Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám, csütörtök

A Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottságának beszámolója 1971 IV. 1. (Folytatás a 4. oldalról) gazdaságpolitika a párt és a szovjet állam számára — mint Lenin előírta — a legtöbb politika, olyan politika, amelynek sikereitől döntő mértékben íügg a szovjet társadalom haladása a kommunizmus felé és szocialista államunk nemzetközi állásainak megszilárdulása. A központi bizottság, amikor beszámol e rendkívül fontos irányban végzett tevékenységéről, teljes joggal elmondhatja, hogy a szovjet nép méltó módon befejezve nyolcadik ötéves tervét, újabb nagy lépést tett előre a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésében, az ország hatalmának erősítésében és a nép jólétének növelésében. 1. A NYOLCADIK ÖTÉVES TERV FŐBB EREDMÉNYEI ÉS A PART GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FELADATAI A népgazdaság fejlődése az 1966— 1970-es években A gazdasági téren az ötéves terv alapvető eredménye az, hogy lényegesen megnövekedtek a méretek, meggyorsult a fejlődés és megjavultak a népgazdaság minőségi mutatói. A főbb gazdasági mutatókat tekintve sikeresen teljesítettük a XXIII. pártkongresszus irányelveit. A nemzeti jövedelem 38—41 százalékos emelkedését irányozták elő; valójában ez az emelkedés 41 százalék lett. Az ipari termelést a feladatoknak megfelelően 47—50 százalékkal kellett emelni, és 50 százalékkal emelkedett. A dolgozók jólétének növekedése is azokhoz az igen fontos mutatókhoz tartozik, amelyek terén túlteljesítettük az irányelvek adta feladatokat. Egészében a nyolcadik ötéves terv lényegesen jobb eredményeket nyújtott, mint az előző. A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK LEGFONTOSABB MUTATÓI A HETEDIK ÉS A NYOLCADIK ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN (Összehasonlító árakban; a növekedés milliárd rubelekben, a fejlődés százalékokban) Hetedik ötéves terv Nyolcadik ötéves terv (1961—196S) (1966—1970) Abszolút Százalékos Abszolút Százalékos növekedés növekedés növekedés növekedés 1965-ben 1970-ben 1960-hoz 1965-höz képest képest társadalmi össztermék 113 137 175 142 A fogyasztásra és felhamozásra felhasznált nemzeti jövedelem 45 132 77 141 Ipari termelés 84 151 125 150 Ezen belül: , „A" szektor 66 158 91 151 „B" szektor 18 136 34 14? Mezőgazdasági termelés (évi átlagtermelés az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva) 7,1 Beruházások összege (öt év alatt) 77 Teheráru-forgalom (mindennemű szállítójárművön, milliárd tonnakilométerben) 878 Kiskereskedelmi áruforgalom 26,1 112 145 147 134 14,0 104 1061 50,2 121 142 138 148 Az ország fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem évi átlagban 7,1 százalékkal emelkedett, szemben az előző ötéves tervidőszak 5,7 százalékos évi átlagával. A társadalmi termelésben végzett munka termelékenysége — a termelés hatékonyságának legfontosabb mutatója — 37 százalékkal emelkedett a hetedik ötéves terv 29 százalékával szemben. Folytatódott a gazdasági élet alapjának, a nehéziparnak a fejlődése. A többieket megelőző ütemben fejlődtek a műszaki haladást meghatározó iparágak, a villamos energetika, a vegyipar, a petrokémiai ipar, a gépgyártás, különösen pedig a rádióelektronika és a műszergyártás. Az említett iparágak termelésének részaránya az ipari össztermelésben 28 százalékról 32 százalékra növekedett. Gyorsan fejlődött a könynyűipar és az élelmiszeripar. A közszükségleti cikkek termelése öt év alatt 49 százalékkal növekedett. A termelés mai méreteinek érzékeltetéséhez elegendő azt elmondani, hogy az egyetlen 1970-es évben körülbelül kétszer akkora volt a szovjet ipari termelés, mint a háború előtti összes ötéves tervben együttvéve. Az ipari termelés növekedéséről az 1966—70-es években az alábbi táblázat ad áttekintést. 1965 1970 Villamos energia (milliárd kilowattórában Kőolaj (gázkondenzátumokkal — millió tonnában) Szén (millió tonnában) Földgáz (milliárd köbméterben) Acél (millió tonnában) Hengerelt vas- és acéláruk (millió tonnában) A gépgyártás és fémfeldolgozás termelése (milliárd rubelben) Műtrágya (szabványegységben — millió tonnában*) Műgyanták és műanyagok (ezer tonnában-) Cement (millió tonnában) Különböző szövetek (milliárd négyzetméterben) Konfekcióáru (milliárd rubelben) Bőrcipő (millió pár) Rádió- és tv-készülékek (millió darab) Háztartási hűtőgépek (millió darab) 507 243 578 129 91 71 51 31 803 72 7,5 9 486 8,8 1,7 740 353 624 200 116 92 98 55 1672 95 8,9 15,9 676 14,5 4,1 Százalékos szint 1970-ben 1965-höz képest 146 145 108 194 127 130 174 177 208 132 118 177 139 164 247 Az elmúlt öt évben jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság fejlesztésében. Számos ok miatt ez az ág még ma is gazdaságunk legbonyolultabb és legnehezebb részlege. Ezért elégít ki minket az a tény, hogy a párt munkáját, falusi dolgozóink és a megfelelő iparágak dolgozói erőfeszítéseit nagy sikerek koronázták. A mezőgazdasági termelés átlagos évi volumene, az előző ötéves időszak 12 százalékával szemben 21 százalékkal növekedett. A leglényegesebb haladás a szemestermény-termesztésben mutatkozott, ennél az átlag évi hozam 37 millió tonnával, vagyis 1,3-szeresére növekedett. Számottevően növekedett a hús, a tej, a tojás és más termékek termelése. A fontosabb mezőgazdasági termékfajták átlagos évi termeléséről az alábbi táblázat nyújt képet: Millió tonnábaa 1961—1965 1966—1970 1966—1970 %-ban 1961—1965-höz arányítva Szemes termény 130,3 167,5 129 Nyersgyapot 5,0 6,1 122 Cukorrépa (ipari) 59,2 81,0 137 Napraforgó 5,1 6,4 126 Lenrost 0,41 0,46 111 Burgonya 81,6 94,8 111 Zöldségfélék 16,9 19,3 114 Hús (vágott súlyban) 9,3 11,6 124 Tej 64,7 80,5 114 Tojás (milliárd darabban) 28,7 35,8 124 Gyapjú (1000 tonnában) 362,0 397,0 110 Külön kell megemlíteni az 1970-es esztendő eredményeit. Hazánkban több mint 186 millió tonna szemes terményt, 6,9 millió tonna nyersgyapotot takarítottak be. Ilyen nagy hozamaink eddig még sohasem voltak. Országos átlagban először értünk el gabonfélékből hektáronként 15,6 mázsát, gyapotból pedig 25 mázsát. Teljesítettük az ötéves terv feladatait a teheráru-forgalom növekedése tekintetében is. Nagy léptekkel haladt előre a beruházási építkezés. Üzembe helyeztünk mintegy 1900 ipari nagyüzemet és objektumot. Kitűnő feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy az új ötéves tervnek már az első éveiben tovább növelhessük a termelési kapacitásokat. Javult az ország termelőerőinek földrajzi eloszlása is. Jelentős mértékben növekedett Szibéria, a Távol-Kelet, Közép-Ázsia és Kazahsztán gazdasági potenciálja. Tovább fejlődött minden köztársaságunk népgazdasága, mindegyikük az eddiginél fokozottabban járult hozzá az összeállami feladatok megoldásához. Ez azt jelenti, hogy kibővült népeink szövetségének és testvériségének gazdasági alapja is. Az elmúlt ötéves terv fontos időszakot jelentett a szociális jeladatok megoldásában is. A társadalmi viszonyokban végbement változásokról a későbbiekben szólunk majd. Most csupán néhány olyan kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyek a nép életszínvonalának emelkedésével függenek össze. Az ország egy lakosára jutó reáljövedelem öt év alatt 33 százalékkal növekedett, a pártunk XXIII. kongresszusán elfogadott irányelvek által előirányzott 30 százalékkal szemben és az előző ötéves tervben elért 19 százalékos növekedéssel szemben. Ebben az ötéves tervben, mint bizonyára önök is tudják, a munkások és az alkalmazottak minimális bére havi 60 rubelre emelkedett. A munkások és az alkalmazottak átlagbére országos viszonylatban 26 százalékkal nőtt. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelmei 42 százalékkal emelkedtek. Bevezették a garantált munkabért, leszállították a nyugdíjkorhatárt, betegségi és munkaképtelenségi segélyt fizetnek a kolhozparasztoknak. A társadalmi fogyasztási alapok öt év alatt 1,5-szeresükre nöevekedtek és tavaly elérték a körülbelül 64 milliárd rubeles értéket. A népjólét egyik fontos mutatója a kiskereskedelmi áruforgalom bővülése. 1966—1970-ben ez a növekedés 43 százalékot tett ki. Emellett megjavult a fogyasztás összetétele is. 1970-ben az 1965-ös évhez viszonyítva az egy főre jutó húsfogyasztás 17 százalékkal, a tej és a tejtermékek fogyasztása 22 százalékkal, a tojásfogyasztás 23 százalékkal, a hal és a halfeldolgozásból származó egyéb élelmiszerek fogyasztása 33 százalékkal, a cukor fogyasztása pedig 14 százalékkal növekedett, a kenyérfélék és a burgonya fogyasztásának egyidejű csökkenése mellett. A korábbinál lényegesen több kulturális és háztartási cikket, különösképpen tartós fogyasztási cikket — rádió- és televízióvevőkészülékeket, mosógépeket és hűtőszekrényeket — adtak el a lakosságnak. Köztudott, hogy országunkban milyen nagy mértékben és mekkora állhatatossággal folyik a lakáskérdés megoldása. Az elmúlt ötéves tervben csaknem 60 milliárd rubelt fordítottunk erre a célra. öt év alatt több mint félmilliárd négyzetméternyi lakóterületet építettünk. Ez ugyananyi, mintha 50 új, egyenként egymillió lakosú nagyvárost építettünk volna fel. Az új lakásba költözött családok nagy többsége különálló, modern és komfortos lakást kapott. Sikeresen fejlődött az elmúlt öt esztendő folyamán a közoktatási és közegészségügyi rendszer. A szovjet emberek egészségének védelme és életének meghosszabbítása a párt és az állam fontos feladatai közé tartozik. Öt év alatt, 1966—1970-ben, 151000 orvos végzett, vagyis 22 ezerrel több, mint az előző tervidőszakban. Jelentősen bővült az egészségügyi intézmények hálózata is. A szovjet munkások és alkalmazottak többsége már több éve ötnapos, két pihenőnapos munkahéten dolgozik. Növelték a dolgozók jelentős részének fizetett szabadságát is. Láthatják tehát, hogy a nép életszínvonalának emelésében igen jelentékeny eredmények születtek az ötéves tervidőszakban. Engedjék meg kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy ezek az eredmények újabb lelkesítő tényezővé válnak a szovjet emberek számára, felkeltik bennük azt a törekvést, hogy a jövőben még jobb munkát végezzenek a haza javára, hős népünk javárai Felmérve az ötéves terv eredményeit és elismeréssel adózva a sikereknek, a •párt ugyanakkor világos képet alkot a gazdasági tevékenység fogyatékosságairól, a megoldatlan problémákról is. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy nem sikerült hiánytalanul teljesíteni néhány fontos termék termelési tervfeladatait. Elmaradás tapasztalható a termelési kapacitások növelésében is egyes területeken: a vegyiparban, a szerszámgépgyártásban, a könnyűiparban és néhány más ágazatban. Számos minisztérium nem tudta teljesíteni tervét az új műszaki eszközöknek a termelésben való meghonosítása és a munka termelékenységének emelése tekintetében. Nem sikerült teljesíteni a mezőgazdaság villamos energiával és gépekkel való ellátásának terveit sem. Miközben túlteljesítettük a terv által előirányzott mutatószámokat az átlagbéremelésben, nem sikerült teljesíteni a dolgozók bizonyos meghatározott kategóriáinak illetményére vonatkozó növelési előirányzatokat. Egyes élelmiszerek, különösen a hús, valamint közszükségleti iparcikkek termelésének növekedése jelentékeny volt ugyan, de még mindig elmaradt a szükségletektől. S ez a jelenség időnként fennaka dást okozott a kereskedelemben. Ezek a nehézségek részben objektív külső és belső okokkal függenek össze. Itt, a kongresszuson azonban természetesen különösen nagy figyelemmel kell foglalkoznunk azokkal az okokkal, amelyek a gazdasági, tanácsi és pártszervek munkájában tapasztalt fogyatékosságokkal, a tervezés, a termelés és az új technikai eszközök elsajátításának, a tartalékok felhasználásának fogyatékosságaival magyarázhatók. Mindazonáltal a hibák és a megoldatlan kérdések nem fedhetik el a legfontosabb tényt: az ötéves terv alapvetően pozitív eredményeit. A párt és a nép sikerrel oldotta meg nagy és bonyolult feladatát: összehangolni a népgazdaság további fejlesztését és az ország védelmének megszilárdítását a nép életszínvonalának jelentékeny emelésével. A szovjet népnek a gazdasági építésben elért sikerei hatalmas politikai jelentőségűek. Ezek a sikerek tették lehetővé a szocialista rendszer további megszilárdulását országunkban, a szovjet nép még szorosabb tömörülését kommunista pártunk körül. Ezek a sikerek ugyanakkor nagyban hozzájárultak a szocialista államok gazdasági erejének megszilárdításához, a szocialista világrendszer állásainak további megerősödéséhez a kapitalizmussal folytatott gazdasági versengésben. Elvtársak! Pártunk XXIII. kongresszusa, az ország gazdasági fejlődésének irányvonalát meghatározva, nem csupán a nyolcadik ötéves terv fő mutatószámait hagyta jóvá, hanem a hosszú távú gazdaságpolitika egész sor fontos kérdését is felvetette. A központi bizottság ezek megoldásakor a kongresszus útmutatásainak megfelelően intézkedéseket tett a megelőző időszakban a mezőgazdaság és az ipar irányításában tapasztalt fogyatékosságok kiküszöbölésére is. Beszámolhatok a kongresszusnak arról, hogy az eltelt öt évben nagy munkát végeztünk a gazdaságirányítás tökéletesítésében. A központi bizottság plénumain, a központi bizottság és a minisztertanács határozataiban nagy jelentőségű gazdasági problémák megoldásával foglalkoztunk. Külön kell szólni a központi bizottság 1966. májusi és 1970. júliusi plénumának jelentőségéről, amelyeken kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének hosszú lejáratú komplex programját, valamint az 1969 decembe rében megtartott plénumről, amely gazdaságunk fejlődésének olyan elvi fontosságú kérdéseit vitatta meg, mint a termelés hatékonyságának növeléséhez és az irányítás tökéletesítéséhez vezető utak problémája. összegezve az egész munka eredményeit, elmondható, hogy a párt a beszámolási időszakban számottevően előrehaladt gazdaságpolitikája számos igen nagy és igen bonyolult kérdésének tanulmányozásában és kimunkálásában. A központi bizottság szükségesnek tartja megállapítani, hogy növekedett a helyi pártszervezetek és pártbizottságok alkotó tevékenysége. Sok köztársasági határterületi és területi pártszervezet fontos gazdasági kérdésekben országos jelentőségű Javaslatokat terjesztett a központi bizottság elé. Ezeket a javaslatokat tanulmányozták és figyelembe vették a népgazdasági döntések kidolgozásánál. Lényeges eredménye annak a munkának, amelyet a párt a beszámolási időszakban végzett, hogy a párt-, a tanácsi, a gazdasági és a szakszervezeti káderek, a dolgozó tömegek behatóbban kezdtek foglalkozni a gazdasági kérdésekkel, jobban megértették a problémákat és megoldásuk útjait. Az ország gazdasági fejlődése az ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési, az építőipari, a tudományos és a kulturá(-folytatás a 6, oldalon.)