Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Munkamegosztás? Nemrégiben a londoni bíróság felelősségre vont egy gépkocsivezetőt, aki az angol főváros utcáin a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtott (80 kilométeren felül), és kőz ben borotválkozott. A rendőrta nú így vallott: ,,Curtis úr — a vádlott — egyik kezével a kormánykereket fogta, a másikkal pedig borotválkozott a vissza pillantó tükörben nézve magát. Közben a kormányt többször is elengedte". A fegyelmezetlen gépkocsivezetőt — a borotválkozásért — (átszámítva) 750 koronára büntették, s ugyanennyi összeget kellett fizetnie a gyorshajtásért is. Új kategória a crossban Noha rövid idő állt a több világbaj^ nokságot nyert ČZ márka szerkesztőinek rendelkezésére, mégis elkészítették a 125-ös prototípusát, amely természetesen magán viseli a sikerekben gazdag elődök jellemzőit. Az egykipufogócsöves, egyhengeres, léghűtéses kétütemű felépítése azonos a 250-es és 360-as típusokéval. Az öntöttvas hengerhüvelyt alubordázat fedi, az aluhengerfejben két gyertyának van helye. A váz a nagyobb testvéreitől származik. A 125-ös CZ-t nemcsak Strakonicében próbálták ki, hanem Belgiumban is, ahol egész évben rendeznek crossversenyeket, és e próbák jó eredménnyel végződtek. A világszerte népszerű crossversenyek újabb szereplővel gazdagodnak. A FIM felismerte ennek a versenyágnak a további lehetőségét, ezért 1971-től kezdődő, en FIM Serleget írtak ki a világbajnokságért versenyző 250-as, valamint az 500 kcm-es géposztályok mellé a 125 kcm-es kategóriában. Ennok elsősorban az a feladata, hogy lehetőséget nyújtsanak a fiatalságnak. Ugyanis tudott dolog, hogy nyugaton a versenyzők saját maguk vásárolják a versenymotort, amely nem is olcsó mulatság. Ebben a kategóriában, nemzetközi versenyen, amelyre a Serleget kiírták, csalk 18 és 21 év közötti életkorú versenyzők rajtolhatnak. torolaj. Ugyanis sosem lesz olyan piszkos, hogy ezt megérezhetnénk az ujjaink között. De ne vezessen bennünket félre az sem, ha az olaj színe világos, átlátszó. Ez nem a helyes motorműködés jele, hanem figyelmeztetés, hogy valami nincsen rendben. A legújabb motorolajok igen jó minőségűek, és több ezer kilométert kibírnak. Ennek ellenére nem valami okos dolog addig halogatni az olajcserét, amíg az teljesen beszennyeződik. Fölösleges kockáztatni, ugyanis a legkisebb motorhiba is többe kerül, mint az egész évi olajkiadás. Ne takarékoskodjunk tehát ott, ahol nagyobb veszteség érhet bennünket! A farkasvakság — gyógyíthatatlan Valamennyien ismerjük ezt a jelenséget: ha éjjel a szembejövő gépkocsivezető nem kapcsolja le a fényszórót — pilla natokig szinte semmit sem látunk. Az egészséges szem ezzel a jelenséggel gyorsan „megbirkózik", ha nem, akkor az farkasvakságot jelent. Erről viszont leginkább csak azok a gépkocsivezetők tudnak, akiknél e betegség már a tetőfokára hágott. Ezeket az embereket a fény hosszabb időre elvakítja. Hogy milyen veszélyes az autóvezetés ilyen emberek számára — könnyen elképzelhető. Ebből következik az intés: az ilyen emberek ne üljenek sötétben a volán mellé. A farkasvakság vagy vele született, vagy olyan betegség, amit A-vitamin hiány idéz elő. A született farkasvakság gyógyíthatatlan. Sok gépkocsivezető nem is tud erről a szembetegségéről, vagy ha észleli is, nem veszi komolyan. A legújabb hírek szerint azonban a farkasvakok is reménykedhetnek — a svájci orvosok már vitaminkúrával gyógyítják e betegségben szenvedőket. Mikor cseréljünk motorolajat? 1100 modern autóbuszt gyártanak ebben az évben a Vysoké Mvto-i Karosa új üzemcsarnokaiban. Európában elsőként alkalmazzák a haladó technológia vívmányát, az úgynevezett elemszerelést. A gépkocsik részeit komplettizálják, lakkozzák és végül összeszerelik. Az új üzemcsarnok lehetővé teszi, hogy évi kapacitásukat 3500 gépkocsira növeljék. Képünkön az SL —11 típusú autóbusz vezérlöfalának szerelése. Tudnivalók a vontatásról A jó motorolaj még húszezer kilométer után sem veszti el olajozó képességét. Kedvezőtlen hatással vannak azonban rá az olyan külső tényezők, mint például a vezetés módja, a forgalom sűrűsége vagy az évszak. Az olajat szennyezi: a korom, a por, a tökéletesen el nem égő üzemanyag termékei, oxidálódás, ólom- és vízüledék stb. Ma már elegendő, kiváló minőségű motorolaj kapható. Ha a gépkocsitulajdonos a biztonságos vezetés körülményeihez igazodik, ideális csereidőszakot érhet el. Annak eldöntését viszont, hogy az olaj elhasználódott-e már, nem bízhatjuk sem az ujjunkra, sem a szemünkre. Az olaj színéről ugyanis nem állapítható meg, vajon megérett-e már a cserére, vagy még várhatunk — még kibír néhány száz kilométert. Sötét színe ugyanis nem árul el semmit olajozó és egyéb tulajdonságáról. A legkorszerűbb motorolajak tulajdonságához tartozik ugyanis, hogy a motorban megakadályozzák az üledékképződést, s ezáltal a motor állandóan tiszta. Az újonnan cserélt motorolaj tehát rövid időn belül megsötétedik, ami viszont nem ok a cserére. Teljesen fölösleges és helytelen, ha valaki az ujjaival „próbálja ki", milyen piszkos a moTöbbször elófordtil, hogy készségesen segítünk — elvontató juk bajba jutott társunk gépkocsiját, s közben saját gépkocsink megrongálódik, lemorzsolódik a lakkozás, esetleg behorpad a karosszéria. Ilyenkor önmagunkat szidjuk, miért is voltunk készségesek. Mindezt elkerülhettük volna, ha ismernénk a gépkocsivontatás alapelveit. Az alapvető szabály: a vontató és a vontatott gépkocsi hozott bizonyos távolságot kell betartani. Vontatórúd helyett nylon- vagy dróthuzalt használjunk. A huzalnak már indulás előtt feszülnie kell, ezzel elejét vesszük a rándulásnak, ami megrongálhatja a gépkocsi azon részét, ahova a vontatóhuzalt erősítettük. Vontatás közben és megálláskor is feszülnie kell a huzaU nak. Ez úgy érhető el, hogy a vontatott gépkocsi vezetője állandóan a fékpedálon tartsa a 'iábát, s a szükségnek megfelelően fékezzen. Fontos továbbá az is, hogy a vontatott gépkocsi vezetőjének áttekintése legyen a forgalmi helyzetekről. Ezért ne kövessük pontosan nyomon a vontató kocsit, hanem húzódjunk az úttest közepe felé annyira, hogy jó kilátásunk legyen. Különösen ajánlatos ez, ha a vontatóhuzal rövid — fékezés esetén ugyanis fennáll az összeütközés veszélye. Ezért a huzalt a vantatókocsi bal feléhez és «t vontatott kocsi jobb leiéhez erősítjük. A vontatott gépkocsiban szintén be kell kapcsolni az áramkört, hogy használni tudjuk az autódudát, az ablaktörlőt, a féklámpát és az irányjielző lámpákat. A párizsi autószalonban néhány évvel ezelőtt bemutatták a Rolls-Royce cég Silver Shadow (Ezüstárnyék) modelljét. Nagy feltűnést keltett, és nem véletlenül. Ügy jellemzik, hogy a kocsi olyan kényelmes és zajtalan, mintha egy mozgó, pompásan berendezett nappali szobában ülnénk. Kiváló tulajdonságairól már sokan meggyőződtek, s a világ legjobb gépkocsijai között emlegetik. ••••• o N G/3 Ahol nemcsak a lóerőt és a sebességet mérik Miután az Egyesült Államokban 1963 ban kibocsátották az első szabványokat a levegőszennyezés megakadályozására (California Test), Európa is szükségét látta annak, hogy ebben a kérdésben közös normatívákat hozzon létre, amelyek ezen felül figyelembe kell, hogy vegyék az itt fennálló különböző viszonyokat a környezet és az autóközlekedés tekintetében. Ebből a célból megbízták az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságán belül a Working Party 29 (WP—29) munkabizottságot azzal a feladattal, hogy dolgozzon ki megfelelő programot. Az olasz kormány is megfelelő intézkedést kíván tenni, hogy törvényhozásukba beiktassák az EGB ajánlásait, amelyek éppen a WP által végzett tanulmányok nyomán születtek. A levegőszennyezés problémájának lehetséges megoldásait kutató és tanulmányozó kezdeményezések keretében az AlfaRomeo egymást követően két egyezményt írt alá, 1968-ban és 1970-ben. Először az ENI, majd az ESSO, a Fiat és a Mobil Oil cégekkel, hogy széles körű együttműködést hozzon létre annak érdekében, hogy a belsőégésű motorok által kibocsátott kipufogógázok a jövőben kevesebb szennyeződést tartalmazzanak. Ettől függetlenül az Alfa-Romeo saját intézkedési tervet is kidolgozott a levegőszennyezés megakadályozására. Először azzal, hogy valamennyi modelljén alkalmazott egy olyan berendezést, amelynek segítségével a fejlődő kartergőböket ismét vissza lehet vezetni az égési körfolyamatba, azután azzal, hogy újabb motorjainál félgömb alakú égési teret alkalmaz, ennélfogva csökkenti a fogyasztást, valamint a kipufogógáz mérgezőanyag-tartalmát. Az Alfa-Romeo típusok egy részét húsz év óta — de már majdnem mindegyik típust — kettős karburátorral t,zerelik. A kétporlasztós motort azonban nem tekinthetjük úgy, mint egyedüli célszerű konstrukciót a levegőszennyezés problémájának megoldására. A jövőt illetően viszont számolni kell azzal, hogy a járművek közül nemcsak a motor teljesítményére, a fajlagos fogyasztásra, a súlyra és a helyfoglalásra vonatkozó adatokat kell irányadónak tekinteni, hanem azokat is, amelyek a kipufogógáz mérgezőanyag-tartalmára vonatkoznak. Ezek a mérgező anyagok éppenséggel a motor szerkezetétől függenek — közelebbről a robbanótér kialakításától, és a motor szabályozottságától, valamint e beszabályozások elvégzésének pontosságától. Ezekkel feltétlenül javítani lehet a motornak mindazon tulajdonságait, amelyek jelenleg a levegőszennyezés elleni harc keretében hozott szabályozó intézkedések alapján értékelnek. A jövőre nézve azonban, amikor a járművek száma sokkal több lesz, mint ma, könnyű belátni, hogy a legtökéletesebb beszabályozás sem lesz már kielégítő. Szükségessé válik a kipufogószelep által kiengedett gázokat még utólagosan megfelelő „kezelésnek" alávetni, hogy lehetővé tegyük azok tökéletes elégését, illetve el tudjuk távolítani azokat a gázrészeket is, amelyek a megelőző körfolyamatban nem égtek el. Ahhoz pedig, hogy számba vehessük a gépjárműveik kipufogógázaiban levő káros anyagok jelentőségét, tirgyon na,gy pontosságú műszeres berendezésekre van szükség. Ellenkedő esetben megtörténhet, hogy hatékony megoldások, vagy ró hatású szerkezetek alkalmazása helyett éppenségg*. elleij tétes értelmű intézkedéseket teszünk. (am,' TUDNOM KELL, MIT AKAROM Nem kell csodálkoznunk, ha azt mondjuk, hogy a vezetés művészetéhez hozzátartozik az érthetőség is. Más szóval: a közlekedésben résztvevőknek tudomására kell huznunk szándékainkat. Ez viszont azt feltételezi, hogy magunk is tudjuk, mit akarunk, hogy idejében érthető jelzést adjunk és elgondolásainkat pontnsan végre is hajtsuk. A gépkocsivezetők számtalan olyan eszközzel rendelkeznek, melyek segítségével megérthetik magukat a közlekedés többi résztvevőjével. Természetesen ezeket csnpán abban az esetben veheti igénvhe, ha nincs egyéb elfoglaltsága és, ha úgy érzi, hogy jelzése nem hat zavarólag a folyamatos közlekedésre. Ez az adottság viszont arra a feltételezésre alapul, hogy tudatosítjuk, hogyan viselkednénk mi másuk" helyében. Vagyis nemcsak azt kell tudnunk, hogy mit akarunk, hanem azt is, hogyan reagálnak jeízéseinkre másak!