Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Új szálloda a régi helyén Kelet-Szlovákia legna­gyobb városának talán leg­magasabb épülete a régi „Schalkház" helyén épült ôj Slovan-szálló. Košicét bár­melyik oldalról közelíti meg az ember, magára vonja a figyelmet ez az impozáns épület. Láttam, amikor kiszolgált elődje összeroggyant, rom­halmazzá vált, és egy kicsit sajnáltam is. Talán nem is azért, mert diákkori, majd esküvői emlékeim fűztek hozzá. Inkább az foglalkoz­tatott, megérett-e a lebon­tásra, lesz-e méltó utódja? Ma a Felszabadítók teré­nek peremén magasba nyú­ló, új épület minden erre vo­natkozó kétséget kizár. Csu­pán az építkezési határidők eltolódása késztet elgondol­kodásra, s a kérdés feltéte­lére: miért? Hiszen már 1965-ben több mint 38 millió korona beruházással hozzá­láttak az építéséhez! Az ut­cákon járókelő emberektől ellesett megjegyzésekből ls megtudhattuk, hogv sok-sok .menetközben" felmerült probléma gyarapította a modern vendéglátóipari vál­lalat beruházóinak, építői­nek gondjait. Ezzel kapcsolatban a koši­cei Interhotel vállalati igaz­gatójától, Zoltán Liptáktól kértem felvilágosítást. El­mondta. hogy az építő mun­kálatokat már 1970 végére be kellett volna fejezni, s a belső berendezések szerelé­se is késett Nem a brnói szerelők hibájából, ők idő­ben megérkeztek, de nem tudtak munkához látni, mert az építők lemaradtak. Abban az esetben, ha a prešovi Ma­gasépítő Vállalat dolgozói rákapcsolnak, az év utolsó negyedében a szállodát és a hozzá tartozó létesítmé.iye­ket át lehet adni rendelteté­sének. Csak az építőkön mú­lik, hogy ez sikerüljön, hi­szen a belső berendezések már közel egy éve Košicén raktárban hevernek. A brnói szerelők arra várnak, mikor kezdhetik el a helyiségek berendezését. Ez a munka négy hónapot igényel. Nagy segítséget jelentene a városnak, ha a szálloda minél előbb üzemelne, mert az első osztályba sorolt lé­tesítményben 113 külön be­járatú, kényelmes, egyágyas, 91 kétágyas szoba, valamint 4 egyágyas és ugyanannyi kétágyas apartman áll a vendégek rendelkezésére. A szállodához tartozó első osz­tályú étterem 132, a másod­osztályú étterem 127 férőhe­lyes. Az első emeleti kávé­ház befogadóképessége 173, a szalonoké 134, s a bárhe­lyiségé 152 személy. A szál­loda épületében helyezik el a Cedok irodáját. Az új Slovan-szálloda elő­reláthatólag évente 19—20 millió koronát forgalmaz majd, és jelentősen növeli a város elszállásolási kapaci­tását. Mindezt figyelembe véve azt kell mondanunk, érdemes volt megvalósítani ezt az építkezést még akkor is, ha a berendezésekkel együtt a tervezettnél több, mint 79 millió koronát meg­haladó költséget igényelt. (kulik) Rimaszombat (Rim. Sobota) a város fennállása 700. évfordulójának meg­ünneplésére készül. Ez a Rima két partján elterülő város a feljegyzések szerint több, egymáshoz közel fekvő község egyesüléséből keletkezett. Az első okirat, amely említést tesz a vá­rosról, 1268-ból való. Az oklevelek tanusága szerint a várost 1271-ben, léhát 700 évvel ezelőtt alapították. Nevének alapjául minden bizonnyal a szombati napokon megtnrtott vásárok szolgállak. Érdekes, hogy az 1270­ből származó okmányokban a város neve Zumbot, Zumbothely, másutt vi­szont Villa Stephani, Istvánfalu, Steffelsdorf. Ez is minden bizonnyal megerősíti azt a tényt, hogy több kisebb települések egyesüléséből jött létre. A város Róbert Károly ural­kodása alatt nyerte el a városi szaba­dalmát és mindazon kiváltságot, ame­lyekkel abban az időben csupán Buda bírt. Sok elemi csapát sújtotta a vá­S £ CB :o Jí -X C 00 CD JUBILEUMI ELŐZETES rost, a tatárok is feldúlták. A rima­parti város 1687—1920 Gömör és Kis­llonl vármegye székhelye volt és már 1790-ben postahivatallal rendelkezett. A Feled (Jesenské) — Ttszolc (Tiso­vec) vasútvonal 1870-ben épült. Az értlkességek közé tartozik, hogy 1919. május 30-án a 39-es dandár foglalja el a várost, amelynek parancsnoka Sárai Szabó Tibor, politikai biztosa pedig Karikás Frigyes volt. A városnuk több nevezetes szülött­je van, mint például Tompa Mihály, a költő, Ferenczy István szobrász, Blaha Lujza és sokan mások. Itt katonásko­kodott Peter Jilemnický, aki a mun­kásmozgalomba, is bekapcsolódott. A 70U év alatt a város arculata többször megváltozott. Az első köztársaság éveiben épül fel a tiszolci vasútvonal melletti és az Alsómalom melletti la­kótelep. A város 1948-ban Tamásfalva hozzácsatolásával ismét nagyobb lett. A város fejlődésében lényes változást a felszabadulás hozott. Az elmúlt 25 év alatt 1913 lakásegység épült fel állami, illetve szövetkezeti beruházás­sal, és 365 egyéni építkezés kereté­ben. Ma a városnak 15 000 lakosa van. Konzervgyárral, sör- ós cukorgyárral rendelkezik. Itt készítik a pipado­hányt is. Kisebb üzemek, létesítmé­A rimaszombati cukorgyár nyek is szép számmal vannak. A vá­rosfejlesztési terv 30 000 lakossal szá­mol. Arról is beszámolhatunk, hogy épül már a húsfeldolgozó üzem, korszerű­sítik a tejfeldolgozó üzemet. Elkészül idén a szolgáltatások háza, az admi­nisztrációs központ és 88 lakást is át­adnak rendeltetésének, 80 építését pedig megkezdik. Új malommal, ta­noncintézettel gazdagodik a város. Még az Idén rákapcsolják a város egy részét és az egyes üzemeket a gázhá­lózatra. Persze gondok, bajok a jubileumra készülő városban is vannak. Ezek egyike — Juhász László, a vnb épí­tésügyi osztályának vezetője szerint — a tamásfalvai szennycsatorna épí­tése. A Váhostav nem teljesíti felada­tát, így három év alatt nem haladlak messzire. A munkálatokat kénytele­nek más üzemnek átadni. A másik, hogy még nem készült el teljes egé­szében a városfejlesztési terv, s oz fé­kezi az egyéni építkezést. A rima­szombatiak legnagyobb panasza, hogy ennek a nagymúltú városnak nincs megfelelő művelődési háza és szállo­dája. A tervekben gyakran szeretjei­tek, de valahogy mindig háttérbe szo­rultak. Az ötéves terv ismét előirá­nyozta a művelődési ház építését, s talán így végre ez a panasz is orvos­lást nyer. A jubileumra való készülődés során több utcát átépítenek, a főtért övező lakások homlokzatát festik és javít­ják. A „Z" akció keretében épül a szökőkút, az automotoklub önkiszol­gáló szervize, bővítik a kurinci rek­reációs központot ls. Évente 140 la­kással fog gyarapodni a város az 5. ötéves terv éveiben. Persze sok kisebb akicó, építkezés is megvalósul, és ter­mészetesen elkészül a város 700 éves múltját felölelő anyag is. Az ünnepsé­gek szeptemberben érik el tetőpont ju­kat. Igaz, addig még sok víz lefolvik a Rimán, de sok munkát is el lehet végezni. Az egykori vármegye, ma já­rási székhely fejlődése kézzel fogha­tó, de talán mégsem olyan, mint ami­lyent megérdemelt volna. Talán az el­következő évtizedek pótolják majd ezt a mulasztást. N. I. A vámőrök munkája nagy pontos­ságot követel meg. Elég egy óvatlan pillanat, hogy olyan emberek csússza­nak át a határon, akik komoly ká­rokat okozhatnak államunknak. Ezért a vámőröknek munkájukat állandóan javítaniuk, tökéletesíteniük kell. A Csehszlovák Központi Vámigazgatóság (Ostredná colná správa) a múlt év­ben versenypályázatot hirdetett ki hazánk felszabadulása 25. évforduló­jának. valamint V. I. Lenin születé­sének 100. évfordulója alkalmából. A versenybe valamennyi vámhivatal be­kapcsolódott. A párkányi (Štúrovo) vámosok is versenyeztek. És az eredmény? Orszá­gos viszonylatban elsők lettek és el­nyerték a Vörös Zászlót. A vámőrök az ország „kapujánál" teljesítenek szolgálatot, ügyelnek mind a vasúti, mind a személyi for­galomra. Sokszor ^Iszaka, hófúvásban, a sínek között egyeztetik a vonat ra­kományát a kísérőlevéllel. Munkájuk­nak meg is van az eredménye. Az 1970-es évben áprilistól—novemberig a szolgálatot teljesítő vámőrök 21 olyan rakott vagont találtak, amelye­ket a vasút, mint üreseket csatolt be a szerelvénybe. Találtak egész vagon búzát, szenet, szőlőt, iiveget, ólmot, likőrt. A személyforgalom is sok meglepe­téssel szolgált. Ha összehasonlítjuk az 1969. év II. és III. negyedévét az 1970­es év ugyanezen időszakával, nagy Elnyerték a Vörös Zászlót különbségeket észlelünk. Míg 1969-ben árukivitelért 727 esetben kellett fi­zetniük az utasoknak, az 1970. év ugyanezen hónapjaiban már 1242 eset­ben kellett a vámőröknek bírságot kiszabni. 1969-ben 199 esetben került sor áruvisszatartásra, 1970-ben pedig 330 alkalommal fordult elő ilyen eset. Budapest és Bratislava között gyak­ran találkozhatunk Párkány vámtiszt­jeivel. Nem egy esetben a késő esti vonatra kell várniuk Érsekújváron (Nové Zámky), Bratislavában. vagy Budapesten. Nem jó érzés várni, de annak sem jó, aki odahaza várja a szolgálatot teljesítő férjet, édesapát és töpreng, miért nem jött haza, mi történhetett vele? Nagy elfoglaltságuk ellenére a múlt évben is találtak időt a párká­nyiak 380 brigádóra ledolgozására a Lenin-negyedben és 380 órát dolgoz­tak a kovácsi [Kováčovo) vikendhá­zon, melynek értéke meghaladja a 90 000 koronát. A szakszervezet szocialista munka­versenyt hirdetett ki a CSKP megala­pításának 50. évfordulója tiszteletére. Ezen belül levizsgáztatják a vámőrö­ket az előírásokból és büntetőjogból. Az első helyen végzett munkacsoport 1000 korona jutalmat kap. Ezenkívül felajánlást tettek arra, hogy 1120 bri­gádórát dolgoznak le, melynek értéke 11 200 korona. Mivel egyre több fiatal dolgozik a vámhivatalban, megalakították a Szo­cialista Ifjúsági Szövetséget, melynek tagjai aktívan dolgoznak. DÁVID NÁNDOR 3 N e/a

Next

/
Thumbnails
Contents