyszóval elégedettek labdarúgóik teljesítményével? A sok sikerrel dicsekedhető női ifjúsági kézilabda csapat: Németh Ödön edző, állnak: Leiner Erzsébet, Kalmár Éva, Végh Edlth, Egri Rózsi, guggol­nak: Gálffy Klára, Pónya Hajnal, Soós Edit. megválasztottuk a vezetőséget, sőt áz idén már minden egyes szakosztály külön funkcionáriusokkal rendelke­zik. Testnevelési egyesületünk elnö­ke Belkovics László, aki egyúttal a felnőtt futballcsapat edzője is. A tit­kár én vagyok, aki pedig az anya­giakkal törődik, nem más mint Sza­bó László. A jól működő labdarúgó szakosztály elnöke Gálffy László. — Meg kell jegyeznem: nem vé­gezhetnénk tökéletes munkát, lm nem részesítenének kellő anyagi támoga­tásban. A szövetkezet, valamint a HNB fedezi kiadásaink kétharmadát, mivel csupán annak egyharmadához jutunk sporttevékenységünk révén. Mindnyá­jan törődünk azzal, hogy ne csak a labdarúgók, hanem más sportágak DIÓSPATONYIAK JÓ PÉLDÁJA -r.V-tó ezelőtti emlék elevenedett fel előt­tem. 1900 júniusában Dunaszerdahely felé vitt a vonat. Az ablakból kitekin­tetve Csallóköz üdezöld rónáiban gyö­nyörködtem, amikor egy remekbesza­bott, újonnan épült futballpályára let­tem figyelmes. A dióspatonyi voltl Röviddel ezután ellátogattam az alig 1500 lakosú kis községbe, mert kíván­csi voltam arra, vajon kinek köszön­hető ilyen szép sportlétesítmény fel­építése. Akkor külön írásban számol­tam be a lelkes és sportszerető diós­patonyi funkcionáriusokról és továb­bi terveikről. Mindezeken elgondol­kozva elhatároztam: ismét elmegyek Dióspatonyra, meggyőződni arról, az elmúlt évtized alatt mily mértékben valósították meg terveiket. — Igen! Nincsenek túlzott vá­gyaink. Célunk, hogy ebben az osz­tályban „törzsvendégek" legyünk, ne essünk ki, mert tökéletesen megfelel a mi lehetőségeinknek Nagy az egyetértés Dióspatony sportélete — minden túlzás nélkül állíthatjuk — zökkenő­mentesen halad és az adott helyzet­hez mértei) fejlődik. A közös munká­ból a funkcionáriusok mind tevéke­nyen kiveszik részüket. — A TJ Družstevník évzáró közgyű­lésén annak rendje és módja szerint veszem a csapat jelenlegi formáját, nyugodtíin állíthatom: minden remé­nyünk meg van arra, hogy az ősszel Induló kerületi bajnokságnak részt­vevői legyünk.­És a kedvélői is viszonylag gondtalanul működhessenek. Élnek a lehetőséggel A dunaszerdahelyi járásban az asz­talite'niszezés nagyon közkedvelt, ami­ről nem utolsósorban a járási szék­helyen néhány éve rendszeresen meg­rendezésre kerülő nemzetközi talál­kozók tanúskodnak. — Nálunk is gazdag hagyományok­kal rendelkezik az asžtallteníszezés, jelenleg azonban nem szerepelnek úgy, mint ahogy azt Veretnénk. Vé­leményem szerint elsősorban a szak­osztály vezetőségének kell nagyobb igyekezetet kifejtenie, hogy ez a sportág is elinduljon a fejlődés útján. Ehhez elsősorban rendszeresen részt kellene venniük a bajnoki küzdel­mekben. Éppen, ellenkező a helyzet a kézi­labdázóknál. Németh Ödön, a női if­júsági csapat edzője elégedett lehet az eredményekkel. — Járási viszonylatban — mondja — az iskolák között jól szervezett bajnoki küzdelmek folynak. A mj is­kolánk játékosaiból hoztuk létre a Družstevník ifi-csapatát. A járási baj­nokságban a második helyen végez­tünk, és a nyárasdiakkal együtt be­jutottunk a kerületi női ifjúsági baj­nokságba, ahol tavaly Nvárasd (To­poľníky), Érsekújvár INové Zámky) és Párkány (Štúrovo) mögött a ne­gyedik helyen végeztünk. — Nem volt rossz eredmény! 1970­ben azonban átszervezték a bajnoki rendszert és mi kimaradtunk a kerü­leti bajnokságból, annak ellenére, hogy mögöttünk még két csapat vég­zett csoportunkban. Mit tehettünk . . .1 Most tavasszal ismét ott leszünk a já­rási bajnokságban és ha figyelembe Mellár János irányításával a sakko­zók is sokat hallatnak magukról. Megfelelő helyiség hiányában éveken át nem működhettek rendszeresen, de amióta 1970-ben felépült a Kultúrház (amelyre a dióspatonyiak nagyon büszkék lehetnek) azóta ők is fel­éledtek. Beneveztek a járási bajnok­ságba és egyáltalán nem számít majd meglepetésnek, ha ott lesznek a leg­jobbak között. Négy-öt éve működnek a jégko­rongozök. A fagy beálltával maguk készítik el a jégpályát, nagyon lelke­sek, de mivel nincs járási bajnokság, csupán az egyes tornákon vesznek rendszeresen részt. Az idén Duna­szerdahely mögött a második helyen végeztek. A csapat lelke (játékos, szervező egy személyben) Csóka JeifíS, az iskolaigazgató fia. Iskolai testnevelés Régi aranyigazság, hogy a testneve­lés, a sport alapjait az' iskolákban kell lefektetni. Dióspatonyban ebben sincs hiba. Németh Ödön és Gálffy Benő testnevelők odaadó munkát vé­geznek. — Szerencsére iskolánk igazgatójá­tól, Csóka János elvtárstól messze menő támogatásban részesülünk — mondja Németh testnevelő — s ennek tulajdonítható, hogy az egyes sport­ágakban az utánpótlásról a mi isko­lánk gondoskodik. A járásban jelenleg még nem tartozunk a legjobbak közé, de iskolánk testnevelésének színvo­nala feljövőben van és néhány jő eredménnyel már most is dicsekedhe­tünk. — A mezei futóbajnokságon két első díjat szereztünk. Kézilabdázóink a járási ligában szerepelnek jól és meg van a reményünk arra, hogy a lányok az atlétikában, a fiúk pedig a labdarúgásban ugyancsak bejutnak a járási ligába. Tavaly a Csehszlová­kiai Sport Serlegéért megrendezett .tornán (kézilabda és atlétika) Komá­rom (KomárnoJ és Párkány (Štúrovo) mögött a harmadik helyen végeztünk. Vanna 1: nálunk jobb iskolák a járás­ban, de mi is igyekszünk javítani eredményeinken. Dióspíftony kis község, de amit a testnevelés érdekében tesznek, az pél­dául szolgálhat másoknak is. Az el­múlt évtized során az iskola közvet­len közelében — terveiket valóra váltva — kézilabda, röplabda, és ko­sárlabda pályát létesítettek. Az atlé­táknak 60 m-es futópálya, magasugró és távolugró pálya áll rendelkezésük­re. A stadionban egy 20X40 m-es be­tonfelület építését tervezik, itt lesz a korongozok jégpályája, ami .az ő fej­lődésükre is megfelelő hatással le­het. A dióspatonyi funkcionáriusok kétségtelenül becsületes és hasznos munkát végeznek. Nagy körültekin­téssel foglalkoznak az ifjúsággal, amiért a szülők hálásak lehetnek a lelkes sportembereknek. Mi csak any­nyit tanácsolhatunk: kövessék péidá jukat másutt is. KOLLÁR JÓZSEF Közkedveltté vált a sakkozás Dióspatonyban is. W&api ÚJ SZÓ ! Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova «. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal él postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná eicpedicía tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents