Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám, kedd

Az ipar szervezeti átalakítása a Szovjetunióban A Szovjetunióban keresik azokat az iparirányítási-szerve­zeti formákat, megoldásokat, amelyek legjobban megfelelnek a gazdasági reform sajátos kö­vetelményeinek. Nevezetesen annak, hogy miközben a válla­latok önállósága sok tekintet­ben kétségtelenül növekszik, alapjában mégis központilag előírt és lebontott, kötelező tervmutatókra épülő gazdaság­irányítási rendszer érvényesül. Különböző áttételek Az útkeresésnek, a szervezési átalakulás fokozatosságának fe­lel meg, hogy a vállalatok és az ágazati minisztériumok kap­csolata jelenleg különféle egy­más mellett létező áttételeken, középirányító szervezeteken ke­resztül valósul meg. Ma is lé­teznek a hagyományos, a mi­nisztériumi apparátus részeként működő főigazgatóságok. Ezek azonban sok helyen fokozato­san „önálló elszámolású ipar­igazgatóságokká" válnak. Ilye­nek a Műszeripari és Automati­zálási Minisztérium új iparigaz­gatósági központja is. A szóbanforgó iparigazgató­ságok a tárgyi specializáció alapján tömörített vállalataikat a minisztériumi tervekben kije­lölt feladatoknak megfelelően irányítják 1969 eleje óta. Az igazgatóságoknál központosított alapokat is (ösztönzési-fejlesz­tési-, tartalékalap) képeznek. A központ mellett egy tanács­kozó testület működik. Ezt igaz­gatói tanácsnak nevezik. Az iparigazgatósághoz tartozó vál­lalatokat azok igazgatói képvi­selik ebben a testületben. Ter­mészetesen tagja az igazgatói tanácsnak az iparigazgatósági központ vezetője (ő egyben a testület elnöke), helyettes veze­tője, valamint az igazgatóság néhány fontosabb funkcionális osztályának (terv, pénzügyi stb.) vezetői. A műszeripar iparigazgatósági központjánál létrehozott igaz­gatói tanácsok nem egyediek. Á szovjet iparban ma már egy­re jobban terjednek az ilyen, vagy ehhez hasonló, egyébként eléggé változatos formákban szervezett vezetői tanácskozó testületek. E bizottságok fontos segítői az iparigazgatóság, s ez­zel a vállalatok vezetésének. De — tanácskozói-tanácsadói rendeltetésükkel — ténylegesen csak segíthetik a vezetést, mert általában nincs önálló, az igaz­gatóság vezetőjétftl független döntési joguk. Az egyesülések Említésre méltó, hogy j6né­hány területi- igazgatói tanácsot is létrehoztak. Ezek olyan veze­tői tanácskozói szervezetek, ameylek at egymáshoss közel fekvő, egy körzetben működő, s valamilyen munkakapcso­latban álló vállalatok tevékeny­ségét segítik- koordinálni, füg­getlenül attól, hogy a vállala­tok az ágazati irányítás háló­zatában milyen iparigazgatás­hoz tartoznak. Az önálló elszámolású ipar­igazgatóságok valamilyen mó­don (a konkrét részletszabá­lyok ágazatonként, illetve gaz­dasági körzetenként eltérőek le­hetnek) lényegében már közös érdekeltségűek vállalataikkal, s a vállalatok .gazdálkodásáért bi­zonyos mértékig anyagilag is felelősek. Ez komoly eltérés a hagyományos minisztériumi fő­igazgatóságokhoz képest, ame­lyek tulajdonképpen csupán ad­minisztratív tervlebon tó-ellen­őrző funkciókat látnak el. Az újszerű, önálló elszámolású iparigazgatósági forma olyan sajátos átmeneti megoldásként elfogható, amely az iparvállala­ti egyesülések általánossá válá­sához vezethet. A lengyel, bolgár, román és NDK ipari gyakorlathoz hason­lóan a szovjet iparban is egyre több egyesülés alakul. Hasonló­an sok ip&rigazgatósághoz, az egyesüléseknél is működnek ún. igazgatói tanácsok. A tagválla­latok (üzemek) vezetők kapnak itt helyet, az egyesülési központ vezetői, valamint a központ párt-, szakszervezeti- és Kom­szomol-titkára .mellett. Az igaz­gató tanács — éppúgy, mint az iparigazgatóságoknál — kifeje­zetten tanácskozó-tanácsadó testület. Az újabban kialakított egye­süléseknél érdekes szervezeti formával kísérleteznek. Ez ab­ban áll, hogy néhány egyesülés­nél a tagvállalatok közül egy ún. élvállalatot, vagyis vezető vállalatot jelöltek ki. E vállalat igazgatója, főmérnöke, főköny­velője (s értelemszerűen eset­leg néhány más vezető szakem­ber) egyben az egész egyesülés vezérigazgatói, vezető mérnöki stb. feladatát is ellátja. A gya­korlati tapasztalatok ma még nem értékelhetők teljesen egyér­telműen, dé 'válószínűnek lát­szik, hogy ez a kísérleti meg­oldás nem váltja be a hozzáfű­zött reményeket. A szovjet szak­sajtó ezt főként azzal indokolja, hogy a vezetői „kettőség" Helytálltak a pedagógusok A tornaijai (Safarikovo) ma­gyar iskola mellett működő pártszervezet a napokban tar­totta évzáró taggyűlését, ame­lyen rés.zt vett a járási pártbi­zottság küldötte, Balajti Gyula elvtárs és Pavel Vančo aktivis­ta. A fő beszámolót a szervezet elnöke, Veres Zoltán tartotta. A beszámoló értékelte a szer­vezet munkáját. Iskoláink peda­gógusai és tanulói vörös lobo­góval a kezükben vonultak fel május elsején 1968-ban, a világ dolgozóinak nagy ünnepén. Az iskolán működő pedagógusok többsége helyesen értékelte a szövetséges csapatok bevonulá­sát. A pártszervezet karöltve az Iskola igazgatóságával a múlt évben méltóképpen emlékezett meg a Lenin-centenáriumról. A tornaijai pedagógusok dicséret­re méltó eredményeket értek el az iskolai munka terén. Az 1970—71-es tanévre megszervez­ték a pedagógusok részére a politikai iskolázást, sőt az isko­la adminisztrációs dolgozói szá­I mára is. Az iskolán működő SZISZ-szervezet számára is terv­1 szerűen előadásokat tartanak. Az előadások megtartását a 9- párttagok vállalták. i Az iskola Maxim Gorkij pto­k nlrcsapata munkáját is jó ered­mények jellemzik. A pionírok nemegyszer a felelősség elmo­sódásához vezet. A hatékonyság növelése Az önálló elszámolású és terv­kötelezett egyesülések — akár­csak az említett iparigazgató­ságok —- tulajdonképpen a ha­gyományos középirányító funk­ciókat látják el. Ennek felel meg, hogy az egyesülések a mi­nisztériumtól kapott kötelező mutatókat, tervelőírásokat el­osztják a vállalatokra, s gondos­kodnak azok végrehajtásáról. Ehhez a tevékenységhez az egyesülés saját, központosított pénzeszközökkel is rendelkezik; emellett a vállalatok eszközeit a terveknek megfelelően egy­máshoz átcsoportosíthatja. A több vállalatot irányító ipar­igazgatóságok és iparvállalati egyesülések a korábbi gyakor­lathoz képest bizonyos fokig tehermentesítik az ágazati pji­nisztériumokat, átveszik azok egyes feladatait. Az iparvállala­ti egyesülések legfontosabb elő­nyeit emellett elsősorban abban látják a szovjet szakemberek, hogy azok — szemben az ipar­igazgatóságokkal — nemcsak vállalatokat, hanem tervező és kutatóintézeteket, sőt értékesí­tési apparátust is tömörítenék. Ezáltal ezek a középirányító szervezetek az anyagi és szel­lemi kapacitások kívánatos kon­centrálásával a műszaki fejlesz­tés és technikai haladás bázi­saivá válhatnak. A szovjet közgazdasági iroda­lom kiemeli, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom je­lenlegi szakaszában a műszaki fejlesztés gyorsítása, s ezzel a gazdálkodás hatékonyságának erőteljes növelése az elsőrendű feladat. Ogy látják, hogy a gaz­daságos nagysorozat-, illetve tö­meggyártás következtében a mű­szaki szempontból meghatároz­ható „optimális" vállalatnagy­ság egyre növekszik. Ez a ka­pacitások koncentrálását, a többnyire gazdaságtalanul ter­melő, s általában kevéssé szako­sított kisvállalatok fokozatos összevonását követeli meg. A szovjet közgazdászok cik­kei azt tükrözik, hogy az előb­bi—s általuk elsődlegesnek tekintett — követelmények ér­vényesítése és az áru-pénzviszo­nyok ésszerű felhasználásán alapuló fokozódó vállalati ön­állóság egjddejű megvalósítása véleményülr szerint az egyesü­lések szervezésével kerülhet kö­zelebb a megoldáshoz. I-Ő) Katona, édesanya Juhász Kálmán pionírvezető ve­zetésével sikeresen kapcsolód­tak be a „Vörös csillag nyomá­ban" elnevezésű országos akció­ba. Szervezetünk kommunistái teljesítették kötelezettségválla­lásaikat. A pártszervezet az is­kola igazgatóságával együtt a csehszlovák—szovjet barátsági hónapra külön akciótervet dol­gozott ki, melyet szintén telje­sítettek. Az erre az alkalomra rendezett „Mit tudsz a Szovjet­unióról" városi vetélkedőn az iskola osapata győzött. A pártszervezet a jövőben na­gyobb erőfeszítést tesz a kultu­rális élet fellendítésének érde­kében. A vitában szinte minden elv­társ felszólalt, elmondta véle­ményét, javaslatát. Itt említe­ném meg Juhász Kálmánné fel­szólalását, aki a tornaijai peda­gógusok egyik fájó problémá­jának a megoldását, az új isko­la felépítését kérte. A feltett kérdésre a járás képviselői és a pártszervezet vezetői válaszoltak. Az évzáró taggyűlésen hallot­tak bizonyítják, hogy a tornai­jai pedagógusok eredményesen, felelősségteljesen végzik mun­kájukat. Tevékenységüket a já­rási pártbizottság is pozitívan értékelte. PIERZCHALA JÖZSKF Hermina Gurišová húsz évvel ezelőtt öltötte magára a nép­hadsereg egyenruháját. Több beosztásban dolgozott, s jnin­deniitt megállta helyét. Ma zászlósi rangot visel, és ugyan­akkor két gyermek édesanyja. — Férjem nem katonai pá­lyán dolgozik — mondja — de megértő. Segít a háztartási munka elvégzésében. S ha néha távol tart a kötelesség, szó nél­kül magára vállalja a gyerekek­ről való gondoskodást is. Nyu­godtan teljesíthetem feladato­mat ... Két gyermekes anya részére nehéz a hivatásos katonai pá­lya. Ö azonban már igen meg­szerette és szó nélkül teljesíti szolgálatát akkor ts, amikor má­sok pihennek, szórakoznak. Nincs meghatározott munkaide­je, mert a haza védelme ezt így kívánja.- (g f.) Konkrét problémák megoldására összpontosítják figyelmüket Az évzáró gyűlések befejező szakasza A kommunisták példamutatását követik a pártonkívüliek # Az évzáró gyű­lések ösztönzik a munkakezdeményezést # Készülődés a járási konferenciákra A közép-szlovákiai kerületi pártszervezetben az évzáró tag­gyűlések sorozata befejező sza­kaszához érkezett. A múlt hét végéig az alapszervezetek 88,4 százalékában lezajlottak a gyű­lések. A prievidzai," a losonci (Lučenec) és nagykiirtösi (Vel­ký Krtíš) járásokban minden szervezet megtartotta már év­záró tanácskozását, a Cadcai járásban ugyancsak a vége fe­lé közelednek. A nagykiirtösi járási pártbizottság már az idei járási pártkonferenciára készül. Megkezdte munkáját az előké­szítő és szervezési bizottság. Az alapszervezetek egyharmadá­ban, ahol az évzáró taggyűlések még a járási konferencia idő­pontjának meghatározása előtt zajlottak le, most a márciusi taggyűléseken választják meg a küldötteket. A járási konferen­ciát Nagykürtösön április 3—4. napjaiban rendezik meg. ® Az évzáró taggyűléseket a közép-szlovákiai kerületben a tárgyilagosság és a problémák konkrét megoldására való törek­vés jellemzi. Az elvtársak főleg a helyi problémák megoldására összpontosítják figyelmüket és a munkahelyek gazdasági ne­hézségeinek áthidalására tesz­nek javaslatokat. Gyakran a munkaverseny irányának meg­szabásával javítanak a helyze­ten. ® A legtöbb munkahely párt­alapszervezetében az évzáró tag­gyűléseken születik meg a kez­deményezés a CSKP megalapí­tása 50. évfordulójának tiszte­letére. jellemző eset történt a mokradi Hengergörgős Csapágy­gyárban az 1. sz. alapszervezet gyűlésén. Az üzemben gondot okoz a munkaerőhiány. E kér­dést megtárgyalhatták volna úgy is, hogy különféle javasla­tokat tesznek, hogyan kellene a munkaerőgazdálkodás problé­máit központi szinten megolda­ni. Ehelyett azonban felállt Ján Uhričik elvtárs és így szólt: „Vállalom, hogy 150 órát le­dolgozok a termelési részlegen, hogy enyhítsem a hiányt". Pél­dáján felbuzdulva hasonló köte- . ­lezettségvállalással lépett fel Ivan SkaCko elvtárs is. Ilyen példamutatás nemcsak a gyű­lésen, hanem a párton kívüli dolgozók körében is magával ragadó. ® A kommunisták kezdemé­nyezésére született meg a pod­brezovái Sverma Vasmű dolgo­zóinak kötelezettségvállalása is. A CSKP jubileumának tisztele­tére válalták, hogy 4000 tonna nyersacélt, 3000 tonna profilíro­zott acélt és 200 tonna varrat nélküli acélcsövet gyártanak terven felül. A módszerre, aho­gyan ez a felajánlás született, jellemző az energetikai részleg pártalapszervezetének gyűlése. Itt Štubŕla mérnök jól átgondolt javaslatot tett, amelyben lehe­tőséget mutatott 600 000 kWó villanyáram terven felüli előál­lítására. Az elvtársak mérlegel­ték a javaslat reális voltát és intézkedéseket foganatosítottak a gondolat támogatására. Ma már ez a javaslat az üzemi felajánlás része. ® Hasonló módon, a kommu­nistáknak az évzáró taggyűlé­sen tanúsított példamutató ma­gatartása alapján született meg Nové Hony (losonci járás) fa­lusi pártszervezetének kezdemé­nyezése, a 300 000 korona érté* kű termelési felajánlás. Ügyan­csak így kezdődött a kezdemé­nyezés a losonci Útépítő Válla­latban, ahol végülis 10 millió korona értékű felajánlásban csúcsosodott ki a kommunisták példamutatása. A felsorolt és sok száz más felajánlás tanúsítja, hogy a kommunisták nemcsak felisme­rik a problémák lényegét, ha­nem módot is találnak a helyi és gazdasági nehézségek áthida­lására és sikeresen megoldják e problémákat. / vilcsele) Új tantárgy az iskolákban: a közlekedési szabályok ismerete Az egyre gyakoribb közleke­dési balesetek számával arányo­san emelkedik az áldozatok szá­ma is. Sajnos, a gyermekek sem képeznek kivételt. Legfőbb ide­je tehát, hogy az országúti és az utcai balesetek csökkentése ér­dekében a fejlett országokhoz hasonlóan mi is konkrét intéz­kedéseket foganatosítsunk. A gyermekek és az ifjúság fi­gyelmét már az iskolában fel kell hívni a közlekedési szabá­lyok megszegésének jóvátehe­tetlen következményeire, és az előírások betartására kell ne­veim őket. A Szovjetunió szá­mos iskolájában ezeket a tud­nivalókat már a múlt év óta tantárgyként tanítják. Nálunk azonban eddig csak az ifjúsági szervezetekben és a PHSZ-ben hallottak itt-ott valamit a fia­talok a közlekedési szabályok­ról. És ez nagyon kevés. Ugyan­is a közlekedési szabályok be­tartásáért csakhamar a jövő nemzedéket terheli majd a fe­lelősség. Ezzel magyarázható a Cseh Oktatásügyi Minisztérium és a Közlekedésügyi Minisztérium között a napokban létrejött megállapodás, melynek értel­mében a jövő tanévtől kezdve iskoláinkban bevezetik a közle­kedési szabályok kötelező okta­tását. • MiREILLE DARC filmszí­nésznő maga írta legújabb film­jének forgatókönyvét. A film Mireille Darc és Alaln Delon szerelmének legbizalmasabb részleteit tárja fel. A film két szereplője természetesen Mireil­le Darc és Aluin Delon lesz. A producer pedig, aki az egészet pénzeli — maga Alain Delon. Teljes önállóság. Az oktatás alól az óvodások sem képeznek kivételt. Őket a már kidolgozott módszer alap­ján játszva szoktatják, nevelik az utcán való helyes viselke­désre. A közlekedési játékokkal és játékszerekkel — mint tan­segédeszközökkel — kapcsola­tos kutatások máris folyamat­ban vannak. Az alapfokú és a szakközép­iskolák diákjai a tanítási órá­kon megismerkednek a közle­kedésben előforduló kiilönbözft helyzetekkel, hogy ne érje őket meglepetés az országutakon. A többi tantárgy óráin is hallanak majd a közlekedési szabályok­ról. így pl. a számtanórán a gyerekek megtanulják az átla­gos sebességek kiszámítását, a fizikaórán pedig megismerked­nek a centrifugális erő, a ke­rékcsúszás, vagy akár a súrló­dás hatásával. Aki befejezi ta­nulmányait a szakközépiskolán, olyan műszaki ismereteket sajá­tít el, melyek megkönnyítik számára a gépkocsivezetői vizs­gát. Természetesen a nagyszabású terv megvalósításának egyik feltétele a tanítók megfelelő képzése. Erre szolgálnak az egyes kerületekben már május­ban kezdődő szemináriumok, melyek végeztével a tanítóknak le kell tenniük a gépkocsiveze­tői vizsgát. Az Oktatásügyi és Közleke­désügyi Minisztérium között létrejött megállapodás tehát — tekintettel a gépkocsitulajdono­sok számának rohamos emelke­désére és ennek folytán a lé­nyegesen megnövekedett forga­lomra — hasznos intézkedés. Haladéktalan megvalósítása közérdek. —km—»

Next

/
Thumbnails
Contents