Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám, péntek

(Lapunk tegnapi számában közöltük dr. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára prágai pártaktíván elhangzott beszédének első részét. A befejező részt az alábbiakban köziiljük.) Számunkra mindez igen fontos, mert a közgazdaság, a tudományos-műszaki vívmányok és az életszínvonal slb. terén előttünk is problémák állnak. Leküzdöttük a legfőbb válságjelenségeket, amelyek hazánkban voltak, s most eljutottunk 3Í1hoz. liogv erőnket á nyílt kér dések megoldására, ^elsősorban a gazdasági, prpbléniák megoldására összpontosítsuk. Az elmúlt évben és az idei év első negyedében elért eredmények figyelemreméltók. A munkások, a parasztok, a technikusok és a többi dolgozó önfeláldozó óriási igyekezetével túlteljesít jitk az aránylag igényes tervekét. Elérkeztünk azonban a távlati jellegi") feladatokhoz — annak szükségszerűségéhez, hogy megoldjuk szocialista társadalmunk további fejlődését. A Központi Bizottság elnöksége tegnap jóváhagyta a XIV. pártkongresszusnak a közgazdaságfejlesztési ötéves tervre vonatkozó irányelvei javaslatát. A hét végén ezt közölni fogják, lehet, hogy kissé száraz népgazdasági stílusban. Bennfoglaltatnak azonban a célok, ahová az ipar, a mezőgazdaság és «ÍZ életszínvonal fejlesztésében <H év alatt el akarunk jutni. Sikerült biztos alapot teremteni az átélt megrázkódtatások, válságok és zavarok ellen. Ezt a stabilitást meg kell tartanunk, s erőnket most a társadalmi fejlődésre, a nép életszínvonalának emelésére kell összpontosítanunk. Arra van szükség, hogy az egész párt figyelmet szenteljen az irányelvek javaslatának, s hogy kifejtsék véleményüket a pártszervezetek és a dolgozó kollektívák. Nem akarunk tömeges vitát szervezni, az irányelvek javaslatát azért hozzuk nyilvánosságra, hogy az emberek hozzászóljanak, hogy a hozzászólásokat a kongresszus előtt mérlegelhessük, s a kongresszuson a viszonyainknak leginkább megfelelő javaslatot terjeszthessük elő. A legfontosabb természetesen az irányelvek megvalósítása lesz. Amikor a szovjet példáról és a szovjet tapasztalatokról beszélünk, fontos lesz nemcsak ezek hirdetése, a Szovjetunióval való barátságunk hangoztatása, hanem az is, hogy a szovjet példa nyomán mindennapi életünkben és minden szakaszon megvalósítsuk gazdasági terveinket és politikai célkitűzéseinket. Általában kijelenthetjük — és a kongresszuson is ezt elég nyomatékosan megállapították, —'• hogy a szovjet társadalom magasabb fokúan stabilizált. A szovjet nép erkölcsi — politikai egysége olyan fokon áll, hogy nem ingathatja meg semmi, és a hirhedt nyugati propagandisták valamennyi kísérlete egyszerűen nevetségessé vált. A burzsoá propaganda az SZKP XXIV. kongresszusa előtti kampányban mindenféle „kremlológusokat", bérenceket alkalmazott a koholt hírek kigondolására, hogy a Szovjetunióban mi minden történik majd. Egy ilyen jóslatot el is olvastam. A „Spiegel" című nyugatnémet folyóirat interjút közölt az ismert (íoldstückerrel, aki hazánkban az írók Szövetségének elnökeként szerepelt. Akkor objektív embernek mutatta magát, ma pedig nyílt gyűlölettel beszél nemcsak Csehszlovákiáról, hanem a Szovjetunióról is. Ö is azt „jósolta", hogy a Szovjetunióban robbanás történik, és hogy a Szovjetunióban, meg Csehszlovákiában és másutt is csak azután következhet be az úgynevezett demokratikus megújhodás. Ilyesmit csak olyan lapban írhatnak, mint a Spiegel, s olyan emberek, mint Goldstücker. Aki azonban csak kissé is szemügyre veszi nemcsak a szovjet kommunisták kongreszszusát, hanem a szovjet társadalmat is, az üzemekben dolgozók ezreit, s beszél velük, az bizonyítani fogja, hogy nincs olyan erő, amely ezt a népet le tudná téríteni a kommunista társadalom építésének útjáról. A szovjet ember számára egyszerűen elképzelhetetlen más élet, mint a szocialista társadalomban való élet, és a különféle goldstückerek fantazírozása A KONGRESSZUS NAGY ISKOLA VOLT Gustáv Husák elvtárs beszéde nem más, mint a széllel való hadakozás. Az osztályok és szociális csoportok közeledése, — mint a szocialista és kommunista társadalom építési programjának részé — minden szinten elmélyül. amint megállapították a kongresszuson és amint teljes mértékben igazolja azt a szovjet valóság. Ezért a szovjet társadalom belső ellentétei elmosódnak. E politika sikere termé; szétesen aZ SZKP KB vezetőségének bölcsességétől függ. Brezsnyev elvtárs beszámolójában kifejtette azt az elgondolást, hogy a kommunista pári politikája csak akkor lehet si: keres, ha a párt ismeri az egyes osztályok és szociális csoportok érdekeit és szükségleteit, azokat a szocialista építés áramlatában egyesíteni tudja. A kommunista pártnak, mint. a társadalom vezető erejének ez a tevékenysége, felismerő, < szervező, ós realizáló képessége a társadalom sikeres fejlődésének egyik alapvető része. Éppen azok az eredmények bizonyítják az SZKP KB politikájának helyességét, amelyeket a Szovjetunió az elmúlt öt év folyamán elért. Kissé irigyeltük is a figyelmet, a bizalmat és mondhatnám úgy is, hogy a szovjet kommunistáknak és a szovjet népnek az SZKP Központi Bizottsága iránt, Politikai Bizottsága és elsősorban Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára iránt tanúsított tiszteletét. Ez az SZKP helyes politikájának eredménye, mely a gyakorlatban bevált, s melyet a dolgozó nép minden téren bizonyított. A kongresszus és a szovjet nép életének további figyelemreméltó mozzanata a Szovjetunióban élő sok nemzet és nemzetiség közti viszony lenini megoldása. Szinte megható volt, hogy a kongresszuson a szovjet köztársaságok, a nemzetek és nemzetiségek képviselői egy nyelven, a párt politikájának szellemében, az elmúlt időszakban elért sikerek szellemében, e sikerek szülte büszkeség szellemében, a párt vezetősége iránti bizalommal és a szovjet kommunisták által kitűzött nagyon igényes tervek megvalósítása iránti bizalommal szóltak. A kongresszuson nyíltan kijelentették, hogy a nemzetek kölcsönös kapcsolatainak lenini politikája minden nemzet iránti tiszteletet, a nacionalizmus és sovinizmus minden megnyilvá nulása elleni küzdelmet jelenti. Ez a lenini politika jelenti a nemzeteknek osztályalapon, a munkásosztály és a dolgozó nép közös érdekeinek alapján való egymáshoz közeledését a közös életért, a Szovjetunió fejlesztéséért való felsorakozást. A világon nincs még egy példa arra amit a Szovjetuniónak a nemzetiségi politika terén sikerült bebizonyítania és életbe léptetnie. Ez a tény számunkra is igen tanulságos. Foglalkoztunk nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatainak megoldásával, ám még sok minden maradt vissza a múltból. A nemzeteink és nemzetiségeink közti viszony értelmezésében előtérbe kell helyeznünk a nacionalizmus és a sovinizmus minden csökevényének kiküszöbölésére irányuló igyekezetet, felemelni, kialakítani a valóban egy csehszfovák családot, amelyben minden nemzet szabadon fejlődhet, és érvényesülhetnek egész dolgozó népünk közös osztályérdekei. Az SZKP XXIV. kongresszusa rendkívüli figyelmet szentelt az ideológiai munkának. A beszámolóban hangsúlyozták, hogy a szocialista és a kommunista társadalom felépítése érdekében meg kell teremteni a szükséges anyagi alapot, de ugyanakkor formálni kell a szocialista embert. Az egyik vagy a másik nélkül nem teljesíthető a végső célkitűzés. Saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy néha a hatvanas években inkább az anyagi és szervezési kérdésekre összpontosultunk és nem vettük eléggé figyelembe a szocialista ember megformálásának szükségszerűségét, azt hogy beleoltsuk az emberbe a kommunista világnézetet. A XXIV. kongresszuson éppen a kommunista pártnak, valamennyi szervezetének és tagjának ilyen munkáját hangsúlyozták, kiemelték a múlt csökevényei elleni megalkuvást nem ismerő szüntelen küzdelmet, a polgári és kispolgári csökevények, a mindenfajta élősködés, az önzés és a korrupció elleni küzdelmet, melyek bennünk még elég nagy mértékben megtalálhatók. A CSKP XXIV. kongresszusa után reánk is nagy feladat vár a szocialista ember formálása terén, hogy a tudományos világnézetet beoltsuk a fiatalokba, s ugyanakkor az idősebbekbe is. Tudatosítanunk kell, hogv csakis a szocialista ember tár mogathatja a szocialista rendszert, ezért ezt a kérdést alaposan meg kell fontolnunk és a Szovjetunióból kell példát merítenünk. Az ideológiában nem létezik semmilyen megalkuvás a burzsoá táborral. A szocialista ember formálásánál nem lelte tünk megalkuvók a kispolgári, liberalista nézetekkel szemben. Nálunk még sok ember nem tudatosítja eléggé ezt, főleg n kulturális fronton. Munkánkban nem téveszthetünk semmit sem szem elől, ami hatást gyakorol az ember tudaténak for- " málására. életmódjára. Minden eszközt arra kell összpontosítanunk, hogy a szocialista társadalomnak szocialista érzelmű, merész, becsületes, a marxizmus-leninizmus ügyéhez és a szocialista államhoz hű embereket neveljünk, A kongresszus nagy figyelmet szentelt a szocialista demokrácia fejlesztésének. A küldöttek igen konkrétan szóltak arról, hogy a szocialista demokrácia milyen formákban nyilvánul és nyilvánulhat meg. A burzsoá táborból igyekeznek becsempészni elképzeléseiket. Tudatosítanunk kell, hogy az állam osztályforma, és nem minden osztályt szolgál. A burzsoá államban elsősorban a burzsoáziát szolgálja, a szocia lista államban elsősorban a munkásosztályt és a dolgozó népet kell szolgálnia. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztése a munkások, parasztok és értelmiségiek részvételének fejlesztését jelenti a politika gyakorlásában, a gazdasági tervek összeállításában, megvalósításában és el lenőrzésében. A szovjet elvtársak igen konkrétan szóltak a szovjetek — a nemzeti bizottságainkhoz hasonló szervek — feladatairól, a szakszervezetek, az ifjúsági és a többi szervezet feladatairól. Ez nálunk is hasonló, legyen az bár a nemzeti bizottságok, vagy a szakszervezeti mozgalom keretében, ahol óriási lehetőség nyílik arra, hogv az ember érvényesíthesse elkötelezettségét. Ezeket az eszközöket, amelyekkel rendszerünkben a Nemzeti Front rendelke zik, teljes mértékben ki kell használni, tartalommal kell megtölteni, és így a munkás és a szocialista demokráciái, — amely százszorta fejlettebb bármilyen burzsoá parlamenti demokráciánál — életbe léptetni, s dolgozó népünk számára vonzóvá tenni. Természetesen minden az emberektől függ. Az emberek nevelésének, vagy ahogy néha mondják, a vezető káderek nevelésének a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam mérhetetlen figyelmet szentel. Nálunk itt is sok a fogyatékosság, az iskoláktól kezdve az ember szakmai és politikai nevelésének valamennyi formáján keresztül. Sokszor az emberektől függ, vajon a jó gondolatot helyesen, vagy helytelenül realizálják-e. Jelenleg, a kerületi pártkonferenciákon ós a kongresszuson, azután valószínűleg ősszel — a választásokon arról lesz szó, hogy becsületes, tehetséges, önfeláldozó, a szocializmus gondolatához hű embereket válasszunk. A szocialista demokrácia tartalmát az adja meg, hogyan tudnak a szervek az emberekkel dolgozni, hogyan tudják őket bevonni tevékenységükbe. Ezen a téren nagy fogyatékosságok voltak és vannak még ma is. És ezen a téren — ismétlein — sokat tanulhatunk a szovjet emberektől. A Szovjetunióban még egy szembetűnő dolgot láthat uz ember:.a szovjet emberek büszkék forradalmi hagyományaik ťa, múltjukra, az elért sikerekre. Vannak egyszerűen szent dolgok, amelyeket a szovjet emberek féltve őriznek. Bírálják a fogyatékosságokat, ám vannak olyan dolgok, amelyekre minden szovjet ember büszke. Az elmúlt években mi valahogy mindent lebecsültünk, semmit sem tartotfunk szentnek. Most fel kell újítanunk nemzeti demokratikus, forradalmi ós proletár hagyományainkat, pártunk hagyományait. Az emberekben ápolnunk kell a régi nemzedék által a munka iránt tanúsított tiszteletet, a becsületes és tisztességes emberek iránti tiszteletet. Új. mai ha gyományokat kell kialakítanunk. Ez jelenti a hazafiság és az internacionalizmus szoros egytivétartozását. A szovjet hazafiság az érem egyik oldala, a másik oldala a proletár internacionalizmus, még (Kidig n Szovjetunióban élő nemzetek közti kapcsolatok internacionalizmusa s egyben a világ munkásosztálya, a testvéri jjárlok és minden haladó néppel való. kapcsolatok internacionál izmusa. Feladatunk összekapcsolni saját hazánk, saját nemzetünk, saját államunk iránti szeretetünket, az előző nemzedékek tettei iránti büszkeséggel, a többi nemzetekkel való internacionális kapcsolatokkal. A nevelómiiiika ezen a léren nilunk még nem eléggé fejlett. A szovjet emberek büszkék országukra, szolidárisak az egész világ munkásainak küzdelmével úgy, hogv e téren is példaképül szolgálnak számunkra. A kongresszus tanácskozását figyelemmel kísérő embernek, aki az emberek százaival találkozott. az volt a benyomása, hogy az emberek büszkék azokra az óriási sikerekre, amelyeket' a Szovjetunió elért. Tapasztalhatta a szovjet emberek biztonságérzetét abban, hogy a helyes úton járnak, hogv a szocialista rendszernél nincs jobb rendszer. Erezhette a szovjet kommunisták és a szovjet nép optimizmusát, hogy meg tud birkózni az óriási feladatokkal, és még nagyobbakra vállalkozik, hogy jól él, és hogy még jobban fog élni, hogy a világon senkitől sem kell félnie, hogy szilárdan áll rendszere mellett, vezetősége mellett, mert a jövő ezé a rendszeré. Az említettekből kifolyólag minden téren meg kell szilárdítanunk baráti, szövetségi és elvtársi kajjcsolatainkat a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szovjet néppel, a szovjet társadalmi szervekkel. Ez nemze teink alapvető érdeke. Nagyon jól tudjuk, miként újult fel nemzeti szabadságunk. Már szóltam arról, hogy államunk biztonsága és szuverenitása a Szovjetunióval való barátság es szövetség nélkül illuzórikus, elképzelhetetlen. Még nálunk is vannak olyan emberek, akik nem értik ezeket a kérdéseket, sőt vannak talán szovjetellenes irányzatú emberek is. Lehet, hogy túlzok, ám kimondom úgy, ahogy gondolom: akinek nincs jó viszonya a Szovjetunióhoz, annak nincs jó viszonya szocialista rendszerünkhöz, sem saját nemzetéhez. Nemzeti és állami érdekünk tehát, s ugyanakkor szocialista társadalmunk érdeke, hogy az emberek tudatában. államunk valamennyi szerveiben és egész társadalmunkban megerősítsük a testvéri, elvtársi és szövetségi kapcsolatokat. A közelmúltban tapasztalhattuk, hogy itt, az imperialista tábor határán az ilyen őszinte és baráti kapcsolatok nélkül nem építhetjük a szocialista társadalmat. Népgazdaságunk, tudományos-műszaki bázisunk további fejlődése elképzelhetetlen a Szovjetunióval való szoros együttműködés nélkül. Ezért az SZKP XXIV. kongresszusán szerzett ismereteink és tapasztalataink egyértelműen arra utalnak, hogy ezt a barátságot és szövetséget minden lehető módon erősítsük és szilárdítsuk. A múltban nálunk igen gyakran felmerült a kisebbségi érzet. Állítólag kis nemzet vagyunk. valamiképpen svejksze rűen „svimllizziink" » tényekkel és a különböző történelmi kapcsolatokkal. A nagys igoi azonban nem a nemzet szama, vagy az állam területének nagysága jelenti. Éppen a XXIV. kongresszuson, ahol több száz küldött volt, tudatosítottuk a legjobban^ hogy nagyságunkat a szocialista táborhoz, a nem-' zetközi kommunista és munkásmozgalomhoz való tartozásunk adja, hogy nagyságunk egyben a Szovjetunióval való szövetség és barátság erejében van. Ai SZKP XXIV. kongresszusán szerzett tapasztalatokat mindennapi életünkben és a gyakorlatban továbbra is érvényesíteni fogjuk. Nem egész két évvel ezelőtt arra köteleztük magunkat, hogy pártunkat, népünket államunkat kivezetjük a válságból. Ma kijelenthetjük, hogy ez a szándékunk lényegében sikerűit. Nem volt könnyű az út, néha kemény és fájdalmas volt. Itt azonban nem volt más lehetőség. Ma már megállapíthatjuk, hogy a nehéz megpróbáltatásokat elszenvedett pártunkban volt elég erő, volt elég » marxizmushoz—leniliizmushoz hűséges ember, s volt eléj energia ahhoz, hogy visszatérjünk pártunk forradalmi hagyományaihoz, hogy gátat véssünk a társadalmunk elleni ellenforradalmi, jobboldali támadások útjába, hogy megtisztítsuk és újjáformáljuk pártunkat,. ezt * nagy tömegerőt, amely képei a ( dolgozók millióinak vezetéséré,' amely meg tudja oldani az öszszes bonyolult társadalmi problémát. XIV. kongresszusunk lezárj* ezt az átmeneti időszakot. A kongresszus előtti időszak optimizmussal teli, és számunkra is tanulságos. Észlelhető, hogy a nép, amely eleinte nem értette meg a párt irányvonalát, nem bízott a pártnak 1969 ., áprilisa után érvényesített irányzatában, ma újra bizalommal van a párt politikája, Központi Bizottsága iránt, meri al emberek naponta meggyőződnek arról, hogy ez a politika helyes, a dolgozó nép számára hasznos és sikeres. A kongresszus után természetesen nem vár reánk pihenés, nem áll be nyugalmi időszak. Ellenkezőleg, minden téren sok probléma vár reánk, és sok függ attól, hogy ezeket célszerűen oldjuk meg, vitassuk meg, és a határozatokat következetesen realizáljuk. A tízéves hibákat vagy az elmúlt három év hibáit, amelyek társadalmunkban észlelhetők voltak, s a még meglévő fogyatékosságokat rendszeresen, összpontosítottál! le kell küzdenünk. Ügy vélem, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy •i XIV. kongresszus előtt, közvetlenül pártunk megalapítása 50. évfordulója előtt pártunkban és társadalmunkban leküzdöttük a nagyobb revizionista és opportunista deformációkat. És ma, ezen az aktívaértekezleten is kijelenthetjük, helyesen jártunk el, amikor megtartottuk a marxista—lenini eszmékhez való hűséget, megtartottuk a proletár internacionalizmushoz való hűséget, és nem engedtük megbontani baráti és szövetségi kapcsolatainkat a Szovjetunió- . val. Ezek voltak sikereink alap vető pillérei, melyeket pártunk ötvenéves fennállása óta elért. Ma, azután, amit átéltünk és az ilyen módon szerzett tapasztalatok, valamint a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusa után kijelenthetjük, hogy biztosak lehetünk abban, miszerint a helyes úton járunk, hogy nemzeteink a következő években a pozitív fejlődést, a helyzet javulását, szocialista társadal* munk fejlődését ós az életszínvonal emelkedését várhatják. A kommunista párt kongreszszttsa s elsősorban a szovjet valóság teljes mértékben bizonyítja a szocialista rendszer fölényét, és azt, mit jelent a szocialista ember számára, ha helyesen léptetik életbe, ha a szocializmus elgondolásainak meg tudjuk nyerni a dolgozó népet. Engedjék meg, hogy végezetül erről a helyről mindnyájuk nevében üdvözöljem a hős szovjet népet és dicső lenini kommunista pártját: ^^^^ Éljen a hős szovjet nép és n dicső lenini Szovjetunió Kommunista Pártja. 1971. Éljen a Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzeteinek örök IV. 16. szövetsége és barátsága. Éljen Csehszlovákia dolgozó népe és Csehszlovákia Kommu- U nista Pártja!