Új Szó, 1971. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-07 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó,

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1971. március 7. A NAP kel — Bratislava: 8.24, nyugszik: 17.42 órakor. — Košice: 6.08, nyugszik: 17.26 órakor. A HOLD kel: 12.46, nyugszik: 4.21 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük TAMÁS nevű kedves olvasóinkat • 1811-ben halt meg JURAJ FÁNDLV szlovák fró (szül.: 1750) • 1846-ban született PASTEINER GYULA művészettörténész, az egyetemes művészettörténettel foglalKOZÓ első magyar kézikönyv közrebocsátöja (+1924) • 1931-ben halt meg AKSELI GALLEN-KALLELA finn festő, a finn népi-nemzeti festészet fő képviselője (szül.: 1865) • 1946-ban alakult meg a Szabad Német Ifjúsági Szövetség. FSIYTATASA KÖVETKEZIK... Kloss kapitány kalandos történetének folytatásos közlését befejeztük. A szerkesztőségbe érkezett levelek bizonyítják, hogy olvasóink nagy tetszéssel fogadták, olvasták és most, hogy a végére értünk, máris többen feltették a kérdést, a jövőben közöl-e az Oj Szó hasonló érdekes anyagot folytatásokban. Igen, úgy is mondhatnánk, hogy a Klossnak folytatása lesz. Máris nyomdakész Hámori Tibor ötrészes riportsorozata, amely olvasóinkat végigkalauzolja az Amerikai Egyesült Államok hirhedt Sing Sing fegyintézetén. Ezt követően egy vietnami kémtörténet, A néma kocsmáros folytatásos közlésére kerül sor. Ugyancsak még az év első felében megkezdjük — és erre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét — Zsukov marsall Emlékek, gondolatok cimű könyvének folytatásos közlését. Ez az emlékirat már számos szocialista és nyugati országban megjelent, s mindenütt nagy sikert aratott, nemcsak s katonák, a hadtörténészek, nanem az olvasók népes táborában is. Ez a könyv nemcsak a szovjet hadsereg létrejöttének története, hanem — ahogyan a szerző a magyar kiadásban írt előszóban leszögezi — a fasizmus, az emberiség leggonoszabb ellensége ellen vívott harc közvetlen résztvevőjének elbeszélése is. Olyan kulisszatitkokat tár fel, amelyek eddig úgyszólván ismeretlenek Voltak az olvasók előtt. A szerző célul tűzte ki, hogy egy pontosabb és hitelesebb képet adjon a szovjet—német arcvonal katonai eseményeiről, a szovjet főparancsnokság munkájáról, a háború utáni NémetDrszág helyzetéről, a Szovjetunió szövetségeseinek katonai és politikai tevékenységéről. A következő mmpí tartalmából GAZDASÁGI ELETÜNK SIEKERE (Szabó Lajos mérnöknek, az SZSZK Iparügyi Minisztériuma osztályvezetőjének cikke) Ül MÓDSZER (Jan Petersen novellája] ARANY ÉS DRÁGAKŐ (Folytatás az 1. oldalról) rá leghamarabb, hogy a munkás ereje, esze, vére, egész élete a másé, a tőkésé, az államé, amely híven őrködik, hogy a rabszolgasereg ne szabadulhasson láncától. A munkás keze nyomán jön létre minden, ami szebbé, jobbá teszi az életet, mégis neki jut belőle a legkevesebb. A munkáskéz emeli a palotákat, amelyek küszöbét soha nem lépheti át, a munkás keze szövi a selymet, amit sem ő, sem családja nem vehet a testére. A proletárasszonyok talán mindenki másnál jobban értették a párt szavát. És maga a párt? Programjában egyre határozottabb formát öltött a proletárasszonyok megnyeréséért indított küzdelem. Feladatként állt előtte, hogy egyre több munkásnőt vonjon be a politikai munkába, hogy egyre gyarapodjon azoknak a száma, akik vállalják a rabszolgaság, a kizsákmányolás elleni harcot. Mi volt a proletárasszony célja, életcrédója akkor? Az idézett lap cikkírója így ad választ a kérdésre: „A kenyér, amelyet ennünk kell, a ruha, amellyel testünket betakarjuk, a ház, amelyben laknunk kell, ha nem akarunk télen megfagyni, a könyv, amelyből tanulnunk kell, hogy állati tudatlanságban ne tengődjünk." A proletárasszonyok vállalták a harcot. Vezetőjüknek elfogadták a pártot, mert tudták: a párt nélkül, amely Irányítja, szervezi a proletariátus harcát, nem lehet proletárforradalom, nem lehet elsöpörni a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendet. Ha a sztrájkot, tüntetést kellett szervezni, a párt bizton számíthatott rájuk, és amikor a legnagyobb rossz ellen, a fasizmus ellen kellett élethalálharcot vívni, fegyverrel a kezükben, ezt is vállalták. Hogy ne menjünk messze példáért. A Szlovák Nemzeti Felkelésben, a partizánharcokban ezrével vettek részt bátor proletárlányok, -asszonyok. Hiteles forrásból tudom, hogy csupán a Sztálin-partizánalakulatban háromszáznál is több nő teljesített szolgálatot. A fiatalabb nemzedék számára az elmondott szavak hovatovább szinte hihetetlenül hangzanak, valami szomorú mesének tartják. Pedig nem mese, hanem hovatovább már történelem. Olyan történelem, amelynek hitelességét még szemtanúk, az események cselekvő részesei bizonyíthatják. A napokban hetvenedik születésnapját ünneplő Pathó Rozália muzslai lakos még bizonyíthatná, milyen volt a proletárasszony élete. Bár ő is szívesebben beszél a máról, a kézzelfogható valóságról. Ha nehéz és hosszú is volt a harc, negyvenöt tavaszán mégis bekövetkezett az, amit a Proletárka című, szlovák nyelvű női lap már 1922. november 16-i számában megjósolt: „Jön, mert jönnie kell annak a kornak, amikor az aranynál, a drágakőnél is nagyobb becsülete lesz a munkának, amikor a munkásnő, elvtársnő megszólítás a legnagyobb megtiszteltetést jelenti majd". A Jóslat bekövetkezett, ám a harc tovább folyik. Nálunk, a munka frontján jeleskednek a hajdani prpletárasszonyok lányai, unokái, a világ másik felében viszont még börtön vár azokra, — mint például Angela Davisra — akik szót emelnek az embertelen kizsákmányolás, a faji, a szociális elnyomás ellen. A mi sikereink azonban példaképül, kiapadhatatlan erőforrásként szolgálnak számukra, azok számára is, akik szóval, azok számára is, akik ma még kénytelenek fegyverrel a vállukon dolgozni a rizsföldeken, és szabadságuk megvédéséért áldozni akár a legdrágábbat, az életüket is. SZARKA ISTVÁN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK B + C Megalakulásának jubileumi évébe lépett a genfi leszerelési bizottság. Ot szocialista ország, öt nyugati NATO-hatalom és nyolc semleges állam alakította meg az ENSZ Közgyűlése 1961. évi tizenhatodik ülésszakának határozata értelmében. A bizottság célkitűzése: „... az általános és teljes leszerelés megvalósítása, a nemzetközi feszültség csökkentése, az államok közötti bizalom erősítése." Vitathatatlan, hogy az elmúlt tíz esztendő során jelentős lépéseket tett a bizottság eredeti célkitűzései megvalósítása érdekében. Az atomsorompó egyezmény, a tengerfenék fegyvermentesítésérő) kötött megállapodás, hogy csak a legfontosabbakat említsük, nagy mértékben járult hozzá a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Igaz, csupán részleges megállapodásokról van szó, viszont az általános és teljes leszerelés szempontjából tán a leglényegesebb kérdéseket érintik ezek az egyezmények. A genfi leszerelési bizottság idei ülésszakának napirendjén további fontos, mondhatnók sorsdöntő kérdéscsoport szerepel. Az immár huszonöt tagú bizottságnak a vegyi és biológiai fegyverek használatának és gyártásának betiltására vonatkozóan kell elfogadható alternatívát kidolgoznia. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy az agresszív háborúkat folytató országok éppen ezeknek a fegyvereknek adnak előnyt a nukleáris tömegpusztító eszközökkel szemben. Ez utóbbiak használata — a militarista körök logikája szerint — bizonyos „hátrányokkal" jár. Mindenekelőtt nem vethetők be lokális háborúk során — ott is pusztítanak ahol nem „szükséges", hatásuk szinte kiszámíthatatlan. Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a világ haladó közvéleményének figyelme, mind ez ideig a nukleáris tömegpusztító fegyverek gyártásának és használatának betiltására összpontosult. Előtérbe kerültek tehát az ún. B és C fegyverek; a vegyi és biológiai háború borzalmairól az indokínai harctereken tevékenykedő haditudósítóktól értesültünk részletesebben. Roscsin, a genli leszerelési bizottság munkájában résztvevő szovjet küldöttség vezetője, rögvest az idei ülésszak megnyitását követően hangsúlyozta," hogy kormánya a vegyi és bakteriológiai fegyverek gyártásának, tárolásának és használatának együttes betiltása mellett foglal állást. Nixon —' mint már annyiszor — ismét kibúvókat keres. A szovjet tervezetet alapjában véve két szakaszra bontva javasolja megvalósítani. Előbb a szóban forgó fegyverek gyártásának a betiltásáról kíván tárgyalásokba bocsátkozni. Washington véleménye szerint egy ilyen egyezmény megteremtené a feltételeket ahhoz, hogy a meglévő tartalékok megsemmisítésére vonatkozóan is megállapodjanak a világ országai. Az' EgyesUlt Államok elképzelését illetően nem lehetnek kétségeink. Nixon terve a tárgyalások első szakaszának az elhúzódásával számít — a ratifikációig évek is eltelhetnek — viszont az amerikai készleteket addig is felhasználhatja a délkelet-ázsiai harctereken. A genfi leszerelési bizottság idei — jubileumi — ülésszaka kedvező légkörben ült össze. Az elmúlt hetekben mintegy hatvan ország ratifikálta a tengerfenék fegvvermentesítéséröl szóló megállapodást. A küldöttségek — maximálisan kihasználva a „jó szelet" — a tervezettnél, illetve vártnál gyorsabb előrehaladást érhetnek el. Ezt segítheti hatékonyan elő a világ békemozgalmának egyre fokozódó tiltakozási hulláma a vegyi és biológiai fegyverek gyártása, tárolása, használata ellen. BALOGH P. IMRE Dr. Pavol KoyS, az SZSZK művelődésügyi miniszterének helyettese (jobbról), és dr. Gosztonyi János, a Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterének helyettese a múlt hét végén Budapesten aláírta az 1971-72-es évre szóló csehszlovák—magyar kulturális és tudományos együttműködésre vonatkozó munkatervei. í ČSTK felvétele) Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke Jogadta Vasil Bitakot. aki a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége élén hivatalos látogatást tett Egyiptomban. (CSTK — UPI) Indiában folytatódnak a választások. A világ közvéleménye érdeklődéssel figyelt, vajon Indira Gandhinak sikerül-e végső győzelmet aratnia ellenzéke felett. (CSTK— AP) ÁRNYÉKBAN!... (Daily World) III •••!• —•••Ilm—llll M