Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám, szerda

(Folytatás az 1. oldalról) melése, numerikus irányítású tzerszám- és irányítógépek stb. lermelése. Az ötödik ötéves tervben mind két nemzeti köztársaságban jelen luseu megnövekszik a vegyipari termelés. Szlovákia vegyiparának alapvető fejlesztési programja a petrokémiai komplexum felépítése, amelynek alapján biztosítjuk majd a inöanyag és a míirost termelés és feldolgozás további fejlesztését. Növekedni fog az ipari műtrágya gyártása is, s ezáltal az eddigi 1 hektárra eső 165 kilogramm tiszta tápanyagot mintegy 220 kilo­grammra emeljük az 1975-ös év­ben. Jelentős a cellulóz és a papír­gyártó ipar fejlesztési programja. Szlovákia vegyipari fejlesztésé­nek programja lényeges mértékben befolyásolja és megváltoztatja a vegyipar összetételét. Fokozódik a népgazdaság kemizálásának üteme. Ugyanakkor kevésbé fiigg majd fő kínt a tőkés állainokbúl történő behozataltól, és létrejönnek'az elő feltételek nagyarányú strukturális változtatásokhoz a vegyiparhoz kapcsolódó szlovákiai és csehor­szági feldolgozó iparágazatokban. A közszükségleti ipari termelés volumene több mint 50 százalékkal növekszik a negyedik ötéves terv­ben elért 36 százalékos emelke déssel szemben. Ezt a célt az üze mek korszerűsítésével, átalakításá­val, új üzemek építésével, vala mint a Cseh Szocialista Köztársa­ságban levő vállalatokkal folyta­tott együttműködéssel érik el. Szá­mítunk az üveg, textil, fafeldolgo zó és cipőipar fejlődésére. A mezőgazdasági termelés 14, B százalékkal, az árutermelés 23.2 százalékkal növekszik. Az élelmi­szertermelés irányzata összhang­ban ál] a lakosság várható keres­letével és az ésszerű táplálkozás szükségleteivel. A mezőgazdasági termelés fejlődésével összefüggően növekszik az élelmiszeripari ter melés is. főként a húsfeldolgozó, a lej-, baromfi és a pékipar. A beruházási építési feladatok •ek és az állóalapok javítási szük­ségleteinek megfelelően Szlovákia építőiparának kapacitása átlag 45 százalékkal növekszik. vagyis mintegy 7 százalékkal túlszárnyal­ja az országos fejlődési ütemet. Az ötéves terv előiránvozza az éqftőlpari termelés további iparo­sítását. az épitőanvaggvártás ter melési kapacitásának bővítését, pa nelgyárak úiiáénítését és felépíté­sét, hogy az énítnanvagtermelés pvorsabban növekedjen, mint az énltkezési munkák növekedésének iiteme. Az ötödik ötéves terv igényes céljai teljesítése érdekében a dolgozókat a meglevő termelési potenciál intenzívebb kihasz­nálására, a munkaidő jobb ki­használására, a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, és anyag­fogyasztás terén maximális ta­karékosságra kell irányítani. Határozott javulási kell el­írni a termékek minőségében és így meg kell teremteni a fel­tételeket ahhoz, hogy termé­keinket előnyösebben értékesít­hessük, főként a külföldi vá­sárlóknál. Az ipari üzemekben, válla­latokban, a termelési gazdasá­gi egységekben folytatni kell a ttwmelés összpontosítását és szakosítását, és a döntő fő programok megvalósításával kell biztosítani gazdaságunk kí­vánatos szerkezeti átalakítását. A né]3gazdaság szükségletei­vel összhangban a tudomány és a technika további fejleszté­sét a népgazdaság minőségi fejlesztése döntő tényezőjének kell tekinteni. A tudományos­műszaki alap fejlesztését a le­maradó szakaszokra kell irányí­tani, amelyek gazdasági éle­tankben tartós feszültséget okoznak. Bőként az elektroni­ka, a számítási technika, az au­tomatizálás, a kémizálás, az eiergiagazdálkodá*. problémái­nak megoldáséról, az építőipar anyagi alapjának módosításáról, tehát olyan szakaszokról van szó. amelyek terén a csehszlo vák tudomány hasznára iehet az egész szocialista közösség­nek. l.enárt elvtárs beszéde továb­bi részében azzal foglalkozott, hogyan alkalmazzuk harci fel­tételeinkre a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kong­resszusa következtetését. Mint ismeretes, e kérdésekről Moszkvából való hazatérésünk után már beszélt Husák elvtárs. A kongresszus határozatait a nemzetközi kommunista mozgalom, a világ haladó köz véleménve és hazánk dolgozói nagv megértéssel és rokon­szenvvel fogadták. A kongresz­szusi határozatok csalódást okoztak az ellenségnek és erő­teljes pozitív hatást gyakorol­nak pártunk elméletére és gya­korlati tevékenységére. Az öt­letek és tanulságok fói fásaként szolgálnak. Véleményünk sze­rint minél behatóbban, mélyeb­Jozef Lenárt elvtárs beszé de ben sikerül megismertetnünk hazánk dolgozóit a XXIV. kong­resszus eredményeivel, annál jobban sikerül teljesíteni majd XIV. kongresszusunk határoza­tait is. A XXIV. kongresszus eredmé­nyeivel kapcsolatban politikai, ideológiai tevékenységünk el­sősorban a következőkre irá­nyul: —! ' közvéleményünk előtt élénk, érdekes módon ismertet­ni a szocialista énítés nagy mű vét a Szovjetunióban, a szov­jet nép és a Szovjetunió Kom­munista Pártja tevékenységét: — a XXIV. kongresszus ered­ménveit felhasználjuk saiát idő­szerű problémáink, feladatniuk megoldására és teljesítésére; — megszilárdítjuk és elmé­lyítjük népünk kaücsolatait a szovjet néppel, a CSKP és az SZKP kajicsolatait a további kölcsönös megismerés út ián. Ebben az értelemben a XXIV. kongresszus eredménvei olvan forrást jelentenek számunkra, amelyek felhasználása semmi esetre sem szorítkozhat csupán egyszeri kampányra. A XXIV. kongresszus eredmé­nyeinek propagandista feldolgo zása és népszerűsítése szem Dontiából egvsóuesfin a követ kező kérdésekre ke'l figyel­münket összpontosítani: 1. Annak n megvilágítására és feldolgozására, hngv a Szoviet­unió Kommunista Pártia osz­tályszemnontból közeledik a a nemzetközi polit'kaí feilődés kérdéseinek megoldásához. Ez­zel egvideiűleg rá kell mutat­ni. hogv pártunk és kormá­nyunk támogatja a Szovietunió külpolitikáját, mivel egv és ugvanazon osztálv4r<tí>kei és célkitűzései vantmk és .i mar­xista-leninista ideológiából in­dul ki. Mint tudjuk a Szovjetunió Kommunista Pártiénak XXIV. kongresszusa előtérbe állította a békeharcot, azt » feladatot, hogy meg kell hiúsítani az ag­resszív imperialista terveket, fel kell számolni a háborús tűz­fészkeket. A szovjet kommunis­ták e hosszú távú programja egyúttal a mi osztály és forra­dalmi érdekeinkből indul ki, és ezért közös programunk. A Szovjetunió békés külpoli­tikájának e feladatai — amint a kongresszus Ijazánkbeli vissz­hangja is mutatja — teljesen azonosak lakosságunk túlnyo­mó részének érdekeivel. Ezért a propagandában és a nevelő­munkában még alaposabban kell érvelni, még vonzóbban kell megvilágítani mindazokat a lépéseket és erőfeszítéseket, amelyekkel a Szovjetunió, a bonyolult nemzetközi problé­mák megoldására, különöskép­pen az európai biztonság kér­déseinek megoldására törek­szik. A XXIV. kongresszus nagy fi­gyelmet szentelt a Szovjetunió Kommunista Pártja azon erő­feszítésének, amellyel a szo cialista közösség egységének megszilárdítására törekszik, va­lamennyi alapvető társadalmi téren. Ezért nem véletlen, hogy a kongresszusi tárgyalások e rendkívül érzékeny területe dol­gozóink részéről oly nagy ro­konszenvre és megértésre ta­lált. A nevelés terén arra kell törekednünk, hogy e rokonszen vet ápoljuk és tovább fejlesszük népünk, nemzeteink érdeklődé­sét. Minden téren a hosszú tar­tamú együttműködés elmélyíté­sére törekszünk a KGST kere­tében, a népgazdasági tervek egybehangolásával, gazdasági integrációt szorgalmazunk. E kérdések megvilágításánál az elmúlt válságos időszakban szerzett tapasztalataink alap­ján az eddiginél sokkal meg­győzőbben kell hangsúlyozni, hogy éppen ez az egység és sokoldalú együttműködés, vala­mint a szocialista országok köl­csönösen összehangolt segítsé­ge biztosítja a szocialista or­szágok létét, és ez az előfel­tétele fejlődésünknek. 2. Ami a XXIV. kongresszus­nak a szovjet gazdaság terüle­tén levont következtetéseit il­leti — a nevelőmunka és a pro­paganda terén ez jó alkalmat ad, hogy felhasználjuk mind a Szovjetunió, mind az egyes köztársaságok óriási, példátlan szocialista gazdasági fejlődését annak hangsúlyozására, hogy éppen a szocialista rendszer a legkedvezőbb feltételeket te­remti a termelőerők fejleszté­séhez. A hatékonyság szem­pontjából hasonlítsuk össze, hogy a forradalom előtt mi­lyen volt a gazdasági helyzet és milyen a Szovjetunió mai gazdasága. Ezt az összehasonlí­tást világviszonylatban is al­kalmazzuk. Amint a kongresszus vissz­hangja mutatja, dolgozóink tisz­telettel megbecsüléssel tekinte­nek a Szovjetunió sikereire. A nevelés és a propaganda sze­rint azonban rá kell mutatni arra, hogy a Szovjetunió mi­lyen erőteljesen törekszik az életszínvonal emelésére, rá kell mutatni történelmi lehetőségei­re, feltételeire és útjaira. Ezzel összefüggésben rá kell mutatni arra, a Szovjetunió je­lenleg következetesen arra tö­rekszik, hogy meggyorsuljon a tudományos-műszaki fejlődés, s annak eredményeit érvényesít­sék a termelésben. Sokoldalúan fel kell használni azokat a kö­vetkeztetéseket, amelyeket a kongresszus a tudományos-mű­szakií forradalom feladataival kapcsolatban vont le, rámutat­va, hogy ezek a szocializmus­ban minőségileg új, társadalmi gazdasági forrásokat képeznek. Ezzel összefüggésben nem kevésbé fontos rámutatni arra, hogy a szovjet kommunisták ipari módszereket alkalmaznak a gazdaságirányítás rendszeré­nek tökéletesítéséhez. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy logikus megfontolt eljárásra van szükség, az elhamarkodottság helyett tudományos irányítási módszereket kell alkalmazni. 3. Mérhetetlenül értékesek és időszerűek számunkra a XXIV. kongresszusnak a szocialista ál­lam további megszilárdításáról és a szovjet társadalom politi­kai szervezettségéről levont kö­vetkeztetéseink. Ez a terület, mint a tanulságok forrása, azért is igen fontos, mert az elmúlt években erre irányultak nálunk az ellenséges erők támadásai. A Kongresszus újból figyelmez­tetett bennünket, hogy ez a te­rület a kapitalizmus és a szocia­lizmus közötti ideológiai és poli­tikai harc központja volt és ma is az, s erre a területre speku­láltak és spekulálnak elsősorban az ellenséges erők. A kongresz­szus újból megmutatta, hogy osztályszempontból közeledik e kérdésekhez és erőteljesen ki­domborította, hogy a demokrá­cia és a szabadság csupán a társadalom elért fejlődési foká­val szoros összefüggésben és az osztály és társadalmi átala­kulásoktól függően fejlődhet. Érthető, hogy e kérdéseket a legnagyobb mértékben fel kell használni a szocialista demokrá­cia és államiság új minőségé­nek megvilágítására. 4. Számunkra szinte felmérhe­tetlen jelentőségűek a XXIV. kongresszus tanulságai a Szov­jetunió Kommunista Pártjának a szovjet társadalom rendszerében betöltött vezető szerepéről. Létfontosságú és állandó ta­nulsági forrás elsősorban az, hogyan kell megújítani az új feltételek között pártunk ter­mészetes, elismert politikai ve­zető szerepét a munkásosztály és az egész dolgozó nép köré­ben. Értékesek az SZKP tapasz­talatai pl. a párt új tagjelöltjei­nek kiválasztásában és a párt szociális összetételéről való gon­doskodással kapcsolatban. Épp­így értékesek és tanulságosak a párt marxista—leninista jelle­gét, eszmei, politikai, szervezeti egységét és felzárkózottságát tanúsító példák. Ezeket és még más példákat és tapasztalatokat behatóan kell tanulmányoznunk, fel kell használnunk, meg kell fontolnunk, hogy további mun­kánkban hogyan használhatjuk fel az SZKP tapasztalatait a ká­dermunka megjavítására, ho­gyan növelhetjük a párttagság jelentőségét, hogyan fokozhat­juk a párttagok politikai és szakmai ismereteivel szemben támasztott igényeket és azt, hogy a politikai irányvonal megvalósítása során magas fokú felelősséget és elkötelezettséget tanúsítsanak. Tanulságosak szá­munkra az SZKP kongresszusá­nak azon következtetései is, amelyek szerint tovább kell fej­leszteni a kommunista párt ve­zető szerepéről szóló tanítást. 5. A kongresszusi következte­tések közül különösen ösztön­zőnek és tanulságosnak tartjuk az SZKP állásfoglalását a mar­xizmus—leninizmus, korunk leg forradalmibb tudománya fejlesz téséhez. A múlt áldatlan tapasztalatai alapján — amikor egyesek — sajnos párttagok is — a mar­xizmust elavultnak tartották, számunkra különösen tanulsá­gos elsősorban az a tény, hogy az SZKP figyelmét a marxiz­mus-leninizmus fejlesztésére összpontosítja, s ennek az alap­Ián az elméleti munka és a tár­sadalom-tudományok fejleszté­sére, a párt programozó felada­taira, a tudományos előrelátás és tervezés jelentőségére a tár­sadalomban. Hbből a szempont­ból nagy feladat áll előttünk. Rá kell mutatni, hogy a szov­jet kommunisták milyen kon­cepciósán és alkotó módon old­ják meg a társadalom fejlesz­tésének problémáit. Rá kell mu tatni komplex és rendszeres el­járásukra, amelyek kifejezően megnyilvánultak már a kong­resszus előkészítése és lefolyá­sa alatt is. Ebben az értelem­ben e tapasztalatokat igen kö­vetkezetesen és szívósan kell tanulmányozni, propagálni és a gyakorlatban felhasználni. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben és sürgetőbben kell propagálni a szovjet tudományt, tudományunk példaképét és fej­lődésének ösztönzőjét. Mutas­sunk rá a szovjet tudomány ro­hamos fejlődésére, a műveltség emelkedésére, u szakemberek számának és képzettségének növekedésére. Együttműködé­sünk és munkamegosztásunk szempontjából népszerűsítsük és használjuk fel a Szovjetunió kísérleti berendezéseit és tájé­koztatási rendszereit. Ezzel egyidejűleg megfontoltabban kell megvilágítani a szovjet mű­szaki értelmiség, a szovjet tu­dósok szerepét, rá kell mutat­nunk a szovjet tudomány és a tudósok tekintélyére, a tudósok és a technikusok bensőséges kapcsolatára a szocializmushoz, a Szovjetunió Kommunista Párt jához és a néphez. Rá kell mu tatni magas fokú társadalmi el­kötelezettségükre, arra, hogy míg nálunk bizonyos nihilista viszony elemei mutatkoznak a tudománnyal és a tudósokkal szemben, a szovjet emberek megbecsülik őket, kedvező mun­kafeltételeket teremtenek szá­mukra. Ebben az értelemben kell irányitanunk propagandán­kat és nevelőmunkánkat is, fő­ként a tudományos és műszaki értelmiségünk és a tanulóifjú­ságunk iránti kapcsolatot ille­tően. 6. Az SZKP XXIV. kongresz­szusa eredményeinek feldolgo­zása és megvilágítása során nem kisebb jelentőséggel bír­nak számunkra az ideológiai, a propagandista és az agitációs munka tapasztalatai. Van mit tanuluunk a tömegpolitikai munkában elsősorban a szovjet kommunisták alkotó szelleme ás offénzivltása tekintetében. Tanulni kell az imperialista pro­paganda elleni harcban elért sikereikből. Tanulságos a dolgozók poli­tikai és kulturális nevelése a politikai és erkölcsi tulajdonsá­gok fejlesztésében, a dolgozók megfontolt nevelése a szocia­lista hazaszeretetre, a szovjet nép dicső forradalmi hagyomá­nyainak és pártjának tisztele­tére. Ezek a feladatok állnak pár­tunk előtt a XXIV. kongresszus után. Ezeket a feladatokat kell felvetni minden egyes szerve­zetben, ezeket kell kitűzni minden egyes kommunista, a Nemzeti Front valamennyi szer­vezete elé a nevelés valameny­nyl területén. Arról van tehát szó, hogy tervszerűen és meg­fontoltan használjuk fel nálunk az SZKP XXIV. kongresszusá­nak eredményeit. Ideológiai értekezlet (CSTK) — A CSKP KB Poli­tikai Főiskoláján tegnap reggel kétnapos ideológiai értekezlet kezdődött a gazdaságtudo­mány és gyakorlat terén felme­rült revizlonizmus leküzdéséről. Az értekezleten amelyet a CSKP KB Politikai Főiskolája, a Gazdasági Főiskola és a Csehszlovák Tudományos Irá­nyítási Bizottság rendezett, több mint 350 elméleti és gyakorla­ti közgazdasági dolgozó vesz részt. Az értekezleten továbbá részt vesz Miloslav Hru&kovič, a CSKP KP, titkára és jan Baryl, a CSKP KB cseh irodájának tit­kára is. A csehszlovák közgazdászok ülésén szovjet, bolgár, magyar. NDK-beli és lengyel vendégek is részt vesznek. Az értekezlet célja pozitív • A koprivnicei Tatra Autó­gyár az elmúlt ötéves terv fo­lyamán kétharmaddal emelte az árutermelési tervét. A kereslet azonban 1500 teherautóval túl­haladja az évi termelést. A Tat­ra Autógyár 37 államba expor­tálja teherautóit. módon hozzájárulni h pártnak az emberek tudatáért vívott küzdelméhez. Lőrinez Gyula grafikáinak kiállítása E héten csütörtökön 17 óra­kor Komáromban (Komárno) « Ouna menti Múzeum földszinti termében Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalapítása 50. évfordulójának jegyében nyílik meg Lőrinez Gyula 'es­tőművész Tűzzel-vassal című, két rajzsorozatból álló kiállí­tása. A műértők és a szép ké­pek kedvelői hétfő kivételével június 8-ig naponta 10—17 órá­ig tekinthetik meg a 235 kiállí­tott grafikát, melyeket a mű­vész két témakörbe csoportosí­tott: Koslit 1931 és Dózsa ka tonái. A komáromi tárlatot a megnyitás napján rendezett ün­nepségen dr. Ladislav Saučin, a Szlovák Tudományos Akadé mia képzőművészeti szakosztá­lyának vezetője méltatja /k. 1.1 íMzélet?: — LUDVÍK SVOBODA köztársa­sági elnök ós felesége tegnap meg­tekintette „A Szovjetunió fényké­pekben" kiállítást, melyet a prá­gai várban rendeztek meg. Nagy érdeklődéssel szemlélték a fény­képgyűjteményt, amely bemutatja a szovjet nép életét és munkáját. — LUDVlK SVOBODA köztársa sági elnök Josef Grössert kinevez­te a CSSZSZK új rendkívüli és meghatalmazott koreai nagyköve tévé. Josef Chalupát, az eddigi nagykövetet felmentette tisztségé bői és más feladatokkal bízta meg. — JOLIUS HANUS, az SZSZK kor­mányának alelnöke tegnap fogad ta Bratislavában azt a hat szovjet újságírót, akiket a CSSZSZK újság­írói központja hívott meg Cseh Szlovákiába. A szovjet újságírók csoportját dr. Dmitrij Valovoj pro­fesszor, az Ekonomicseszkaja Ga­zeta főszerkesztő-helyettese vezeti. — Dr. biEFAN SUTKA, a CSSZSZK közlekedésügyi miniszte re kétnapos látogatásra tegnap a Lengyel Népköztársaságba utazott, ahol részt vesz a szocialista orszá gok négy közlekedésügyi minisz­terének tanácskozásán. — JÁN MARKO, a CSSZSZK kül­ügyminisztere tegnap fogadta Ber nard Reyest, a Mexikói Egyesült Államok új rendkívüli csehszlová kiai nagykövetét megbízólevelének átadásával kapcsolatban. A kül­ügyminiszter ugyancsak tegnap fo­gadta Muhammad Zaid Harbist, Ku­wait új rendkívüli és meghatalma­zott csehszlovákiai nagykövetét. |án Marko külügyminiszter saját kérésére szintén tegnap fogadta Agostino Benazzo urat, az Olasz Köztársaság nagykövetét, akivel megvitatta a két ország politikai, kulturális és gazdasági kapcsola­tainak kérdéseit. — ŠTEFAN CHOCHOL, az SZSZK iskolaügyi minisztere tegnap fo gadta a szovjet fő- és középisko Iák minisztériumának küldöttségét A. P. Septulinnal, az ideológiai osztály vezetőjével az élen. A fo­gadáson részt vett A. I. Birjukov, a Szovjetunió bratisiavai konzul ja is.

Next

/
Thumbnails
Contents