Új Szó, 1971. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám, szombat

IMIRŐL ÍRNAK Az éhség, a fasizmus és a háború ellen! MEGEMLÉKEZÉS A CSKP VII. KONGRESSZUSÁRÓL Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1936. április 11-e és 14-e között lezajlott VII. kong­resszusa alapvető fordulatot idézett elő a dolgozó nép gaz­dasági, szociális, politikai, kul­turális és nemzetiségi követe­léseinek teljesítéséért harcoló kommunista párt politikájában. A több mint hetvenezer kom­munista képviseletében összese­reglett 559 küldött az ország haladó erőit foglalkoztató leg­égetőbb problémákra keresett választ — a köztársaság védel­mének, a Németország részéről fenyegető fasiszta veszély el­hárításának, a reakciós fordulat előidézését célzó törekvések meghiúsításának, a polgári de­mokratikus vívmányok megszi­lárdításának és elmélyítésének lehetőségeit és módjait vitatta meg. Le kell szögezni, hogy e kérdések már 1936 előtt is erő­sen meghatározták a CSKP te­vékenységét. A fasizmus elleni harc kibontakozása azonban nem volt mentes hibáktól és egyoldalú nézetek érvényesülé­sétől. A hazai és a nemzetközi munkásmozgalomban fokozato­san tört utat az a következetes, osztályalapokon nyugvó, a pol­gári demokrácia és a fasizmus erőinek reális megítéléséből ki­induló szemlélet, mely a Kom­munista Internacionálé VII. kongresszusán az antifasiszta erők összefogását, népfrontpoli­tika kialakítását szorgalmazó irányvonal meghirdetésében csúcsosodott ki. A CSKP VII. kongresszusára az a feladat hárult, hogy a Komintern határozatainak a csehszlovákiai viszonyokra való alkalmazásával megszabja a fa­sizmus elleni harc programját, a kommunisták előtt álló köz­vetlen célokat és feladatokat. A kongresszuson elsőként Kle­ment Gottwald kapott szót. Be­számolójában válaszolt arra a százezreket nyugtalanító kér­désre, hogy lehetséges-e a béke és a demokratikus szabadságjo­gok megvédése, a fasiszta dik­tatúra bevezetésének megaka­dályozása úgy, hogy egyidejű­leg a dolgozó nép szociális ós gazdasági követeléseit is kielé­gítsék. „Igenl Lehetséges — szögezte le Kelement Gottwald —, ha itthon és nemzetközi mé­retekben is összefognak a de­mokratikus erők és egységesen lépnék fel a béke védelmére. Lehetséges, ha kiküszöböljük a munkásosztály megosztottságát, valamennyi munkáspárt és szer­vezet összefogásán alapuló egy­ségfrontot teremtünk. Lehetsé­ges, ha áthidaljuk a munkás­osztály, a városok és falvak dol­gozó népe közötti szakadékot, ha egységfrontba tömörülnek a munkások, a dolgozó parasztok, az iparosok és a többi középré­teg. Lehetséges, ha a munkás­osztály érdekeit nem a burzsoá­zia határozza majd meg, ha a munkásosztály nem rendeli ma­gát alá a burzsoázia érdekei­nek, hanem önálló osztálypoli­tikát fog folytatni." A küldöttek a népfrontpoliti­ka programjában fontos szere­pet szántak a párt nemzetiségi politikájának is. Hangsúlyozták, hogy a nemzetiségi kérdés vég­leges megoldását csak a prole­tárforradalom győzelme bizto­síthatja, de rámutattak a pol­gári demokratikus viszonyok között is megvalósítható de­mokratikus nemzetiségi politi­ka szükségességére és fontossá­gára. A kongresszus megállapí­totta: „A németeknek, szlová­koknak, magyaroknak és len­gyeleknek annyi és olyan isko­lát kell kapniuk, amennyire és amilyenre szükségük vau. Az ál­lami- és közszolgálatban a né­met, a szlovák, a magyar, az ukrán és a lengyel munkásokat, hivatalsegédeket és hivatalno­kokat nemzetiségi számarány alapján kell alkalmazni. Véget kell vetni a nyelvhasználat te­rén az eddigi sértő és megalá­zó gyakorlatnak s el kell ren­delni, hogy minden polgár hasz­nálhatja anyanyelvét a hivata­los érintkezésben és a közélet­ben." A kongresszus kiemelte, hogy az antifasiszta erők népfront­szellemben történő egyesítésé­nek alapvető feltétele a mun­kásosztály egységfrontjának megteremtése. Ennek a inuri­kás- és fasisztaellenes szakszer­vezetek egyesítése az alapja. Erről a kérdésről Antonín Zápo­tocký tartott beszámolót. Rá­mutatott a szakszervezeti egy­ség megteremtésének útjában álló akadályokra, bírálta a szakszervezeti kérdésben mu­tatkozó szektás és opportunista megnyilvánulásokat. Napirenden szerepelt a fiatal generáció kérdése is. Václav Kopecký beszámolójában körvo­nalazta a dolgozó ifjúság meg­nyerésének, a népfrontpolitiká­ba való bevonásának, a balol­dali ifjúsági egység kialakításá­nak elveit. A kongresszusi vitában több mint hetven felszólaló fejezte ki egyetértését a CSKP-nak a beszámolókban felvázolt új irányvonalával, amely nem je­lentett megbékélést a burzsoá­ziának polgári demokratiku for­mában gyakorolt diktatúrájával, hanem a fasizmusra mért min­den csapással, a tömegek kö­zött végzett munka kiszélesíté­sével a munkásosztály pozícióit erősítette, a hatalomért folyta­tott forradalmi harc érdekeit szolgálta. KISS JÓZSEF Húsvétkor sem szünetel a rakodás Az üzemek rendkívüli intéz­kedésekkel készülnek a hús­véti ünnepek idején esedékes vasúti kocsiellátás kihasználá­sára. Az ünnepek idején rend­szerint több vasúti kocsit tud felkínálni a vasút és ezt ki kell használni. A Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumművek, Közép-Szlová­kia egyik legnagyobb vagon­igénylője, megszervezte a ki- és berakodó csoportokat, hogy hétköznapi kapacitással dolgoz­hassanak az iparvágányokon. A rendkívüli szállítások lebonyo­1971. IV. 10. LENIN, A SZOVJETUNIÓ ES Ml A CSKP fél évszázados Harcát szemléltető nagysza­3ású prágai kiállítás mellett jgy másik, ugyancsak köz­ponti jelentőségű kiállítás lokuinentálja, hogy pártunk larca és útja mennyire össz­nangban van a testvéri Szov­jetunió Kommunista Pártja egjelentősebb eseményével, í XXIV. pártkongresszussal. \ kiállítás a prágai Lenin Múzeumban nyílt meg az SZKP kongresszusának meg­lyitása napján. Tartalmát tö­nören kifejezi címe: Lenin, 4 Szovjetunió és mi. Az expozíció bemulatja *eninnek a bolsevikok VI. prágai) konferenciáján való észvételével kapcsolatos do­kumentumokat, s meggyő­zően bizonyítja a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatását hazánk munkásmoz­galmára. A kiállított doku­mentumok megtekintése bi­zonyítja a látogatónak, mennyire mély hagyományai vannak nálunk a lenini esz­méknek. Különösképpen ki­emelkedik ez az irányzat a forradalmi baloldal kialaku­lását és a Kommunista Inter­nacionálé hatását bemutató részekben, továbbá Lenin műveinek és eszméinek ha­tásában pártunk bolseviki irányvonalának győzelemre jutásában. Munkásosztályunk és pár­tunk már kezdettől fogva kiállt az első proletárállam mellett. Az első köztársaság idején ez a kiállás számos iömegdemonstrációban és nem utolsósorban a Szovjet­mlő Barátai Szövetségének tevékenységében jutott kife­jezésre. Ezt a bátor kiállást is számos okmány, plakát dokumentálja, éppúgy, mint Szovjetunió népének egyér­telmű kiállását hazánk füg­getlensége ügyében. A láto­gató ismételten áttekintést kaphat a Szovjetunió döntő szerepéről a fasizmus leve­résében és népünk nemzeti felszabadító harcában. A ki­állítás kifejezi pártunk leni­ni irányvonalát a nemzeti és demokratikus forradalom és a szocialista állam alapjai­nak lerakása idején. A Lenin Múzeum rendezvé­nye szemlélteti a leninista eszmék alkalmazását és győ­zelmét szocialista fejlődé­sünk további szakaszaiban, egészen a legutóbbi idősza­kig. A végkövetkeztetés vi­lágos: tovább haladunk a le­nini úton. A kiállítás záró része a proletár internacionalizmu­son alapuló Csehszlovák­szovjet együttműködést do­kumentálja. Plasztikusan jut­tatja kifejezésre a Szovjet­unióval való együttműködé­sünk helyzetét és távlatait. A Szovjetunióval és a KGST több országával való együtt­működés előnyös feltétele­ket teremt társadalmunk di­namikus fejlődéséhez, ezért népünk nagy érdeklődéssel figyeli mindazt, ami a szov­jet nép életében történik. Az SZKP XXIV. kongresszusa olyan jelentős esemény, amely további tanulságokat és ösztönzést ad a leniniz­mus alkotó alkalmazásához. IsmI Utasára 15 tagú készenléti cso­portot is szerveztek, amely szükség esetén azonnal munká­ba áll. Készenlétbe helyezték az autódarukat, kotrógépeket és más kirakodási mechaniz­musokat. Feltételezik, hogy az ünnepek alatt sikerül kb. 500 vagon bauxitot, szenet és más anyagot kirakni. A žiari üzem egyébként a kerület legjobbjai közé tartozik a vasúti kocsik körforgalmának meggyorsításá­ban. A zvolení pályakörzet fő­nöke a minap adta át az üzem közlekedési dolgozóinak a leg­gyorsabban lebonyolított rako­dási munkák versenyének eziist* érmét. Ugyancsak fokozott igyeke­zettel készülnek az ünnepekre a Banská Bystrica-i Cement­gyárban is. Ez az üzem évente csak kirakodásra 47 000 vagont vesz igénybe és megszakítás nélkül üzemel. Ezért hétfőn­ként néha 10 000 tonna ce­ment is felgyülemlik a rakodó­kon. Az egyenetlen vagonellátás miatt most az íizemefés leál­lítása fenyeget, ami az eladási terv teljesítését veszélyezteti. Pedig ez az üzem kiválóan dol­gozik. A CSKP jubileumának tiszteletére 15 000 tonnával szi lárdította évi tervét, már eddig, ezer tonnával túlteljesítette, és eleget tett a magyarországi exportmegrendelésnek is. Most brigádosok segítségével igyek­szenek kihasználni a húsvéti ünnepek alatt várható jobb va­gonellátást. (vilicsek) A katonák ajándéka A bányák munkaerőhiánnyal küzdenek. Ezért toborzással igye keznek biztosítani a megüresedett helyek betöltését. Az illetékesek a martini kaszárnyába is ellátogat lak, ahol ismertették a katonák kal a belépéssel járó előnyüket. A bánya küldöttei örömmel tapasz talták, hogy hívú szavukat megér tették a katonák. Žec Emil tiszt egységének száz katonája közöl nyolc jelentkezett bányába. Az egyik jelentkező, Briatka János ezt mondta: „Ez a mi ajándékunk a CSKP megalakulásának 50. év­fordulójára." Bényák József Ä mimú GEES3 tribúna fägjfl •'•-'miny PRÄGAI LAPOK A csendörszuronyok nem tettek különbséget... A csehországi sajtóban az el­múlt tíz nap során kiemelkedő helyet kapott a járási pártkon­ferenciák légkörének érzékelte­tése, s a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXIV. kongresszusá­nak megnyitása után e történel­mi jelentőségű tanácskozás visszhangja. A Tvorba kultúrpolitikai heti­lap március 31-i számában a többi között kommentálja a szlovák és magyar nyelven fo­lyó galantai járási konferencia légkörét. A hetilap cikkírója a többi között megállapítja, hogy ezen az értekezleten egymás mellett ültek a napbarnított ar­cú magyar szövetkezeti tagok, a szeredi (Sered 1) cukorgyár munkásai és a vágsellyei (Sala) Duslo szakmunkásai. Valameny nyiüknek egy célja volt: érté­kelni a múltat, levonni belőle a helyes következtetéseket a párt­munka számára és megjelölni a távlati feladatokat. A cikk szer­zője továbbá kiemeli Colotka elvtársnak a Matica slovenská és a CSEMADOK egyes szerve­zetei közt megnyilvánuló nacio­nalista irányzatról kifejtett ál­láspontját, aminek lényege az, hogy a nacionalizmus éppúgy ártalmas a magyarok, mint a szlovákok számára. A cikk ezzel a megállapítással zárul: „A kon­ferencia elnökségeién ott vol­tak a párt alapító tagjai, ma­gyarok és szlovákok, akik a München előtti kôžtársaságban, az agrárprolnt.ariátus és a bur­zsoázia hatalmát képviselő csendörszuronyok közti össze­csapások idején hűen -álltak egymás mellett. Ezek a csendör­szuronyok nem tettek különbsé­get magyar vagy szlovák között: a burzsoá kisistenek ellen har­coló munkás, proletár ellen irá­nyultak. Az akkor kialakult osztályszolidaritás emlékét nap­jainkban is ápolnunk kell, erőt kell merítenünk belőle jelenlegi föladataink teljesítéséhez ..." Igényes vezetőkre van szükség A Hospodárske noviny április 2-án Peter Komanický, a CSKP KB gazdaságpolitikai osztályve­zető-helyettese tollából káder­politikai kérdésekkel foglalkozó cikket közölt. A szerző a többi közt megállapítja: ha a közel­múltban a minősítés megítélésé­nél egyoldalúan csak a szak­képzettségre helyezték a hang­súlyt, az nem jelentheti, hogy a ló másik oldalára essünk, és le­Itersiiljük a szakképzettséget, H műveltségi fokot és a szervező képességet. Arról van szó — ír­ja —, hogy az állami, gazdasági és társadalmi irányítás szaka szain a vezető állásokba világos politikai állásponttal, és egyben mély szakmai tudással rendel­kező embereket emeljünk ki, akik a rájuk bízott területeken eredményesen tudják alkalmaz­ni a tudomány és technika vív­mányait. A vezetők politikai hozzáállása fogalmán mindig az emberek, elsősorban a munkás­osztály érdekeit értjük. Ezeknek az érdekeknek, a dolgozók né­zeteinek, javaslatainuk és élet­körülményeinek ismerete nélkOl nem valósítható meg aktív gaz­daságpolitika. A kvalifikált irá­nyítás előfeltétele a társadalom javát szolgáló igényes feladatok teljesítése és az emberek meg­nyerése. Az állami és gazdasági appa­rátus megtisztításával egyidő­ben bizonyos káderhullámzás­nak lehetünk tanúi. Vezető posz­tokra nemcsak tapasztalt és be­vált emberek kerültek, mellet­tük sok fiatal, tehetséges, mű­velt és a szocializmus ügyét őszintén támogató szakemberek is. Némelyeknek közülük hiány­zik a teljes vezetői minősítés­hez az élettapasztalat, a na­gyobb kollektívák irányításá­hoz szükséges gyakorlat. A konszolidáció, a dolgozók kezdeményezésének kibontako­zása és a tervfeladatok sikeres teljesítése bijonyítja, hogy azok többsége, akik a feladatok tel­jesítéséről pártszerü hozzáállás sal és magas fokú felelősségér­zettel gondoskodnak, kellő bá­torsággal és egészséges kocká­zatvállalással is rendelkeznek. A feladatok megoldásához sok esetben a hagyományoktól el­térő módon látnak hozzá, még akkor is, ha ezek a társadalmi szempontból kétségkívül hasz­nos új módszerek egyeseknek, vagy kisebb csoportoknak nép­szerűtlenek. Az önkéntesség elvének félreértése A Lidová demokrace keddi számában megjegyzést fűz a Szocialista Ifjúsági Szövetség önkéntes jellegéhpz. Megálla­pítja a lap, hogy az önkéntes­ség elvét a szövetség létrejötte óta állandóan hangoztatjuk, de ezen a téren elgondolkoztató jelenségeknek is tanúi lehetünk. Előfordul, hogy az iskolákban az osztályfőnök azzal osztja szét diákjai közt a SZISZ-jelent­kező lapokat, hogy „3 nap múl­va kitöltve adják azt vissza" s lehet, hogy ehhez a tanító még hozzáfűz valamit a továbbtanu­lási lehetőségekről is ... A pe­dagógus 3 nap múlva visszaké­ri diákjaitól a kitöltött jelent­kezési lapokat, az eredményes munkájáért az igazgató megdi­cséri — s ezzel mindennek vé­ge. A toborzás után a fiatalok­kal már senki sem törődik. Igaz, hogy a diákok minden hó­napban beragasztják igazolvá­nyukba a tagsági bélyeget, de gyűlésre nem»járnak, s nem fej­tenek ki aktív tevékenységet. Így bizony a SZISZ hasonló problémákkal kiizdene, mint a volt CSISZ — állapítja meg a Lidová demokrace, majd ismer­tet olyan esetet is, amikor egy üzemben hárman elhatározták, hogy megalakítják a SZISZ üze­mi szervezetét. Felhívásukra néhányan önként jelentkeztek — de mi lesz a többiekkel? A három közül az egyik SZISZ funkcionárius kikérte az üzem vezetőségtől a 30 éven aluli alkalmazottak névjegyzékét, s különböző módszerek igénybe­vételével igyekezett rábírni a jegyzékben levőket, hogy írják alá a jelentkező lapot. . . Nincs semmi értelme az ilyen toborzá­si módszereknek, mert az ön­kéntesség elve nem abban rej­lik, hogy az ember fölött a. fi­zetéscsökkentés, a továbbtanu­lás megakadályozása vagy a prémium megvonásának veszé­lye függ. Így senki sem képzel­heti el az ifjúság között vég­zett munkát. Az ifjúságot csak olyanok tudják megnyerni, akik nem csupán a saját érdeküket tartják szem előtt. A SZISZ tag­jainak maguknak kellene elgon­dolkozni a jelenségek fölött, s megakadályozni terjedésüket — vonja le a következtetést a Li­dová demokrace. Vélemény Dobossy László új könyvéről A tegnapi Rudé právoban Valentova méltatja Dobossy László magyar irodalomtörté­nész „HaSek világa" című köny­vét. Megállapítja, hogy Dobos­synak sikerült feleleveníteni a magyar olvasó számára a szá­zadforduló éveinek Prágáját. Nagy hozzáértéssel alkotta kor­rajzában vizsgálja Hašek életút ja és művei közti összefüggése­ket ... A magyar szerző tanul­mánykötete tanulságos szá­munkra azért ts, hogy betekin tést kapunk a cseh kultúrvilág és a magyarországi társadalom közötti viszonyba, s ezzel kap­csolatban Hašeknak a magyar témához való hozzáállásához Is. A cseh környezet és irodalmi viszonyok szuverén ismeretét bizonyítják a könyv részei, amelyben Dobossy a cseh társa­dalom tudatában vizsgálja a ha­seki hagyományt... Dobossy műve beavatottan és lenyűgö­7Öen ismerteti a magyar nyil­vánossággal a nagy író életét és korát. A mű értékes hozzá­járulás az irodalomtudomány­hoz — írja az Rp. kritikusa. tsmj

Next

/
Thumbnails
Contents